1 / 40

EU alapismeretek

EU alapismeretek. Tóth István Kecskemét, 2010. január 26. A kurzus megnyitása, hasznos információk. A képzésről általában A képzés menete Kérések. A képzésről általában. Európai Uniós, és hazai pályázatírói és projektvezetési ismeretek képzés A képzés célja

hamlin
Download Presentation

EU alapismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. EUalapismeretek Tóth István Kecskemét, 2010. január 26.

  2. A kurzus megnyitása, hasznos információk • A képzésről általában • A képzés menete • Kérések

  3. A képzésről általában • Európai Uniós, és hazai pályázatírói és projektvezetési ismeretek képzés • A képzés célja Elméleti ismeretek megszerzése Gyakorlati készségek kialakítása A színfalak mögé látás • Akkreditált, állam által elismert képzés • Végzettség: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 3.§ (3) bekezdésében meghatározott, szakmának nem minősülő, egyéb szakképzésnek minősül.   • Oklevél

  4. A képzés menete Kedd: 8+2 tanóra 14-20 óra között Szerda: 8+2 tanóra 14-20 óra között Megengedhető hiányzás: 1 nap Vizsga: a képzési szerződésben leírtaknak megfelelően Elmélet 45 perc Gyakorlat, HF, diplomamunka

  5. Kérések • Dokumentáció: • Jelenléti ív • Oktató minősítése • Képzés minősítése • Jegyzeteket biztosítjuk nyomtatásban • Oktatásszervező segít • Képzés során biztosítani tudunk: • Ásványvíz • Kávé • Dohányzásra kijelölt hely

  6. Európa fényei

  7. Az Európai Közösség története 1957 -1973 1957. Római szerződés • 1951 -Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) • Euratom - Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg • EGK - Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország Belgium, Hollandia, Luxemburg

  8. Fizikai határok lebontása 1968. Vámunió – gazdasági integráció második lépcsőfoka • Szabadkereskedelmi övezet: egymás között nincs vám, harmadik országgal szabadon megállapított • Vámunió: szabadkereskedelmi övezet + harmadik országokkal szemben egységes vámtarifák • Közös Piac: vámunió + négy dolog (tőke, áru, szolgáltatás, munkaerő szabad áramlása) • Gazdasági Unió: közös piac + gazdaságpolitikák koordinációja + közös pénz

  9. Gazdasági határok lebontása 1968. Közös Agrárpolitika • Közösségi ár (világpiaci árnál magasabb) • Intervenciós felvásárlások • Exporttámogatás Számos probléma: nagyon drága, állandó túltermelés, figyelmen kívül hagyta a fogyasztók érdekeit →Főbb módosítások: 1992. csökkentik az árakat, jövedelem támogatási rendszer 1997., 2003. tovább folytatódnak a fenti tendenciák +környezetvédelem előtérbe kerülése, Britek „visszaakarják kapni a pénzüket” Eredmény: Britek visszatérítést kapnak, cserébe megszavazták a VAT emelését ( 1%→ 1,5%), és aláírták a déli bővítést

  10. Technikai akadályok lebontása Közös piac építése (1986 – 1993) Akadályok lebontása: • Fizikai akadályok: Shengeni egyezmény, SIS rendszer • Technikai akadályok: - szabványok, egészségügyi eljárások egységesítése, - képzettségeket igazoló bizonyítványok, diplomák kölcsönös elismerése –Bolognai folyamat 1989. Szociális Charta – a dolgozók alapvető jogairól „ szociális dömping”, esélyegyenlőség, munkahelyi egészségvédelem, szociális párbeszéd

  11. 1992 – 2009 I. 1992. Maastrichti szerződés (EUSZ) II. 1997. Amszterdami szerződés III. 2000. Nizzai szerződés IV. 2004. Alkotmányszerződés V. 2009 . Az Alkotmány ratifikálása

  12. 1992. Maastrichti szerződés • Európai Unió létrehozása EU : 1. pillér EK – szupranacionális elvek - Bizottság meghatározó - minősített többség 2. pillér CFSP - Közös Kül-, és Biztonság Politika - nemzeti érdekek mentén - egyhangú döntések - kormányköziség 3. pillér JHA – Belügyi és igazságügyi együttműködés - nemzeti érdekek mentén - egyhangú döntések - kormányköziség

  13. 1992. Maastrichti szerződés (2) 3. Monetáris Unió törvénybe iktatása (Euro) b.) Maastrichti konvergencia kritériumok – bevezetés előtt 2 évvel teljesíteni kell: • Költségvetési hiány ≤ GDP 3% • Államadósság ≤ GDP 60% 3. Hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben max. 2% -nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb kamattal rendelkező tagország átlagát 4. Inláció – max. 1,5% 5. A nemzeti valutát az elmúlt két évben nem értékelték le c. szankciók: 1. Ha az ország az euró zóna része, pénzbüntetés 2. Ha az ország még nem az euró övezet tagja: deficiteljárás, Kohéziós Alapok megvonása

