Magyar Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszer Fajmegőrzési tervek

1. Növényvilág védelme VIII. Magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer Fajmegőrzési tervek

2. A biodiverzitás monitorozása az élővilág sokféleségének védelmében A monitorozás valamely objektum kiválasztott sajátosságainak hosszú időn keresztül, rendszeres időközönként ismételt, szabványos módszerekkel történő nyomon követése. A biodiverzitás-monitorozás élőlénycentrikus, kiválasztott objektumai élőlények, élőlény-együttesek (populációk, társulások, élőhelyek, élőhely-együttesek), amelyek a biológiai szerveződés egyed feletti szintjeit képezik. Biodiverzitás-monitorozó Rendszer Előzménye: a fajok katasztrofális mértékű pusztulása 1992-ben Rio de Janeiróban nemzetközi egyezmény született a biológiai sokféleség védelméről, amelyhez hazánk is csatlakozott. Az aláíró felek többek között olyan nemzeti stratégia és törvénykezés kidolgozására kötelezik magukat, amely az élővilág sokféleségének megőrzését és elemeinek ésszerű használatát biztosítja.

3. Miért kell a sokféleséget fenntartani? Hogyan jött létre a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer? - Magyar Tudományos Akadémia  biodiverzitás-megőrzési stratégia - MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete  monitorozás elméleti alapjainak kidolgozása - KTM Természetvédelmi Hivatala szervezeti háttér megteremtése, amelyhez anyagi támogatást a PHARE biztosított Biodiverzitás-monitorozó Rendszer Mit kellett tenni a rendszer beindításához? Szervezeti modell

4. Miért kell a sokféleséget fenntartani? A monitorozás célja: Az élővilág egységei (populációk, társulások) sajátosságainak, viselkedésének természetes, vagy ma már csak természeteshez közeli állapotban történő nyomon követése, természetes fluktuációk vagy trendek feltárása, amelyek viszonyítási alapot adhatnak a természetestől eltérő viselkedések felismeréséhez, értelmezéséhez. Biodiverzitás-monitorozó Rendszer A monitorozás eredményességének feltételei: - precíz, türelmes, évtizedekig tartó megfigyelés - egységes mintavételi eljárás, dokumentálás, adattárolás, adatkezelés Monitorozó Rendszer Kézikönyv sorozata

5. A sorozat 11 kötetből áll, amelyek leírják a monitorozás alapelveit, a monitorozásra kiválasztott fajok és társulások rövid jellemzését, valamint a mintavétel módszereit. Biodiverzitás-monitorozó Rendszer • Informatikai alapozás • Magyarországi élőhelyek leírása és osztályozása • Növénytársulások • Növényfajok • Rákok, szitakötők, egyenesszárnyúak • Bogarak • Lepkék • Kétéltűek és hüllők • Madarak • Emlősök és a genetikai sokféleség • Élőhely-térképezés

6. Monitorozandó objektumok: - a ritka, különösen értékes, védett élőlények, társulások (nemzetközi egyezmények, európai és hazai vörös könyv stb.); - Magyarország élővilágára, élőhelyeire általánosan jellemző közönséges, gyakori esetleg inváziós fajok, társulások; - valamilyen emberi tevékenység vagy környezeti tényező közvetlen veszélyeinek kitett élőlények és élőlény-együttesek. Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

7. Védett és veszélyeztetett fajok monitorozása Célkitűzés: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése. Biodiverzitás-monitorozó Rendszer A monitorozandó fajok kijelölése a nemzeti park igazgatóságok segítségével történt meg a következő szempontok alapján: • a Berni Konvenció vagy az Élőhelyvédelmi Irányelv (HabitatDirective) listáján szereplő fajok; • több nemzeti park szerint monitorozandó védett, ritka fajok; • regionális jelentőségű fajok.

