slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Vízbázisvédelem PowerPoint Presentation
Download Presentation
Vízbázisvédelem

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 72

Vízbázisvédelem - PowerPoint PPT Presentation


  • 140 Views
  • Uploaded on

Vízbázisvédelem. Vízfogyasztás. Az energetikai vízhasználatokat leszámítva a víz fogyasztás 80 %-a a felszín alatti vizek ből történik. ivóvízkivételek 95%-a felszín alatti vizekből történik  Felszín alatti vízbázisokról lesz szó. Ivóvízkivételek:. kb. 7000 kútból termelnek ivóvizet.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

Vízbázisvédelem


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2

Vízfogyasztás

Az energetikai vízhasználatokat leszámítva a vízfogyasztás 80 %-a a felszín alatti vizekből történik

ivóvízkivételek 95%-a felszín alatti vizekből történik

 Felszín alatti vízbázisokról lesz szó

slide3

Ivóvízkivételek:

kb. 7000 kútból termelnek ivóvizet

1,8 millió m3 vizet fogyasztunk naponta

slide4

Vízbázisvédelem:

Egy kút körüli védőterület?

NEM

Az egyik vízkivételt védjük a másiktól

NEM

Általánosabb megközelítés:

Felszín alatti vizek védelme, a Víz Keretirányelv szerint

slide5

A vízellátás biztonsági terv részei

Vízbázis

Vízmű

(vízkezelés)

Elosztó

hálózat

Fogyasztó

Vízellátás Biztonsági Terv

Feladatok és

felelősség

Ismeretek

megosztása

Vízminőség ellenőrzés

Forrás: IWA

slide6

Felszín alatti víztartók/vízadók

Vízbázis: a felszín alatti víztartók azon része, amelyet

jelenleg vagy a jövőben vízkivételek céljára igénybe vesznek

slide7

Felszín alatti vizek védelme - Víz Keretirányelv

  • Jó mennyiségi állapot:
  • Nincs tartós vízszintsüllyedés
  • A vízkivétel nem veszélyeztet környezeti értékeket és ökoszisztémákat.
  • Jó kémiai állapot:
  • A határértéket meghaladó szennyezés nem veszélyeztet ivóvízkivételt vagy
  • ökoszisztémát
  • Nem mutat romló tendenciát.
  • Kiemelten az ivóvízkivételek védelme
  • Sérülékeny vízbázisok megelőző védelme (védőterületek)
  • Szennyezések megelőzése, illetve felszámolása (intézkedések)

FENNTARTHATÓ VÍZHASZNÁLATOK

slide8

Miről lesz szó?

Álapok: fogalmak, folyamatok, matematikai leírás

VKI megközelítés: hasznosítható készlet, jó kémiai állapot

Sérülékenység

Megelőzés

Szennyezések felszámolása

Ivóvízbázisok védelme

Védőterületek meghatározása

Matematikai modellek alkalmazása

slide9

transzspiráció

Merev vázú közetekben tárolt vizek

Porózus kőzetekben tárolt vizek

talajnedvesség

telítetlen zóna

források

hasadékvizek

karsztvizek

talajvíz

partiszűrésű víz

alaphozam

rétegvíz

telített zóna

Egy kis terminológia …

növényzet

felszíni vizek

FELSZÍN ALATTI VIZEK

termálvizek

slide10

„Rengeteg „ felszín alatti vizünk van

De felhasználhatjuk - e ezt az ún. statikus készletet?

NEM !!

csapadék

Vízszint-

ingadozás

Hosszú időt tekintve

a csapadék és kifolyás azonos

Több folyik ki

Csökkenő kifolyás

slide11

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

Magyarország síkvidéki területeinek ökoszisztémája érzékeny a talajvízviszonyokra

slide12

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

A Duna-Tisza közi tájak

slide14

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

Bizonyos területeken a talajvíz is érzékeny a többéves nedves-száraz időszakokra és a globális éghajlatváltozásra is

1983 és 1994 között az átlagoshoz képest összegzett csapadékhiány elérte az 1000 mm-t

