a modern bolg r irodalom t rt nete n.
Download
Skip this Video
Download Presentation
A modern bolgár irodalom története

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 20

A modern bolgár irodalom története - PowerPoint PPT Presentation


  • 96 Views
  • Uploaded on

A modern bolgár irodalom története. Menyhárt Krisztina. A kezdetek – 18-19. sz. eleje. Paiszij Hilendarszki (1721 – 1772): a Szláv-bolgár történelem szerzője, műve megírásának dátuma – 1762 – a bolgár újjászületés kezdete: népnyelven írt bolgár történelem

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A modern bolgár irodalom története' - yanni


Download Now An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a kezdetek 18 19 sz eleje
A kezdetek – 18-19. sz. eleje
  • PaiszijHilendarszki(1721 – 1772): a Szláv-bolgár történelem szerzője, műve megírásának dátuma – 1762 – a bolgár újjászületés kezdete:
    • népnyelven írt bolgár történelem
    • az új bolgár irodalom első alkotása.
  • SzofronijVracsanszki(1739 – 1813): A bűnös Szofronij élete és szenvedései (1805) – az első bolgár irodalmi mű szerzője:
    • az első bolgár önéletírás
    • műfajában és stílusában is egyedülálló mű.
  • PetarBeron(1795-1871): a „Halas ábécé” szerzője (1824):
    • a bolgár művelődés alapjainak kidolgozója
    • a modern bolgár népoktatás úttörője.
romantika s realizmus 1840 es vekt l
Romantika és realizmus (1840-es évektől)
  • Jellemzők:
    • a nemzeti romantika és a folklór hatásának dominanciája;
    • a nemzeti irodalmi nyelv kialakulása a beszélt nyelvi változatokból;
    • a műfaji sokszínűség megjelenése,
    • a romantikus és realista szemlélet összefonódása.
  • Fontosabb alkotók:
    • Georgi Rakovszki(1821–1867), Erdei utas;
    • PetkoSzlavejkov(1827–1895), Fejérlábú lány forrása;
    • VaszilDrumev(1840–1901), Szerencsétlen család; Ivanko, I. Aszen gyilkosa
    • Dobri Vojnikov(1833–1878), Mi is az a civilizáció?
    • LjubenKaravelov(1834–1879), Régi idők bolgárjai, Mama kedvence.
hriszto botev f nyes vill m a bolg r szellemi horizonton
Hriszto Botev: „fényes villám a bolgár szellemi horizonton”
  • 1848-ban született, tanító családjában, tanult Odesszában, tanítóskodott Besszarábiában és szülővárosában – lételeme a lázadás.
  • 1869 és 1872 között Romániában él, tanít, emigráns lapok munkatársa.
  • 1872-től Bukarestbe költözik és intenzív irodalmi és publicisztikai tevékenységet folytat, részt vesz a forradalmi előkészületekben.
  • 1876 májusában a Radetzky hajó fedélzetén, 200 bajtársával együtt Bulgáriába megy, hogy részt vegyen az Áprilisi felkelésben, június 2-án veszíti életét.
  • Munkássága: 19 vers (1867 és 1875 között) és publicisztikai írások.
  • Költészete: a bolgár költészet egyik csúcsa, jellemző hangulat a szabadságvágy és a halálkeresés. A lírai hős lelki fejlődése, térbeli elhelyezésének változása is megfigyelhető, halálvágy helye: Balkán. Versei: Első szerelmemnek, Búcsú, Elégia, Harc, HadzsiDimitar, VaszilLevszki felakasztása…
  • Publicisztika: átható és alapos elemzések az aktuális világról, amelyek jelentős műveltségről, ismertekről és tájékozottságról árulkodnak. Művei: Politikai tél, Nevetséges sírás, Program helyett, A nép.
iv n vazov a bolg r irodalom p tri rk ja
Iván Vazov – a bolgár irodalom pátriárkája
  • Iván Vazov(1850–1921)testesíti meg a legjobban a „nemzeti klasszikus” fogalmát:
    • a legnagyobb írói hagyaték szerzője – 22 kötet;
    • minden műfajban alkot;
    • nemcsak minden bolgárról ír, hanem minden bolgár is olvassa;
    • az első, külföldön is ismert/elismert bolgár író.
  • Élete:
    • Szülővárosában, majd Plovdivban tanul.
    • Többször emigrál Romániába, tanítóként, hivatalnokként dolgozik.
    • 1881-1886 között Plovdivban alkot, itt írja meg legjelentősebb verseit, kisregényeit.
