Iskola és társadalom - PowerPoint PPT Presentation

iskola s t rsadalom l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Iskola és társadalom PowerPoint Presentation
Download Presentation
Iskola és társadalom

play fullscreen
1 / 154
Iskola és társadalom
285 Views
Download Presentation
blue
Download Presentation

Iskola és társadalom

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Iskola és társadalom Tanári mesterszak Nyíregyházi Főiskola PKK Dr. Venter György egyetemi tanár

  2. Iskola és társadalom • Kötelező és ajánlott irodalom • Bábosik István (2003): Alkalmazott neveléselmélet. Okker KFT., Budapest • Halász Gábor-Lannert Judit (2006): Jelentés a magyar közoktatatásról 2006. Országos Közoktatási Intézet, Budapest • Kozma Tamás (2001): Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest • Kozma Tamás (2004): Iskola és társadalom. Új Mandátum Kiadó, Budapest • Kozma Tamás (2004): Oktatás és társadalom. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen • Kron, W. Friedrich (2000): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest • Perjés Iván (2003): Az iskola mítosza. Aula Kiadó, Budapest

  3. Iskola és társadalom főbb témaköreink a félév során • A társadalom, mint szociológiai alapfogalom. • Társadalmi tér, szociálökológiai kutatások. • Társadalmi magatartások, szociális szervezetek. • Társadalmi struktúra, társadalmi viszonyok.

  4. Iskola és társadalom • Osztályelméletek. • A társadalom alrendszerei és azok kapcsolatai, gazdasági környezet. • Társadalmi folyamatok, javak, érdekek, hatalom. • Multikulturális társadalom.

  5. Iskola és társadalom • Az iskola, mint pedagógiai intézmény és társadalmi szervezet céljai, funkciói, nevelési hatékonyságának feltételei. Az iskola vezetése, vezetési modellek. • Az iskolai nevelés-oktatás feladata, szerepe a személyiségfejlődésben. Kompetencia-alapú oktatás a tudás társadalmában. • Az iskolai oktatás eredményessége, tanulmányi teljesítmények nemzetközi összehasonlításban.

  6. Iskola és társadalom • Iskolák és szabályozási környezetük. A szabályozás tárgya, szabályozó eszközök és mechanizmusok. A szabályozás típusai, szintjei. • Iskola és helyi társadalom, iskolahasználók és elvárásaik. • Pedagógusok az iskolában. • Tanulók az iskolában. • Az iskola finanszírozása • Iskola és hátránykezelés

  7. Iskola és társadalom • társadalom:állandósult emberi csoport, mely földrajzilag elhatárolható területen él (társadalmi tér), és tagjait kultúra köti össze • hogyan képes fennmaradni annak ellenére, hogy tagjai halandók, azok cserélődnek? • a társadalom reprodukciójának lényegi eleme a kultúra átadása (enkulturáció, szocializáció), amit a nevelés mint egyetemes társadalmi tevékenység biztosít. • a társadalomnak azokat a közösségeit, melyekben az így felfogott nevelés folyik, a nevelésszociológia kutatja

  8. Iskola és társadalom össztársadalmi szempontból is jelentős alapfogalmak: • enkulturáció, szocializáció (makro-szociális szint) • nevelés és szociális tanulás (mikro-szociális szint)

  9. Enkulturáció - kulturális alapképességek elsajátítása • 1947. Egyesült Államok, M. H. Herskovits • enkulturáció=, a kultúra megtanulása, a kultúrába történő betagolódás • kultúra: az ember létformájának minden olyan képződménye, melynek használatával az ember megvalósítja életét • a kultúra része a nyelv, az erkölcsi normák és viselkedési minták, a szociális szervezetek, a jog és a politika intézményei, a gazdaság és a munka különböző formái, a technika, különböző intézményes formák és tevékenységek

  10. Enkulturáció - kulturális alapképességek elsajátítása • az ember az enkulturáció specifikus tanulási folyamatán keresztül nő bele valamilyen kultúrába, ennek elsajátítása által meghatározott kultúra hordozójává válik, bekapcsolódása a kultúrába csak tevékenység által lehetséges

  11. Szocializáció – társadalmivá válás • 1902-1903. Franciaország É. Durkheim • szocializáció: társadalmivá válás, társadalmilag cselekvőképessé válás • enkulturáció és szocializáció viszonyának tisztázása: a nyelv megtanulásának példáján • enkulturáció: minden kulturális tartalom megtanulása • szocializáció: a nyelv szociális, morális normákkal összehangolt használatát tanulja meg az ember, a nyelvhasználat egy morális kód alkalmazása, a kulturális tartalmak sajátos osztályának, valamely társadalom erkölcsi rendjének megtanulása, szociális tartalmak megtanulása

