1 / 128

PÉNZÜGYI MENEDZSMENT

PÉNZÜGYI MENEDZSMENT. Előadó: Tóth Eszter teszter@karolyrobert.hu Tantárgyfelelős: Dr. Pataki László. KÖVETELMÉNYRENDSZER. Óraszám : 8 Tantárgy típusa : A Kredit : 6 Órák látogatása : nem kötelező Számonkérés módja : 100 pontos írásbeli vizsga, 50%-50%-ban elmélet és számítási feladatok

cedric
Download Presentation

PÉNZÜGYI MENEDZSMENT

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Előadó: Tóth Eszter teszter@karolyrobert.hu Tantárgyfelelős: Dr. Pataki László

  2. KÖVETELMÉNYRENDSZER • Óraszám: 8 • Tantárgy típusa: A • Kredit: 6 • Órák látogatása: nem kötelező • Számonkérés módja: 100 pontos írásbeli vizsga, 50%-50%-ban elmélet és számítási feladatok • Vizsga időtartama: 90 perc • Vizsgán használható: számológép, toll • Vizsgára jelentkezés módja: GTR

  3. Tankönyvek: • Baranyi A. – Pataki L. – Tanner E: Pénzügyi menedzsment. KRF jegyzet, 2005 • Misinszki J-né – Tóth E.: Pénzügyi menedzsment példatár. KRF jegyzet, 2005

  4. TANTÁRGYI TARTALOM • A pénzügyi menedzsment (pénzügyi vezetés) helye, szerepe a vállalkozások szervezetében • A pénzügyi tervezés • A kockázati tőke szerepe a vállalkozások finanszírozásában • A követelés-állomány menedzselése • A pénzügyi menedzsment elemzéssel összefüggő feladatai • A projektfinanszírozás (Project financing) • Döntés a tőkeszerkezetről • A kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás fő kérdései • Az ideiglenesen szabad pénzeszközök felhasználásának lehetőségei – befektetés-menedzsment • A Financial Forecast System (FFS) bemutatása

  5. 1. A PÉNZÜGYI MENEDZSMENT (PÉNZÜGYI VEZETÉS) HELYE, SZEREPE A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETÉBEN • Pénzügyi vezetés • Pénzgazdálkodás • LBR

  6. Jó pénzügyi vezetés: használható információk biztosítása a megalapozott döntéshozatalban • Jogszabályi előírásoknak való megfelelés • Pénzügyi vezetés feladatai: • Döntések pénzügyi hatásainak elemzése és értékelése • Tervezett tevékenységhez és működéshez szükséges pénzeszközök biztosítása • Források védelme megfelelő pénzügyi ellenőrzés segítségével • Későbbi tevékenységek és működés pénzügyi kereteinek megteremtése • Ellenőrzést szolgáló információk szolgáltatása • Végrehajtott tevékenység pénzügyi értékelése és jelentése

  7. ADAT – INFORMÁCIÓ • Történeti áttekintés: • XIX. század közepéig: egyedüli főszereplő a tulajdonos-igazgató • Ipari forradalmat követően: • vezetési szerepek megoszlása, kialakult a vezetői munkamegosztás • 3 fős vezetés: igazgató, főmérnök (termelés szervezése), főkönyvelő (gazdasági és adminisztratív irányítás) • Majd: vezetői feladatok kiszélesedése • XX. század első fele: megjelent a pénzügyi vezetés, mint önálló részleg, ekkor a pénzügyi vezetés feladata: a szükséges tőke megszerzése, biztosítása és a vállalat likviditásának fenntartása

  8. Nőtt: a vállalkozások működésén belül a pénzügyi terület súlya → pénzgazdálkodás • Pénzgazdálkodás értelmezése: pénzügyi műveletek kézbentartása és szabályozása, pénzforgalom, likviditás, cash flow, banki kapcsolatok, vevői és szállítói pénzügyi kapcsolatok, számlakibocsátás és számlaellenőrzés, vállalati működtetés finanszírozása

  9. LBR: a pénzügyi vezetés mint szakmai tevékenység ezzel jellemezhető • L: likviditásmenedzsment (kiadások és bevételek összehangolása összegszerűen és lejáratukat tekintve is) • B: bonitás (pénzügyi elemző és szervező munka, amellyel a vállalkozás pénzügyi megfelelőségét biztosítják) • R: rentabilitás (jövedelmezőség fenntartása) • LBR megvalósítása stratégiai feladat, de ugyanakkor operatív, azonnali beavatkozásokat, napi műveleteket megkövetelő szerep is, vagyis a pénzügyi vezetés egyszerre tölt be stratégiai és operatív funkciókat.