8. A növényfajok listájának összeállítása 1998-ban kezdődött, az előzetes lista a nemzeti park igazgatóságok javaslatai alapján készült. Ennek rendezőelvei: - természetvédelmi szempont; - általános reprezentáció; - indikációs képesség. További szempontok: - monitorozhatóság Védett fajok monitorozása

9. A hazánkban monitorozásra kerülő védett növényfajok: Blechnum spicant, Aconitum variegatum ssp. gracile, Adenophora liliifolia, Adonis x hybrida , Ajuga laxmanni, Aldrovanda vesiculosa, Allium suaveolens, Allium victorialis, Amygdalus nana, Anemone trifolia, Angelica palustris, Apium repens, Armeria elongata, Arnica montana, Aster oleifolius, Aster sedifolius (punctatus), Astragalus dasyanthus, Astragalus vesicarius ssp. albidus, Botrychium virginianum subsp. europaeum, Bulbocodium versicolor (vernum), Caldesia parnassifolia, Campanula latifolia, Cirsium brachycephalum, Colchicum arenarium, Colchicum hungaricum, Comarum palustre, Crambe tataria, Crocus heuffelianus, Crocus reticulatus, Crocus tomassinianus, Cypripedium calceolus, Daphne cneorum, Daphne mezereum, Dianthus diutinus, Dianthus plumarius, Digitalis ferruginea, Digitalis plumarius, Doronicum austriacum, Dracocephalum austriacum, Dracocephalum ruyschiana, Drosera rotundifolia, Dryopteris cristata, Echium russicum, Eleocharis carniolica, Ephedra distachya, Epipactis palustris, Eriophorum vaginatum, Erythronium dens-canis, Ferula sadleriana, Fritillaria meleagris, Gentiana pneumonanthe, Geranium sylvaticum, Gladiolus palustris, Hammarbya paludosa, Himantoglossum adriaticum, Himantoglossum caprinum, Iris aphylla ssp. hungarica, Iris arenaria (humilis ssp. arenaria), Iris sibirica, Serratula lycopifolia, Lamium orvala, Ligularia sibirica, Lindernia procumbens, Linum dolomiticum, Liparis loeselii, Lonicera nigra, Marsilea quadrifolia, Matteuccia struthiopteris, Menyanthes trifoliata, Minuartia frutescens, Nepeta parviflora, Onosma tornense, Ophrys insectifera, Ophrys sphecodes (sphegodes), Orchis coriophora, Orchis insectifera, Osmunda regalis, Paeonia officinalis subsp. banatica, Parnassia palustris, Phlomis tuberosa, Pinguicula vulgaris, Plantago maxima, Primula auricula subsp. hungarica, Primula farinosa subsp. alpigena, Pulsatilla grandis, Pulsatilla patens, Pulsatilla pratensis subsp. hungarica, Pulsatilla pratensis subsp. nigricans, Pyrus magyarica, Rhamnus saxatilis, Rumex pseudonatronatus, Salvia nutans, Senecio umbrosus, Seseli leucospermum, Sesleria sadleriana, Sesleria varia (albicans), Sternbergia colchiciflora, Telekia speciosa, Thlaspi goesingense, Thlaspi jankae, Traunsteinera globosa, Trifolium subterraneum, Trollius europaeus, Vaccinium oxycoccos, Vincetoxicum pannonicum. Védett fajok monitorozása

10. Védett fajok monitorozása

11. Mintavételi gyakoriság: A mintavételi gyakoriság 3 év. Egyes fajoknál az illetékes nemzeti park igazgatóság sűrűbb (akár évenkénti) minta-vételezést is végezhet. Mintavételi módszerek: 1. Populációméret meghatározása számlálással (elkülöníthető, leszámolható tövek) Térképvázlat készítése a területről, tőszám (5%-os hibahatáron belül), az állomány kiterjedése (m2) Védett fajok monitorozása

12. 2. Növénypopuláció méretének becslése mintavétellel (elkülöníthető, de nem számolható tövek) Az állomány teljes kiterjedésének megismerését követően mintavétel, azaz ismert területű négyzetekben tőszámolás, a homogénnek tekintett alegységek adataiból kiszámítandó a teljes tőszám (a mintavételi egységek területével, ha lehetséges, kerüljön lefedésre a teljes állomány 1%-ának területe, valamint a mintavételi egységeket különböző sűrűségű állományrészletek-ben szükséges elhelyezni) Védett fajok monitorozása

13. 3. Növénypopuláció borításának becslése (nem elkülöníthető tövek, kis állomány) A faj állományának m2-ben kifejezett borítása. 4. Növénypopuláció borításának becslése mintavétellel (nem elkülöníthető tövek, nagy állomány) Borításbecslés alegységekben, átlagos borítás és az állomány kiterjedésének becslése. 5. Ponttérképezés (elkülöníthető, kis populációjú, veszélyeztetett faj) Egyedek térképezése (1:1000; 1:2000 léptékben) Védett fajok monitorozása