  14. II. Amszterdami szerződés 1997. • Alapvető jogok és a non diszkrimináció elvének hangsúlyozása • Állampolgárság elvének kimondása • Foglalkoztatás politikai fejezet Cél: 70% -os foglalkoztatottsági ráta 4. Fogyasztóvédelemi, Környezetvédelmi fejezetek 5. Szociális Charta szerződésbe foglalása szociálpolitikai fejezetként

  15. III. Nizzai szerződés 2000. 1.Végrehajtja a bővítéshez nélkülözhetetlen intézményi reformot Pl. Bizottság : 1 ország -1 biztos Parlamenti létszám módosítása 2. Többsebességes Európa kialakítása 3. Ratifikációs nehézségek, Írország népszavazáson elutasította → hatályba lépés 2003. Addig a bővítés függő helyzetbe került

  16. IV. Alkotmányszerződés 2004. 1. Jogi személlyé nyilvánítja az EU 2. Rögzíti a hivatalos jelképeket (zászló, himnusz, jelmondat, pénznem, Európa nap) 3. Uniós állampolgárokat megillető jogok (államok közötti szabad mozgás, választási jog Európai Parlamenti választásokon, diplomáciai védelem, ombudsmanhoz fordulás joga) 4 Intézményi változások (EU elnök) 5. Ratifikációs nehézségek (Franciaország, Hollandia), így a tervezett 2006-os hatályba lépés elmaradt. (2007)

  17. Bővítések 1957. Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 1973. – Nagy-Britania (1961-ben és 1967-ben De Gaulle megvétózta a brit csatlakozást), - - Írország, - - Dánia (1985-ben Grönland kiválása) 1981. Görögország 1986. Spanyolország, Portugália 1995. Ausztria, Finnország, Svédország 2004. Magyarország, Szlovákia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Ciprus,Szlovénia 2007. Bulgária, Románia, Jövő? Szerbia, Horvátország, Törökország

  18. Intézményi Struktúra A hatalommegosztás intézményei nemzetállami szinten Törvényhozás: Országgyűlés Végrehajtás: Kormány Igazságszolgáltatás: Bíróságok Törvényjavaslatok benyújtása: kormány, parlamenti frakció, egyéni képviselő, köztársasági elnök

  19. Intézményi Struktúra (2) Hatalommegosztás intézményei az Európai Unióban Döntéshozatal: Európai Tanács (kizárólag a stratégiai döntések) Miniszterek Tanácsa Európai Parlament (1992.- együttdöntési jogkör bizonyos kérdésekben) Végrehajtás: Európai Bizottság Igazságszolgáltatás: Európai Bíróság Döntési javaslatok kidolgozása: Európai Bizottság

  20. Európai Bizottság Barroso Bizottság (2004 – 2009) A magyar biztos: Kovács László vám- és adóügyi biztos Biztosi mandátum létrejötte: - tagország jelöli a biztost (minden tagország 1 főt) • bizottság elnökjelöltje kiosztja a biztosi posztokat (politikai szempontok alapján) • Európai Parlament szavazza meg, mint testületet Biztosi mandátum megszűnése:- lejár a mandátumi idő (5 év) • biztos halála, lemondása • A biztos a tagállam által nem visszahívható • Európai Parlament leválthatja, mint testületet (2/3 többség)

  21. Európai Parlament Parlamenti képviselői pozíció betöltése: • Tagállamok népességarányosan (Magyarország 24 fő/ 732 fő) • Állampolgárok közvetlenül választják (1979) a képviselőket • választások: 5 évenként • Jell. Az alacsony választási részvétel, érdektelenség • Választások alatt belpolitikai kampánytémák • A választók általában büntetik az aktuális kormányzó pártokat

  22. Miniszterek Tanácsa Tagjai: A tagállamok szakminiszterei, témától függően változó összetételben üléseznek (mezőgazdasági MT, gazdasági MT, pénzügyminiszterek MT) Feladata: Döntéshozatal Döntéshozatal módjai: - egyhangú - minősített többség - egyszerű többség Legfontosabb szervezeti egysége: COREPER, Állandó Képviselők Bizottsága, amely a tagállamok állandó brüsszeli képviselőiből áll. Ők készítik elő a miniszterek elé kerülő témákat.

  23. Bevezetés az EU strukturális és regionális politikájába • Gazdasági és társadalmi kohéziós politika: fejlesztési célkitűzések, felzárkóztatási intézkedések és eljárások összessége, amelyek az EU egészének fejlődését szolgálják. • Strukturális politika: intézkedések és eljárások összessége, amelyek adott gazdasági, vagy társadalmi szerkezeti hiányosságok, lemaradások felszámolását, ill. csökkentését célozzák. (A regionális politika kiszolgálója.) • Regionális politika: az EU egyes régiói között fennálló különbségek csökkentésére irányul. Célkitűzéseit a Strukturális Alapokból valósítják meg.

