1 / 31

Gazdas gi alapismeretek 2.

2.Mikrogazdas

omer
Download Presentation

Gazdas gi alapismeretek 2.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Gazdasági alapismeretek 2. Idegenforgalmi menedzserek részére

    3. A vállalkozások belso muködését a mikrogazdasági modellek írják le Eroforrás modell A logisztikai modell A számviteli modell, illetve szemlélet Az informatikai modell A vállalkozás belülrol részek összességenként kezelheto. Az egyes részek egymással anyagáramlási, információ áramlási (informatika), vezetoi – hatásköri, és még más kapcsolatban állhatnak, az az a mikrogazdasági rendszernek szerkezete van.

    4. A mikrogazdaság, mint rendszer a gazdasági szemléletmóddal történo elobbi leíráson kívül más modellekkel is rendelkezik: Munkagazdasági Munkaszociológiai Munkapszichológiai

    5. Vállalkozástan Mit és mire vállalkozunk? Amire közvetlenül vállalkozni kell: A nyereség szerzés haladja meg a kiadásokat Emberi szükségletek kielégítése Amire akaratlanul is „vállalkozunk”: Viszonylagos önállóság Döntési kényszerhelyzetek Versenyhelyzetek, versenykonfliktus felvállalása Élénk a gazdaság, és változó nagyságban és változó intenzitással de minden esetben a fogyasztó kegyeit keresve muködnek

    6. Az emberek az élet minden terültén hosszabb rövidebb ideig kapcsolatba kerülnek másokkal tevékenységük során E kapcsolatok általában célszeru együttmuködés formájában realizálódnak, szövetkezünk egy cél elérésére, feladat megoldására. Az így létrejövo struktúrákat nevezzük szervezeteknek, így a cél a szervezet alapveto céljává válik Meghatározás Alapveto cél a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejezo cél

    7. Meghatározás Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapveto célja a fogyasztói igények kielégítése saját nyereség elérésével Ez a modern társadalmakban jogilag körülhatárolt olyan struktúra, amelyre épülve az alapveto cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek

    8. Vállalkozási (vállalati) célrendszer A vállalkozási célok rendszere A vállalkozásnak, minden más fogyasztói igényt kielégíto szervezettol eltéroen A másik fo cél (igény-kielégítés) végzése általános célja a profitszerzés Miközben, ha nem tud megfelelo hasznot biztosítani magának, kiesik a versenybol és meg kell szunnie. Így a nyereségszerzés a túlélésnek specifikus feltétele A vállalkozás azonban nemcsak gazdasági egység, hanem a társadalmi struktúra más dimenzióiban is fontos szerepet tölt be (nem kizárólag gazdasági feladatokat lát el)

    9. A társadalom mindig is elvár a vállalkozásoktól egyfajta viselkedésmintát, és ezeknek betartását (be nem tartását) honorálja is Napjaink vállalati céljai között egyre gyakoribbak az erkölcsi alapokon nyugvó kiegészíto célok. Ez vezet a felelos vállalakozás koncepcióhoz Meghatározás Felelos vállalkozás koncepció: a vállalkozás társadalmi felelosséggel is bír, és ennek jegyében muködése során szurot alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között

    10. Célstruktúra A vállalkozási célrendszer többdimenziós Nézopont alapján több célstruktúrát is meghatározhatunk, bár az elemek itt is összekapcsolódnak, csak a helye, fontossága változik az egyes elemeknek A célstruktúrák egy része hierarchizált, más célok esetében az egyes célok egymás mellé rendelve muködnek.

    11. A célok rendszere Hierarchikus célrendszer: Alapveto cél > fogyasztói igénykielégítés, vállalati nyereség Küldetés > vállalati alapcélok Távlati (stratégiai) célok Közvetlen (taktikai) célok Részcélok (operatív) Egymás mellé rendelt célok: Termelési célok Pénzügyi célok Marketing célok Innovációs célok Humán célok Logisztikai célok

    12. A vállalati célok jellemzésére elmondható: A megfelelo célok csak a struktúra valamelyik elemében értelmezhetok A konkrétan megfogalmazható célok strukturális helye változhat, ha a feltételek változnak A hierachikus rendszerben a magasabb cél elérési feltétele az alacsonyabb rendu cél teljesítése A célok és eszközök között nincs éles határvonal, egymást kiegészítik, egymásba át is mehetnek (pl. folyamatos anyagellátás a logisztikai rendszerben cél, míg a termelési funkció szemszögébol eszköz)