14. 6. Mikro-area térképezés (veszélyeztetett faj) Populáció határának térképezése, jelölése (1:1000; 1:2000 léptékben) a tőszám nagyságrendi becslésével, vagy a foltban a borítás %-os meghatározásával. 7. Areatérkép készítése 1:25.000 léptékben (elkülöníthető populációjú, de nem ritka faj) A populáció teljes kiterjedésének térképezése az egyedszám nagyságrendi becslésével, vagy a foltban a borítás %-os meghatározásával. (Különálló foltként térképezni min. 100 m2-es foltot.) (Nincs leírása a kötetben!) Védett fajok monitorozása

15. 8. Térképezés 1x1 km-es négyzetekben (nagy területen, diffúz előfordulású, nem ritka faj) a.) 1×1 km-es mintavételi területen a populációfoltokat 1:10.000 méretarányban kell térképezni. Az egyes foltokban a populáció-méretet (tőszám vagy borítás) meg kell becsülni. b.) amennyiben nincsenek elkülöníthető foltok, az 1×1 km-es mintavételi területen raszteres felmérés végzése 50×50 m-es hálóban, az egyes cellákban a vizsgált faj borításbecslésével. (Nincs leírása a kötetben!) Védett fajok monitorozása

16. 9. Országos areatérkép készítése (minden kiválasztott fajra elkészítendő!) Minden előfordulás pontszerű, térképi megjelenítése 1:1.000.000 léptékben. Védett fajok monitorozása A mintavételi módszerek alkalmazása a védett fajok előfordulásának típusától és a ritkaságtól függ. A növényfajok előfordulásainak figyelembevételével 3 elterjedési típus különíthető el: • országosan nagyon ritka fajok (A-típus), • országosan kevésbé ritka, de veszélyeztetett és jól elkülöníthető populációkkal rendelkező fajok (B-típus), • kevésbé ritka (esetleg gyakori) és diffúz elterjedéssel jellemezhető fajok (C-típus).

17. „A” mintavételi típus Minden ismert lokalitás részletes vizsgálata, vagy populációméret (tőszám) meghatározásával, vagy részletes térképezéssel. A populáció előfordulási helyét 1:25.000 térképen kell megadni. Populációméret meghatározása: - számlálással vagy - becsléssel mintavétel alapján vagy - borításbecsléssel vagy - borításbecsléssel mintavétel alapján Populáció részletes térképezése: - ponttérképezéssel vagy - mikroarea-térkép készítésével. Védett fajok monitorozása

18. „B” mintavételi típus Areatérkép készítése minden ismert lelőhelyen. Sok előfordulás esetén nemzeti parkonként 5 ismert lelőhely térképezése szükséges, a többiről jelenlét/hiány megállapítása. Védett fajok monitorozása „C” mintavételi típus Térképezés 1x1 km-es négyzetben, kiválasztott területeken. A mintaterület lehetőleg 5x5 km-es négyzetben vagy más vizsgálatok helyszínén legyen.

19. Vizsgált változók Védett fajok monitorozása • tőszám/egyedszám (db számolt, db becsült) (A-típusban) • állomány kiterjedése (m2) (A-típusban minden módszer esetén) • állományban a faj %-os borítása (A-típusban és a térképezéseknél az egyes előfordulási foltokra) • térképezés különböző léptékben • veszélyeztető tényezők (minden esetben) • areatérkép M = 1:1.000.000 minden fajra a lelőhelyekről

20. A fajmegőrzési terv készítésének elsődleges célja, hogy olyan aktív kezelési „receptet” adjon a gyakorlati szakemberek kezébe, mely alkalmazásával az adott faj természetvédelmi célú megőrzése megvalósítható. Fajmegőrzési terv

21. A cél az, hogy azokat az információkat gyűjtsük össze és rendszerezzük adott szempontok szerint, melyek a faj meg-őrzésével kapcsolatban fontosak lehetnek. Ennek megfelelően a fajmegőrzési tervek jellemzően két fő tartalmi egységből épülnek fel: az aktív cselekvési tervet megalapozó dokumentáció, a tényleges cselekvési terv. Fajmegőrzési terv

22. Fajmegőrzési terv A fajmegőrzési terv definíciója az alábbiak szerint fogalmazható meg: Fajmegőrzési terv (fajvédelmi program) alatt olyan célzott cselekvési dokumentációt értünk, mely egy adott faj természet-védelmi célú megőrzését, illetve állományainak növelését tűzi ki célul, megfogalmazza a cél eléréséhez szükséges feltételeket, feltárja a veszélyeztető tényezőket, és előírásokat fogalmaz meg azok elhárítására. Növényfajokra irányuló fajmegőrzési tervek hazánkban a XXI. század elején láttak először napvilágot. (Állatfajok esetében jóval korábbról is ismertek példák.)

