1 / 17

Nyelvi szocializáció

Nyelvi szocializáció. Nyelvi hátrány. Basil Bernstein elméletei 1. Korlátozott - kidolgozott kód.

yitta
Download Presentation

Nyelvi szocializáció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nyelvi szocializáció Nyelvi hátrány

  2. Basil Bernstein elméletei1. Korlátozott - kidolgozott kód • A kidolgozott kód igyekszik a partner számára a jelentéseket kifejteni, ami azt eredményezi, hogy a kidolgozottság révén a jelentések a helyzettől függetlenül is bárki számára érthetővé válnak. A kidolgozott kódot többek között a szélesebbkörű tervezés, bonyolultabb szerkezetek, változatosabb szókincs jellemzi.

  3. Basil Bernstein elméleteiKorlátozott - kidolgozott kód • A korlátozott kód az előbb célnak tekintett egyetemes érthetőséggel szemben a beszélőpartnerek közös ismereteire, előfeltevéseire épít, szervesen beépítve a megértésbe a szituáció adta támpontokat. Az ilyenfajta nyelvi közlést a (beszéd) helyzet ismerete nélkül, a szükséges információk hiányában nehéz megérteni. A korlátozott kódú közlés általában sztereotípebb, ami az előbbi széleskörű tervezéssel szemben a „kész panelek” gyakoribb felhasználására utal. Jellemző még a szerkezetileg egyszerűbb, töredékesebb, rövidebb mondatok használata.

  4. Basil Bernstein elméletei2. Zárt - nyílt szerepviszonyok • Zárt szerepviszonyról akkor beszélünk, amikor a családtagok egymáshoz való viszonyát leginkább a családban betöltött státuszuk határozza meg. Szerepeik (apa, anya, gyerek stb.) korlátozzák és egyben leszűkítik cselekvési, mérlegelési lehetőségeiket. A merev szerepviszonyok korlátozott kóddal való kapcsolata a családtagok által használt kommunikációs stratégiákban válik egyértelművé.

  5. Basil Bernstein elméleteiZárt - nyílt szerepviszonyok • A nyílt szerepviszonyokban ezzel szemben az egyénnek lehetősége van arra, hogy áttörve családi pozíciójának korlátait, saját maga vívjon ki egy szerepet, ami ily módon alkalmat ad a státuszok rugalmas kezelésére. Az ilyen típusú családokban mindenkor nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéniségre, személyes adottságra, különböző igényekre. Ennek kommunikációs vetülete elsősorban szintén az érvelésnél, illetve tágabb értelemben a nevelési stílusban jelentkezik, lehetőséget adva a gyereknek arra, hogy különböző magyarázatokat (akár figyelmeztetést vagy tiltást) egyéni mérlegelés, illetve belátás után fogadja (vagy utasítsa) el.

  6. Basil Bernstein elméleteiPozícionális - személy orientációjú családok • Ez a kategória a társadalmi ellenőrzés módjaira utal. • A parancsoló módcsökkenti a szabályozott (a gyerek) szerepmérlegelési lehetőségét. Kizárólagos lehetőségek a lázadás vagy visszavonulás, illetve engedelmesség (Tünés ki!, Hagyd abba!, Elég legyen! stb.)

  7. Basil Bernstein elméleteiPozícionális - személy orientációjú családok • A személyes felszólítások érvei nem valami külső normát tekintenek mércének, hanem a felszólított (a gyerek) személyiségéhez, egyéniségéhez igazodnak. • A felszólítások esetében lehetőség van a szerepmérlegelésre, választani lehet a nyelvi alternatívák között, ezzel mintegy kölcsönössé téve a kommunikációt.

  8. Basil Bernstein elméleteiPozícionális - személy orientációjú családok • A pozícionális felszólítások esetében az érv valamely egyéni vagy egyetemes státussal járó norma: • Kor-státus szabály: Már elég nagy vagy ehhez, próbáld meg egyedül! • Nemi státus szabály: A kisfiúk nem sírnak. • Szubkulturális szabály: Az olyan emberek, mint mi, nem viselkednek így. • Generációs-státus szabály: Apunak nem szabad feleselni.