    13. A küldetés fogalmának értelmezése A küldetés a cég alapveto céljából vezetheto le, mely cél a vállalat létének értelmét adja Az fogalmazódik meg benne, hogy a vállalat milyen módon kívánja az alapveto célt elérni Mi a vállalat muködési köre Milyen belso muködési elveket fogalmaz meg saját maga részére Milyen elvekre épít a muködése által érintett személyekkel, csoportokkal, intézményekkel Kifejezi üzenetének lényegét, körülhatárolja muködési körét, megkülönbözteti magát más vállalatoktól

    14. A küldetés végrehajtásához a vállalatnak számos tevékenységet kell végrehajtania, mely közül ketto a cég létének alapveto feltétele > a marketing és az innovációs tevékenység Meghatározás Marketing: a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejleszto és megvalósító funkciók betöltése Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minoségu kielégítése, termék/szolgáltatás kutatás - fejlesztés által

    15. A vállalkozások szervezeti, jogi formái A vállalkozási formát és méretét meghatározó tényezok: A tevékenység jellege (ipari, mezogazdasági, szolgáltatási) A tevékenység munkamegosztási és összerendezési viszonyai A vállalat tulajdonlási szempontjából: Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Részvénytársaságok

    16. Egyéni vállalkozás Elonyök: Az alapítás és megszunés egyszeru Áttekinthetoség A vállalkozói függetlenség Az üzletmenete vonatkozó nyilvános adatszolgáltatás hiánya Adózási kedvezmények Hátrányok: Szerényebb nyereségszerzés A pénzügyi eroforráshoz jutás korlátozottabb Túlzottan sokoldalú követelmény a vállalkozóval szemben Korlátlan felelosség A vállalkozás korlátozott élettartalma

    17. Társaság Elonyök: Egyszeru alapítás Adózási elonyök Tulajdonlási lehetoség nagyobb toke nélkül Jogi védettség viták esetére Jelentosebb toke- és hitelforrások A folytatás lehetosége tulajdonosváltás esetén Hátrányok: Személyi konfliktusok lehetosége Agresszív törekvés lehetosége az alkalmazottaknál a partnerségre Világos menedzseri felelosség hiánya

    18. Részvénytársaság Elonyök: A tulajdonos korlátozott felelossége Szélesköru tokebefektetési lehetoség Korlátlan élettartam Hátrányok: Az alapítás és megszunés bonyolult és költséges volta A nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség adóhátrányok

    19. A vállalkozás belso szervezeti struktúrái Hierarchikus (lineáris) modell Jó irányíthatóság Eros vezetofüggoség Torzuló információk Törzskari szervezodés, kétdimenziós szervezet Vertikális és horizontális szemléletmód és információáramlás Javítja a lineáris szervezet negatívumait (info áramlás és teljes függés)

    20. Mátrix szervezet (háromdimenziós szemléletmód) Többdimenziós irányítás és szemléletmód Javított probléma megközelítési lehetoség > termékcsoport orientált irányítás > eseti fejlesztési feladatok megolása > gazdálkodási feladatok megoldása Változó, dinamikus szervezeti struktúra Eseti célirányos feladatok megoldására hozzák létre, idoszakos megbízás Belso szakemberekbol áll, de külsosök bevonásával is muködik A meglévo munkahelyrol elvonva, team-ben tevékenykednek Jellemzo stílusa a csoport módszerek alkalmazása

    21. 3. A vállalkozás részrendszereinek muködése A vállalkozások belso életének feladatait (funkcióit) olyan részek egységek végzik el, amelyek a cégen belül viszonylagos önállósággal rendelkeznek A rendszermodell mind a makro, mind a mikro környezetben azonos, de a tartalmuk más és más

    23. A vállalkozások belso funkcióinak, részfeladatainak egységei, és az ehhez kapcsolódó modellek, szemléletek: A marketing – marketing szemlélet az eroforrásmodell, a logisztika és a logisztikai modell A számviteli – pénzügyi – kontrolling szekció és a számviteli gondolkodásmód, modellezés Informatika, informatikai szemlélet

    24. A z ipari szolgáltatási folyamat lényege az eroforrás transzformáció A modell elemei az üzleti vállalkozásban: emberi eroforrás (dönto elem), de további eroforrásokat is igénybe kell venni (lekötni) elhasználni ahhoz, hogy a termelésben árút/ szolgáltatást lehessen eloállítani Ezek két nagy csoportra oszthatók: Anyagokra, alapanyagokra, segédanyagokra Gépekre, berendezésekre, infrastruktúrára Ezen kívül az idot is ide szoktuk sorolni, mint nem pótolható eroforrást

    25. A marketing A marketing tartalma a marketingstratégia A vállalt fennmaradásának alapja a különbözo érintettek eroterében való fennmaradás, a kituzött cél hatékony munkával történo elérése. Ehhez marketingszemléletre, és ezt megvalósító tevékenységre van szükség A szemlélet lényeg a vállalati tevékenységnek a fogyasztói igényekre való összpontosítása, a teljes tevékenységsor ennek való alárendelése ( a piacon eladható árúval való megjelenés) Ennek az elfogadhatóságának hármas értelemben kell a piacon jelen lenni és megvalósulni ( termék minoségében, mennyiségében és árában)

