Download
kultur lis gazdas g economia cultur al n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Kulturális gazdaság ( Economia cultur al ă ) PowerPoint Presentation
Download Presentation
Kulturális gazdaság ( Economia cultur al ă )

Kulturális gazdaság ( Economia cultur al ă )

63 Views Download Presentation
Download Presentation

Kulturális gazdaság ( Economia cultur al ă )

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Kulturális gazdaság(Economia culturală)

  2. A kulturális gazdaság a modern ökonómia egyik legdinamikusabban fejlődő jellegzetes eleme. A kulturális gazdaság földrajzi elhelyezkedését erős városi koncentráció jellemzi, ezért a városok gazdasági versenyében, fejlesztési programjaiban kitüntetett szerepet kapott. A fejlett gazdaságú országokban a városok és régiók hanyatlását nem új ipartelepítéssel, hanem kulturális (beleértve ebbe oktatási és kutatási) funkciók fejlesztésével ellensúlyozták.

  3. Nagyvárosok lakosságának változása 1990-2002 (1990-ben 100.000-nél több lakos, százalék) Bukarest -- 1, 36 Resica-- 26,09 Brassó -- 18,97 Szeben-- 15,09 Szatmárnémeti -- 13,61 Arad -- 10,22 Marosvásárhely -- 8,13 Temesvár -- 7,37 Nagyvárad -- 6,82 Kolozsvár -- 6,57 Nagybánya -- 4,5

  4. Közepes városok lakosságának változása 1990-2002 (1990-ben 50.000-nél több lakos, százalékban) • Medgyes -- 24,15 • Vajdahunyad -- 19,63 • Petrozsény -- 14, 14 • Lugos -- 13,47 • Sepsiszentgyörgy -- 12,1 • Gyulafehérvár -- 9,53 • Déva -- 9,17 • Torda -- 9,08 • Zilah + 0,55 • Beszterce + 3,02

  5. Közepes és kisvárosok lakosságának változása 1990-2002 (1990-ben 50.000-nél kevesebb lakos, százalék) • Szalonta -- 20,12 • Nagykároly-- 18,35 • Gyergyószentmiklós -- 14,33 • Csíkszereda -- 13,32 • Székelyudvarhely -- 13,02 • Székelykeresztúr -- 13,01 • Fogaras -- 12,85 • Kézdivásárhely -- 12,18 • Segesvár -- 11,06 • Nagyenyed -- 9,21 • Szászrégen -- 4,82 • Máramarossziget -- 4,42 • Dicsőszentmárton -- 3,88 • Dés-- 3,24 • Szováta + 14,38

  6. Pittsburg: a vas és az acél városa 1960-1980: az ipari foglalkoztatottak száma felére csökkent 1980-as évek eleje: Pitssburgh Cultural Trust: 14 jelentős kulturális központ létrehozása a városközpontban 1990-es évtized vége: Pittsburg az USA kulturális-művészeti turizmusának negyedik legnagyobb célpontja. Ruhr- vidék : bochumi Egyetem

  7. Tudásalapú gazdaság megerősödése: -- egyre nagyobb az iparban az innováció, a kutatás és szaktudás felhasználása -- a termékek egy részének a fogyasztása nem hasznossági, hanem kulturális szempontból történik -- a szolgáltatások egy részének nem gyakorlati, hanem kulturális-szimbolikus jelentősége van

  8. A kulturális termékek és szolgáltatások a világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő gazdasági elemét jelentik, tehát • A városi gazdaság részeként is kell vizsgálni • A városok gazdaságfejlesztési koncepcióiba a kulturális gazdaság foglalkoztatási és pénz és tőkeforgalmi szerepét is bele kell foglalni • A kultúrafejlesztés hagyományos céljai mellett a gazdasági versenyképességi, tőkevonzási, profitszerzési célokat is figyelembe kell venni • Mindezek ismeretében lehet PR tevékenységeket tervezni, folytatni

  9. Kulturális gazdaság Kiindulópont: a kultúra meghatározásai A kultúra nem szabványos közgazdasági jelenség, magyarázata multidiszciplináris feladat.

  10. 1. Hagyományos kulturális szolgáltatások Oktatástól a közművelődésen, művészeti szolgáltatásokon át a turizmusig 2. Kulturális termékipar – olyan termékeket állít elő, amelyeknek szimbolikus, kulturális értéke nagyobb, mint a hasznosságuk. A fejlett országok háztartásaiban egyre több a családfenntartás, megtakarítások mellett a szabadon elkölthető jövedelem, ezért a szimbolikus fogyasztás egyre elterjedtebb. Mivel a divatjószágok gyorsan cserélődnek, tömeges fogyasztásuk a tervezésben, gyártásban, forgalmazásban gazdasági szektorokat éltet.