23. A magyar állami természetvédelem által kidolgozott és alkalmazott fajmegőrzési tervek felépítése és egyes fejezetei: Összefoglaló A fajvédelmi program rövid, igen tömör összegzését adja. 1. Bevezető Egy rövid összefoglalását nyújtja a faj természetvédelmi helyzetének és alátámasztja a fajmegőrzési terv szükségességét. 2. Általános jellemzés, háttér információk 2.1. A faj természetvédelmi helyzete Ismerteti a faj hazánk flórájában betöltött szerepét, illetve Magyarország szerepét a faj megőrzésében. Ebben az alfejezetben kerül ismertetésre az összes olyan jogszabály, mely a fajra, esetleg az élőhelyeire vagy a növény károsítóira vonatkozik. Fajmegőrzési terv

24. 2.2. A faj morfológiai leírása Általános morfológiai jellemzést ad, a főbb bélyegek kiemelésével a hozzá hasonló, vele összetéveszthető fajok ismertetésével. 2.3. A faj rendszertani helyzete Ismerteti a faj rendszertani besorolását, bemutatja a faj vitatott taxonómiai helyzetű rokonait és rokonsági körét. 2.4. A faj biológiája Összegzi a faj biológiájával kapcsolatos ismeretanyagot. A cselekvési terv kidolgozása szempontjából elengedhetetlen fejezet. Bemutatja a növény életformáját, virágzás- és szaporodás-biológiáját, demográfiai viszonyait. Összegzi a különböző ökológiai mutatószámok szerinti besorolását. Fajmegőrzési terv

25. 2.5. A faj ökológiai igényei, élőhelyének jellegzetességei Bemutatja a faj termőhelyi igényeit, illetve társulásokban betöltött szerepét. Ismerteti az élőhelyeken történt eddigi kutatások eredményeit. 2.6. A faj elterjedése Ismerteti a faj teljes, illetve hazai elterjedését szövegesen és térképi mellékletekkel egyaránt. A fejezetben fel kell dolgozni a faj herbáriumi, irodalmi, illetve kéziratokban, kutatási jelentésekben megjelenő előfordulási adatait. Az adatok ismertetését el kell végezni akkor is, ha a faj az adott előfordulási helyről kipusztult, de ezt a tényt hangsúlyozni kell! Fajmegőrzési terv

26. 2.7. A faj hazai állományainak jellemzése A fejezetben táblázatos formában bemutatásra kerülnek a faj herbáriumi, irodalmi és kéziratokban fellelhető adatai. Ismerteti az esetleges tőszámbecslés vagy tőszámlálás évekre lebontott eredményeit. Térképen ábrázolja a konkrét előfordulást. Bemutatja a terület elhelyezkedését, szomszédsági viszonyait. Jellemzi a területeket azok fajkészlete alapján, és ismerteti az élőhely társulási viszonyait. Feltárja, hogy az élőhelyen milyen körülmények között él a faj, és hogy ez mennyire tér el az optimálistól. Ismerteti az állományra vonatkozó mennyiségi adatokat és a módszert, mellyel ezt felmérték. Bemutatja a terület jogi és tulajdoni viszonyait. Ezeket az adatokat minden egyes előfordulásra külön-külön meg kell adni! Fajmegőrzési terv

27. 2.8. A fajjal kapcsolatos kutatások, természetvédelmi kezelések a közelmúltban Ismerteti a közelmúltban természetvédelmi céllal történt kezelése-ket, beavatkozásokat és azok eredményét, függetlenül azok sikeres vagy sikertelen mivoltától. 2.9. A faj hazai szakértői A fajt legjobban ismerő kutatók és szűkebb tudományterületeik felsorolása. Ez az adott faj védelmével kapcsolatban felmerülő kérdések, problémák mihamarabbi szakszerű megoldását segítheti elő. Fajmegőrzési terv