    26. A fogyasztói igény (amely ezt generálja) meglehetosen összetett kategória Ahhoz, hogy sikeres marketingstratégiát tudjunk megvalósítani, meg kell érteni a különbözo vevoi csoportok magatartását és az ezt befolyásoló tényezoket Nem elegendo egyszeruen csak a fogyasztói magatartást vizsgálni, annak eredoit (miért viselkedik úgy) is ismerni kell Fogyasztói igény kielégítés csak akkor mehet végbe eredményesen, ha abban három tényezo talál egymásra: A fogyasztó személyi jellemzoi A termék jellemzoi A vásárlási szituáció

    27. A kielégítendo igény meghatározása kritikus feladat. Lényege, hogy az igényt mindig a fogyasztó oldaláról kell meghatározni, az o logikája szerint kell a kielégítést megközelíteni (pl. a fogyasztó nem szöget akar vásárolni, hanem egy képet akar a falra akasztani, tehát nem szögre van igénye, hanem „valamire” amivel a képet a falra rögzítheti) A vállalat marketingstratégiája értelemszeruen a vállalati összstratégia része Ennek alapkérdése csak egyféle lehet: „Milyen igényeket tudunk másoknál jobban kielégíteni?”

    28. Ha ez így van akkor a vállalati stratégia minden esetben versenystratégia, melybol a marketingre, mint a piaci jelenlétet közvetlenül meghatározó vállalati funkcióra három alapveto stratégiai teendo vonatkoztatható: A kielégíendo fogyasztói szükséglet konkretizálása A versenyhelyzet és a versenytársak elemzése Annak elérése, hogy a fogyasztók általunk megcélzott rétege a versenytársak helyett minket válasszon igénykielégítése céljából

    29. A kielégítendo fogyasztói szükséglet Három lépésben határozzuk meg: A piac szegmenetálása A célpiac kiválasztása Pozícionálás

    30. Piacszegmentálás Alapja, hogy a fogyasztók eltéro ízléssel, érdekekkel, életformával, anyagi javakkal rendelkeznek, ezrét igényeik mis különbözoek A vállalatnak kell eldönteni, hogy ezek közül az igények közül melyiket akarja kielégíteni A szegmentálási szempontok alapvetoen különbözhetnek aszerint, hogy egyéni, vagy szervezeti vásárlókat akarunk kielégíteni (fogyasztási cikkeket, vagy termelési eszközöket gyártunk-e)

    31. Az egyéni fogyasztók körében is vannak szegmentálási szempontok: Termékorientált szegmentálás Demográfiai szempont Társadalmi tényezo Személyiségi jellemzok, mint tényezo Földrajzi tényezo termelési eszköz esetében eltérnek ezek a szempontok: A termék jellege a vásárló szervezet jellemzoi A beszerzés helyzete a szervezetben

    32. A piaci szegmentálást rendszerint megelozi a piac alapos feltérképezése, amely feladatot a piackutatás, piacelemzés hajtja végre Meghatározás A piackutatás, piacelemzés: A piacról szóló információk begyujtésének, rendszerezésének és értékelésének folyamata A piackutatást tehát alkalmazzuk: Piacrészek kiválasztása esetén (szegmentálás) A szükséges marketingeszközök kiválasztása esetén (marketing mix elemeinek súlyozása és alkalmazása miatt) A már meglévo piacon a vállalt pozíciójának megállapítása és javítása érdekében

    33. A célpiac kiválasztása A piac szegmentálás a célpiac kiválasztásának alapja Meghatározás A célpiac: azon piacszegmensek köre, amelyekben a vállalat a jelentkezo piaci igényeket ki akarja elégíteni Ennek érdekében a vállaltnak: Értékelnie kell a szegmentumokat Mérlegelnie kell a vállalat szemszögébol ezek vonzerejét (növekedési lehetoség, versenyhelyzet, hosszú távú célok megvalósítási esélye, igénykielégítés céljából felhasználható források bosége stb.) Dönteni a célpiacról

    34. A pozícionálás Ha kiválasztottuk a célpiacot, a következo lépés, hogy a vállalat meghatározza és tudatosítsa a potenciális fogyasztókkal: melyek azok a termékek a melyekkel a piacon megjelenik, ezek milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, Mennyivel tér el a termék az ottani versenytársakétól, milyen elonye származik a vásárlónak a vállalat termékeit vásárolja Ezt milyen tényezok segítik elo (ár, minoség, tételek nagysága, egyéb elonyök) A célpiaccal együtt a cég a versenytársakat is megválasztja ( a saját kínálat és a versenytársak kínálata közötti viszony, mint a pozícionálás lényege)