  9. Pap Mária – Pléh Csaba (1970-1971) • A vizsgálat két célja: • Az iskolába lépő gyermek beszédének szociolingvisztikai szempontú vizsgálata az angol nyelven bevált módszerek adaptálásával • Összefüggésbe hozható-e nálunk is az induláskor meglévő hátrányos helyzet a nyelvhasználat különbségeivel?

  10. Eredmények • A legmagasabb szociális összetételű iskola tanulói beszélnek a legkevésbé szituációhoz kötötten • A lakóhely és szociális háttér szempontjából is előnyös helyzetű tanulók beszéde bonyolultabb és kevésbé szituációhoz kötött, mint a mindkét szempontból hátrányos helyzetű diákoké • A szociális szempontból azonosan hátrányos helyzetű gyerekek közül azoknak a beszéde kevésbé szituációhoz kötött, akik a főváros magasabb státuszú kerületeiben élnek

  11. Sugárné Kádár Júlia óvodában végzett vizsgálata (1980-as évek) • Adatgyűjtő lap: a gyerek neme, kora, pszichofiziológiai érésének üteme, a család jellemzői, szociális körülmények, a gyermekintézménybe kerülés időpontja • Beszédszint felmérő lap: a hangejtés tisztasága, a beszédritmus és mondathangsúly felfogásának és reprodukálásának szintje, a gyakori szavak jelentésterének nagysága, a szövegfelfogás és történetalkotás szintje, a látott, hallott élmény nyelvi feldolgozása, a párbeszéd alkalmazási szintje

  12. Eredmények • A lányoknak kevésbé hibás a hangejtése, a képleírásban több jobban megszerkesztett mondatot használnak, jobban alkalmazkodnak a dialogikus helyzethez, a fiúk viszont a kontextusos beszédben erősebbek • Az érettségizett (a gyes teljes idejét igénybe vevő anyák) gyermekei teljesítettek átlagban a legjobban • Ugyanez az eredmény az apa tekintetében a felsőfokú végzettségnél volt megfigyelhető • Léteznek a szociális rendszertől függő eltérő kommunikációs rendszerek

  13. Réger Zita vizsgálata az anya-gyermek kommunikáció és a társadalmi helyzet összefüggéseiről (1990-es évek) • A vizsgálat célja, hogy leírja, hogyan beszélnek gyermekükhöz a mai magyar társadalomban az iskolázott, valamint a többszörösen hátrányos helyzetű anyák • Longitudinális (2 éven át tartó) vizsgálat a gyermek 12-15 hónapos korától kezdve • Nyelvtani, szövegtani társalgási kategóriák szerinti elemzés

  14. Eredmények • Nyelvtani szempontú elemzés: • Eltérés az átlagos mondathosszban • Az iskolázatlan anyák kevesebb mellérendelést, alárendelést, jelzőt és nem jelen idejű igealakot használtak • Ők az indokoltnál tovább alkalmazták a gyermekközpontú kommunikáció elemeit • Míg egy ideig a gyermekhez szóló leegyszerűsített nyelv segíti a kisbaba nyelvi fejlődését, egy bizonyos kor illetve szint után már kifejezetten hátráltatja

  15. Eredmények • Szövegtani és társalgási szempontú elemzés • Az iskolázatlan anyák beszéde több önismétlést és sztereotip megnyilvánulást tartalmazott • Az ő beszédükben inkább a felszólítások, míg az iskolázottakéban a kérdések domináltak • Az iskolázott anyák jobban elfogadják gyermeküket társalgási partnerként

  16. Derdák Tibor és Varga Aranka (1996) • A roma közösségekben szocializálódó gyermekek számukra szokatlan kommunikációs móddal, a magyar anyanyelvűek is „idegen nyelvezettel” találkoznak az iskolában.

  17. Oláh Örsi Tibor (2005) • Az iskolai sikertelenség sziciolingvisztikai háttere • A tanulók szövegalkotási képességének fejlettségi szintjét erősen meghatározza szüleik iskolázottsága, lakóhelyük településtípusa, a család kulturális javakat közvetítő eszközökkel való ellátottsága • A fejlesztés során nehéz az egyenlőtlenségek hatásának kompenzálása

More Related