E N D
5. Főkönyvi rendszer
A főkönyvi rendszer keretén belül a gazdálkodó szervezetek az eszközeiket és a forrásaikat, a kiadásaikat (költségeiket) és a bevételeiket, az azokban bekövetkezett változásokat összevontan, értékben tartják nyilván, illetve számolják el a kialakított számlarendnek és számlatükörnek megfelelően.
Főkönyvi rendszer • A legmagasabb szintű szintetizáló számviteli rendszer • Alapadatait az analitikától kapja feladás formájában • Könyvel a főkönyvi számlalapokra és a naplókra • Az üzleti év végén a lezárt főkönyvi számlák alapján a vagyoni, a pénzügy valamint a jövedelmi helyzetről beszámolót készít
Bármikor képes a következő információkat szolgáltatni: • Főkönyvi számlák állományának állása • Naplók adott pillanatbeli állapota • Mérlegsorok aktuális értékadatai • Eredménykimutatás aktuális értékadatai • Főkönyvi kivonat
A rendszer működése • A gazdálkodó szervezetekben különböző gazdasági események mennek végbe • Ezeket a gazdasági eseményeket nyilván kell tartani a következő módon: • Analitikusan (tételesen mennyiségben és értékben) • Szintetikusan (összevontan csak értékben)
Egy induló vállalkozásnál első feladat • a számvitel elszámolásának kialakítása, • a kapcsolatok rögzítése, • a főkönyvi könyvelés működésének megszervezése
A helyesen felépített számlatükör lehetséges bontásai I. bontási mód meghatározása • Alábontás első karakterek megegyeznek egymással, de valamelyik legalább egy karakterrel hosszabb: 311 3111 31111
A helyesen felépített számlatükör lehetséges bontásai • Mellébontás az azonos hosszúságú főkönyvi számok közös gyűjtőszámlával rendelkeznek. Azonos hosszúságú főkönyvi számokhoz főkönyvi számlalapok tartoznak. A gyűjtőszámlákra nem lehet könyvelni. 311 gyűjtőszámla 3111 3112 főkönyvi számlalapok 3113
II. költségelszámolási mód meghatározása Lehetőségek:
A főkönyvi rendszer az adatokat a következőképpen kaphatja meg: • A forgalmi adatok közvetlen bevitellel kerülnek a főkönyvi számlalapokra (kisvállalkozások) • A forgalmi adatok egy része közvetlen bevitellel kerül a főkönyvi számlalapokra, másik része az analitikus nyilvántartásoktól érkezett feladások útján • A forgalmi adatok teljes egészében az analitikáról érkeznek feladások útján kerülnek a főkönyvi számlalapokra (legkorszerűbb, közepes és nagyobb méretű vállalkozások)
Főkönyvi feladás: - meghatározott időszakonként az analitika értékbeni információkat szolgáltat a főkönyvi könyvelés részére - ezzel biztosítható a gazdasági események és azok változásainak követhetősége - több formában megjelenhet, de minden esetben bizonylat
Könyvelési tételek rögzítése • Számlalapon - Cél: az eszközöket, forrásokat, ráfordításokat és a bevételeket elkülönülten lehessen kimutatni - a kialakított számlatükör szerint kell megnyitni és vezetni - a főkönyvi számlalapok sokasága a a főkönyvi nyilvántartás
Könyvelési tételek rögzítése • Naplókon - a könyvelési tételek idősoros rögzítése - pl.: banknapló, pénztárnapló, vevőnapló, szállítónapló, vegyes napló, nyitó- és zárónaplók
Egyezőség A naplókon belül, illetve a naplók és a számlalapok vonatkozásában egyezőséget kell biztosítani: - a naplók tartozik és követel oldala között - a számlalapok időszaki forgalma és az ugyanarra az időszakra vonatkozó naplók forgalma között - a számlalapok és a főkönyvi kivonat között
Beszámoló Minden gazdálkodó szervezetnek a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően beszámolót kell készítenie. Fajtái: - éves beszámoló - egyszerűsített éves beszámoló
Beszámoló Tartalma: - mérleg - eredménykimutatás - kiegészítő melléklet
Mérleg: - egy adott időpontra vonatkozóan mutatja a gazdálkodó szervezet pénzértékben kifejezett eszköz- és forrásállományát - nincs hivatkozás a főkönyvi számlákra - leltár szerepe
Eredménykimutatás: - az eredmény összetevőit, illetve a mérleg szerinti eredményt mutatja
Kiegészítő melléklet: - azokat az adatokat, szöveges indoklásokat tartalmazza, amelyek a gazdálkodó szervezet valós pénzügyi helyzetének, eredménye bemutatásának megítéléséhez szükségesek
Az üzleti jelentés bemutatja a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint azokat a lényeges eseményeket, amelyek a mérleg fordulónapja után következtek be. A beszámoló készítésének alapjai a főkönyvi számlalapok (ezeket rendezni, egyeztetni, pótolni kell), majd következhet a zárás (mind a számlalapok, mind a napló vonatkozásában). Ezután a zárlati tételek könyvelés után készíthető el a főkönyvi kivonat. (összevont vezetői információkat tartalmaz, és alkalmas arra, hogy meggyőződjünk a könyvelés helyességéről) A zárlat munkák után készül el a beszámoló.