    35. A versenystratégia megválasztása: a marketing hadviselés Minden vállalat természetes törekvése, minél elonyösebb piaci helyzet elérése a versenytársakkal szemben. Ha ez olyan verseny keretében zajlik, amelyeknek eszközei tiszták, akkor ez a nemzetgazdaság számára is elonyös, a vevo számára is. A versenyben a vállalatnak aktív ellenfelekkel szemben kell érvényesítenie elképzeléseit Verseny, tehát vannak gyoztesek és vesztesek, amelyben a helyezéseket az dönti el ki milyen pozícióból indul és milyen versenystratégiát választ Kotler négy csoportba sorolja a piaci versenyzoket: Vezetok Kihívók Követok Meghúzódók

    36. A vezetok fo feladatai Piacbovítés Saját rész megvédése Részesedés növelése A kihívók: - határozottan, néha agresszíven törekszenek a vezeto pozíció megszerzésére és támadják a vezetot, és más versenytársakat A követok: Általában az adott helyzet fenntartásában érdekeltek mert ez az állapot hasznos számukra Vagy mert nem éreznek elég erot hogy kihívóként jelenjenek meg A meghúzódók: - Olyan piaci réseket keresnek, ahol nincsenek nagy le nem gyozheto versenytársak

    37. Bármely típus lehet sikeres, ha a vállalt alkalmas, helyzetéhez illo konkrét eszközrendszert választ a vállalat általában nem egy termékkel jelenik meg a piacon, ezért szinte biztos, hogy az alkalmazott stratégia is ezek alapján eltéro lehet, tehát az összvállalati marketing stratégia meglehetosen összetett rendszer A marketing és az innováció együttesen jelentik az üzleti vállalkozás létének és hosszabb távú túlélésének feltételét, tehát ez a két elem (marketing- és innovációs stratégia) szorosan összefonódik

    38. A marketingmix Meghatározás Marketingmix: a marketingszemlélet érvényesítését szolgáló elvek és tevékenységek rendszere A marketingstratégia harmadik eleme, a tényleges marketingtevékenység kereteinek kijelölése Elemei: Termékpolitika Árpolitika Értékesítési utak politikája promóciós politika (kommunikációs politika)

    39. Termékpolitika Meghatározás: A fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek körének és tulajdonságainak meghatározására, valamint a fogyasztóknak való bemutatására vonatkozó elvek és módszerek összessége Elemei: Termékszerkezet Termék életciklus Meghatározás: Az z ido, amíg a termék a piacon tartózkodik Termék bemutatása (márka, csomagolás, címkézés)

    40. Árpolitika Meghatározás A vállalat által kínált termékek árának meghatározása és a piaci áreseményekre való reagálásra vonatkozó elvek és módszerek összessége Lényegében azt fejezi ki, mennyit hajlandó a fogyasztó elismerni abból a sokféle ráfordításból amelynek révén az eladó (termelo, kereskedo) abba a helyzetbe kerül, hogy termékét vételre felajánlja

    41. A tényleges ár a piaci folyamatok során alakul ki, annak ellenére, hogy a vállalatnak miden képpen van egy elképzelése a termék értékérol és értékesítési áráról Ehhez többféle árpolitikai cél megválasztásával lehet eljutni: Túlélés Profit maximalizálás Árbevétel maximalizálás A befektetés arányos nyereség A forgalomnövekedés A piaci részesedés növelése A piaci lefölözése A helyzetfenntartó árazás Vezeto termékminoség fenntartása A fogyasztó keresletét nem csupán az ár határozza meg, mert a minoség, megbízhatóság is azonos jelentoséggel bír

    42. Az értékesítési utak politikája Meghatározás A marketingcsatornák kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek összessége A modern piacgazdaságban a termelo sokszor nem közvetlenül a felhasználónak adja el a termékeit, hanem az közvetítok révén jut el a felhasználókhoz A közvetítok két alapcsoportja: Kiskereskedo Nagykereskedo

    43. Az érékesítési utak (marketingcsatornák) folyamatai A mindennapokban a csatornák számtalan változata muködik, a fogyasztási cikkek, termeloeszközök és szolgáltatások értékesítése során Meghatározás Marketingcsatorna: Az az út, amelyen a termék a termelotol (szállítóitól) a fogyasztóhoz eljut Itt bonyolult folyamatok mennek végbe: Fizikai (szállítási, rendezési, készletezési) folyamat /logisztika/ Tulajdon átruházás Információ áramoltatás Eladás ösztönzés Ebbol a marketing feladatköréhez a marketing-csatornákban zajló tevékenységek közül a lehetséges értékesítési csatornák elemzése és tervezése tartozik