    • Önkéntes száműzetés Odesszában, ott írja a Rabigában c. regényt
    • 1890-től telepedik le Szófiába, ahol élete végéig él és alkot.
munk ss ga
Munkássága
  • Líra: Vazov elsősorban költő, a kezdetektől haláláig folyamatosan ír lírai műveket, több mint 2000 vers, 18 eredeti verses kötet szerzője:
    • Verses köteteinek címei a nemzeti történelem lenyomatai: Bulgária keservei (1877), Felszabadultunk (1878), Szlivnica (1885), stb.
    • Fő témája Bulgária, természeti szépségeivel, történelmi viszontagságaival és hőseivel, csak élete vége felé osztja meg személyes érzelmeit (Érzem az orgona illatát, 1919);
    • Legmonumentálisabb műve a Dal az elfeledtekről (1881/1884), mely 12 ódából áll, és olyan nemzeti hősöknek állít emléket, mint Paiszij, Levszki és Rakovszi.
  • Próza:
    • Elbeszélések: 1) megerősítik a hagyományos erényeket; 2) az új városi erkölcs kritikája; Jocó apó néz, Egy bolgár asszony, Jön-e stb.
    • Kisregények: legfontosabbak a Hontalanok (1883) és a Bácsikák (1885) – saját élmények;
    • Regények: Rabigában (1889/1894) – az Áprilisi felkelés előkészületei, kitörése és bukása egy kisváros szemszögéből – ez a regény hozza meg Vazov nemzetközi elismerését; romantikával átszőtt realizmus, etnográfiai szempontból is hiteles kordokumentum.
    • Útleírások: a bolgár természeti szépségek patetikus leírása.
  • Dráma: fontos szerep a bolgár színház népszerűsítésében: Hontalanok, szatírák: Párbaj, Állásvadászok stb.
realizmus romantika n lk l aleko konstantinov 1863 1897
Realizmus, romantika nélkül:AlekoKonstantinov(1863-1897)
  • Jogász, újságíró, közéleti ember.
  • A 19. századi bolgár realista próza egyik legjelesebb képviselője.
  • Legfontosabb műve a Baj Ganyo(1895) c. nyitott regény, amelynek hőse a bolgár nemzeti irodalom legkarakteresebb „sötét” alakja. Ő a Homo balcanicus, a mű pedig a kor egyik jellemző embertípusának szatirikus összefoglalása, egyfajta társadalmi karikatúra.
  • Politikai ihletettségű karcolatok: mindenkit kipellengérez – a politikustól a megalkuvó kisemberig.
  • Útleírások – az utazás, a természetjárás, mint felszabadító tevékenység (Chicago-ig és vissza)
j t vlatok a bolg r modernizmus
Új távlatok – a bolgár modernizmus
  • Az Újjászületés népközpontú szemléletét (az egyén a nemzeti kollektívának van alárendelve) felváltja az emberközpontú világlátás („individualizmus” – a magányos egyéniség és a nemzeti közösség szembeállítása).
  • Az irodalomban a domináns nemzeti-társadalmi problematikát felváltja a egyéni-személyes problematika, az extrovertált megközelítési módot [a történelmi, a társadalmi és a természeti valóságra irányuló] pedig az introvertált [a szubjektív lelki világ felé irányuló].
  • Amíg az előző korszak vezető alkotói a prózaírók, addig most a költők kerülnek előtérbe, a próza is erősen lírikus hangvételű. A hős már az ember, és nem annyira a „bolgár ember”.
  • A modernista korszaknak 3 szakasza van:
    • A „Miszal”-kör: a bolgár individualizmus
    • A „Zveno”-kör: a szimbolizmus
    • A „Vezni”-kör: expresszionizmus
a miszal k r
A „Miszal”-kör
  • A „Miszal” folyóirat (1892-1907) köré szerveződött költői társaság, az első bolgár irodalmi csoport.
  • Tagjai dr. Krasztev, PencsoSzlavejkov, PejoJavorov és PetkoTodorov.
  • Jelentős társadalmi és kulturális változások, a tradíció találkozik az újjal, a modernnel.