  24. Bevezetés az EU strukturális és regionális politikájába 1998-ban Országos Területfejlesztési Koncepció - hét NUTS II szintű régió

  25. A regionális politika alapelvei • KONCENTRÁCIÓ A rendelkezésre álló forrásokat pontosan meghatározott célkitűzések megvalósítására kell fordítani. • PROGRAMOZÁS Meg kell határozni a nemzeti, ill. regionális szinten elérendő célokat és az elérésükhöz szükséges intézkedéseket (többéves integrált programok). • PARTNERSÉG Az érintett szereplők bevonása a programok kidolgozásába, a programok és projektek végrehajtásába és ellenőrzésébe. • ADDICIONALITÁS A közösségi támogatás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tagállami vagy önkormányzati fejlesztési forrásokat (társfinanszírozás).

  26. 2.2. Az EU strukturális és regionális politikájának célja és eszközrendszere Eszközrendszer (2000-2006) Előcsatlakozási Alap (21,84 mrd. euro) Strukturális Alapok (195 mrd. euro) Közösségi Kezdeményezések (10,44 mrd. Euro) Kohéziós Alap (18 mrd. euro) PHARE ISPA SAPARD INTERREG III URBAN II LEADER+ EQUAL Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (47%) Európai Szociális Alap (ESZA) (33,5%) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 17,5% Orientációs Részalapja Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) (2%)

  27. A STRUKTURÁLIS ALAPOK FELÉPÍTÉSI ARÁNYAI 2.2. Az EU strukturális és regionális politikájának célja és eszközrendszere – Strukturális Alapok

  28. Európai Szociális Alap (ESZA) • Hosszútávú munkanélküliség kezelése • Fiatal munkanélküliek reintegrációja • A munkaerőpiacra jutás esélyegyenlőségének biztosítása • Oktatási és képzési rendszer modernizációja • Nők munkaerőpiaci integrációja • Képzés, szakképzés, tanácsadás

  29. Az EU horizontális politikái Esélyegyenlőség • Alapelv • Nők és férfiak között • Fogyatékkal élők • Kisebbségek • Felzárkóztatásuk megjelenik a • Tervezés • Végrehajtás • Monitoring, ellenőrzés szakaszában is Környezetvédelem • Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés • Környezeti költségek csökkentése • „szennyező fizet” elve • Hatályos környezetvédelmi normák betartása • hatástanulmányok

  30. A programozási dokumentumok rendszere 2004-2006 • Átfogó Fejlesztési Terv • Nemzeti Fejlesztési Terv • Operatív Programok - ágazatiak - regionális • Program-kiegészítő Dokumentumok • Közösségi Támogatási Keret megállapodás az NFT megvalósítására

  31. Tervezés, programozás (2007-2013) EU KORMÁNY PARTNEREK NFT OPERATÍV PROGRAM Monitoring Bizottság PROGRAMKIEGÉSZÍTŐ AKCIÓTERV INTÉZKEDÉS IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG (KÖZREMŰKÖDŐ)

  32. Operatív programok és tervezett irányító hatóságok

  33. Emberi erőforrások fejlesztése, EMEROP, (ESZA) 1. Fő cél: az aktivitás növelése Specifikus célok: • munkaerő-piaci kereslet, kínálat összehangoltságának javítása • területi különbségek mérséklése • alkalmazkodás segítése • tudásbázis és innováció támogatása • egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása • társadalmi összetartozás erősítése

  34. Emberi erőforrások fejlesztése, EMEROP, (ESZA) 2. Prioritások: • Foglalkoztathatóság • Alkalmazkodóképesség • Oktatási rendszer alkalmazkodásának erősítése • Oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erősítése • Oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével • Társadalmi részvétel és innováció • Hátrányos helyzetű emberek társadalmi befogadásának erősítése. + KMR

  35. Humán infrastruktúra, HIOP, (ERFA) Prioritási tengelyek: • oktatási • egészségügyi • szociális • munkaügyi • kulturális • e-közigazgatást támogató fizikai beruházások

  36. Konvergencia régiók Tartalmak: • regionális gazdaságfejlesztés • a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidő-gazdaságának stratégiai fejlesztése • térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése • humán és közösségi infrastruktúra térségi dimenzióinak fejlesztése, valamint a közszolgáltatások hatékony és összehangolt térségi ellátásának biztosítása • integrált térség- és integrált városfejlesztési programok, (benne a lakhatási feltételek javítása 3%-ig)

  37. 3.4. A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere Monitoring Bizottság Kifizető Hatóság Irányító Hatóság Közreműködő Szervezetek Végső kedvezményezettek

  38. További információk Tóth István O6 20 9566 505 civilcenter@t-online.hu www.civil-kozpont.hu

More Related