    44. Az értékesítési utak elemzése és kiválasztása Az értékesítési utakra vonatkozó döntések elott a vállalatnak fel kell mérnie a fogyasztó szükségleteit Meg kell határoznia az egyes útvonalakon való haladással elérheto célokat értékelni kell a különbözo változatokkal elérheto eredményt (gazdaságosság, ellenorizhetoség, rugalmasság, vevoigény kielégítés teljessége stb.) Ezek figyelembe vételével végül dönt a számára leginkább megfelelo alternatíváról

    45. Együttmuködés az értékesítési utak szereploi között Ha egy vállalat közvetítoket von be a termelés és a fogyasztó közé, akkor azt nagyon gondosan kell megterveznie és megszerveznie Ezt a kapcsolatrendszert gyakran nevezik elosztási (disztribúciós) rendszernek A közvetítoknek sokszor vannak eltéro érdekeik a vállalattól, így azok motiválását is be kell illeszteni a tervezési rendszerbe A rendszerek két alapcsoportja a horizontális és a vertikális elosztási rendszer

    46. A vertikálisan integrált rendszer fo formái: A vállalati: melyben a cég akár elore, akár hátrafelé megszerzi az elosztási rendszer elemeit (szállítók felvásárlása) Az irányított: ahol az egyes szereplok között van egy domináns, aki ereje alapján képes az egész láncot uralni, vezetni, irányítani A szerzodéses: itt a közel azonos ereju vállalatok közötti megegyezés biztosítja az integrációt

    47. A horizontálisan integrált rendszer, ahol az egyes vállalatok elonyeit egyesítik olyan közös vállalkozásban, amelyet egyenként soha nem tudtak volna elérni (bank fiókhálózata egy szupermarket üzleteiben)

    48. Kommunikációs politika Meghatározás Kommunikációs politika: a vállalkozás és a fogyasztók közötti információáramlás elveit és módszereit a vállalkozás oldaláról összefoglaló rendszer Célja: a vállalkozás célpiacán szereplo fogyasztók informálása, meggyozése a vállalat és termékei elonyérol

    49. Elemei: Reklám: Olyan szélesebb körre ható, nem személyes befolyásolás, amelyet egy meghatározott szervezet, vagy személy finanszíroz Nem személyes jellegu, fizetett Három típusa van (márkareklám, cégreklám, termékcsalád reklám /márka nélküli reklám/) Sok szempont alapján tipizálható a helyszíntol a megcélzott csoportig, hordozók alapján. Külön reklámfajtának minosül a szponzorálás

    50. 2. Személyes eladás: A reménybeli vevovel való személyes találkozás során történo értékesítési ajánlattétel, kedvezo esetben üzletkötés A kommunikációs folyamatok közül a legdrágább, de a leginkább a célcsoportot megközelíto forma Különösen gyakori nagy értéku berendezések értékesítése és szolgáltatások esetén A kölcsönös bizalomra épít, ezért az értékesítést végzo személye rendkívül fontos a folyamatban (eladó, ügynök, bróker)

    51. 3. Eladásösztönzés: Olyan módszerek alkalmazása az értékesítés, a vevok kiszolgálása során, amelyek a vevot további vásárlásra serkentik Rövid távú hatásmechanizmus A többi eszköz hatékonyságát növeli Sok eszköze van (árkedvezménytol, a jutalmakon keresztül az árubemutatóig) Alkalmazásuk során elsosorban a reklámmal kombinálják

    52. 3. Közönségkapcsolatok (PR): A vállalkozásról alkotott kedvezo kép kialakítását célzó magatartás, ill. ezt céltudatosan segíto módszerek alkalmazása Elsosorban a vállalkozásra és alkalmazottjaira irányul és csak másodsorban a termékre Túlmutat a piaci marketing hatókörén, kapcsolati rendszere sokkal szélesebb Eszközei a sajtóhírektol, az imázs és arculatalakításon keresztül a közszolgálati tevékenységig igen sok elemet ölel fel

    53. Az eszközök egymást kiegészítve hatnak Ugyanazt a kommunikációs eszközt, csatornát több eszközben is hatásosan tudjuk alkalmazni A leghatásosabb az egyszerre minél több eszközt céltudatos szervezéssel összefogó, egy cél érdekében ható kampány

    54. Az innováció Az innováció természete Számtalan meghatározása és valóban számtalan arca van. Itt is egy teljesen általános megfogalmazást alkalmazunk Meghatározás Az innováció: a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbinál magasabb minoségu módja Alapveto tartalma, hogy egy új, a korábbinál magasabb minoségi értéket felmutató terméket, szolgáltatást adunk, kínálunk a vásárlónak

