szociolingvisztika 10 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szociolingvisztika 10. PowerPoint Presentation
Download Presentation
Szociolingvisztika 10.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 29

Szociolingvisztika 10. - PowerPoint PPT Presentation


  • 96 Views
  • Uploaded on

Szociolingvisztika 10. Nyelvi szocializáció, nyelvi jogok, nyelvi hátrányos helyzet. Az óra felépítése. Bernstein Nyelvi hátrány: a magyar cigányság Nyelvi hátrány: kisebbségi magyar lét a határon túl. Basil BERNSTEIN.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Szociolingvisztika 10.' - wes


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
szociolingvisztika 10

Szociolingvisztika 10.

Nyelvi szocializáció, nyelvi jogok, nyelvi hátrányos helyzet

az ra fel p t se
Az óra felépítése
  • Bernstein
  • Nyelvi hátrány: a magyar cigányság
  • Nyelvi hátrány: kisebbségi magyar lét a határon túl
basil bernstein
Basil BERNSTEIN
  • 1958-től, angol szociológus, londoni külvárosi gyerekek, a társadalmi státus és a nyelv összefüggései az „oktathatóság” szempontjából
  • kezdetben:
    • publikus/közösségi és a formális nyelv,
    • majd: korlátozott és kidolgozott kód.
  • a társadalmi felépítmény kódokká alakítja a nyelvi felépítményt
  • nyelvi hátrány
bernstein
BERNSTEIN

„Kidolgozott és leszűkített kódok: szociális eredetük és következményeik” c. könyv

a középosztály tagjai egészen másként építik fel beszédüket, mint a munkásosztály, vagyis eltérő kódot használnak

korlátozott kód (KOK, másutt: leszűkített kód): tipikusan a munkásosztály által használt kódváltozat

Jellemzői:

  • szoros kapcsolat: „mi”
  • rövidebb közlések
  • grammatikailag (szintaktikailag) egyszerűbb
  • gyakran befejezetlen mondatok
  • Kisebb, környezet meghatározta szókincs
  • kevés, ismétlődő kötőszó, melléknév
  • személytelen névmás alanyként
  • ok és következmény cseréje
  • sok kiszólás, együttérzést váró kifejezés: Ugye? Nem igaz?
bernstein1
BERNSTEIN

kidolgozott kód (KIK): közép- és felsőosztály

  • középpontban: „én”
  • pontos grammatikai rend és szintaxis
  • összetett mondatok sokféle mellé- és alárendeléssel
  • sokféle gondosan megválogatott melléknév, határozó

Tipikusan a nem sztenderd változatokat értékelik alacsonyabbra (vö. szubsztenderd), de csak „felülről”, „alulról” nézve a sztenderd a nemkívánatos (csoportidentitás, szolidaritás).

szrev tel kritika
Észrevétel, kritika
  • Nincs IQ-különbség!
  • Az elnevezések, megfogalmazások („kidolgozott”) azt sugallják, hogy mégis egyszerűbb nyelvileg a KOK (holott a vernakuláriskutatásokból tudjuk, nem így van). De nem ezt akarják kifejezni!
    • Korlátozott = korlátozott érvényű (társadalmi viszonyulás!)
kik vannak ma nyelvi h tr nyos helyzetben magyarorsz gon
Kik vannak ma nyelvi hátrányos helyzetben Magyarországon?
  • Mindenki, aki nem ismeri és/vagy használja a sztenderdet
  • Nyelvi kisebbségek
    • cigányok
cig nys g heltai alapj n
Cigányság (Heltai alapján)

90-es évek:

magyar: 89,5%, 4,4% cigány, 5,5% román( beás),

de a becslések szerint mások az arányok: 20-25%-uk kétnyelvű, tehát cigány és magyar anyanyelvű (mások szerint ez a szám sokkal magasabb)

Tehát vannak egy- és két- vagy többnyelvűek.

Diglosszia: egyfajta kétnyelvűség

Fishman-féle kiterjesztés: E- és K-változat nem azonos nyelvhez tartozik (pl. arab és német). Nyelvi és funkcionális éles elkülönülés.

cig nyok
Cigányok

Cigányok/romák: etnikai és nyelvi kisebbség (nem nemzeti)

500 ezer

  • Romungrók (magyarcigányok és kárpáti cigányok)
  • Szintók
  • Oláh cigányok
  • Román cigányok
  • Beások (archaikus román dialektus)
  • Gáborok (Erdély)
cig ny nyelvek
Cigány nyelvek

Pálmainé Orsós 2006:

  • 2 cigány nyelv: beás, romani/lovári
  • 3 nyelvi csoport: romungró (magyar cigány, muzsikus), oláh cigány (magyar, romani nyelvtudás), beások (magyar, archaikus román)

Heltai é. n.:

