Ügyvédi feladatok és okiratok a fizetésképtelenségi eljárásokban

1. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd Ügyvédi feladatok és okiratok a fizetésképtelenségi eljárásokban

2. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd Az előadás felépítése

3. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd I. részÁltalános rendelkezések

4. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd A fizetésképtelenség

5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd A fizetésképtelenségi eljárások jogi szabályozása

6. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd A csőd- és a felszámolási eljárás elhatárolása

7. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd Az eljárás alanyai – a „fél” fogalma(Cstv. 6. § (4) bek.)

8. előadó neve Ki ellen indítható csőd-, illetve felszámolási eljárás – az adós fogalma • A Cstv. 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. • Cstv. 3. § (1) bekezdés a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található.

9. előadó neve A felsorolás taxatív, csak azon szervezetekkel szemben lehet fellépni, amelyeket a törvény nevesít. • Alapítvány • Biztosító egyesület kérdései Kivételek a személyi hatály alól: • A helyi önkormányzat (1996. évi XXV. törvény) • Az MRP szervezet (1992. évi XLIV. törvény) • Az egyéni vállalkozó (2009. évi CXV. törvény)

10. előadó neve A hitelező fogalma(eltérő meghatározás a csőd-, valamint a felszámolási eljárásban) Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján hitelező: ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette; cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette; cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette;

11. előadó neve A vagyon meghatározása

12. előadó neve • Cstv. 3. § (3) Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába: • a) a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott nemzeti vagyonban lévő műemlék, valamint az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szervezet jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezelői jogot vagy más, használatot biztosító jogot gyakorol, az említett vagyonkezelői jog és más, a használatot biztosító jog, • b) a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; • c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület; • d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel; • e) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj, • f) a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás elrendelésének időpontjában vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában már levont, de még be nem fizetett közteher, • g) a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb végrehajtás alá eső tartozás, • h) az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta, ide nem értve, ha azt már az adós a vételár kiegyenlítése előtt jogszerűen - beépítéssel, feldolgozással vagy átalakítással - új vagyontárgy létrehozására felhasználta, és ezzel a vagyontárgy az új dolog elválaszthatatlan részévé vált.

13. előadó neve Illetékesség/hatáskör • Cstv. 6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni. • (1a) Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be. • (1b) Az új székhely szerinti bíróság az (1a) bekezdés szerinti határidő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (1a) bekezdés szerinti korábban illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzést.

14. előadó neve Pp. mint háttérszabály • Cstv. 6. § (3)Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy • a) a csődeljárásban • aa) felfüggesztésnek nincs helye, • ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye, • b) a felszámolási eljárásban • ba) nincs helye félbeszakadásnak, • bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, • bc) az eljárás szünetelésének csak a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye, • bd) az eljárás felfüggesztésének fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. § (2) bekezdése szerinti esetben van helye.

15. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd Hitelezői választmány alakítása Cstv. 5/A. § (4) bek. „Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.” A választmány a hitelezői érdekek védelmére és képviseletére létrehozott szerv, melynek feladata a felszámoló tevékenységének figyelemmel kísérése, képviselet a bíróság előtt és a felszámolóval való kapcsolattartás során, valamint a Cstv.-ben meghatározott jogkörök gyakorlása.

16. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 1. Létrehozatal feltételei (hitelezői létszám, követelések száma) 2. Létrehozatalból kizárt személyek 3. Választmány szervezete és működése (hitelezők egymás közti megállapodása rögzíti) 4. Legalább három, legfeljebb hét tag 5. Egy gazdálkodó szervezet – egy választmány 6. Megválasztástól számított 5 munkanapon belül ügyrend elfogadása

17. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd A választmány jogosultságai Csődeljárásban: • vagyonfelügyelő beszámoltatása • vagyonfelügyelővel szembeni kifogás benyújtása • egyezség ellenjegyzése Felszámolási eljárásban: • felszámoló felmentésének indítványozása súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés miatt • megalakítása céljából afelszámoló köteles 75 napon belül a hitelezőket összehívni (kivéve egyszerűsített felszámolás) →elmaradása: kezdeményezhető a felszámoló felmentése • hozzájárulása szükséges: • az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatásához a felszámolás közzétételét követő 100 (60) napon belül; hallgatás=hozzájárulás; egy évre szól; az egy év elteltét megelőző 30 napon belül újra kérni kell • munkabérek emelése • adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésétől történő eltérés, az értékesítés 100 napon belüli megkezdésétől való eltérés • kérheti a felszámoló tájékoztatatását az értékesítési eljárásról, biztosítania kell figyelemmel kísérését • előírhatja az értékesítési pályázat/árverés szövege, becsértéke tekintetében a tájékoztatást, észrevételezési jogot • becsérték felülvizsgálata szakértővel kezdeményezhető • a vételár hozzájárulásával legfeljebb a becsérték feléig leszállítható • közbenső mérleg, a bevételek és kiadások alakulása, a felszámolási költségekről készített kimutatás, a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslat 15 napon belüli észrevételezése, véleményük bíróság elé terjesztése • felszámoló jogszabálysértő intézkedése, mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kifogás beterjesztése Kizárólagos állami tulajdonban lévő non-profit Gt. esetében állami felszámoló jár el: • választmány jogainak korlátja: titokvédelem • tevékenység továbbfolytatásához maximális hozzájárulási idő: 1,5 év

18. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd Áttekintés…

19. Előadó: dr. Mihály Katain ügyvéd Ügyvédi feladatok és kapcsolódó okiratok a csőd-, és felszámolási eljárásban Az egyes eljárások során felmerülő feladatok elkülöníthetőek aszerint, hogy az ügyvéd melyik felet képviseli?

20. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd II. részÜgyvédi feladatok és okiratok a csődeljárásban

21. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd Ügyvédi feladatok és okiratok a csődeljárásban Adós + Vagyonfelügyelő kötelezettségei, határidők!

22. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd I.1. Csődkérelem benyújtása

23. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd Cstv. 7. § (5) bek. „A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmetkülön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2013. január 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.”

24. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd Csődkérelem • A csődkérelmet a 33/2009. (VIII.26.) IRM rendeletbem megadott formanyomtatványon kell benyújtani, a nyomtatványra az eljárás illetékét (jogi személyiségű gazdasági társaság esetén 30 000,- Ft, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a csődeljárás illetéke 20 000,- Ft) illetékbélyegben kell leróni. • A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát.

25. előadó neve • 1. számú melléklet:a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okirat [22/2006. (V. 18.) IM rendelet 6. § alapján 25 000,- Ft] • 2. számú melléklet:Meghatalmazás – Cstv. 7. § (1) bekezdése alapján a jogi képviselet kötelező • 3. számú melléklet:az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlap [33/2009. (VIII. 26.) IRM rendelet 2. számú melléklete] • 4. számú melléklet:legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okirat [Cstv. 8. § (1) bek.] • 5. számú melléklet:a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentum

26. előadó neve • 6. számú melléklet:három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámoló vagy közbenső mérleg • 7. számú melléklet:az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozata arról, hogy a mérleg vagy beszámoló az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad • 8. számú melléklet:ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződések [Gt. 55-64. §] • 9. melléklet:az adós hitelezőinek névsora, az adós tartozásainak felsorolása, azok esedékessége, valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetése

27. előadó neve • 10. számú melléklet:Nyilatkozat korábbi csődeljárás indításáról [Cstv. 8. § (3) bekezdés] • 11. számú melléklet:az adós vezetőjének nyilatkozata arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával • 12. számú melléklet: az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozata arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék Cstv. 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest

28. előadó neve ! Az adós köteles tájékoztatást adni a csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról mindazon bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene.

29. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd II-III.1. Hitelezői igények besorolása, visszaigazolása Vagyonfelügyelő feladata: hitelezői követelések minősítése, kategóriákba sorolása, valamint minderről a hitelezők értesítése. • csődeljárás közzétételétől számított 5 munkanapon belül hitelezők felhívása követeléseik bejelentésére (adós feladata; Cstv. 12. § (1) bek.) • nyilvántartásba vételi díj megfizetése (követelés 1%-a, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 100.000,- Ft) • követelések besorolása vagyonfelügyelő által; két fő kategória: bejelentési kötelezettség alá nem eső követelések (Cstv. 11. § (1) bek.), valamint határidőben, nyilvántartásba vételi díj megfizetése mellett bejelentett követelések , ezen belül (Cstv. 12. § (2) bekezdés): ba) elismert, vagy nem vitatott (ezen belül: biztosított és nem biztosított követelések), bb) vitatott követelések, bc) adóssal összefonódásban lévő hitelezők által bejelentett követelések, bc) a csődkérelem benyújtását kevesebb, mint 180 nappal megelőző adós általi tartozásátvállalásból eredő követelések

30. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd • hitelező + adós vagyonfelügyelő általi értesítése a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről (haladéktalanul) • észrevételek megtételére biztosított határidő (legalább 5 munkanap) • döntés észrevételről 3 munkanapon belül és hitelező + adós értesítése (Cstv. 12. § (5) bek.) KIFOGÁS!?

31. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd I-II.3. Kifogás a csődeljárásban Ami nincs: kifogás az adós tevékenységével szemben!

32. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd I-III.4. Csődtárgyalás, csődegyezség

33. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd Csődegyezség létrejötte • A szavazatszámlálás módja (Cstv. 18. § (5) bek.) • 50.000,- Ft/szavazat – nincs töredék • Fizetési haladék időtartama alatt kamatkövetelés (késedelmi és ügyleti): szavazatszámításnál figyelembe kell venni. • A követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat hitelezői követelésként kell nyilvántartásba venni. • Csődegyezség kötelező tartalma! – Cstv. 21. §; Pécsi Ítélőtábla Cspkf. II.30.520/2011/2. • Csődegyezség jogi természete (EBH2011. 2332; Pécsi Ítélőtábla Cspkf. II.30.520/2011/2.; Fővárosi Ítélőtábla Cspkf. 43.568/2011/2., 43.569/2011.) • A csődegyezséget jóváhagyó végzés ellen a felülvizsgálat kizárt (LB Gfv. X. 30.136/2011/3) Csődegyezség = kényszeregyezség!!! (Cstv. 20. § (2) bek.)

34. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd A csődeljárás befejezése

35. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd II.4. Kötelező perindítás a hitelezői igény vitatása esetén Az adós a hitelezői igény vitatása esetén tartalékképzésre köteles, a követelés jogosultja köteles igényének érvényesítésére bírósági úton vagy közigazgatási határozattal, valamint köteles ennek tényét a vagyonfelügyelőnél igazolni.

36. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd III. részÜgyvédi feladatok és okiratok a felszámolási eljárásban

37. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd Ügyvédi feladatok és okiratok a felszámolási eljárásban

38. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd I-II.1. Felszámolási kérelem benyújtása • Cstv. 22. § (1) bek. b) pont „A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére folytatható le.”

39. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd Kérelem kötelező tartalmi elemei (Cstv. 23-24. §) Ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése (Cstv. 24/A. §)

40. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd I.2. Felszámolási egyezség A felszámolási eljárás főszabályként az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányul, DE lehetőség van arra, hogy az adós gazdálkodó szervezet elkerülje a jogutód nélküli megszüntetést. Ennek egyik módja: a felszámolási egyezség. (Cstv. 41-45. §) Lényege: az adós törvényben szabályozottak szerint a bíróság előtt, tárgyaláson egyezséget köt valamennyi hitelezőjével, ezt a bíróság jóváhagyja, és dönt a felszámolási eljárás befejezésről.

41. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd • a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap elteltével megállapított határidő eltelte után a felszámolási zárómérleg benyújtásáig • Cstv. 57. § (1) bek. a), c) pont szerinti, valamint a vitatott követeléssel rendelkező hitelezők nem vehetnek részt • az egyezségi tárgyalásra az adós köteles fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni • egyezségkötés feltétele: Cstv. 44. § (1) bek. • abíróság az egyezség jóváhagyásnál vizsgálja: megfelel-e a jogszabályoknak + az egyezség folytán megszűnik-e a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége • a bíróság által jóváhagyott egyezség kényszeregyezség:hatálya – a Cstv. 57. § (1) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével – valamennyi hitelezőre kiterjed (azokra is, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, ill. az egyezségi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg) • a jóváhagyott egyezség jogilag az adós és a hitelezői között létrejött eredeti szerződés módosítását jelenti

42. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd I-II-III.3. Kifogás A felszámoló tevékenységének bírósági felügyeletét hivatott biztosítani. Cstv. 51. § (1) „A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél, valamint a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.”

43. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 1. Benyújtásra jogosultak köre: adós; hitelező; harmadik személy, akinek jogát, jogos érdekét sérti a felszámoló tevékenysége, vagy mulasztása. 2. Kifogás tárgya: felszámoló jogszabálysértő intézkedése, vagy mulasztása. (Kizárólag a felszámoló egyoldalú cselekménye ellen lehet kifogást benyújtani, a felszámoló intézkedése következtében létrejövő két-, vagy többoldalú jogviszony kifogással nem támadható.) 3.Előterjesztésre nyitva álló határidő: a sérelemről való tudomásszerzéstől számított 8 nap (eljárásjogi határidő, Pp. 106-110. § szerinti igazolási kérelem előterjesztésének lehetősége) 4. Eljáró bíróság: felszámolást elrendelő bíróság. 5. Határozathozatal: soron kívül, de legfeljebb 30 napon belüli határozathozatal; megalapozott kifogás esetén felszámoló intézkedésének megsemmisítése és eredeti állapot helyreállítása, vagy felszámoló utasítása új intézkedés megtételére; ellenkező esetben kifogás elutasítása.

44. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd II.4. Közbenső mérlegre tett észrevétel • Rendeltetése: Vagyoni helyzet felmérése a felszámolás folyamatban léte alatt - Részei: mérleg, bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatás, valamint szöveges jelentés. A felszámoló • a közbenső mérleget, • a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, és • a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét, valamint összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot köteles megküldeni a hitelezőknek (választmány alakulása esetén a választmánynak is) azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. A felsorolt iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni (Cstv. 50. § (5) bek.).

45. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd III.2. Értékesítés lebonyolításában történő közreműködés • Cstv. 49. § (1) „A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat, vagy árverés keretében végzi.” • árverés (résztvevők között csak árverseny alakul ki) – pályázat (más feltétel vonatkozásában is lehet eltérés) • árverésen, illetve pályázaton kívüli értékesítés kivételes, feltételei: Cstv. 49. § (1) bek. • az értékesítés keretében történő tulajdonszerzésből kizárt személyek köre (Cstv. 49. § (3) bek.) • elővásárlási jog gyakorlása (Cstv. 49/C. § (3) bek.) • értékesítés eredménytelensége esetén: újabb pályázat, vagy árverés; ismételt eredménytelenség esetén harmadik megismétlés helyett vagyontárgy becsértéken történő értékesítése azt igénylő zálogjogosultnak (Cstv. 49/A. § (5) bek.)

46. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd II.5. Értékesítéssel kapcsolatos jogorvoslat(Cstv. 49. § (5)-(6) bek.)

47. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd II.6. Keresetindítás – Cstv. 40. § Cstv. 40. § (1) „A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező - vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett, b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása.”

48. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd A megtámadható szerződések köre

49. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd

50. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd II.6. Keresetindítás Cstv. 33/A. § Gt. 30. § (3) bek. „A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére - ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették - előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.” („wrongful trading”) E szakasz alapján iktatta be a jogalkotó a Cstv.-be a 33/A. §-t.