A talajvízszint a hátsági területeken 3 - 4 m-t süllyedt

Vízkivételek: hozzájárultak a süllyedések kialakulásához,

És akadályozzák a regenerálódást

Példa: a Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés

slide15

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

A vízfolyások nagy részét a felszín alatti vizek (az árhullámokat kivéve) táplálják

Ha változik a talajvízszint (pl. vízkivétel miatt),

akkor csökken a táplálás

slide16

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

A vízfolyások kisvizeinek jelentős része származik felszín alatti vízből

Eső után elhúzódik a kiürülés

A csapadék után a felszíni eredetű lefolyás átvált felszín alatti eredetűvé

Őszi csapadékmentes időszakban a vízi élővilág éltetője

slide18

Szennyezőforrások

A felszín alatti vizek számottevő részének minőségét veszélyezteti az emberi tevékenység:

települések, mezőgazdaság, ipartelepek, hulladéklerakók stb

Kb. 30.000 regisztrált potenciális szennyezőforrás

A felszín alatti vizeket általában védenünk kell !!!

slide19

Szennyezési folyamat

Termelőkút

Monitoring kút

Keveredés

Lebomlás

slide22

vízvezető réteg (kavics,homok)

karsztos hegyvidék

féligáteresztő réteg (lösz, iszap, agyag)

ablak

lencse

EGY TÖBBRÉTEGŰ FELSZÍN ALATTI ÁRAMLÁSI RENDSZER ÖSSZETEVŐI

slide23

Utánpótlódás: csapadékból történő beszivárgás

< 1 év

Megcsapolás: párolgás vagy vízfolyás

EGY TÖBBRÉTEGŰ FELSZÍN ALATTI ÁRAMLÁSI RENDSZER ÖSSZETEVŐI

1000 év

10 év

Utánpótlódási és megcsapolási helyek közötti áramlási pályák,

ennek megfelelő potenciálviszonyok!!!

100 év

a v zm rleg elemei

Efsz

P

Kfa

Kfsz

Lfsz

Bfsz

ETtn

Btv

v

Qfsz-fa

v

Qfsz,be-Qfsz,ki

ETtv

Qbe

Qfa-fsz

Qki

A VÍZMÉRLEG ELEMEI

v

ΔV

Párolgás a felszínről (Efsz),

a telítetlen zónából (ETtn) és

a talajvízből (ETtv)

Külön vízmérlegek a mederre,

a felszín alatti rendszerre ezen belül

a telítetlen zónára és a

a telített zónára

A mederbeli lefolyás két összetevője: felszíni lefolyás csapadékból (Lfsz)

és talajvízből (alaphozam) (Qfa-fsz)

slide26

ETtn

Bfsz

Btv

Vtn

ETtv

A VÍZMÉRLEG

Vízmérleg a telítetlen zónára

ΔVtn/Δt = A·(Bfsz – Btv + ETtv – ETtn) és (P – Efsz – Lfsz = Bfsz)

A: vízgyűjtőterület (L2)

Δt: a vízmérleg időszaka (T)

ΔVtv: a tárolt készlet megváltozása a telítetlen zónában (L)

Bfsz: beszivárgás a felszínen (L/T)

Btv: beszivárgás a talajvízbe (L/T)

ETtn : evapotranszspiráció a talajból (L/T)

ETtv: felszivárgás (evapotranszspiráció) a talajvízből (L/T)

P: csapadék (L/T)

Efsz: párolgás a felszínről (L/T)

Lfsz: felszíni lefolyás (L/T)

slide27

Kfa

Btv

Qfsz-fa

ETtv

Qfa-fsz

Qbe

ΔVtv

Qki

A VÍZMÉRLEG

Vízmérleg a telített zónára

ΔVtv/Δt = A·(Btv - ETtv) + Qbe - Qki + Qfsz-fa – Qfa-fsz – Kfa

A: vízgyűjtőterület (L2)

Δt: a vízmérleg időszaka (T)

ΔVtv: a tárolt készlet megváltozása a viszonyítási szint alatt (L)

Btv: beszivárgás a talajvízbe (L/T)

ETtv: felszivárgás a talajvízből (L3/T)