    55. Ezek alapján az innováció öt alapesetét ismerjük: Új a fogyasztók körében eddig nem ismert javak eloállítása Új, a kérdéses iparágban még gyakorlatilag nem ismert, alkalmazott eljárás bevezetése (nem feltétlen új felfedezés) Új elhelyezési lehetoség, piacmegnyitás melyet eddig a kérdéses terület még nem ismert Nyersanyagok, félkész árúk új beszerzési forrásai (akár létezett elotte, akár nem) Új szervezet létrehozása, vagy megszüntetése

    56. Az innováció jellege és indíttatása Legfobb összetevoje az újdonság Porter szerint: az innováció lényege a folyamatos, összhangban lévo fejlesztési akciók rendszere, sorozata (folyamatos megújulás) Kotler szerint: innováció csak az átfogó stratégiai újdonság létrehozása lehet A lényeg, hogy egy versenyképességre törekvo vállalatnak az innovációs folyamatokra szüntelenül szüksége van, akár kis lépések szüntelen sorozatáról, akár átfogó nagy megújulásról van is szó (mennyiségi és minoségi ugrás)

    57. Bármelyik elemrol is legyen szó, a középpontban fogyasztó áll (nem jó megközelítés, hogy a vállalt jobban akar muködni) Nem biztos, hogy a terméknek kell többet tudni, mint az eddigieknek (lehet a régivel is elégedett a vásárló) Az innovációban a látens fogyasztói igények felismerése igen fontos elem (van igény, de még nincs termék) Az új termék tehát legyen beillesztheto a fogyasztásba, legyen piaca Az innováció nem a vállalkozás magánügye, hisz az érintettek nyomják a vállalatot a szüntelen megújítás felé (az o érdekük is) A megújulás, termék lehet stratégiai (magas újdonságértéku fejlemény), vagy taktikai (kisebb elorelépés a jobb vásárlói igénykielégítés érdekében)

    58. Az innováció folyamata Ma már tudatos innovációs stratégiáról beszélhetünk szinte minden piaci szereplo esetében, a vállalkozás gondoskodik arról, hogy eredményével a megfelelo idoben a piacra léphessen Az innovácó tervezheto, hiszen olyan marketingorientált logika segíti, amely a vevoi igényeke alapján áll össze, és amelyet a vállaltok igyekeznek követni Ez a logika az innovációs lánc elemeit tartalmazzák Meghatározás Innovációs lánc: a vállalati tevékenységrendszer különbözo elemeinek az innováció folyamata szerinti összekapcsolása > marketing + kutatás-fejlsztés + beruházás + termelés + értékesítés

    59. Az innovációs folyamat lépései Meghatározás K+F: az innovációs háttértevékenységek összefoglaló elnevezése, a fejlesztési ötletek megalapozásának és az új termék (technológia, szervezeti megoldás) konkrét létrehozásának folyamata Az új ötletek képezik az innováció alapját Ehhez kell olyan vállalati feltételeket teremteni, hogy ezek idoben felszínre tudjanak kerülni: Olyan általános vállalkozási környezet, kultúra, amely kedvez az új ötletek felmerülésének Konkrét célirányos tevékenység, amely segíti az ötletgenerálás folyamatát

    60. További feltételek: A munkavállalók megfelelo szinten ismerjék a vállalkozás általános stratégiáját Legyen intenzív kapcsolat a vezetés és a munkatársak között Megfelelo nyitottság az új ötletekre Készség és képesség a kudarc elviselésére Hatékonyan muködo szervezeti struktúra Jó külso kapcsolatrendszer szakmai tudományos vonalon (kutatóhelyek, egyetemek, más vállaltok, szakmai szövetségek stb.)

    61. Az innovációs ötletek kiértékelése Az innovációs ötletek hatékony szelektálása nagy jelentoségu folyamat: az innovációs láncban elorehaladva egyre nagyobb költségbe kerül egy tévedés, másrészt vigyázni kell arra, hogy minél inkább csökkentsük az innovációk elutasításának veszélyét Meghatározás Innovációs folyamat: az innovációval összefüggo vállalkozási tevékenységek logikai rendje, a lehetoségek feltárásáról a piaci bevezetéséig

    62. Az ötletek kiértékelése három fázisban történik: Felmerülés után Piaccal való szembesítés két fokoztában A szelektálás (mivel a piacról származik az ötlet) lényegében azonos módon történik A szelekcióhoz kritériumokat kell adni, és jó ha ezek a kritériumok számszerusíthetok (piaci részesedés, költségek, növekedési ütem stb.), de nem minden esetben áll ez fenn (hírnév, vezeto pozíció, piaci ismertség növekedés stb.)