  11. A gazdasági működéseket elemző elméletek egyre jobban figyelnek a (mai) gazdaságon kívüli emberi tulajdonságokra: • A bizalomra, amelyet az informatikai üzleti világ ismét felértékelt (nem jut idő az üzleti partner ellenőrzésére) • A hiúságra/státusérzékenységre, amely a divatjószágok fogyasztását, a szimbolikus fogyasztást mozgatja

  12. Kulturális gazdasághoz tartozó szolgáltatások, iparágak Nehéz a meghatározás, sok a határeset A kulturális szolgáltatások egyrésze eleve a piaci szférában jött létre (pl. újságkiadás) Más része részben piaci jellegű vagy piacosodó (felsőoktatás) Vannak nem piaci jellegű közszolgáltatások, amelyeknek jelentős a foglalkoztatási vagy beruházási vonzata (pl. közoktatás)

  13. A kulturális gazdaság kétségtelenül része a formálódó tudástársadalomnak, ám különbözik a tudásalapú vagy csúcstechnológiai ipartól: • 1. Nem írható le kielégítő módon a piacgazdaság hagyományos fogalmaival (érték-ár-nyereség...) • 2. Viszonylag munkaintenzív, a változatosság piacszervező erő, és kis és középvállalatok is érvényersülhetnek.

  14. Kulturális gazdaságra jellemző --helyspecifikus jellege (a helyszín sajátosságai fokozzák a versenyképességet) -- erős imázsépítés (termékeit inkább szimbolikus, mint használati tulajdonságai szerint értékesíti) Nagyváros-koncentráltság: ,,Fehérneműt bárhol lehet eladni, kultúrát nem.”

  15. A globális versenynek kitett vállalatok az interaktív tanulás érdekében agglomerálódnak, nagyvárosokba tömörülnek, kihasználják -- az üzleti szolgáltatások sűrűségét, -- a munkaerőforrások széles választékát.

  16. Kreativitás, innováció Kreativitás: új eljárások, új formák, új jelentések elképzelése. Innováció: kreativitás technikává átfordítása. Mindez erős társadalmi beágyazottságot feltételez: a terméket nem gyártani és eladni, hanem a társadalom számára KOMMUNIKÁLNI kell (jelentések megértése, szimbólumok működtetése).

  17. Ezért: a PR nélkülözhetetlen.

  18. Termék/szolgáltatás előállítása/megvalósulása a kulturális gazdaságban társadalomhoz kötött (ellentétben pl. a vegyiparral). Szükség van különlegesen képzett, vagy hagyományőrző termelői közösségekre (régi nagyvárosok művészeti-kulturális hagyományai, egyetemek innovációs hagyományai). A kulturális termékek divatfüggése, gyakori változtatási szükségessége az innovációt tartós tevékenységként feltételezi, a sokféle kölcsönkapcsolatban mindennapossá válnak az apró innovációs lépések.

  19. Információós és kommunikációs technológiák fejlődésében bekövetkezett forradalmi változásoknak köszönhertően a gazdasági siker kulcsává vált az információ • előállítása • gyűjtése • feldolgozása • tárolása • továbbítása • elemzése

  20. Példa: Párizs • A kulturális termékipar negyrésze a hagyományokból táplálkozik, a régi kézműiparból nőtt ki, s részben még ma is a régi kisiparos körzetekben működik. • Tevékenységek koncentrációja: könyvkiadás – VI. Kerület, divat, szőrme és ékszeripar – II. Kerület • Kulturális termékipar 100.000 főt foglalkoztat, nagyszámú, szorosan együttműködő kisvállaltokban, legtöbb ezek közül folyóirat-kiadó meg parfüm/kozmetikum gyártó.

  21. LVMH (a világ legnagyobb luxuscikk-gyártója, évi forgalom kb. 11 milliárd USD) -- Givenchy, Kenzo, Christian Dior (parfüm) -- Dom Perignom (pezsgő) -- Louis Vuitton (excluzív bőráruk) -- Henessy (konyak) -- IWC Schaffhausen (óra)

  22. Példa kulturális gazdaságra: Budapest

  23. www.budapest.hu • www.fesztivalvaros.hu • www.millenaris.hu • www.sziget.hu • www.trafo.hu • www.ernstmuzeum.hu • www.ludwigmuseum.hu • www.szinhaz.hu/merlin