Qki: oldalirányú kiáramlás (L3/T)

Qfsz-fa: a felszíni vizekből származó szivárgás (partiszűrés is!) (L3/T)

Qfa-fsz:a felszíni vizeket tápláló felszín alatti víz(L3/T)

Kfa: vízkivétel(L3/T)

slide28

HIDRAULIKAI JELLEMZŐK --- A VÍZMOZGÁS DIFFERENCIÁLEGYENLETE

Induljunk ki a vízmérlegből, úgy, hogy az elem térfogata V, felszíni metszete A

V·s ·Δh/Δt = Qbe - Qki + A·(Btv - ETtv)+ Qfsz-fa – Qfa-fsz – K

s: tározási tényező, az egységnyi nyomásváltozásra jutó tárolt készlet változása (1/L)

h: piezometrikus potenciál (L)

A jobb oldalon a külső forrásokat és nyelőket vonjuk össze és az egész egyenletet osszuk el a térfogattal:

s ·Δh/Δt = (Qbe - Qki)/V + q

q: térfogategységre eső forrás-nyelő (1/T)

slide29

HIDRAULIKAI JELLEMZŐK --- A VÍZMOZGÁS DIFFERENCIÁLEGYENLETE

A jobb oldal első tagja a belépő és a kilépő hozam eredője,

vagyis a sebességvektornak (v) a V térfogat felületére vonatkozó integrálja,

ennek matematikai azonosságon alapuló kifejtése a vektor divergenciája,

valamint, hogy a nyomásváltozás idő szerinti differenciahányadosa helyett a parciális differenciál írható (tekintve, hogy h a helynek és az időnek is függvénye)

s ·h/t = - div(v) + q

Ha a sebességet a Darcy-törvény szerint számítjuk, azaz

v = - K. grad(h), akkor:

s ·h/t = K.div[grad(h)] + q = K ·2h + q --- ez a Bussinesq-egyenlet

A kezelhetőség érdekében a q forrást h-tól kell függővé tenni

slide31

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

Magyarország síkvidéki területeinek ökoszisztémája érzékeny a talajvízviszonyokra

slide32

A beszivárgási folyamat

A párolgási folyamat

felszín

felszín

talajvízszint

talajvízszint

slide33

a talajvízháztartási jelleggörbe

ETfsz

Bfsz

-800 mm/év

Tározódás és

közvetlen párolgás

a talajnedvességből

Csökkenés

a kapilláris

vízemelésben

2 m

Nagy párolgási többlet,

A talajvíz időnként a felszínre emelkedik

4 m

feláramlás

6m

500 mm/év

felszín

A talajvíz átlagos terep alatti mélysége

slide34

a talajvízháztartási jelleggörbe

ETfsz

Bfsz

Kapilláris vízemelés

Egyensúlyi

állapot

-800 mm/év

500 mm/év

felszín

A talajvíz átlagos terep alatti mélysége

2 m

4 m

6m

slide35

a talajvízháztartási jelleggörbe

ETfsz

Bfsz

Talajvízmélységtől független tározódás

Beszivárgási többlet

Kapilláris vízemelés

utánpótlódás

Bo

-800 mm/év

500 mm/év

2 m

4 m

6m

slide36

Sokévi átlagos talajvízforgalom felszín

Párolgás (Etv)

Beszivárgás (Btv)

Btv - ETtv

Btv

A talajvíz átlagos terep alatti mélysége (hátl)

ETtv

A TALAJVÍZHÁZTARTÁSI JELLEGGÖRBE

,

Btv - ETtv a talajvíz szintjén jelentkező átlagos vízforgalom

Ennek a talajvíz átlagos terep alatti mélységétől való függését mutatja a jelleggörbe

(Btv - Etv )átl = f (hátl)

  • Egy talajvízháztartási jelleggörbe
  • adott talajszelvény típusra,
  • adott meteorológiai viszonyokra és
  • adott növényzetre
  • vonatkozik
slide37

