Az értékelés típusai

1. Az értékelés típusai Az értékelés viszonyítást jelent: melyik az a mérce, amelyhez viszonyítjuk a tanulói teljesítményt • Normára vonatkoztatott (normatív) • Kritériumorientált (a képesség mint pszichikus rendszer kritériumaihoz – összefüggés a tantervi követelményekkel) • Standardorientált (a kimeneti követelményekhez) • Leíró (a teljesítmény-összetevőkhöz, a gyermek korábbi állapotához)

2. Normára vonatkoztatott • Az eredményeket a tanulócsoport átlagához viszonyítjuk • Az eredmények elemzésekor és értelmezésekor empirikus súlyozást alkalmazunk

3. Empirikus súlyozás • A feladatok nehézségi fokát az eredmények alapján állapítjuk meg. • A tanulók eredményeit viszonyítjuk egymáshoz (normatív), és az a feladat kapja a legnagyobb pontszámot, amelyik a legnehezebbnek bizonyult, azaz, amit a legkevesebben oldottak meg helyesen. • Ehhez a súlyozáshoz megjelöljük a feladat számát, és feltüntetjük százalékban a feladatot jól megoldók arányát.

4. Empirikus súlyozás

5. Empirikus súlyozás

6. Az empirikus súlyozás hátránya • A kerekítés eredményeként kapott pontszámok az empirikus súlyok • HÁTRÁNYA: • Normatív • A feladat megoldhatósága (nem egyértemű az utasítás, az adott téma, ismeretelem tanítása stb.)

7. Kritérium- és standardorientált KRITÉRIUM: • A tanterv részletes követelményeiből lebontott műveletesített követelmények mint kritériumok • A képesség mint pszichikus rendszer komponenseihez és azok optimális működéséhez viszonyítjuk a teljesítményt (GYAKORLATI PÉLDA: OLVASÁSI KÉPESSÉG)

8. Standard A tanterv részletes követelményei év végén és/vagy, standardizált vizsgakövetelmények Példák: • Anyanyelv. Helyesírás: • Mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölése. • Személynevek, állatnevek, címek, gyakran használt földrajzi fogalmak tulajdonnevének nagy kezdőbetűje • A keltezés egyszerű alakjának helyesírása • Készségszintű alkalmazás az időtartam jelölésében begyakorolt esetekben (szóvégi ó-ő, ú-ű)

9. Leíró értékelés • A teljesítmény pontos, tárgyilagos, teljesítmény-összetevők szerinti leírása • →PONTOS MEGFIGYELÉSI, ÉRTÉKELÉSI MUTATÓK (lásd a gyermek megfigyelésének szempontjai) • Diagnosztikus értékelés esetén viszonyítani lehet a tanuló előzetes tudás- és képességszintjéhez • Figyelembe veszi az eredményességet és a hatékonyságot. - eredményesség: a körülmények, a kiinduló állapot, a megtett út figyelembevétele - hatékonyság: a teljesítmények mögötti ráfordítások, azaz az idő, az energia – általában az emberi erőfeszítés, a tanár és a diák erőfeszítése – arányával fejezhető ki.

10. Példa leíró értékelésre: Kommunikáció: • Érdeklődéssel követi a kommunikációs helyzeteket, és mindig aktívan bekapcsolódik a beszélgetésbe; • Könnyedén kiemeli a közlésekből az információt, és ezt megfelelően felhasználja a feladatok megoldásában; • Gazdag, aktív szókincse segíti az írott szöveg megértésében is. • Szóban és írásban egyaránt veleményt fogalmaz. • Helyesen, kifejezően olvassa az ismert és ismeretlen szövegrészeket. Tud dolgozni a szöveggel. • Képes pontosan, gondosan, helyesen írni. Mondatai, szövegei írásban is tehetségét mutatják.

