Átmenet a fenntarthatóság felé A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia

1. Átmenet a fenntarthatóság felé A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia társadalmi vitája elé Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Eger, 2011. november 8.

2. A jelen jóléte a rendelkezésre álló erőforrásokmennyiségének és minőségének függvénye Instrukciók („recept”) Termelési tényezők („hozzávalók és a szakács”) Termékek, szolgáltatások („ebéd”) Nemzeti erőforrások (tényezők és instrukciók): - humán (népesség, tudás, egészség) - társadalmi (bizalom, értékek) - környezeti (ökoszisztémák) - gazdasági (dologi és pénztőke) A 20. században a gazdasági fejlődés alapvető forrásává az instrukciók változása, s nem a tényezők bővülése vált! Az „Y=f(K,L)” összefüggés ma már nem elégséges.

3. A modern civilizáció paradoxona:(1a) a jelenbeli jólét növekszik...Az ábra a Föld országai HDI mutatóinak változását mutatja 1970-2010 közöttA vastag világoskék trendvonal Magyarország értékeit jelzi

4. A modern civilizáció paradoxona:(1b) a jelenbeli jólét növekszik... • A születéskor várható élettartam (év) • 1950–55 1970–75 1995–2000 • Fejlett országok66.1 71.4 74.8 • Fejlődő országok41.0 54.7 62.5 • Afrikai országok 37.8 46.2 50.0 • Ázsiai országok 41.4 56.3 65.7 • Európai országok 65.6 71.0 73.2 • Latin-Amerika /Karibi térség51.4 60.9 69.4 • Észak-Amerikai országok 68.8 71.6 76.4 • Csendes-óceáni térség 60.3 65.8 73.2 • Világ46.5 58.0 64.6 • Forrás: Millennium Ecosystem Assessment

5. A modern civilizáció paradoxona:(1c) a jelenbeli jólét növekszik... • A Freedom House amerikai intézet évről-évre vizsgálja a világ országainak politikai teljesítményét. Éves jelentéseik szerint az országok közül demokratikus berendezkedésű volt: • 1989-ben az országok 41%-a, • 2008-ban az országok 62%-a. • A politikai szabadság elterjedtsége a világban (az országok száma szerint): • év „Szabad” „Részben szabad” „Nem szabad” • 1977434864 • 1987585851 • 1997815753 • 2007906043

6. A modern civilizáció paradoxona:(1d) a jelenbeli jólét növekszik... • 1970 és 1998 között • az 1 dollár/nap jövedelmi küszöb alatt élő szegények aránya 20%-ról 5%-ra (300 millió fővel), • míg a 2 dollár/nap szegénységi szint alatti népesség aránya 44%-ról 18%-ra (500 millió fővel) zsugorodott. • A tendencia 2006-ig is tovább folytatódott. A szegények aránya csökkent az 1-10 dollár/nap tartományban, s a szegények száma abszolút értékben is csökkent az 1-3 dollár/nap sávban. • Forrás: Sala-i-Martin, Xavier. 2002. The Disturbing “Rise” of Global Income Inequality. Working Paper 8904. Cambridge, MA: National Bureau of Economic Research. (www.nber.org/papers/w8904) [magyarul: In: Globalizáció és kapitalizmus (szerk: Balázs Z. és Szilágyi K.). Budapest: Századvég, 2008. 343-395.] • Pinkovskiy – Sala-i-Martin. 2009. Parametric Estimation of the World Distribution of Income. Working Paper 15433. Cambridge, MA: National Bureau of Economic Research. (www.nber.org/papers/w15433)

7. A modern civilizáció paradoxona:(2a) … a nyersanyag-források kimerülnekAz ábrán különböző előrejelzések láthatók a kőolaj kitermelés csúcsának időpontjára, valamint a csúcs utáni kitermelés-csökkenés mértékéreForrás: UKERC, The Global Oil Depletion Report, 2009

8. A modern civilizáció paradoxona:(2b) … a biodiverzitás csökkenAz ábrán a biodiverzitás csökkenésének mértéke és azok okai láthatókForrás: OECD, Towards Green Growth, 2011

9. A modern civilizáció paradoxona:(2c) … az ökológiai korlátokat nem tartjuk tiszteletbenForrás: Rockström et al (2009) Nature, Vol. 461, p. 472-475.