  10. Pénzügyi vezető fogalma: a nemzetközi gyakorlatban a cég első számú gazdasági döntéshozója • A vállalkozások Szervezeti és MűködésiSzabályzatukban szabályozzák, hogy a pénzügyi vezetőknek milyen döntésekben van egyetértési vagy vétójoguk.

  11. A pénzügyi menedzsment szerepe kivételes a vállalati helyzetekben. • Válságkezelés, pénzügyi válságok kezelése • Csőd, felszámolás, megszűnés • LBR-lépések: • Veszteséges ágazatok felszámolása • Kihasználatlan erőforrások eladása • A vállalkozás és a vezetés karcsúsítása • Reorganizáció (erőteljes és radikális)

  12. KÉRDÉSEK • Fogalmazza meg röviden, milyen a jó pénzügyi vezetés! • Melyek a pénzügyi vezetés fő feladatai? • Hogyan változott a XX. század első felében a pénzgazdálkodás fogalmának értelmezése? • Mit értünk az LBR rövidítés alatt? • Mik az LBR lépések?

  13. 2. A PÉNZÜGYI TERVEZÉS • Pénzügyi terv, tervezés • Befektetés • Rövid távú pénzügyi tervek • Üzleti terv • Dinamikus likviditási terv

  14. 2.1. A pénzügyi tervezés fogalma, feladata • A pénzügyi tervezés: az a folyamat, illetve eljárás, amelynek során a gazdasági döntések összes hatását mérlegelik. A pénzügyi tervezés feladata a vállalkozások pénzügyi egyensúlyának biztosítása • Múlt – jelen – jövő • Épít: termelési, beruházási, beszerzési, költségtervek adataira – becslésen és számításon alapul • A pénzügyi tervezés eredménye a pénzügyi terv

  15. A pénzügyi terv a vállalkozás • mérlege • eredménykimutatása és • egyéb kimutatásai felhasználásával, illetve makroökonómiai és ágazati előrejelzések figyelembevételével készült olyan összeállítás, amely megfogalmazza a vállalkozás pénzügyi stratégiáját, leírja a cél elérésének módját • A vállalkozás pénzügyi menedzsmentjének feladata a döntés!

  16. A vezetői döntések lehetnek: • Befektetési döntések (hosszú távú) • Finanszírozási döntések (rövid távú) • A befektetés: a vállalkozás pénzeszközeinek lekötése nyereség elérésének reményében • Lehetőségek elemzése – befektetetési alternatívák – finanszírozás • A pénzügyi tervezés: a befektetési és finanszírozási döntések együttes hatásának végiggondolása

  17. 2.2. A pénzügyi terv funkciói, jellemzői • A pénzügyi tervek funkciói: • Informáló funkció (vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzet kilátásairól) • Orientáló funkció (a vállalkozás szervezeti egységeinek megmutatja a tevékenységek közös irányát) • Ellenőrzési funkció (hosszú távú tervek – terv és tény adatok elemzése, összehasonlítása)

  18. A pénzügyi tervezés középpontjában állhat: • Az árbevétel növelése • A költségek csökkentése • A termelési tényezők hatékonyságának növelése • A befektetések jövedelmezősége • A finanszírozás tervezett módja • Az osztalékpolitika • A pénzügyi terv részei: • Előrejelzett mérleg • Előrejelzett eredménykimutatás • Pénzeszközök forrásait és felhasználását részletesen bemutató kimutatás • Pénzforgalom kimutatás

  19. A finanszírozás forrása lehet: • Külső és • Belső eredetű • A finanszírozás forrása lehet: • Nyereség • Pénzintézeti hitel • Értékpapír-kibocsátás • Vagyontárgyak értékesítése • Szállítói hitelek • Más vállalkozóktól kölcsönvett hitelek • Magánszemélyek kölcsönnyújtása

  20. Hatékony pénzügyi tervezés követelményei: • Előrejelzés • Optimális pénzügyi terv • Komplexitás (vállalkozás egészére koncentrál) • Kontrol (teljesülés figyelemmel kísérése)

  21. 2.3. A pénzügyi tervezés munkafázisai • Munkafázisok: • Információgyűjtés (mleg, ekimut, szviteli tv. szerinti) • Bázisvizsgálat (infók feldolgozása) • Tervvariánsok összeállítása • Végleges terv elkészítése • A tevékenység összehasonlítása (a pénzügyi tervben kitűzött célokkal)