Btv - ETtv

Btv

Btv - ETtv

ETtv

Btv

Btv - ETtv

ETtv

Btv

Homokos talaj,

Sekély gyökérzet

ETtv

Iszapos talaj

Sekély gyökérzet

Iszapos talaj

Mély gyökérzet

A TALAJVÍZHÁZTARTÁSI JELLEGGÖRBE

TÍPUSAI

slide38

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

A vízfolyások kisvizeinek jelentős része származik felszín alatti vízből

Eső után elhúzódik a kiürülés

A csapadék után a felszíni eredetű lefolyás átvált felszín alatti eredetűvé

Őszi csapadékmentes időszakban a vízi élővilág éltetője

slide39

Qvf

Qfa-fsz

Qfsz-fa

Hfav1

Hb

Hfsz

Hfav2

VÍZFOLYÁSOK ÉS A TALAJVÍZ KAPCSOLATA

A vízforgalmat a meder vezetőképessége (ellenállása) és a felszíni és a felszín alatti víz nyomásszintje közötti különbség határozza meg

Hvf = f(Qvf), Qvf = f(Qfsz-fav)

qfsz-fa = c.(Hfsz-Hfav2), ha Hfav2 > Hb

= c.(Hfsz-Hb), ha Hfav2 < Hb

qfa-fsz = c.(Hfsz-Hfav1) , (qfa-fsz< 0)

c: a meder átszivárgási együtthatója

1/c: a meder ellenállása

Qfsz-fa = B.L.qfsz-fa

Qfa-fsz = B.L.qfa-fsz

B.L: aktív mederfelület

slide41

6. Beszivárgási többlet

  • B  ET
  • BtvETtv
  • A talajvizet szennyezés éri.

Szennyezőforrások

slide42

SZENNYEZŐDÉS-TERJEDÉSI FOLYAMATOK

A FELSZÍN ALATTI VIZEKBEN

Emberi

fogyasztás

Szárazföldi ökoszisztéma

Szennyező-

forrás

Vízi vagy vizes

ökoszisztéma

keveredés

átalakulás

?

Magas háttér-

koncentráció

?

slide43

Anyagmérleg

h2, C2

h1, C1

h3, C3

átalakulás

Szorpciós

folyamatok

lebomlás

advekció

advekció, be

advekció, ki

diffúzió és diszperzió

és diszperzió, ki

és diszperzió, be

slide44

felületen megkötött

anyag koncentrációjának

megváltozása (adszorpció)

=

=

+

+

diffúzió és diszperzió, be - ki

+

elsőrendű forrás-nyelő

+

nulladrendű forrás-nyelő

Anyagmérleg

oldott anyag

koncentrációjának

megváltozása

advekció (konvekció) be - ki

slide45

t: idő [T]

  • Co: az oldott anyag koncentrációja [M/ L3]
  • n: porozitás [-]
  • s: a szilárd váz sűrűsége [M/ L3]
  • Cs: az adszorbeált anyag koncentrációja [M/ M]
  • v: a szivárgási sebesség vektora [L/T]
  • Dm: a molekuláris diffúziós együttható [L2/T]
  • Dk: adiszperziós tényező tenzora (mechanikai vagy kinematikai diszperzió) [ L2/T]
  • ,0:a koncentrációtól független (un. nullad-rendű folyamat) együtthatója [M/L3/T]
  • 1: a koncentrációtól függő (un. elsőrendű folyamat) forrás/nyelő együtthatója [1/T]
  • C*: csak peremi pontokra!!
  • = Co , ha távozó vízről van szó (q<0) [M/L3]
  • = Cko, a kívülről érkező víz koncentrációja (q>0) [M/L3]

A felszín alatti vizekre

vonatkozó transzportegyenlet

k

slide46

Advekció

1

0,8

Co

v

0,6

C

C/Co

0,4

0,2

0

L

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

idő (nap)