11. A leíró értékelés háttere

12. Az értékelés más típusai Kognitív A kimeneti teljesítményre összpontosít, azaz a szelektáló, minősítő funkció az erőteljesebb Humanisztikus A folyamatra összpontosít; figyelembe veszi a körülményeket is. Ez a minőség, az eredményesség árnyaltabb megközelítését teszi lehetővé.

13. Analitikus A tudástartomány elemzésére, összetevőkre bontására törekszik. Erőssége: az elemekre vonatkozóan pontos mérést tesz lehetővé. Gyengéje: csaknem alkalmatlan a többféle tudáselem szintézisét kívánó tudásfajták (ill. a tudás működőképessége) mérésére. PÉLDA: TESZTEK, OBJEKTíV FELADATLAPOK

14. Holisztikus A tudás egészlegességének, működőképességének megragadására törekszik. Ezért általában komplex, „életszerű” feladatokat alkalmaz (pl. projekt, esszé, szakdolgozat, előadás, érvelés)

15. Holisztikus Erőssége: közelebb jutunk a valódi, komplex tudáshoz Gyengéje: a komplex feladatokat nehéz értékelni, a komplexitással csökken a megbízhatóság. ÁTHIDALÁS: az értékeléshez rendelkezésre álló, világos, szakmai egyetértésen alapuló szempontsor.

16. Kvantitatív A teljesítményt számszerűsíti (azaz számokat rendel hozzá: pontozás). Összehasonlíthatóvá teszi a teljesítményeket egymással és egy feltételezett optimummal. Érvényessége a mérőeszköz érvényességén múlik. Fontos szerep jut az adatok interpretációjára.

17. Példa kvantitatív értékelésre Az alábbi állítások közül melyek igazak a normatív értékelésre? Karikázd be a helyes válaszok betűjelét. a. A növendék teljesítményét korábbi teljesítményéhez viszonyítjuk. b. Normának az országos standardokat tekintjük. c. A növendék teljesítményét mások teljesítményéhez viszonyítjuk. d. Nem lehetséges az eredmények összehasonlítása. Helyes válasz: c. 2 pont Ha mást karikáz be: 0 pont Ha kettőt karikáz be: 0 pont

18. Itemes súlyozás • Itemes súlyozás esetén a feladatlap itemeit pontozunk. • ITEM: a feladat legkisebb, önállóan értékelhető egysége, amely és nem bontható tovább részteljesítményre (tudáselem) • A legkönnyebb item 1 súlyt (pontot) kap, s ehhez viszonyítva a többi feladat minden iteméhez a legkönnyebbhez viszonyítva súlyt és pontot rendelünk.

19. Amerikai pontozás • Az amerikai pontozás alkalmazása: • jó válasz esetén 1 pont • válaszhiány esetén nem adunk pontot • rossz válasz esetén levonunk egy pontot. Ez a pontozási technika a találgatást próbálja kivédeni. Hátránya: a tanuló a helyesnek tartott választ sem jelöli be, ha nem biztos abban, mert ebben az esetben nem kap ugyan pontot, de ez még mindig jobb végeredményhez vezet, mintha a helytelen válasz miatt pontot veszít.

20. Az eredmények rögzítése, értelmezése • Teljesítménymátrixok • Item-tanuló • Teljesítmény-tanuló

21. Item-tanuló

22. Teljesítmény-tanuló

23. Kvalitatív A teljesítmény szintjeihez rendel egy bizonyos (minősítő) jelzőt; ez a minőségi skála. Érvényessége az értékelő hozzáértésén múlik. • A teljesítmény rétegeit elválasztjuk • Ezeknek a szintjét értelmezzük • Az értelmezés leírásához skálákat készítünk Fontos az értékelés normáival kapcsolatos egyetértés és a közös nyelv. (Pl. „helyesírása megfelelő”, „szókincse gazdag”.)

24. Minőségi skála a kvalitatív értékelésben – pl szakdolgozat, kiselőadás (komplex értékelési formák)