    63. A termék tervezése Ez esetben értsük a termék alatt minden vállalati kimenetet, amely fogyasztói igény kielégítését szolgálja (ez lehet eszmei érték, gyártmány szolgáltatás) A tervezéshez pontosan meg kell határoznunk: Mi az új minoség, amit a fogyasztónak nyújtunk Kinek szánjuk Hogyan valósítjuk meg Ennek alapján adunk ötletet a tervezonek, formáljuk magunk is és ebbol születnek meg az innovációs elképzelés megvalósításnak technikai részleteire utaló javaslatok, paraméterek, tulajdonságok leírása, használati mód.

    64. Elso piaci tesztelés Meghatározás Elso piaci tesztelés: annak módszeres kiértékelése a termék tényleges létrehozását megelozoen, kísérleti körülmények között, hogy létezik-e megfeleloen intenzív piaci igény az innováció fogadására Itt találkozik eloször a termékkel a fogyasztó (ha képletesen is) Formái: kérdoíves felmérés, interju, képi-szóbeli bemutató Cél, hogy a megcélzott fogyasztói csoport jól reprezentálható legyen

    65. Választ kell kapnunk: Világosak és hihetok-e a terméknek a vállalkozás által vélt elonyei Jelent-e a termék megoldást a fogyasztó valamilyen problémájára, ill. kielégíti-e eddig beteljesületlen igényét Ismer-e más termékeket, amelyek ezt az igényt kielégítik Elfogadható-e a tervezett ár a fogyasztó számára a terméknek tulajdonított érték alapján Megvásárolná-e a megkérdezett fogyasztó a terméket Kik, milyen gyakran és milyen minoségben használnák a terméket

    66. Termékfejlesztés Ebben a szakaszban kapják kézbe a terméket azok a technológusok, akik a gyártmányt ténylegesen eloállítják, megtervezik Eloször a kísérleti példányok, tesztpéldányok készülnek el (gyári próbák), majd a prototípus A prototípust már a fogyasztói körben tesztelik Ezután a kissorozatú próba következik, melynek során már több fogyasztó mondhat használat során véleményt a termékrol (ez már a második piaci tesztelés körébe tartozik)

    67. Második piaci tesztelés Meghatározás Második piaci tesztelés: a ténylegesen létezo termék tényleges piaci feltételek melletti fogadtatásának tesztelése Valóságos piaci környezetben, megfeleloen kiválasztott és motivált fogyasztói körben megy végbe De befolyásolhatja a rendelkezésre álló ido, valamint a felmerülo költségek

    68. Termelés Ez a lépés már élesben megy, a terméket üzemi feltételek között, az elore kiszámított mennyiségben és sorozatokban kezdik gyártani Itt is vannak innovációs folyamatok: A termék kísérleti és üzemi feltételek közötti eloállítása eltérhet egymástól Az eloállítás során még hiányzik a szakmai rutin, amit hosszabb ido után lehet elérni

    69. Piaci bevezetés Ha sehol nincs probléma, akkor sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a bevezetés sikeres lesz Ezért gondos tervezésnek kell megelozni, tudatosan alkalmazni a marketing mix elmeit az értékesítés támogatására A bevezetés négy alapkérdése: Mikor (idozítés) Hol (területi stratégia) Kinek (a célpiac potenciális fogyasztói) Hogyan (a bevezetés piaci stratégiája)

    70. Az innovációs stratégia Alapkérdései: A vállalkozás kutató, elemzo, védo, vagy reagáló stratégiát kíván-e folytatni A vállalkozás maga akar-e megjelenni a termékkel a piacon, vagy már egy kitaposott úton halad a vezetok követésével Hogyan alakul a vállalkozás termékszerkezet váltásának dinamikája, hogyan, mikorra ütemezi a termékváltást, bevezetést. Melyik az az ideális idopont amikor a kifejlesztést el kell kezdeni (amikor még a másik termék fut, de már érzodik a kifulladás)

    71. Az innováció környezete Az innováció erosen környezetfüggo, foleg a vállalt érintettjeinek van erre jelentos hatása Oka, hogy a vállalkozás hosszú távú stratégiája során egyre jobban törekszik arra, hogy fogyasztóikkal és más vállalkozókkal együttmuködést alakítsanak ki,. Szívesen vesznek át már megfogalmazott innovációs kezdeményezéseket, és muködik ezek érdekében más megbízható partnerekkel A versenytársak az innovációra való hajlandósága is nagy erosíto ero hosszú távon Az állami gazdaságpolitika támogató, semleges vagy tiltó tevékenysége is hatással lehet az innovációra (közvetlen, közvetett állami támogatás)