Advekció

A vízzel együtt mozgó oldott szennyezőanyag transzportja

t = L/(v/n)

slide47

Advekció

A vízzel együtt mozgó oldott szennyezőanyag transzportja

  • dCo/dt = -1/n.div(v.Co)
  • dCo/dt = -1/n.[Co.div(v) + v.grad(Co)]
  • t: idő [T]
  • Co: az oldott anyag koncentrációja [M/ L3]
  • n: porozitás [-]
  • v: a Darcy-féle szivárgási sebesség vektora [L/T]
  • Az elemi térfogatba vízzel együtt belépő és kilépő szennyezőanyag különbsége
  • v.Co: az egységnyi felületen belépő anyagmennyiség
  • A vízmozgás tényleges sebessége v/n, mert a víz csak a pórusokban mozog
slide48

Transzverzális

diszperzió

Longitudinális diszperzió

Diszperzió

A részecskék „szóródásából” adódó transzport

Mikroszkópikus diszperzió

Egyenlőtlen sebességeloszlás

Lamináris vízmozgás, de

ütközés a szilárd szemcsékkel

slide49

Diszperzió

A részecskék „szóródásából” adódó transzport

Makroszkópikus diszperzió

Geológiai heterogenitás

A diszperziós tényező

léptékfüggő !!!!

slide50

Diffúzió és diszperzió

Koncentrációkülönbség kiegyenlítése miatt kialakuló

és a sebességvektor változásaiból adódó transzport

  • dCo/dt = -1/n.div(v.Co) +div(D.grad(Co))
  • t: idő [T]
  • Co: az oldott anyag koncentrációja [M/ L3]
  • n: porozitás [-]
  • v: a Darcy-féle szivárgási sebesség vektora [L/T]
  • D: hidrodinamikai diszperziós tényező
  • D = Dm + Dk
  • Dm: molekuláris diffúziós együttható [L2/T]
  • Dk: mechanikai vagy kinematikai diszperziós tényező [L2/T]
  • Dk = a.vm
  • a: diszperzitás
  • Molekuláris diffúzió: a koncentrációkülönbség hatására kialakuló transzport
  • (lineáris folyamat – az arányossági tényező a diff. együttható)
  • A kinematikai diszperzió: a sebességvektor irányváltozásaiból adódó szóródás
  • (más fizikai tartalom, de azonos matematikai leírás D=Dm + Dk)
slide51

Advekció+diszperzió

Diszperzió

A részecskék „szóródásából” adódó transzport

slide52

Adszorpció

Megkötődés a szilárd váz felületén

  • Amíg ez az egyensúly ki nem alakul, a szennyezőanyag nem terjed tovább.
slide53

Adszorpció

Megkötődés a szilárd váz felületén

  • Ha a szilárd váz adszorpciós kapacitása feltöltődött, az ezután érkező szennyezőanyag tovább terjed.
slide54

Adszorpció

Megkötődés a szilárd váz felületén

  • Ha az érkező víz hígabb, a folyamat fordítottja játszódik le. Beoldódás (deszorpció) a szilárd vázról.
slide55

Adszorpció

Megkötődés a szilárd váz felületén

  • Ha az érkező víz hígabb, a folyamat fordítottja játszódik le. Beoldódás (deszorpció) a szilárd vázról.
slide56

telített

Cs

Co

Adszorpció

Megkötődés a szilárd váz felületén

  • Az oldott és a felületen megkötött anyag koncentrációja között egyensúly alakul ki
  • Az adszorpció jelenségét az ún. izotermák írják le.
  • Lineáris izoterma esetén: Cs=Kd.Co
  • Kd: megoszlási hányados
  • Nem-lináris izotermák:
  • Cs = KF.Con --- Freudlich izoterma
  • Cs = KL/( g + Co ) --- Langmuir izoterma
slide57

Adszorbció

Megkötődés a szilárd váz felületén

  • [dCo + (1-n)/n.rsdCs]/dt =-1/n.div(v.Co) + div(D.grad(Co))
  • ha figyelembe vesszük a lineáris izotermát (Cs = Kd.Co)
  • dCo/dt.[1 + Kd .(1-n)/n.rs.]=-1/n.div(v.Co) + div(D.grad(Co))
  • [1+Kd. rs (1-n)/n] - nel végigosztjuk az egyenletet, akkor a következőt kapjuk:
  • dCo/dt = -div(v/[1+Kd.rs(1-n)/n].Co) + n.div(D/[1+Kd.rs(1-n)/n].grad(Co))
  • Az adszorpció hatása tehát látszólag egy kisebb szivárgási sebességgel és diszperziós tényezővel helyettesíthető
  • Ezért hívjuk a kövérrel szedett kifejezés értékét késleltetési tényezőnek.
  • A görbére tehát ugyanaz érvényes, mint az advekcióra és diszperzióra, csak a sebességet és a diszperziós tényezőt értelemszerűen módosítani kell.
slide58