  • Egynyelvűek:
    • Román anyanyelvűek
    • Magyar anyanyelvűek
  • Kétnyelvűek:
    • Kárpáti cigányok (15. sz. óta itt), archaikusabb, horvát érintkezések (egy águk a vend/szinto/német cigányok)
    • Oláh cigányok, 13 nyelvjárás, kasztos, a csúcson a lovárik, az itteni oláhok 90%-a ezt beszéli (erős belső szóalkotás)
cig ny nyelvek jellemz i
Cigány nyelvek jellemzői
  • Számos kölcsönszó, főleg görög
  • Stabil szókészlet (1500)
  • Mobil szókészlet (a többségi nyelvből), nyelvjárásonként változó (pl. magyarból csak szavakat kölcsönöz)
cig nyb l a magyarba ker lt szavak
Cigányból a magyarba került szavak

Pár száz szó, főleg szleng:

kaja, pia, pancs

uzsgyi, ácsi, csá

hóhányó (népet., xoxamno ‘hazug, füllentős, csirkefogó’), komál

csávó, csaj, bula, góré, manusz, pulya, purdé, luvnya, gádzsi, gádzsó

baró, benga, csácsó, gizda, sukár, nyikhaj

bazsevál, csór, elsinkófál, fabrikál, megmurdelt, kamatyol, kúr sunázik‘hallgat’, ‘csajozik’, ‘közösül’

budi, dzsuva, kula

csórikám

duma, séró, vaker

farba(c. vorba ‘szó, beszéd’)

gógyi(c. godyi ‘ész’)

kalyiba, verda

kanyi, lóvé, nyista (‘semmi’, vö. Nyista vaker!), ruppó

cig ny nyelvek1
Cigány nyelvek

„Nyilvánvaló, hogy helytelen a cigány nyelven az össztársadalmi kultúra fogalomvilágának közlésére való alkalmasságot számon kérni, hiszen történelmileg kialakult funkciója az informális, közösségen belüli kommunikáció.” (Réger 1984: 143–144)

mik a nyelvi h tr ny okai
Mik a nyelvi hátrány okai?
  • alapvetően orális, más értékek mentén szerveződő kultúra:
    • domináló párbeszédesség, ill. mese (belekérdezés lehetséges)
    • erős nonverbalitás,
    • erőteljesen elkülönülő nemi szerepek (pl. nemek együtt: a nő előre köszön, a nők a beszélgetésben nem aktív kezdeményezők)
  • eltérő fogalmi struktúra használata az iskolában
  • Hofstede: erős kontextusú kultúrák (vö. KOK)
  • az óvoda csak 5 éves kortól kötelező
  • szegregáció, kontraszelektált tanárok (okos, jómódú diákok jó helyekre járnak stb.)
  • asszimiláció van, helyettesítésen alapul, nem hozzáadáson
  • a nyelvmegőrzés nehézségei
mik a nyelvi h tr ny k vetkezm nyei
Mik a nyelvi hátrány következményei?
  • fogyatékosnak sorolás („ostoba, buta, egyszerű”)
  • Egyéb stigmatizációk a nyelvhasználat alapján: „lusta”, „sikertelen”

Következmény: nyelvcsere

  • Családi színtérre visszaszoruló anyanyelv, nem oktatják (kivéve: Gandhi)
  • Egynyelvűvé válás (mindig a domináns nyelvváltozat irányába, ha fokozatos: 3 generáció)
a fokozatos nyelvcsere llom sai
A fokozatos nyelvcsere állomásai

Bartha 1999, Borbély 2001

1. Elkerülhetetlenné válik a domináns nyelvi csoporttal való nyelvi érintkezés.

2. Kétnyelvűség: az eredeti nyelvet is átörökítik, az újat is elsajátítják.

3. Az eredeti nyelv használata visszaszorul, egyre szűkülő nyelvhasználati terek (csak intraetnikus).

4. Egyre több beszélő lesz átmeneti kétnyelvű, ami az új nyelven való egynyelvűséghez vezet.

Életkorral való összefüggés: a fiatalok az idősebbekkel használják.

nyelvi jogok
Nyelvi jogok
  • Az emberi jogok egyik fajtája
    • Jog a POZITÍV azonosulásra egy v. több anyanyelvvel
    • Jog az anyanyelv elsajátítására (+ legalább alapfokú oktatás és hivatalos ügyintézés az anyanyelven)
    • Jog az ország legalább egy hivatalos nyelvének a megtanulására (?kétnyelvű tanárok)

Forrás: Pálmainé Orsós 2006

a kisebbs gi magyarok nyelvhaszn lata
A kisebbségi magyarok nyelvhasználata

É. Kiss Katalin 2004: Anyanyelvünk állapotáról

II. 8. A magyar nyelv a kétnyelvűségben

III. Fennmarad-e a magyar nyelv?

a kisebbs gi magyarok nyelvhaszn lata1
A kisebbségi magyarok nyelvhasználata

2,5 millió fő, rohamosan csökken a számuk

Zömük kétnyelvű (két nyelv renszeres használata a mindennapi életben), ilyenek:

  • Iskolában más nyelven tanultak
  • Vegyes házasságban élők
  • Olyan településen élők, ahol a magyarok kisebbségben élnek
a kisebbs gi magyarok nyelvhaszn lata2
A kisebbségi magyarok nyelvhasználata

Általános a magyarok kétnyelvűsége:

Románia:

  • szórványos, csak a székelyföldiek élnek tömbben, a csángók ¾-e csak románul tud
  • 13% vegyesházasság
  • Az értelmiség kétnyelvű

Szlovákia: 80%-uk kétnyelvű, 12% jobban beszél szlovákul

Vajdaság: 25% vegyes házasságban

Horvátország: 78% kétnyelvű, 9% horvátdomináns kétnyelvű

Kárpátalja: kisebb foú kétnyelvűsödés, 71,8% magyar többségű településen él, ers a magyar presztízse

Ausztria: Őrvidék: 1974-ben már csak a templomban és a nagyszüleikkel használták a magyart, 4 településen újraindult a magyartanítás, németdomináns kétnyelvűség

a kisebbs gi magyarok nyelvhaszn lata3
A kisebbségi magyarok nyelvhasználata

Hozzáadó vagy felcserélő kétnyelvűségi helyzet?

Ritka a balansz-kétnyelvűség, az egyik dominál, főleg az államnyelv (kivéve: Kárpátalja)

Identitásmegtartás vagy -feladás?

Jó-e a kétnyelvűség?

Hogyan hat a magyar anyanyelvtudásra?

  • Felszíni kontaktusjelenségek (de: sokan stigmatizálják!)
  • Veszélyes: a visszaszorítottság dominanciaváltáshoz vezet (családi élet és imádság), ez oda vezet, hogy nem is akarnak magyarul megszólalni (kevés változatát ismeri, a kifejezőeszközök közül a választás beszűkül)
erd ly
Erdély
  • A mondatátszövődés itt jelent meg regionális változatként: Péter haza kell menjen. Vö. csángó: Itt ki lehet menjünk az úton.
  • A suksük és szukszük általános, a köznyelvi változatban is.
  • Román kontaktusjelenségek: sok emberek, dormitor
  • Analitikus megoldások: labdát/sakkot játszik, tust csinál
  • Más ragok: A gyárnál dolgozik.
moldvai magyarok
Moldvai magyarok
  • A csángó-t sokan stigmatizálódnak érzik, ‘eltávolodott’

Példák:

Homlok az enyim, ház e mijink

Menegetünk, menegettek

felvid k
Felvidék

Példák:

  • Epére műtötték
  • Megyek Kisséknél.
  • Alapiskolán tanul.
  • Ebédre megyek.
vajdas g szlov nia
Vajdaság, Szlovénia

Szórend:

Függetlenül vmitől, eltérően a többitől

Fodrász – fodrásznő

Szerb hatás: Nem zavarok Neked?

k rp talja
Kárpátalja

ÉK-i nyj, ez áll legközelebb a köznyelvhez, de nyj-iasabb

Magasabb tőlem/nálam

ltal nos helyzet
Általános helyzet
  • Családi életre korlátozódó magyar nyelvhasználat
  • Számos regiszter, stílus nem él, nem aktív - saját szükségletekhez képest megnyilvánuló nyelvi hiány, ennek ellensúlyozására szolgáló stratégiák:
    • Körülírások: felülvizsgáló orvos helyett szakvéleményező/ellenőrző doktor úr
    • Másodnyelvből kölcsönzés, ami meg nem értés esetén kódváltogatáshoz, majd kódváltáshoz (dominanciaváltáshoz) vezet
    • Grammatika: leépül, frusztráció

De ezek nem csökkent értékű nyelvváltozatok, mivel képes lenne funkcionálni, ha hagynák.

felhaszn lt irodalom
Felhasznált irodalom

É. Kiss Katalin 2004: Anyanyelvünk állapotáról. Budapest: Osiris.

Heltai János Imre é. n.: A magyarországi cigány lakosság által beszélt nyelvek. http://www.nytud.hu/pp/heltai.html

Bernstein, Basil 1975: Nyelvi szocializáció és oktathatóság. In: Pap Mária – Szépe György (szerk.): Társadalom és nyelv. Budapest: Gondolat. 393–431.

Palla Ágnes 2009: A magyar és cigány nyelv kölcsönhatásának vizsgálata. Debrecen: DE. Szakdolgozat. Kézirat.

Pálmainé Orsós Anna 2006: A magyarországi cigány nyelvek szociolingvisztikai, nyelvpolitikai megközelítése. In. Forray R. Katalin (szerk.): Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.