28. 3. Veszélyeztető és korlátozó tényezők A fejezet feltárja a veszélyeztető tényezőket és azokat fontossági sorrendben, vázlatosan felsorolja. A vázlatos felsorolást követően természeti és az antropogén veszélyeztető tényezőkre külön bontva, minden egyes előfordulásra külön-külön részletesen kifejti. Fajmegőrzési terv

29. 4. A cselekvési program célkitűzései, további feladatok A fejezet megfogalmazza a legfontosabb célokat fontossági sorrendben, illetve felsorolja az elérni kívánt célok érdekében alkalmazandó eszközöket. 4.1. Jogszabályi, intézményi, pénzügyi intézkedések Felsorolja azokat a pénzügyi és jogi intézkedéseket, melyek a kitűzött célok eléréséhez szükségesek. Ilyen pl. a területek védetté nyilvánítása, a nem állami tulajdonú területek megvásárlása stb. Fajmegőrzési terv

30. 4.2. Faj- és élőhelyvédelem Az alfejezet a tényleges cselekvési feladatokat, beavatkozásokat vonultatja fel. Az egyes feladatokat, azok időbeni ütemezését és prioritását tünteti fel minden egyes előfordulás esetén. Külön kell hangsúlyozni a kezelés sajátságait a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, illetve a nem védett területek esetében, az eltérő jogi helyzetből adódó különbségek miatt. A fejezetben az egyes előfordulásokra külön-külön költségbecslést is készíteni kell, ki kell jelölni a munkák felelőseit és meg kell szabni a határidőket. Fajmegőrzési terv

31. 4.3. Monitorozás és kutatás Megfogalmazza a jövőben elvégzendő feladatokat, felállítja a beavatkozások hatását tanulmányozó monitorozó rendszert. Megfogalmazza az eddigi kezelések, illetve monitorozások esetlegesen szükséges módosításait. A fajjal kapcsolatos további tudományos kutatások szükségességét is kifejti. Kijelöli ezek felelőseit, határidőket szab és költségbecslést készít. Fajmegőrzési terv

32. 4.4. Környezeti nevelés, kommunikáció Kidolgozza az adott fajra vonatkozó kommunikációs stratégiát, megfogalmazza a lakosság felé történő tájékoztatás szükségességét és módját. 4.5. Felülvizsgálat Az egyes feladatok, illetve az egész fajmegőrzési terv felül-vizsgálatainak időpontjait adja meg. Fajmegőrzési terv

33. 5. Irodalomjegyzék Ismerteti a fajjal és az élőhelyeivel kapcsolatos ismert irodalmakat, függetlenül attól, hogy a tervdokumentációban felhasználásra került-e vagy sem. 6. Mellékletek Térképek, táblázatok, fényképek, bármi, ami a fajmegőrzési terv sikerességét, illetve a feladatok megértését elősegítheti. Fajmegőrzési terv

34. Hazánkban a fent részletezett tartalommal ez idáig 17 edényes növényfajról és 3 mohafajról készült el fajmegőrzési terv, illetve egy edényes növényfaj tervezés alatt áll. Az alábbiakban ezeket a növényfajokat soroljuk fel, a fajmegőrzési tervek megjelenésének időrendjében. 2004 Tornai vértő (Onosmatornense) Borzas macskamenta (Nepetaparviflora) Fajmegőrzési terv

35. 2005 Erdélyi hérics (Adonis × hybrida) Tátorján (Crambetataria) Tartós szegfű (Dianthusdiutinus) Magyarföldi husáng (Ferulasadleriana) Bánáti bazsarózsa (Paeoniabanatica) Tátogó kökörcsin (Pulsatillapatens) Bókoló zsálya (Salvianutans) Fajmegőrzési terv

36. 2006 Aldrovanda (Aldrovandavesiculosa) Mocsári angyalgyökér (Angelicapalustris) Egyhajúvirág (Bulbocodiumvernum) Zöld koboldmoha (Buxbaumiaviridis) Boldogasszony papucsa (Cypripediumcalceolus) Osztrák sárkányfű (Dracocephalumaustriacum) Zöld seprőmoha (Dicranumviride) Mocsári kardvirág (Gladioluspalustris) Hagymaburok (Liparisloeselii) Magyar kökörcsin (Pulsatillapratensissubsp. hungarica) Négysarkú piramismoha (Pyramidulatetragona) Fajmegőrzési terv

37. „A természet hatalmas és csodálatos,de a természet erejénél is hatalmasabb a tudás,ha eszközül használja a természetet.” Roger Bacon