  • Cél:
    • A nemzet irodalmi életének és ízlésének formálása és meghatározása, felzárkóztatása az európai értékekhez;
    • Meggyőződésük, hogy a nemzeti és az általános emberi együtt kell, hogy járjon;
    • Az irodalom célja az esztétikai élvezet, ezért nem tükrözheti a napi politikát;
    • A bolgár irodalom: igazodás a nagy irodalmi folyamatokhoz , az egyéni vonások és gyökerek megőrzése (folklór mint ihlet).
pencso szlavejkov s pejo javorov
PencsoSzlavejkov és PejoJavorov
  • PencsoSzlavejkov(1866-1912) a modern bolgár irodalom vezető személyisége, a modernizmus harcosa; az európai irodalmi és filozófiai irányzatok szószólója.
  • Sokszínű irodalmi tevékenység: lírai, epikus, szatirikus költészet, műfordítások, tanulmányok, cikkek, kritikák:
    • Líra: „Álom a boldogságról” (1906) – az út a születéstől a halálig;
    • Epikus dalok (1889-1902) – folklórmotívumok, kultúrhéroszok, nemzeti sors filozófiája [Véres ének].
  • PejoJavorov(1878-1914) – szimbolista költő és forradalmár, az egyik legjelentősebb bolgár költő, a modern bolgár színház úttörője.
  • Dolgozik távírászként, majd (1900-tól) könyvtárosként és dramaturgként a szófiai Nemzeti Színházban, részt vesz a makedóniai felszabadítási mozgalomban.
  • Művei: Kaliopa, Örmények, Jégverés [régi irodalmi hagyomány, folklór hatása, lebilincselő költői nyelv]; 1907. „Álmatlanság”-kötet, a bolgár szimbolizmus első műve; szerelmi líra: Angyali üdvözlet (1906);drámák: Vitosa mellett; Mikor lecsap a villám (vissza a realizmushoz).
a zveno k r
A Zveno-kör
  • A Zveno folyóirat 1914. január és május között jelenik meg, mégis itt találjuk a bolgár szimbolisták legjelentősebb csoportját – Teodor Trajanov, DimcsoDebeljanov, NikolajLiliev, EmaniulPopdimitrov, HrisztoJaszenov, stb.
  • A bolgár szimbolizmusnak nincs egységes programja, de jellemző elve az antropocentrizmus, ami az alkotó individualista magányát testesíti meg, még a természet is homályos, a szimbolizmus a bolgár irodalom „éjszakai periódusa”.
  • DimcsoDebeljanov(1887-1916), Koprivsticában született, gimnáziumot végez Szófiában, kishivatalnokként, korrektorként dolgozik, 1916-ban a fronton hal meg. Önálló kötetét 1920-ban barátai adják ki.
  • Versei: a bolgár irodalom leggyöngédebb lírikusa, verseinek hangulata a magány, a hontalanság, a passzív áldozati lét, a konfliktus a rideg valósággal, törekevés a vers kifejezésbeli és zenei tökéletessége iránt. Jellemzők a gyöngéd felhangok, az intim intonációk, az olvasó egyenrangúként kezelése. Témai az elveszett otthon: „Visszatérni a szülői házba; Emlékszel-e…; szerelem: Én így akarok emlékezni rád; magány: Alszik a város, Fekete ének.
a vezni k r
A „Vezni”-kör
  • A szimbolizmus a perifériára szorul, kialakul egy új fajta realizmus, egy új típusú szociálisan érzékeny szemlélet, illetve a modernizmus harmadik része – az expresszionizmus ihlette avantgárd irányzat.
  • Ennek az időszaknak nincs műfaji preferenciája, születnek prózai és lírai művek is.
  • HrisztoSzmirnenszki(1898-1923) – „született költő és utolérhetetlen improvizáló”, aki tökéletesen elsajátított a szimbolista költészet művészi kifejezőeszközeit, de túl is haladta azt egyszerre komoly és ironikus ábrázolásaival, illetve a „sötét” szimbolista kifejezésmód „világossá” tételével. Fő eleme a tűz, a tavasz, a nap és a láng. Művei: „Legyen nap”, „A város gyermekei”, „Téli esték”.
  • Geo Milev(1895-1925) – a legteljesebb modernista, az expresszionista avantgárd képviselője, aki más művészeti területekre is be akarta vinni ezt a irányzatot. Kritikus és antológiaszerkesztő „A bolgár irodalom rövid története”, műfordító. A baloldali európai avantgárd hatása nála is érződik, erős rendszerkritika és forradalmi lendület érződik műveiből, a hagyományos értékek (hazafiság) tagadása. Művei: Pokol (1922); A harag napja (1922) és a Szeptember (1925).
elin pelin a bolg r falu nekese
Elin Pelin – a bolgár falu énekese
  • Dimitar Ivanov (Elin Pelin, 1877-1949) a bolgár elbeszélés egyik mestere. Egyszerre tradicionalista és realista, de stílusát és ábrázolási módját tekintve nagyos is modern.