10. Amit a fenntarthatóságról általában tudunk • A globális trendek azt mutatják, hogy • az emberi élet számos dimenziójában lényeges fejlődés valósult meg, • miközben a természeti erőforrásokat egyre rohamosabban használjuk el.

11. A népesedés helyzete Magyarországon: termékenységi ráta: 1,33 (2009) az élveszületések száma 1990 és 2010 között 28%-kal csökkent a kivándorlók száma lassan eléri az újszülöttek számának felét Amit a magyar viszonyok alapján tudunk:Nem csak a természeti erőforrások degradálódnak...

12. A tudástőke pótlásaY tengely: kutatók és mérnökök száma/millió lakos; X tengely: K+F kiadások a GDP százalékábanA körök nagysága arányos az adott ország teljes évi K+F kiadásaival.

13. Ma Magyarországon mind a négy nemzeti erőforrásunkkritikus állapotban van • Humán erőforrások: demográfiai deficit, lemaradás a tudásban és innovációban, rossz egészségi állapot, társadalmi kirekesztődés jelentős • Társadalmi erőforrások: kritikusan alacsony szintű bizalom, a fenntarthatóságot támogató értékek alacsony érvényesülése • Természeti erőforrások: a Kárpát-medence eredeti ökoszisztémájának (növényzet alapon számolva) 90%-át már elhasználtuk • Gazdasági erőforrások: magas külföldi kitettség, alacsony hazai megtakarítások és foglalkoztatottság, magas explicit és implicit államadósság

14. A modern demokráciák strukturális problémája a döntéshozók rövid távú optimalizálása és a döntések hosszú távú hatásai közötti feszültség A mai kormányzatoknak számos pénzügyi és technikai eszközük van a döntések negatív következményeinek a jövőre hárítására A jövő eladósításának csatornái: - környezetszennyezés, - természeti erőforrások túlhasználata, - államadósság, - a jóléti rendszerek implicit adósságai, - demográfiai deficit. A fenntarthatóság politikai metafórája:a jövő nemzedékek eladósítása

15. Fenntartható fejlődés fogalma • A fenntartható fejlődés • az ember boldog és értelmes életvitelének (a jó élet) előmozdítását és a közjó kiteljesítését célozza úgy, hogy • (2a) az emberi tevékenységek a Föld környezeti eltartó-képessége szabta határokon belül maradnak, és • (2b) a gyarapítható, fejleszthető humán, társadalmi és gazdasági erőforrások terén gondoskodunk ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bővítéséről, illetve javításáról.

16. A fenntartható társadalom értékei(példák – nem teljes, indikatív lista) • A jó élet anyagi és nem anyagi (szellemi, lelki) vetületeinek egyensúlyba hozása • Az élet minden természetes formájának tisztelete • Mértékletesség • A meglévő élvezete szemben az állandó szerzésvággyal • Globális felelősségvállalás • A fenntarthatóság felé való átmenet nem pusztán technológiai fejlesztés, hanem kulturális változás is.

17. Kitörési pontok:a fenntarthatóság kulcsterületei • Köznevelés – Oktatás – Innováció • Demográfiai stabilizáció • A bizalom infrastruktúrájának, a fenntarthatóság kultúrájának erősítése • Lokalizáció: lokális, gyakorlati tudás hasznosítása (nem jelent autarkiát, hanem a megfelelő egyensúly megtalálását) • Ökológiai korlátok érvényesítése (pl. Zöld gazdaság, Kék gazdaság, ökológiai adóreform) • Prudens költségvetési politika, fenntartható jóléti rendszerek kialakítása

18. Korlátok érvényesítése az erőforrások felhasználásában • Erőforrás-monitoring, indikátorok képzése • Az indikátor aktuális értékének összevetése egy előre megállapított kritikus értékkel • Intézményi beavatkozás az erőforrás érdekében

19. Eszközök a fenntarthatóság érvényesítésére • Nyilvánosság biztosítása • Társadalmi párbeszéd • Hatásvizsgálat • Tanácskozó testületek • Deliberatív eljárásban hozott helyi döntések • Alkotmányos szabályok • Algoritmusokkal való szabályozás

20. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia vitája • A társadalmi vitára szánt szakmai szövegtervezet elérhető október 20-ától. • Széleskörű társadalmi vita október közepétől november végéig. • A tervezet elérhető itt: www.nfft.hu • A Keretstratégiát az Országgyűlés fogadja el 2012 tavaszán.

21. nfft@parlament.hu