Személyiséglélektan2 Vezetési feladatok

1. Személyiséglélektan2Vezetési feladatok

2. A kezdetek-Ringelmann • Maximillian Ringelmann-mezőgazdasági mérnök kötélhúzási kísérlet-egyének, átlagok, majd közös kísérlet: az egyéni teljesítmények összege nem egyenlő a csoportos teljesítménnyel: 11 ember 3 húzta átlag fölött, 8 mélyen az átlag alatt, a kísérletben részt vevők számának emelésével ugyan emelkedett a csoport teljesítmény, ugyanakkor az átlag teljesítmény csökkent • Ringelmann effektus =csökkent az egyéni teljesítménynövelő hatás a létszám növekedésével

3. Korábbi munkakísérletek • lTaylor:azok, akik csordákba terelve dolgoznak és akikkel egyénileg senki sem foglalkozik, elvesztik kezdeményező erejüket-kevésbé hatékonya a munka csoportként, mintsem ha egyéni ambíciójukat táplálják -a csoport hatékonysága a legrosszabb munkás szintjére süllyed, a csoportszellem lehúzza a teljesítményt- Bethlehem Steel Company: 4 embernél több csak külön engedéllyel dolgozhat csoportban, egyébként mindenki külön munkát kap-5000 ember, rengeteg munka, nemigen volt külön engedély • A teamok és a munkacsoportok kutatása a hetvenes években került a figyelem középpontjába, 80-90-es években csodaszer a vállalati problémák megoldására, nálunk 90-évektől (addig brigád), napjainkban is tart a folyamat

4. A Hawthorne Studies - Tapasztalatok • Harvard-ikutatókat (Mayo) kért fel a Western Electric company, azért, hogy megvizsgálják a megvilágítás és teljesítmény közötti kapcsolatot.Más tényezőket is vizsgáltak: szünetek, munkanap hossza, termelési módszer, fizetési rendszer, stb. • Kísérleti feltételek • Hat hölgy, teljesítmény és képességek alapján kiválasztva • Tapasztalatok: • Jelentős teljesítmény növekedés gyakorlatilag mindenféle körülmény között, még akkor is, ha az eredeti visszaállt • Pozitív, várt reláció nem volt kimutatható a tényező és a teljesítmény között

5. Következtetések: • Hawthorne-effektus (jobban teljesít, ha foglalkoznak vele) • A munkás mindig egy csoport része, nem elszigetelt, ami hatással van rá • Nem mindegy a vezetői hozzáállás • Informális csoportok megjelenése • Saját jegyek (stigma, szleng) • Őrzik a status quo-t (alacsony termelékenység fenntartására interperszonális eszközök-gúny, fenyítés, stb)

6. Csoportos ötletelési technikák • Brainstorming (szellemi ötletelés) • Alapjait Osborne fektette le az 50-es években • Számtalan megoldási lehetőség, típus - Alkalmazása ott, ahol valamilyen nagy fontosságú kérdésben való döntés, program-projekt kidolgozására van szükség

7. Rohrbach féle 635-ös módszer (Laáb, 2007) • A munkamódszer módja • Ötletelés írásban • 6 fős teamben minden team tag 3-3 javaslatot felír egy papírra, amit a többi tagnak továbbadnak • 6 forduló -> elvileg 108 ötlet összegyűlhet (6*3*6=108) • Fontos! • A lényegre törő fogalmazás (egy ötlet maximum egy sor) • Az olvasható írás (lehetőleg nyomtatott betűvel) • A zavartalan munkakörülmények biztosítása

8. Philips 66 módszer (Laáb, 2007) • A munkamódszer lényege • Ötletelés írásban és szóban • Több 6 fős team van egyidejűleg jelen • 6 perces beszélgetéssel választ keresnek az adott problémára • a javaslataikat prezentálják • majd a csoportok új összetételben dolgoznak a javaslatok továbbfejlesztésén

9. Delphi módszer (Laáb, 2007) • A munkamódszer lényege • Ötletelés írásban • Első lépésként egy adott problémával kapcsolatos kérdéssort küldenek minden érintettnek, amit kitöltve visszajuttatnak • A feldolgozást követően második megkérdezésre is sor kerülhet néhány (3-5) menetközben felmerült kérdésben

10. NCM (Nominális Csoportmunka módszer; Laáb, 2007) • A módszer megpróbálja egyesíteni a Brain-storming típusú technikák és a Delphi-módszer előnyeit - teljes listázás, kedvező időfelhasználás -. • Az alkotás lépesei a következők: • a kérdés pontos, körülhatárolt definiálása után a csoport tagjai írásban rögzítik első ötleteiket. • Majd következik a javaslatok összegyűjtése „körbejárással”. • Egy körben minden résztvevő csak egy ötletet mond, és a gyűjtés addig tart, amíg van ötlet. • Ezt követi a javaslatok tisztázása, összevonása, csoportosítása és a javaslatok rangsorolása egyéni szavazókártyák segítségével. • Végül a szavazás értékelése, megbeszélése, az egyes szavazatok indoklása. • Előnye: Az eljárás - más résztechnikákkal kombinálva - alkalmas komplex feladatmegoldásra.