A számítógépes rendszertervezés A főkönyvi könyvelés központi állománya a főkönyvi állomány. Ennek bázisai a számlalapok. - egy számlalaphoz mindig csak egy naplókód tartozik, viszont - egy naplókódhoz több főkönyvi szám is írható.
Akódszámrendszer • A főkönyvi rendszer azonosítója a főkönyvi szám, mellette még három kódszám használatos. • Főkönyvi szám a számlatükörben előforduló számlaszámok kódszáma, hossza megegyezik a legmélyebb bontású alszámla számának hosszával. Egyedi szám. (=számlaszám) • Naplókód a kódszám a naplótípust és annak bontását jelöli • Mérlegkód a kódszám meghatározza azt a mezőt, ahova egy adott főkönyvi számhoz tartozó értékadat a beszámolóban kerülni fog. A kódszám első pozíciója utal a beszámoló fajtájára • Analitika azonosítója bármilyen felépítésű és típusú kódszám lehet, célja, hogy egyértelműen azonosíthatók legyenek a faladások forrásai
A törzsadatállomány • Főkönyvi törzs tartalmazza a főkönyvi számot és a hozzá tartozó megnevezést, a nyitó adatokat, valamint a nyitás dátumát. • Naplótörzs az idősoros nyilvántartások kezeléséhez szükséges azonosítókból és megnevezésekből áll. • Mérlegtörzs magában foglalja a mérlegkódot és a mérlegkódhoz tartozó sor tételének a megnevezését, valamint azt az évet, amelyre a beszámolóban szereplő értékadatok vonatkoznak.
A FŐKÖNYVI RENDSZER az alábbi tartalmú feladást kapja 2001.február 1-jén. A feladás a januári adatokat tartalmazza:
Töltsük ki a főkönyvi számlalapok és a naplók fejrovatait, egyúttal nyissuk is meg a számlalapokat! • Nyitóadatok 2001. január 1-jén: • 143-T=0 • 161-T=0 • 384-T=900 000 • 411-T=900 000 • 454-K=0 • 466-K=0 • Naplók: • 1 = banknapló • 3 = szállítónapló • 5 = vegyesnapló • Könyveljünk a főkönyvi számlalapokra és naplókra a megadott feladás alapján, végül állítsuk össze január 31-i zárónappal a főkönyvi kivonatot!
6. Eszközrendszer
Befektetett eszköz Azok az anyagi és nem anyagi természetű javak, amelyek tartósan, legalább egy évig, illetve azon túl – közvetlenül vagy közvetve – szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Beruházás: Magában foglalja a még üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket, egészen az üzembe helyezésükig.
A főkönyvi könyvelésben a befektetett eszközöket és a beruházásokat az 1. számlaosztályban tartjuk nyilán az alábbi bontás szerint: IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK EGYÉB BERENDETÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK TENYÉSZÁLLATOK BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TULAJDONI RÉSZESEDÉST JELENTŐ BEFEKTETÉSEK HITELVISZONYT MEGTESTESTŐ ÉRTÉKPAPÍROK TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK
A FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS ALÁTÁMASZTÁSAKÉNT A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNEK ANALITIKUS KÖNYVELÉST KELL VÉGEZNIÜK. Cél: - hogy a gazdálkodó szervezet eszközállománya a bármely időpontban egyedenként, csoportosan és együttesen is ellenőrizhető legyen. - hogy az állományban bekövetkezett változások adatai eszközönként, eszközcsoportonként, illetve főkönyvi számok szerinti bontásban, esetleg mozgásnemenkénti csoportosításban is mindenkor rendelkezésre álljanak.
A rendszer működésének leírása A működéshez szükséges eszközöket a gazdálkodó szervezetek: - beszerzik - előállítják - építtetik - saját erőből maguk építik
Beszerzés, előállítás • Immateriális javakkal, gépekkel, berendezésekkel kapcsolatos • A beszerzett vagy előállított szellemi terméket azonnal aktiválják, de ez a beruházási főkönyvi számlát nem érinti • A tárgyi eszközöket beszerzéskor és előállításkor is a befejezetlen beruházások között kell kimutatni, egészen addig, amíg üzembe helyezésre nem kerülnek (analitikus nyilvántartólapot vezetni róluk a beruházások között nem kell) • Előszámlázás • Utószámlázás • Jóváíró számla • Építtetés, építkezés • Csak tárgyi eszközöknél, azon belül is csak ingatlanoknál fordulhat elő • Kivitelezés: saját vagy idegen erőből, vagy megosztva • Saját: • Idegen: ajánlat, megrendelés, szerződéskötés (nyilvántartást kell vezetni) • Minden induló építészeti beruházásról beruházási számonként nyilvántartó lapot kell kiállítani és vezetni az üzembe helyezésig
Számítógépes rendszerszervezés módszertana • Adatok, adatállományok kapcsolata az analitikus nyilvántartás adatállományát - megrendelés-állomány - szerződésállomány - egyedi nyilvántartólapok állománya - szállító állomány képezi.