  22. 2.4. A pénzügyi elemzés • A pénzügyi elemzés a pénzügyi tervezés alapja. Ezen elemzés célja információt szerezni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, azokról a folyamatokról, eredményekről és problémákról, amelyek a vállalkozást jellemzik • A pénzügyi tervezés szemléletmódjai: • Állományi szemlélet (egy-egy adott időpontban elemeznek - mérleg) • Forgalmi szemlélet (egy-egy időtartamra vonatkozóan elemzik a pénzügyi-gazdasági folyamatokat – eredménykimutatás, cash flow)

  23. 2.5. A pénzügyi tervek (tervezés) fajtái • 2.5.1. A rövid távú pénzügyi tervek jellemzői • A rövid távú pénzügyi tervezés arra helyezi a hangsúlyt, miképpen biztosíthatja a vállalkozás, hogy mindig legyen elegendő szabad pénzeszköze a kötelezettségei teljesítésére és a megmaradó szabad pénzeszközeit jól használja fel. A rövid távú terv a vállalkozás operatív terve.

  24. A rövid távú pénzügyi tervezés középpontjában a következő finanszírozási kérdések állnak: • Mérleg előrejelzése • Eredménykimutatás előrejelzése • Éven belüli lejáratú bankhitelek felvétele • Egy évet meg nem haladó pénzáramlás előrejelzés • Forgóeszközök éven belüli finanszírozása

  25. 2.5.2. Statikus finanszírozási tervezés • Leggyakrabban 5 időpontra készül: • Január 1-jére és • Negyedévek utolsó napjára • Kétféleképpen lehet előrejelezni: • Közvetlenül a mérlegfőösszeg nagyságrendjének megállapításával vagy • A mérleg összetevők értékének egyenkénti megállapításával

  26. 2.5.2.1. A mérleg eszköztételeinek előrejelzése • Eszközök mérlegsorainak egyenkénti tervezése • Készleteknél: • Nyitókészlet + Beszerzés – Értékesítés = Zárókészlet • 2.5.2.2. A források tervezése • A jegyzett tőke és a tőketartalék változásai ritkák, tervezésükre ritkán kerül sor • Az esetek döntő többségében a státusz forráshiányt mutat

  27. 2.5.3. Dinamikus finanszírozási tervezés • 2.5.3.1. A dinamikus likviditási mérleg • A statikus likviditási mérleg adatait, mint nyitóállományi adatokat kezeljük és módosítjuk azokkal a változásokkal, amelyeket az üzleti tervben szereplő gazdasági események fognak kiváltani - fokozatról-fokozatra görgetni kell! • 2.5.3.2. Az éves likviditási terv • Bevételek tervezése • Kiadások tervezése • Fizetendő adók tervezése • Egyéb kiadások tervezése

  28. 2.5.3.3. A cash flow-kimutatás • Bruttó cash flow: • adózott eredmény + értékcsökkenési leírás • A bruttó cash flow alapvetően három célt szolgálhat: • Forgóeszközök bővítése • Befektetett eszközök bővítése • Kifizetések a tulajdonosok számára (osztalék, részesedés)

  29. 2.5.4. A hosszú távú pénzügyi tervek • 2.5.4.1. A hosszú távú pénzügyi tervek jellemzői • Hosszú távú döntést igényelnek többek között a vállalkozás tőkeszükségletének biztosítási módja, a tartós eszközökbe vagy más társaságok értékpapírjaiba történő befektetések, egy éven túli lejáratú bankhitelek, a kötvénykibocsátás • Célkitűzések: • Értékesítés növelése • Költségek, ráfordítások csökkentése • Termelési tényezők hatékonyságának növelése • Befektetések tervezett módja • Osztalékpolitika

  30. 2.5.4.2. Üzleti terv • Üzleti terv: a vállalkozás gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi területre fogalmaz meg stratégiát, ennek részét képezi a pénzügyi terv • Pénzügyi terv részei: • Előzetes jövedelemterv • Fedezeti pont elemzés • Pénzforgalmi terv • Előrejelzett mérleg • Pénzeszközök forrásainak és felhasználásának terve • 2.5.4.3. Mérleg és eredménykimutatás hosszú távú előrejelzése