  12. Szocializáció – társadalmivá válás • a szocializáció az enkulturáció részfolyamataként értelmezhető • a szocializáció folyamata kettős funkciót tölt be: (1) az egyént cselekvőképessé teszi (E) (2) generációkon át biztosítja a szociális rendszer működésének és továbbélésének képességét (T) • a szocializáció különböző szakaszokban megy végbe: elsődleges (primer), másodlagos (szekunder) fázis, másodlagos szociális fixálódás=a felnövekvő ember megtalálja helyét a felnőttek világában • a szocializáció folyamata az ember élete végéig tart, specifikus csoportokban játszódik le (eltérő nyelv, viselkedési formák, értékorientációk

  13. Társadalmi tér • az adott társadalmi jelenség mindig adott térben figyelhető meg • a tér adottságai mindig a környezeti feltételrendszer egyik eleme • a térbeli környezet befolyást gyakorol a benne élő társadalomra, s a társadalom alakítható, ha térbeli feltételei módosulnak • az ilyen társadalomvizsgálat a szociálökológiai kutatás

  14. Szociálökológiai kutatások • a szociálökológiai kutatások jellegzetessége: 1) vizsgálataik tárgya területileg kötött, vagyis olyan jelenségek, folyamatok, képződmények, szervezetek alkotják a kutatás tárgyát, melyek konkrét, földrajzilag lehatárolható térben tanulmányozhatók (pl. emberi települések, infrastruktúra-hálózat, lakáskérdés)

  15. Szociálökológiai kutatások 2) alkalmazott kutatások: döntéshozatal előkészítésére szolgálnak, decentrumok fontosságát hangsúlyozzák • e kutatások központi kérdése ezen szervezetekre, intézményekre vonatkozó, velük kapcsolatos választás, döntés • társadalmi folyamatokat vizsgál, ha az időtényező van középpontjában (demográfia, család nagyság, gyermekszám • természeti-társadalmi alakulatokat vizsgál, ha a tér kerül vizsgálata középpontjába (pl. migráció, urbanizáció)

  16. Szociális szervezetek • szociális feladatokat ellátó szervezetek (pl. iskolák, kórházak, gyermekvédelmi intézmények, bolthálózat, közlekedés) • a szociálökológiában a szervezetek társadalomba való beágyazottságát jelzik • valamely szervezet mindig adott társadalmi környezetben működik, vagyis a szervezet környezetét főként az a társadalom alkotja, melynek tagjai részt vesznek a szervezetben és/vagy használják azt

  17. Társadalmi magatartás • az emberek választásainak összefoglaló és általánosító elnevezése • a társadalom tagjainak egymáshoz hasonló viselkedése a számukra azonos helyzetekben • átvitt értelemben azt jelöli, hogy miként döntenek a vizsgált közösség tagjai bizonyos választási helyzetekben • fontos társadalmi magatartás pl. a demográfiai magatartás, a fogyasztó magatartás • E. Durkheim: „ a kollektív tudat megelőzi az egyéni magatartást” • ezeknek a mutatóival együttesen lehet jellemezni a kiválasztott társadalmi csoportokat

  18. Társadalmi viszonyok • A társadalmi viszonyok irányzatai szerint a társadalom lényege a tagjai közt kialakult viszony, viszonyok hálója, rendszere. • Társadalmi viszonyok: érintkezés, kölcsönhatás, függőség, szociális cselekvés. • A társadalmi viszonyok legmagasabb rendű megvalósulása a szociális cselekvés: olyan kölcsönhatásokat jelent, melyek szándékoltak, határozott célra irányulnak és megfelelő eszközöket használnak fel.

  19. Osztályelméletek • A társadalom rendszerét az osztályelméletek a társadalmi osztályviszonyokkal jellemzik, a társadalom alapszerkezetét ragadják meg történelmi változásban. • marxizmus: társadalmi osztály: emberek olyan csoportja, melyet más csoportoktól az különböztet meg, hogy milyen termelési viszonyok között él, milyen a viszonya a termelőeszközökhöz, hol van a helye a munkamegosztásban, milyen mértékben részesedik a megtermelt javakból.