    72. Innováció és szervezet Két fontos szempontja van: Az innovációval kapcsolatos tevékenységek szervezeti elhelyezkedése Az innováció szervezeti elfogadtatása Az innováció nem kizárólag a vállalkozás feladata, bár a legtöbbet belso vállalkozásban hajtják végre. Bár az egész céget át kell hatnia, nem hagyhaó figyelmen kívül a szervezet külso kapcsolatrendszerének innovációs hajlandósága, támogató részvétele sem Ha mégis jelentkezik ellenállás annak általában az oka: Meglévo piac misztifikálása, annak elvesztésébol adódó félelem Az innováció jelentéktelennek látása, leértékelése Szakmai és személyi konfliktusok a megvalósításban

    73. A logisztikai folyamat A logisztikai szemlélet lényege az anyagellátással, anyagáramlással kapcsolatos folyamatok modellezése A folyamat részei: Beszerzés Anyagszükséglet számítás Raktári készlet Éves, havi, heti mennyiség tervezés Éves, havi, heti idotervezés Régebbi értékek alapján történo elorejelzés Rendelésállomány Termelési adatgyujtés Utókalkuláció stb.

    74. A logisztika szukebb értelmezésben az anyaggazdálkodást jelenti. A logisztikai rendszer stratégiai vonatkozásai: - Értékesítés, elosztás Beszerzés Készletezés

    75. A logisztikai rendszer és szerkezete Minden vállalkozás esetében a benne zajló folyamatok között anyagi természetuek is szerepelnek Van ahol ezek az anyagi folyamatok, áramlások a vállalkozás küldetésének hordozói (kereskedelmi, logisztikai cégek) Van ahol kisegíto, kiegészíto funkciója van (tanácsadó cég, egy szolgáltatást végzo cég stb.) A muködésben természetesen nemcsak belül végbemeno folyamatok vannak, hanem az intézmények egymás közötti kapcsolatainak egy része is anyagi természetu, ezzel kapcsolódnak be a gazdaság anyagi vérkeringésébe, de ez igaz a pénzügyi és információs folyamatokra is.

    76. Meghatározás Anyagi folyamatok: a különbözo készültségi fokú termékek vállalkozáson belüli és vállalkozások közötti áramlása Az anyagi folyamatok azonban térben és idoben és idoben megszakadnak: a termelés nem ott megy végbe ahol a kereslet jelentkezik Ezeken a szakadási pontokon fel kell halmozni a termékek bizonyos állományát, ha nem akarjuk hogy zavar támadjon a rendszerben Ez a gazdaság muködésének fizikai szükséglete. Sok esetben a gazdasági szereplok érdeke is a felhalmozás (megelozhetik az áremelést, hiánycikkek felvásárlásával biztosíthatja szükségleteit) A készlettartás tehát nem csak fizikai, hanem gazdasági kényszeruség is ( az egyén, a háztartás, a vállalat és a nemzetgazdaság számára egyaránt)

    77. Meghatározás Készlet: a vállalkozásnál adott idopontban rendelkezésre álló termékek állománya A logisztika tehát alapvetoen áramlásokkal és készletekkel és azt összefoglaló rendszerrel foglalkozik Meghatározás Logisztika: az a vállalkozási tevékenység, mely biztosítja, hogy a vállalkozási folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelo helyen, idopontban, a szükségletnek megfelelo mennyiségben, minoségben és választékban rendelkezésre álljon Logisztikai rendszer: az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere

    78. A rendszer muködése a fogyasztói keresletrol elérheto információk beszerzésével kezdodik Ennek alapján áramlanak további információk (mit kell beszerezni, milyen információink vannak a szállítókról) Ezek az információk hozzák mozgásba az anyagi folyamatokat A logisztikai folyamat úgy ad hozzá értéket a termelési folyamathoz, hogy készleteket helyez át oda ahol arra szükség van A logisztikai rendszer egyrészt speciális szemléletben integrálja a folyamatokat, továbbá összekapcsolja a vállalkozást a szállítókkal, értékesítokkel és a fogyasztókkal

    79. A logisztikai folyamat három részre bontható: Értékesítés: a vevoi igények kielégítésének tényleges technikai lebonyolítása Termelésellátás: a termelési folyamatokon belüli anyagellátási feladatok megoldása Beszerzés: a folyó termeléshez szükséges anyagi inputok (anyagok, alkatrészek) biztosítása Mindhárom tevékenységi körben logikailag azonos muveletsorok mennek végbe. Mindegyikük leírható ugyanazzal a hat tényezovel, amelyek között egy világos visszacsatolás szabályozási mechanizmus kapcsolatrendszere áll fenn

    80. A termelés és szolgáltatás

    81. A készletgazdálkodás

    82. A pénzgazdálkodás

    83. Számvitel - könyvvitel

    84. A kontrolling

    85. A humán eroforrás gazdálkodás

    86. Az információgazdálkodás

More Related