  31. 2.6. A rövid távú pénzügyi tervezés és a pénztár • 2.6.1. A likvid eszközök menedzsmentjének általános kérdései • Pénzkészlet alacsonyan tartása • Bevétel és kiadás csupán forgalmat mutat ki, önmagában nem elég elemezni

  32. 2.6.2. A rövid távú tervezés és a szükséges forgóalap • Mit lehet tenni, ha a pénztári előrejelzés hiányt igazol? • Tartós forrásokat szükséges még bevonni • Rövid lejáratú hitelt kell felvenni • Forgóalap szükséglet: biztonsági részhalmaz, amely a tartós forrásoknak a lekötött tárgy eszközökön felüli volumenként a forgóeszközök egy részét finanszírozza

  33. Pénztári előre jelzési menedzsment: pénzügyi állapotokat vetítünk előre és lehetséges deficiteket mérlegelünk • Pénzügyi ciklus: a termelési tényezők árának kiegyenlítése és az értékesítési árbevételek teljesülése közötti időtartam • Pénzügyi mobilitás (újra átértékelés egy váratlan eseménykor) követelményei: • Likviditás: még le nem kötött erőforrás készletet tételez fel • Rugalmasság: erőforrás készlet, még le nem kötött, tárgyalás révén tőkepiacról bevonható

  34. KÉRDÉSEK • Ismertesse a pénzügyi tervezés fogalmát! • Mik a vállalkozás pénzügyi menedzsmentjének feladatai a pénzügyi tervezés területén? • Melyek a pénzügyi terv funkciói, jellemzői? • Sorolja fel a pénzügyi tervezés munkafázisait! • Milyen pénzügyi tervek léteznek? • Mi a célja a rövid távú pénzügyi tervezésnek? • Mit jelent a statikus finanszírozási tervezés? • Mire szolgál a dinamikus likviditási mérleg? • Melyek a hosszú távú pénzügyi tervek jellemzői? • Mit jelent a forgóalap szükséglet? • Mi a pénzügyi mobilitás két követelménye?

  35. FELADATOK (5) 2/1) Egy vállalkozó év elején üzembe helyezett egy 12.000.000 Ft bruttó értékű gépet. (folytatás fólián!) 2/2) Egy gazdasági társaság 2005. februári pénzforgalmi (likviditási) tervét az alábbi adatok alapján készíti: (folytatás fólián!) 2/3) Egy vállalkozás szeptember havi tényleges árbevétele 28.000.000 Ft, az októberi tervezett árbevétele pedig 20.000.000 Ft. (folytatás fólián!)

  36. 2/4) Egy ipari tevékenységet folytató vállalkozás adott üzemegységéről az alábbi információkkal rendelkezünk: (folytatás fólián!) 2/5) Számítsa ki a tervévi adózás előtti eredmény minimálisan szükséges összegét a következő adatok ismeretében! (folytatás fólián!)

  37. 3. A KOCKÁZATI TŐKE SZEREPE A VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁBAN • Kockázati tőke • Kockázati tőketársaság • Kilépési lehetőségek

  38. 3.1. A kockázati tőke fogalmának értelmezése, főbb jellemzői • 3.1.1. A kockázati tőke fogalma, története • A kockázati tőke: a vállalkozásoknak olyan finanszírozása, amikor a befektető a pénzével beszáll a vállalkozásba és osztozik annak mind a nyereségében, mint esetleges veszteségében • Sokáig az innováció finanszírozásával kapcsolódott össze, majd fokozatosan elszakadt tőle, így a finanszírozás köre is kibővült

  39. 3.1.2. A kockázati tőke főbb jellemzői • 1. a tőkét nyújtó tulajdonosi részesedést kap • 2. a kockázati tőkét nem kell visszafizetni, kamatot sem kell fizetni, mint a hitel esetében • 3. olyan vállalkozás is hozzájuthat, amely nem kapna hitelt, mert pl.: nem hitelképes • 4. kockázati tőkekivonáskor nem jelent terhet, csak a tulajdonos személye változik meg • 5. kamat és tőketörlesztés híján gyorsan képes növelni a saját tőkéjét, tőkeereje és hitelképessége nő

  40. 6. kockázati tőkét nyújtók nagy kockázatvállalók, így magas szakmai hozzáértéssel és üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek • 7. kockázati tőke hiánypótló szerepet vállal, mert olyan befektetéseket vállal, amely: • Hosszú időtartamú lekötést igényel • Megtérülésük lassú, bizonytalan és kockázatos • Bevétel előre nem tervezhető megbízhatóan • 8. érdekeltségük leginkább az általuk tulajdonolt vállalkozás felértékelődésében, így a tőkenyereség (árfolyam-nyereség) elérésében van • 9. „termék”: a kockázati tőkével létrehozott vagy megerősített vállalkozás, ezt értékesíti és kiveszi a befektetett tőkéjét és keletkezett hasznát