11. KOCKÁZATOS DÖNTÉSEK* • A kockázatos döntésekkel kapcsolatos egyik legjelentősebb felfedezés A. Tversky és D. Kahneman nevéhez fűződik, akik több, mint 25 éve kísérleti személyeknek - több más mellett - a következő két döntési problémát adták. • Probléma (1): Képzelje el, hogy az egészségügyi hatóságok egy ritka, ázsiai eredetű betegség kitörésére készülnek fel, amely védekezés nélkül hatszáz ember halálát okozná. A betegség leküzdésére két alternatív programot (A és B) dolgoznak ki. Tételezzük fel, hogy a programok következményei az alábbiak: • ha az A programot valósítják meg, akkor ezzel kétszáz ember életét biztosan megmentik; • ha az B programot valósítják meg, akkor kétharmad a valószínűsége annak, hogy egyetlen embert sem mentenek meg, és egyharmad a valószínűsége annak, hogy megmentik hatszáz ember életét. (Forrás: D. Kahneman és A. Tvers­ky: Prospect theory: an analysis of decision under risk. Econometrica, 1979. March.)

12. KOCKÁZATOS DÖNTÉSEK* • A kísérleti személyek 72%-a választotta az A programot, míg 28%-uk a B programot. Vagyis a többség számára kétszáz emberi élet biztos megmentése vonzóbb alternatíva volt, mint hatszáz ember megmentése egyharmad valószínűséggel. • A tanulság általánosítva következőképpen fogalmazható meg: nyereséges alternatívák esetén a döntéshozók általában kockázatkerülők. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozók többsége egy adott, biztosan bekövetkező nyereséget többre értékel, mint egy x­szer nagyobb, de csak 1/x valószínűséggel bekövetkező nyereséget. (Forrás: D. Kahneman és A. Tvers­ky: Prospect theory: an analysis of decision under risk. Econometrica, 1979. March.)

13. KOCKÁZATOS DÖNTÉSEK* • Probléma (2): A kerettörténet azonos a korábbival, csak most két másik program (C és D) áll rendelkezésre az alábbi következményekkel: • ha a C programot valósítják meg, akkor ezáltal négyszáz ember biztosan meg­hal; • ha a D programot valósítják meg, akkor egyharmad a valószínűsége annak, hogy senki sem hal meg, és kétharmad a va­lószínűsége annak, hogy hatszáz ember hal meg. • A kísérleti személyek 78%-a választotta a D programot, 22%-uk pedig a C programot. Vagyis a többség számára négyszáz ember biztos halála kevésbé volt elfogadható, mint az, hogy hatszáz ember hal meg kétharmad valószínűséggel. • A tanulság általánosítva a következőképp fogalmazható meg: veszteséges alternatívák esetén a döntéshozók általában kockázatvállalók.. (Forrás: D. Kahneman és A. Tvers­ky: Prospect theory: an analysis of decision under risk. Econometrica, 1979. March.)

14. A többség hatása – kockázatos és óvatos lépés • A csoportok lehetséges, hogy • több kockázatos döntést hoznak mint az egyén (risky shift) • vagy épp az ellenkezője fordul elő (cautious shift) • Goethals and Darley (1977) szerint a kockázatos lépés oka • (a) a felelősség összetett • (b) szociális összehasonlítási folyamatok ( a csoport tagjai jobb fényben szeretnek így kerülni)

15. A csoportok menedzselése

16. Általában • Miért hozzuk létre? Kell-e? • Informális célok (hangulatjavítás) • Formális célok (fizikai vagy szellemi munka)

17. A CSOPORTOK FELOSZTÁSA • Primer-Szekunder csoportok • Hivatalos ( Formális )- Informális csoportok • Team vagy csoport

18. Biztonság Státusz Affiliáció Támogatottság, elfogadottság Hiedelmek megerősítése Közösség Hatalom Célok megvalósítása Személyes befektetés Feszültség Ellentétek Elutasítás Ellenkezés Társadalmi csere elméleteAkkor csatlakozunk egy csoporthoz, ha az az értékes jutalmak maximumát nyújtja, miközben a lehetséges költségek a legcsekélyebb számát rója ránk.

