1 / 9

A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O 2

A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O 2. Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból. Fizikai tulajdonságok. Felfedezésük: O 2 : 1774 Joseph Priestley Se: 1817 Jakob Berzelius Te: 1782 Müller Ferenc Po: 1898 Pierre és Marie Curie. Müller Ferenc

tudor
Download Presentation

A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O 2

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2 Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból

  2. Fizikai tulajdonságok Felfedezésük: O2: 1774 Joseph Priestley Se: 1817 Jakob Berzelius Te: 1782 Müller Ferenc Po: 1898 Pierre és Marie Curie Müller Ferenc (1742– 1825)

  3. Fizikai tulajdonságok (oxigén) • Az oxigén a periódusos rendszer VI. a oszlopába tartozó nemfémes kémiai elem; • paramágneses tulajdonságú. • Cseppfolyós halmazállapotban világoskék színű,  sűrűsége a víznél nagyobb (1,118 g/cm3), • szilárd halmazállapotban sötétebb kék kristályokká alakul. • Vízben kis mértékben oldódik (1 liter vízben 31 cm3, ez a vízi élővilág szempontjából rendkívül fontos). •  Az olvadt ezüst saját térfogatának több mint húszszorosát képes oxigénből feloldani.

  4. Kémiai tulajdonságok • Képlete: O2 • 1 mol tömege: 32g • 6 vegyértékelektronja van • Szobahőmérsékleten csak kevéssé aktív, magasabb hőmérsékleten vagy atomos állapotban ("aktív oxigén") azonban igen reakcióképes.  • A legkisebb elektronegativitású fémekkel főleg ionos kötéseket létesít. A nagy elektronegativitású nemfémekkel kovalens kötésű, molekularácsos vegyületeket képez. • Az oxigén a legelterjedtebb elem a Földön. • Oxigénben az anyagok hevesebben égnek, az égést táplálja.

  5. Előállítása Iparilag Az oxigént legnagyobb mennyiségben  cseppfolyósított levegő frakcinált desztillációjával állítják elő (előbb a nitrogén távozik, míg a visszamaradó rész oxigénben feldúsul).  Előállítható még hidrogén-peroxid spontán vagy katalitikus bontásával illetve oxidálásával.  15MPa nyomáson, kék csíkkal megjelölt acélpalackokban hozzák forgalomba. Laboratóriumban Általában oxigéntartalmú vegyületek (pl. HgO,  KMnO4, KClO3, KClO4 ) termikus(hő) bontásával nyernek oxigént. Gyengén savanyított vagy lúgosított víz elektrolízisével (az oxigén az anódon fejlődik) is előállítják.

  6. Kémiai reakciói • Legfontosabb reakciói az égések, vagyis az oxigénnel való egyesülések • Fémekkel • Nemfémes elemekkel • Vegyületekkel

  7. Felhasználása • Gyógyászatban légzési elégtelenségnél. • Iparban magas hőmérsékletű lángok előállításához. • Kötött formában tisztítószerekhez.

  8. Előfordulása • Természetben elemi állapotban és vegyületeiben egyaránt. Kőzetek tömegének felét adja. • A növények fotoszintézisük során vízből állítják elő. • A levegő 21%-át alkotja. Mennyisége állandó, de kismértékű változása is nagy változásokat idéz elő az élővilágban.

  9. Érdekességek • Ecetesedés = alkoholok levegővel való érintkezése során bekövetkező oxidációja ecetsavvá • avasodás = zsírok, olajok, vajak oxidációja • az oxigént 1733-ban a svéd Scheele, majd később, 1774-ben az angol Priestley fedezte fel. Priestley előbb hozta nyilvánosságra kutatásainak eredményeit, ezért őt tartják az oxigén felfedezőjének

More Related