  20. Osztályelméletek • stratifikációs (rétegződés)elméletek: a társadalmi struktúrát empirikusan vizsgálhatóvá teszik és pillanatnyi állapotát rajzolják meg • az első rétegződéselméletek az amerikai szociológiában keletkeztek, közvéleménykutatási eszközökkel történő társadalomvizsgálatok igényeként • a rétegződéselméletek irányzatai: politikai, strukturális-funkcionalista, statisztikai (W. L. Warner)

  21. Osztályelméletek • társadalmi folyamatok elméletei: a társadalom szerkezetét mozgásában, változásában mutatják be • megközelítések: politikai, szervezeti, szociálantropológiai, stratifikációs • mobilitás: horizontális (pl. szakmaváltás) vagy vertikális (pl. többlépcsős), illetve intergenerációs vagy intragenerációs

  22. Javak, érdekek, hatalom • javak: „jószág” jogi-közgazdasági fogalom, vagyont jelent, minden olyan előny, mely elnyerése által az egyén, vagy társadalmi csoport több lesz, mint a vele kapcsolatban állók, hiányt, reális szükségletet elégít ki • érdek: szándékok, törekvések, célok, tevékenységek, melyekkel emberek egyik vagy másik csoportja e javakat akarja megszerezni • hatalom: ha valaki valakikkel szemben érvényesíteni tudja céljait, törekvéseit, egyik csoport befolyásolni tudja a másik csoportot a politikában, a gazdaságban, a kultúrában, érdekküzdelmek eredménye • a politika metaforái: küzdés, játék, alku, színház

  23. Multikulturális társadalom • A 20. sz. végén, a 21. sz. elején az európai és Európán kívüli társadalmak egyik jellemzője a kulturális sokféleség, a multikulturalizmus, melyre a különböző állami politikák, ideológiák eltérő módon reagálnak. • A kulturális különbözőség legfőbb megjelenítői a nemzeti/etnikai kisebbségek, akik más anyanyelvűek mint a többség. • (nemzeti kisebbség esetében beszélhetünk anyaországról, etnikai kisebbség esetében nem) • A multikulturális társadalom létrejöttének okai: a gyarmatbirodalmak felbomlásával a lakosság nyugat-európai nagyvárosokba áramlott (migráció), mely etnikai, nyelvi, vallási, antropológiai sokféleséget eredményezett.

  24. A multikulturális társadalom kialakulása • A nyugat-európai országokban a multikulturális nevelési koncepció kialakulása összekapcsolódott olyan oktatáspolitikákkal, melyek az esélyegyenlőség megteremtését és az emberi jogok iskolai tanítását tűzte ki célul. • Két nagy súlyú társadalmi jelenségre kellett megoldást találni. • (1) 1970-es évektől emberi jogi csoportok felelőssé tették az oktatási rendszert a bevándorlók, etnikai kisebbségek diszkriminációjáért, mely a szociális kohézió megerősödését is gátolta. • (2) Felerősödött a nemzeti gazdaságok függése egymástól. Az ifjú nemzedék képessé tétele a magas szintű tudományos-technikai műveltség elsajátítására.

  25. Oktatáspolitikai paradigmák • A nemzetiségi oktatás alapelve: a nemzetállam határai között élő, államalkotó népcsoportoknak a formális iskoláztatás keretében az anyanyelv, a kultúra átörökítésének joga. • Európában számos gyakorlat ismert: (1) az oktatáspolitika alig vesz tudomást a nemzetiségekről (pl. Franciaország, Németország, Hollandia), (2) a szövetségű rendszerű országokban külön iskolahálózatok alakultak ki (pl. Belgium, Svájc), (3) térségünkben az önálló iskola, iskolai osztály a legelterjedtebb.

  26. Oktatáspolitikai paradigmák • A multikulturális paradigma az iskolázáshoz, a saját kultúrához való jogot állampolgári jogként értelmezi, és nem tesz különbséget nyelv, vallás, szokás szerint. • Multikulturális nevelés Európában a beköltöző, színes bőrű, nem keresztény, kulturálisan a helyi lakosságtól feltűnő módon eltérő népcsoportra irányul, akiknek asszimilációja eléggé kétségesnek tűnik.

  27. Oktatáspolitikai paradigmák • A multikulturális oktatás alapelve: a társadalomban élő valamennyi népcsoport tagjaira kiterjedő emberi, állampolgári jog a kultúra megőrzésére és a mások általi tiszteletére. • A magyar oktatáspolitikában a nemzetiségi és a roma kisebbségi oktatás eltér. • Az oktatáspolitika a romákat a rendszerváltásig társadalmi peremcsoportként definiálta.