+ adszorbció

Advekció+diszperzió

Adszorbció

Megkötődés a szilárd váz felületén

slide59

Elsőrendű lebomlás

A koncentrációtól függő intenzitású lebomlás

  • dCo/dt = Co. j1
  • lnCo = j1.t + C Co(t=0) = Ck
  • ln(Co/Ck) = j1.t
  • Co = Ck.exp(j1 .t), Lebomlás: ha j1.< 0
  • t: idő [T]
  • Co: az oldott anyag koncentrációja [M/ L3]
  • j1: a lebomlás együtthatója [1/T]
  • Radioaktív anyagok. Felezési idő : t1/2
  • 0,5Ck = Ck.exp(j1 .t1/2)  j1=ln0,5/ t1/2
  • Az áttörési kísérlet végkoncentrációja:Co,vég = Ck.exp(j1 .L/v/n)
slide60

Kémiai átalakulás

A nulladrendű lebomlási tagokon keresztül

    • Annyi transzportegyenlet, ahány komponens
  • A reakcióknak az adott komponensre vonatkozó következményei
  • a nulladrendű forrás-nyelő tagokon keresztül jelennek meg
    • A reakciók eredményeit az adott pillanatban érvényes koncentrációk függvényében,
    • külön egyenletrendszer alapján számítjuk,
    • termodinamikai egyetlenrendszer és adatbázis alapján
slide61

kémiai átalakulás

+ lebomlás

+ adszorbció

Advekció+diszperzió

Co

v

C

Transzportfolyamatok

slide62

mikro

lokális

regionális

Koncepcionális modellek

Jellemző léptékek

kémiai átalakulás

lebomlás

adszorpció

ioncsere folyamatok

diszperzió

diffúzió

advekció

slide63

Koncepcionális modellek

Részletesség

A releváns folyamatok kiválasztása

A megfelelő lépték megválasztása – többszintű modellek

Egyszerűsítési lehetőségek – paraméterek összevonása

Paraméterbecslés – kalibrációs lehetőségek

A bizonytalanságok kezelése –

determinisztikus és sztochasztikus megközelítés

slide69

Egy példa

100 év

slide70

A MODELLEZÉS ELEMEI

ADATGYŰJTÉS

KONCEPCIONÁLIS

MODELL

slide71

A MODELLEZÉS ELEMEI

Koncepcionális modell

A modell geometriai felépítése (határai, 1, 2 vagy 3 dimenzió,

horizontális felosztás, rétegfelosztás)

Peremfeltételek (választás a három típusból:

adott nyomású, adott hozamú/vízzáró, nyomástól függő hozam)

Az idő (permanens vagy nem permanens modell,

az utóbbi esetében kezdeti feltétel és időlépcsők)

Források és nyelők (beszivárgás, párolgás, vízfolyások, tavak, vízkivételek)

Transzportfolyamatok (csak advekció, advekció + diszperzió, a szennyezőanyagtól

és a közegtől függő egyéb folyamatok: adszorbció, lebomlás,

kémiai átalakulások  több komponens?)

slide72

A MODELLEZÉS ELEMEI

ADATGYŰJTÉS

KONCEPCIONÁLIS

MODELL

SZOFTVER

VÁLASZTÁS

VERIFIKÁCIÓ

előkészítő

fázis

ELŐZETES

SZÁMÍTÁSOK

KALIBRÁCIÓ

PARAMÉTER-

BECSLÉS

kidolgozási

fázis

VALIDÁCIÓ

SZIMULÁCIÓ

értékelési

fázis

ÉRTÉKELÉS