  41. 3.2. A kockázati tőke Törvény • A kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg • A kockázati tőkealap-jegy (tőkejegy): a kockázati tőkealap nevében, javára és terhére kibocsátott, meghatározott vagyoni jogokat biztosító átruházható értékpapír

  42. Kockázati tőketársaság (tőketársaság): a kizárólag kockázati tőkebefektetési tevékenységet folytató, az előírásoknak megfelelően alapított és működő részvénytársaság • Jegyzett tőkéjük nem lehet kevesebb 500 millió forintnál • Fő tevékenysége: kockázati tőkebefektetések végzése • Kft.-ként vagy rt.-ként működhetnek

  43. Bizonyos befektetéseket tilt a törvény, ezek: • Ingatlan vásárlása (kockázati tőketársaság székhelyét kivéve) • Tulajdoni részesedés szerzése: alapkezelőben, pénzügyi intézményben, befektetési szolgáltatóban, befektetési alapkezelőben, elszámolóházban, biztosító intézetben, szerencsejáték-szervező tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben • Tőzsdére bevezetett részvények megszerzése • A be nem fektetett pénzeszközeit csak belföldön kibocsátott állampapírban vagy látra szóló bankbetétben tarthatja

  44. 3.3. A kockázati tőke ágazat helyzete hazánkban • 3.3.1. A kockázati tőke forrásai • A kockázati tőkének 3 különböző kategóriája van Magyarországon: • 80-as évek végén indult meg állami kezdeményezéssel • Különleges kockázati tőkebefektetés az erőteljes befektetői magatartást tanúsító kereskedelmi bankok alkotják • A hazai kockázati üzletág különleges jogállású szereplője az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBDR)

  45. 3.3.2. A kockázati tőkebefektetések szempontrendszere • A befektetés sarokpontja a befektetett tőke megtérülésének prognosztizálhatósága • A kockázati tőkebefektetők döntéseinek időtávja néhány héttől akár néhány hónapig is terjedhet • Információk segítik a befektetőket: • Független könyvvizsgálói jelentés • KSH és egyéb hivatalos statisztikák • Szaksajtóban megjelenő hírek • Saját értékelő jelentések • Személyes kapcsolatrendszerből származó információk

  46. Leggyakoribb befektetési célpontok: • Szolgáltatói szektor • Kereskedelem • Feldolgozóipar • Elektronika, híradástechnika, műszergyártás • Élelmiszeripar • Kifejezetten diszpreferált területek: • Mezőgazdasági termelőtevékenység

  47. 3.3.3. A befektetések folyamatának áttekintése • Előzetes értékelés • Gondos vizsgálat • Feltételek kialkudása • Szindikálás • Ajánlati levél • Szerződés előkészítése • Szerződéskötés • Befektetés

  48. 3.4. A kockázati tőkefinanszírozás ügylettípusai • „Magvető” finanszírozás: nagyon kockázatos forma, hiszen ilyenkor még alig vannak termelésre vonatkozó értékelhető adatok • Induló finanszírozás: ekkor jut összegben is komoly szerephez, olyan vállalkozásokat segít, amely még nem kezdte meg az értékesítést, közvetlen cél a termelés és az értékesítés beindítása, kockázat itt is jelentős

  49. A vállalkozás korai szakaszának finanszírozása: akkor alkalmazzák, ha a vállalkozás már befejezte a gyártmányfejlesztést és az ipari méretű termelés mellett a piaci értékesítés beindításához van szükség további forrásokra; fő nehézsége, hogy a fejlődési szakasz időben hosszú, ezért számos kockázatnak van kitéve és igen forrásigényes • A fejlesztő pénzalap: lehetőséget biztosít az ígéretes piaci lehetőségek gyors kihasználására

  50. Áthidaló finanszírozás: a tőkepiacra lépést segíti elő; alacsonyabb kockázata van • Vezetői kivásárlás (MBO): kockázati tőke alapok által támogatott vállalat felvásárlásokat jelenti • A menedzsmentbe való „bevásárlás”: menedzserek vásárolnak kockázati tőke segítségével elegendően nagy tulajdonrészt, így vezetőpozíciót szerezhet a cég irányításában

More Related