  • Szófia mellett született, a gimnáziumot nem fejezi be, rövid ideig tanító.
  • 1899-től él Szófiában, első kötetet (Elbeszélések) 1904-ben jelenik meg, és általános elismertséget hoz neki. A világháborúig és azt követően elsőszámú prózaíróként tartják számon, még életében klasszikusnak számít.
  • Íróként dolgozik a Nemzeti Könyvtárban, számos lap szerkesztője (köztük gyermeklapok), 1926 és 1944 között a Vazov-múzeum igazgatója.
  • Művei: Elbeszélések I-II. k. (1904-11); A kolostori szőlő alatt (1936); 3 kisregény: Tisztátlan erő (1909), A Gerákok (1911), Föld (1922). Nagyszámú gyermekirodalom.
  • Alakjai: elbeszélőként sosem hagyja el a falut, művészi világa a bolgár falu annak teljességében, természeti környezetében. Történetei egyszerűek, letisztult szerkezettel, hősei pedig megkapóan emberiek.
jordan jovkov a hagyom ny s a modernit s szint zise a pr z ban
Jordan Jovkov – a hagyomány és a modernitás szintézise a prózában
  • Jordan Jovkov (1880–1937)a bolgár elbeszélés harmadik kiemelkedő egyénisége.
  • Szófiában tanul, Dobrudzsában tanítóskodik. Három háborúban is részt vesz. Dolgozik szerkesztőként, a háborúk után a bukaresti bolgár követség munkatársa.
  • Első írói sikereit a háborúk alatt írt háborús-novellák hozzák meg, melyekben már megmutatkozik elbeszélői tehetsége. Későbbi műveiben a dobrudzsaiak életének állít emléket:Utolsó öröm (1926), Esték az antimovi fogadóban (1928), Birtok a határon(1934) c. regény.
  • Egyik legkiemelkedőbb műve a Sztaroplaninailegendák (1927) című elbeszélésciklusa, melyben a főszereplők mágikus szépsége és hősiessége összefonódik a hétköznapi élet világával.
  • Az elbeszéléseket a sajátos történelmi hangulat jellemzi, melyben a történetek a valós élet kereteit túllépik, és legendává válnak
slide15

Nikola Vapcarov(1909–1942)kivételes költői tehetség, egyszerre gyári munkás és értelmiségi, aktívan részt vesz kora irodalmi vitáiban.

  • A várnai tengerészeti középiskolában végez. Dolgozik hajógépészként, fűtőként, technikusként, és belesodródik a munkásmozgalmi harcokba, a háború alatt pedig az ellenállási mozgalomba. 1942 márciusában elfogjákés több társával együtt július 23-án halálra ítélik és kivégzik.
  • Egyetlen verseskötete, melyet saját költségén kellett kinyomtatnia, 1940-ben jelent meg Motor-dalok címen. Vapcarov a munkások életét éli, az ő belső világukat tükrözi, de ugyanakkor verseiben a legmodernebb kifejezőeszközöket használja.
  • Költészete gépekkel, műszaki képzeletének szülötteivel van tele, az életet egy hatalmas gyárhoz hasonlítja, de a gépeket nem az elidegenedés sötét színeivel festi meg. Vapcarov a gépek, a gyárkémények, a vonatok, a hajók költője, illetve az emberé, aki ezeket a gépeket uralja. Az új kor romantikáját a gépi, ipari valóságban látja.
bolg r pr za a ii vil gh bor ut n
Bolgár próza a II. Világháború után
  • DimitarDimov(1909–1966), állatorvos, az anatómia professzora. Érdekli a modern ember lélektana, a drámai történelmi háttér és a végzet asszonyai által generált szenvedély. Regényei: Benc főhadnagy (1938), Elkárhozott lelkek(1945), legjelentősebb műve a Dohány(1951), amely a kommunizmus esztétikai normái felett is győzedelmeskedik. Hősei összetett jelleműek, önmagukkal viaskodnak, tetteiket mély szenvedélyek fűtik.
  • DimitarTalev(1898–1966) Zágrábban és Bécsben tanul, majd a szófiai egyetemen végez szláv filológia szakon. A Македония és Зораlapok szerkesztője. 1944. után ül börtönben, internálótáborban, ami hatássál van írásaira. Regényei egyetlen témája Makedónia és szabadságért vívott harc, az elbeszélésben a Vazov-i hagyományt követi,hősei lelki világát és személyes drámáit már mélyebben és összetettebben ábrázolja. Művei: Vaskandelláber (1952), Preszpaiharangok(1954), Illés-nap(1953), Hallom a hangotokat(1966).