19. A csoport felállítása • Szakértelem leltár

20. Felelősség mátrix

21. A csoport/csapat tagjainak kiválasztásaA CSOPORTON BELÜLI FELADATMEGOSZTÁS SZEMPONTJAI

22. A CSOPORTOK KIALAKULÁSÁNAK SZAKASZAI (Tuckmann) • FORMÁLÓDÁS /Forming –egyének halmaza, megbeszélések, vita • PROBLÉMÁK IDŐSZAKA (FORRONGÁS)/ -Storming érdekellentétek, viharok • CSOPORTNORMÁK KIALAKULÁSA/Norming- norma és működési gyakorlat • TÉNYLEGES MŰKÖDÉS/Performing- teljes érettség, kijelölt tevékenység • Szüneteltetés/Retiring-időszaki tevékenység hiánya • Megszűnés/Mourning-a feladat megvalósulása után • Problémák: azonosulás, burkolt fejlődés, társadalmi szokások

23. Blanchard-Carew-Parisi (egyperces vezető csapatot épít c. könyvében fejlődési szakaszok eltérő vezetési stílusokat igényelnek

24. A csoport kialakítása révén jegyekkel fog rendelkezni • Norma: viselkedésre vonatkozó elvárás: munkával, kapcsolatos, méltányosság, lojalitási, reciprocitási • Szerkezet tagok szerepei és a közöttük lévő viszony: Státusz: egyén relatív helye- horizontális-szerep-viselkedésre vonatkozó elvárás • Kohézió: összetartó erő, elkötelezettség a csoport iránt-elkötelezettség-magas teljesítmény-társas serkentés • Konformitás: illeszkedés a normákhoz • Csoporteredményesség és hatékonyság: eléri-e (milyen célt) és milyen áron (vállgazd. terminus eredmény/ráfordítás)

25. Jelenségek a csoport működése folyamán • Személy és környezetérzékelési jelenségek dominálnak, amik az egyénekre jellemző • Társas facilitáció és lógás • Apolló szindróma: magas intelligencia • Csoportgondolkodás:Janis • Személyiség burkolás-felelősségáthárítás (tömegjelenségek-Le bonn-Tarde) • Csoportközi kapcsolatok

26. Eszközök a csoport vizsgálatában-Moreno- Mérei-szociometria • Moreno csoportkutatási technikája, a szociometria, amely feltárja a spontánul kialakuló kiscsoportok jellemzőit. • A társaskapcsolatok felmérése, a rokonszenvi és ellenszenvi választások alapján történik, amelyet a szociogram segítségével tudunk felrajzolni. • Pár: két személy kölcsönös választása úgy, hogy másokat nem választanak • Hármas: Három személy kölcsönös kapcsolata (klikkesedés) • Zárt négyzet: Négy személy kölcsönös kapcsolata (klikk!) • Csillag: egy személynek több kölcsönös kapcsolata van, de azok között, akik hozzá kötődnek, nincs kapcsolat • Lánc: nem lezárt, párok egymáshoz kapcsolódása • Perem: legsúlyosabb esete a magány.

27. Csoportközi kapcsolatok • Csoportközi kísérletek: Sherif-féle terepkísérletek (1949 ) • Az összekacsoló erő kapcsolatban van a többi csoporttag iránt táplált pozitív érzésekkel • azok magasra értékelésével ( etnocentrizmus ) • Együtt jár a külső személyek iránti negatív magatartással • Összefügg a percepcióval-előfeltevés • Valóságészlelési torzulás • Ellentétek • Az első Sherif-féle kísérletek 1949, Connecticut • Előfeltételek, bizonyítás (csoportképződés, csoportnormák, csoportközi konfliktusok ) • Terepgyakorlatok, kísérleti feltételek, igazolás, és mi van ma?

28. Csoportközi kapcsolatok • Együttműködés és csere • Dominancia és alávetés • Konfliktus és versengés • A versengő csoporton belül-autokratikus stílus, szervezettség, feladatorientáltabb légkör, konformitás növekedése • A versengő csoportok között-percepció torzulása, ellenséges beállítottság növekedése, interakció és kommunikáció csökkenése • A győztes -nő a kohézió, feladatorientáltság csökkenése, önelégültség nő • Vesztes –feszültség, elhárító mechanizmus, konfliktus, felbomlás • Feloldás: magasabb cél, közös ellenség, tárgyalás, percepció torzulások elemzése

29. VEZETŐI FELADATOK, MÓDSZEREK A MUNKACSOPORTOK ALAKÍTÁSÁBAN, IRÁNYÍTÁSÁBAN • A CSOPORT VEZETŐJÉNEK DÖNTŐ SZEREPE VAN A CSOPORT FEJLŐDÉSÉBEN, SIKERES MŰKÖDÉSÉBEN • Tisztázza a célokat - Apolló-szindróma-feladat a cél elérése nem pedig a verrsengés • Tulajdonság alapján összeállítás • Megfelelő csoporttípus • Támogatás (lwein-Likert) • Magas teljesítmény • (eredményesség és hatékonyság)

30. Köszönöm a figyelmet!