  28. A multikulturális nevelés lehetősége, hatékonysága • Az iskola kultúrájának, ethoszának átalakítása. • Az iskola materiális kultúrájának megteremtése. • A kisebbségi tanárok számaránya a pedagógusok között. • A gyerekek rasszista jellegű konfliktusainak kezelése. • Az iskola jó kapcsolata a helyi közösségekkel. • Az iskola rugalmassága az etnikai csoportok szokásaival szemben. • Tantervi változtatások szükségessége. • Taneszközök adjanak elfogulatlan képet a különböző kultúrákról. • Az oktatás módszertani kultúrájának átalakítása. • A teljesítmény mérésének és értékelésének újragondolása.

  29. Az iskola szervezeti sajátosságai • a szervezet emberek és eszközök rendszere • több személy tevékenységének ésszerű koordinációja valamely közös, kinyilvánított szándék vagy cél megvalósítására a munkamegosztás és a tevékenységi körök megosztása, a tekintély- és a felelősség-hierarchia alapján működik

  30. Szervezet • meghatározott feladatok végrehajtására jött létre, pozíciók rendszeréből áll, ezekhez meghatározott feladatok, szerepek kapcsolódnak, melyek egymás mellé vagy alá- fölérendelési viszonyokba, hierarchikus rendbe tagolják a szervezet tagjait

  31. Szervezet • valamely társadalmi szükséglet kielégítése céljából létrehozott folyamatos emberi együttműködés • nyitott, többcélú, többfunkciójú rendszer, mely állandó kölcsönhatásban van a környezetével • a szervezeten belül számos egymással dinamikus interakcióban lévő alrendszer

  32. A szervezet jellemzői • a szervezeti struktúra, melya munkaszervezésnek, a szabályozottságnak alapja, • a szervezeten belüli kapcsolatok rendszere, amely felelősségeket, hatásköröket, kommunikációs utakat határoz meg annak érdekében, hogy a szervezet elláthassa funkcióit • ez alapján beszélhetünk mechanikus és organikus szervezeti struktúráról

  33. A szervezet jellemzői mechanikus szervezet jellemzői: • szabályozottság, • pontos alá- fölérendeltségi viszonyok, • stabil környezeti feltételek között eredményesen működik, • könnyen tud szakembergárdát toborozni

  34. A szervezet jellemzői organikus szervezet jellemzői • emberközpontúság, • horizontális kapcsolatrendszerek, • kiegyensúlyozottság, • rugalmasság, • kezelni tudja a bizonytalan környezeti tényezőket, • autonómia törekvéseik jól érvényesíthetők a bizonytalan környezeti hatások között

  35. A szervezet jellemzői • a mechanikus szervezet struktúrája „magas”, piramis jellegű, • az organikus szervezet struktúrája „lapos”, csonka gúlához hasonlítható

  36. A szervezet jellemzői • a szervezet célja jelzi, hogy a szervezet miért jött létre, ki hozta létre, kinek jó, hogy működik • a célok hierarchikus rendszert alkotnak, a jellemzéshez a hosszú távú ún. stratégiai célokat kell megismerni • a tömör, érthető, rövid célmeghatározás világos üzenet a partnereknek, ez az ún. küldetésnyilatkozat, mely jó iránytű a különböző helyzetekben való gyors eligazodáshoz

  37. A szervezet jellemzői • C. B. Handy szervezeti kultúra modelljei • a vezetői szerepben • a környezethez való viszonyban • irányítási és döntéshozatali módban • a szervezeti teljesítmény legfőbb meghatározásában térnek el

  38. hatalomkultúra (klub- vagy erőkultúra) • kisebb méretű vállalkozások • karizmatikus személy által irányított szervezet • pókháló – a hatalom, az erő a középpontban koncentrálódik • vezető szerepét Zeuszhoz hasonlítja • fontos érték az empátia, tolerancia, bizalom, kommunikáció • csekély az ellenőrzés • kicsi a bürokrácia, nincs sok szabály • válsághelyzetekre gyorsan reagál • veszélyes lehet a központi ember dominanciája

  39. feladatkultúra • feladatok, projektek játszanak központi szerepet • felépítése hálós szerkezetű, vezetője Pallasz Athénéhez hasonlítható • erőforrások megteremtésén, emberek kiválasztásán van a hangsúly • csoportban dolgoznak, melyek könnyen átszervezhetők, rugalmasak, erős piaci verseny esetén kedvező • a team-munkában rejlik e típus ereje, • az egyénektől elkötelezettséget vár el • fiatal, dinamikus, fejlesztő emberek a tagjai • nagy önbizalom, nem aggódnak még a biztonság miatt • a vezető koordinátor, nehéz az irányítás és az ellenőrzés, tervezés