  • EmilijanSztanev(1907–1979) – a emberi lélek drámainak szakavatott kutatója, jeles bolgár animalista. Írt elbeszéléseket, történelmi regényt, állatokról szóló elbeszéléseket. Művei: Baracktolvaj, Vizen és erdőn át, Amikor a hó olvad, Cserniska, Antikrisztus, Iván Kondarev (regény).
groteszk szatirikus irodalom
Groteszk-szatirikus irodalom
  • Jordan Radicskov(1929–2004) elbeszélései és drámái groteszkek és merészek,történeteinek színtere Bulgária észak-keleti része, melyet az épp aktuális hatalom erővel próbált modernizálni. Szereplői a misztikus területet benépesítő abszurd alakok, a saját mesés és mitologikus világuk fogalmaival próbálják értelmezni a betolakodó külvilágot. Művei: Veszett hangulat (1965), Kecskeszakáll (1967), Puskaporos ábécé(1969). Színművei: Zűrzavar(1967), Január(1974), Repülési kísérlet(1979).
  • SztaniszlavSztratiev(1941–2000) A bolgár szatíra kiemelkedő alakja, próza- és drámaíró. Művei: Vadkacsa a fák között(1972), Tájkép kutyával(1977), A bolgár modell (1991). Sztratievnekköszönhető a bolgár színház hetvenes és nyolcvanas években végbement megújulása. Színművei: Római fürdő (1977), Velúrzakó (1979),Autóbusz (1982).
  • IvajloPetrov(1923-2005) munkásságával szintén bekapcsolódik a 60-as évektől induló átváltozási folyamatba, nemcsak koncepcionálisan (Hullámzás, Farkashajsza), hanem hangvételében is: Mielőtt megszületettem és azután; Zavaros jegyzetek; Isten dolgai (1968-1973) c. művei az élet értékrendjének parodisztikus – önirónikus átgondolása.
posztmodern tendenci k
Posztmodern tendenciák
  • 1989-ben jelenik meg az Ars Simulacri antológia (IvajloDicsev, VladiszlavTodorov, AlekszandârKjoszev, Ivan Krâsztev), a Szintézis csoport posztmodernista filozófusainak és íróinak kötete;
  • Fontos szerepe van a bolgár kultúrának a  posztmodernizmus irányába történő elmozdításában.
  • A kilencvenes évek irodalmának értékadó lapja az 1991-ben induló Литературен вестник (Irodalmi újság) hetilap. Ez a lap lesz az új irodalmi felfogás és az új irodalmi művek fóruma.
  • Az írók és költők új generációja jelenik meg.
  • A bolgár posztmodern költészet legjelentősebb képviselői: AniIlkov, KirilMerdzsanszki, ZlatomirZlatanov, Georgi Goszpodinov, PlamenDojnov és Jordan Eftimov.
  • A prózaírók műveikben vegyítik a mágikus realizmus és a romantikus groteszk elemeit - Emil Andreev:Lomi történetek(1996), Borisz Minkov: Balladavadászok, avagy Scherzo cantabile(1999).
sztefan deszpodov posztmodernizmus s m s h lyes gek
SztefanDeszpodov: Posztmodernizmus és más hülyeségek
  • Hol volt, hol nem volt, fent a magas hegyek között volt egy falu, lakói – egyszerű népek. Olyan együgyűek voltak, hogy még hírét sem hallották Baudrillardnak, Roland Barthesnak, Foucaultról már nem is beszélve, viszont boldogságban éltek, mit sem törődve a dib-dáb hívságokkal. E békés életnek szempillantás alatt vége szakadt, amint posztmodernista siserehad zúdult be hozzájuk. Kiparancsolták az összes férfit, asszonyt s gyereket a falu piacterére, s elszónokolták, hogy attól kezdve nincs fel-le mászkálás az ormokon s bérceken, járjanak csak a vízszint szerint (…). Azt is kijelentették, hogy amin eddig az eszük járt, amit gondoltak, az merő dőreség, lévén, hogy az igazság éppen ellenkezőleg áll. (…) S ehhez hasonlókat bölcselkedtek sorra.
  • Míg a falubeliek csak ámultak és bámultak, a posztmodernek behalámolták mind az ételt, lenyeldekelték mind a bort, s ki merre látott, idegen honba messze távozott.