  40. személykultúra • pontok laza halmaza • fókuszban az egyén, az egyéni célkitűzés • Dionüszosz által képviselt szellemiség • magasan kvalifikált szakemberek kreatív, innovatív feladatok megoldására társulnak • a tehetség a legfontosabb • nem működhet vezetői hierarchia, a közös megegyezés szabályozza a működést • szakértői hatalom elfogadott

  41. szerepkultúra • racionális, bürokratikus, hierarchikus szervezetekre jellemző • felépítése görög templomhoz, vezetője Apollóhoz hasonlítható • jól felkészült kompetens egységek a tartóoszlopok, tevékenységét ügyrendek, eljárási szabályok irányítják • a körülhatárolt szerepek a fontosak, ehhez választják ki az egyént • ha változik a prioritás a szervezet újra elosztja a szerepeket • formalizált a kommunikáció, a struktúra, gyakran írásban lehet ügyeket intézni • a hatalom a hierarchiában elfoglalt pozícióhoz kötődik

  42. A szervezet jellemzői • a szervezet és környezetének viszonya • környezet szervezethez való viszonya alapján lehet: kedvező, támogató, ellenséges • összetétele szerint: homogén, heterogén • stabilitása szerint: állandó, változó • A környezeti változásokhoz való viszonyulás alapján a szervezet lehet: • reaktív: a már bekövetkezett nehézségeket próbálja elhárítani • proaktív: a várható nehézségeket megelőzik • innovatív: folyamatosan keresi a legkedvezőbb megoldásokat, a környezet elemzése alapján

  43. Az iskola • görög szkólé, latin schola • a szkólé eredeti jelentése: szabad idő, pihenés, nyugalom, az erre létrehozott hely, intézmény elnevezésére szolgált • valamilyen ismeretbe, tevékenységbe való bevezetésről van szó • fogalma: a közoktatási rendszer alsó- és középszintjén a nevelési és oktatási feladatokat tervszerűen és folyamatosan ellátó intézményrendszer valamely intézménytípusa, működését törvények és egyéb hivatalos rendelkezések szabályozzák, és az intézményekben folyó munkát arra a célra képzett pedagógusok végzik

  44. kettős minőségben értelmezhető: szervezet: a társadalom által elvárt tudáselemeket, társadalmi kulturális tartalmakat, értékeket őriz meg, fejleszt tovább, hagyományoz át intézmény: speciális nevelési céljai vannak, a tanulók tudásának , viselkedésének, egész személyiségének alakulására gyakorol hatást Az iskola

  45. Az iskola, mint szervezet • sajátos szervezet • két szervezet egybeépüléséből alakult ki (tanulók és tanárok) • szervezeti egységei/mikroszervezetei azok a keretek (iskolavezetés, tantestület, osztályok), melyek működése útján az iskola megvalósítja céljait • hierarchizáltság alapján: centralizált, decentralizált iskolai szervezet

  46. Az iskola, mint szervezet funkciói • individualizációs funkció: az egyes tanulók személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosításával függ össze, az általános műveltséget nyújtó műveltségtartalmak átadása, differenciált látásmód megszerzése elősegíti az egyedi személyiséggé válást

  47. Az iskola, mint társadalmi szervezet funkciói • szocializációs funkció: a felnövekvő generáció számára közvetítse a társadalom normáit, értékeit, rendjét, mely nemzedék elsajátítja a megengedett/elvárt viselkedésformákat, cselekvésmódokat • az iskolai szocializáció sajátos megnyilvánulási formái: a rejtett tanterv és az iskolai rituálék

  48. Iskolai rituálék • „mágikusan irracionális kommunikációs sablon”: lényegtelenné válik a kommunikáció tartalma, célja, a szerepkommunikációra kerül a hangsúly, vagyis az a fontos, hogy az egyes történések egy meghatározott formában megvalósuljanak • az iskolai kommunikáció, az iskolai életrend olyan szilárd tradicionális elemei, melyek minden szereplőre egyaránt kötelezően hatnak • fontos üzenete: az alá-fölé rendelt viszony tudatosítása

  49. Az iskola, mint szervezet funkciói • kvalifikációs (képzési) funkció: célja, hogy az iskolai tevékenységek során a gyermekek által megszerzett tudást, készségeket, kompetenciákat a felnőttkori élethivatás szolgálatába állítsa, elősegítse a növendék pályaválasztását, beilleszkedését a foglalkoztatási rendszerbe

  50. Az iskola, mint szervezet funkciói • szelekciós vagy allokációs funkció (rejtett funkció), : az iskola sajátos társadalmi szelekciót is végez, konzerválja a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket • szelekció: iskolai pályafutások esélyeinek teljesítményeken alapuló elosztása • allokáció: meghatározott foglalkozási területekre való irányítás