1 / 48

Korai Vonaldíszes kultúrák kialakulása 5500-5200, 5440-5170

Korai Vonaldíszes kultúrák kialakulása 5500-5200, 5440-5170 Dunántúli Vonaldíszes Kerámia Kultúrája = Közép-Európai Vonaldíszes Kultúra (DVK, TLBK) Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrája (AVK, ALBK). LBK elterjedése. Párizsi-medencétől a Dnyeszterig. Rajnától a Visztuláig. Fiatalabb LBK.

Download Presentation

Korai Vonaldíszes kultúrák kialakulása 5500-5200, 5440-5170

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Korai Vonaldíszes kultúrák kialakulása 5500-5200, 5440-5170 Dunántúli Vonaldíszes Kerámia Kultúrája = Közép-Európai Vonaldíszes Kultúra (DVK, TLBK) Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrája (AVK, ALBK)

  2. LBK elterjedése Párizsi-medencétől a Dnyeszterig Rajnától a Visztuláig Fiatalabb LBK Idősebb LBK Gyors terjedés, OK: mezolit alaplakosság, meglévő kapcsolatrendszerekkel Abb. 4 (Lüning, J.: Frühe Bauern in Mitteleuropa im 6. und 5. Jahrtausend v. Chr.JRGZM 35, 1988 [1991], 27–93.)

  3. N. Kalicz: The early phases of the Neolithic in Western Hungary (Transdanubia). Poročilo XXI (1993) 103, előző térkép: 115

  4. Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb A földrajzi helyzet, az éghajlat és a vegetáció a vadász-gyűjtögetők életfeltételeinek felel meg (Pityerdomb közelében mezolit korú erdőirtás nyoma: mogyorópollen arányának megnövekedése) A kőeszközanyag a késő mezolit alaplakosság jelenlétére utal A kerámiaanyag (15000 db) erős Starčevo hatást mutat A telepet alkotó két hosszúház a közép-európai legidősebb vonaldíszes épületek közé sorolható Legidősebb Vk telepek – É-D irányba tájolt házak – Längsgrube A pityerdombi házak Vk sajátosságokat mutatnak A pityerdombi kerámia azonban erősebben köthető a Starčevo kultúrához (megvastagított edényfekekek, talpgyűrű, miniatűr edények, vörös splip és polírozás, „black topped” leletanyag – Spiraloid B, Protovinča ill. Szatmár II datálás, fekete festés, tárolóedények fülén mélyen vésett vonaldísz: ezek mind Starčevo sajátosságok, nem találhatjuk meg őket VK anyagokban) A pityerdombi és a hasonló anyagú Brunn-i lelőhely területileg biztosan, de lehet, hogy kronológiailag is különáll az eddig régibb vonaldíszesnek tartott Bíňa (Bény)–Bicske–alsó ausztriai csoporttól. Legrégibb jelzővel illetik a szakirodalomban a pityerdombi típusú lelőhelyeket 5450–5360 cal BC kb 4–5 generáció

  5. Kronológai: Fiatal Körös (Protovinča)– korai AVK– Starčevo Spiraloid B–legidősebb DVK Egy közös időszak Dunántúli neolitizációs modell: Nyugat-Dunántúl és a Balaton-vidék a kontakt zóna (KEB AÖB határa is) + É-D-i rányú zöldfolyosók — jó lehetőség a keveredésre Környezettörténeti adatok: Balaton vízszintje a mezolitikumban alacsony Ez 5500 cal BC körül (korai és középső neolitikum váltása) jelentősen megemelkedett (ma is magasabb a vízszint mint a mezolitikum idején) A mezolit települések a kelenlegi vízszint alatt atlálhatók Neolit lelőhelyek egy kicsit magasabban, az egykori nyílt víz partján, mocsarakban, mocsárszigeteken találhatók Vagyis a települészerkezet a mezolitikuméhoz hasonló Követleztetés: a közvetlen vízparti lelőhelyek nagyobb részét esetleg a neolit életmódot adaptáló mezolit közösségek lakták Mezőgazdaságukra a kertgazdaság, hortikultúra jellemző

  6. Kerámia: A fitala Starčevo kerámia a nyugat-dunántúli és Balaton déli parti lelőhelyeken eltér a dél-dunántúli kerámiától (eredeti kerámia utánzása?) Bánffy Eszter szerint a klasszikus értelemben vett neolitizációra csak a DVK klasszikus fázisában (Keszthely fázis) került sor Ekkor a települések felhúzódnak a löszös teraszokra, dombhátakra A klasszikus fázira eltűnik a sokszínű mezolit kőipar, és kialakul a DVK-ra jellemző egyszerű eszközkészlet (pl.: sarlópenge) Modell: Nyugat-Dunántúl és Balaton környékén a helyi lakosság és a déli bevándorlók keveredtek és így jött létre a VK-nak az az ága amely aztán elterjedt északon és nyugaton A gyors terjedés egyik alapja a már a mezolitikumban meglevő kereskedelmi kapcsolatok: pl.: Szentgáli radiolarit cseréje esetleg sóra (feltehetően nem a demográfiai növekedés miatt terjedt olyan gyorsan) Gyors terjedés – korai Linienbandkeramik – egységes kerámiastílus

  7. Klasszikus (Keszhely-fázisú) DVK lelőhelyek elhelyezkedése Korai DVK lelőhelyek földrajzi elhelyezkedése

  8. Különböző területeken eltérő módon történhetett a neolitizáció: Dél-Dunántúl: erősebb déli hatás (Starčevo) Balatoni zóna: erősebb mezolit összetevő Jászság: mezolit alaplakosság kimutatása de Domboróczky északabbra tolja a Körös határvonalát, szerinte a Mátra és a Bükk előterében a neolitizáció a Körös csoporthoz köthető Szerinte csak az AVK későbbi fázisában kimutatható Szilmeg és Tiszadob és Bükk csoportok alaplakossága lehetett a helyi mezolit lakosság Korai AVK és Körös között összekötő kapocs a kultikus leletek (kentaurok-bikakultusz — déli eredet) — rituális tardíciók és kultuszélet erős kapcsolata fontos elem ÉK-i Alföldi régió (Szatmár I–II): Környezettörténeti adatok a mezolit lakosságra + kőeszközleletek + Criş elemek együttes hatása (északalföldi cserekapcsolatok alapja a Mátrai limnokvarcit és a tokaji obszidián) E. Bánffy: Eastern, Central and Western Hungary – variations of Neolithisation models. Documenta Praehistorica XXXIII (2006) 125-142

  9. Bánffy Eszter ajánlott művei: – Neolithic contacts: adaptation, exchange of information (an introduction). Anteus 27 (2004) 11-16. – The 6th millennium BC boundary in Westen Transdanubia and its role in the Central Europen neolithic transition. VAH 15 (2004). – Eastern, Central and Western Hungary – variation of Neolithisation models. Documenta Praehistorica XXXIII (2006) 125–142. – The Early neolithic Settlement at Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb. Anteus 28 (2005) 175–216. – The Late Starčevo and the Earliest Linear Pottery Groups in Western Transdanubia. Documenta Praehistorica XXVII (2000) 173–185. – Újabb adatok a Nyugat-Dunántúl őskorának kereskedelmi és kulturális útvonalaihoz — Data to the trade and cultural routes of prehistoric Transdanubia. Savaria 24/3 (1998–99) 51-64. – An interim Report from the western front: reply to the Reviewers’ Comments on the Thesis „Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: The 6th millennium BC bundary in Western Transdanubia and its role in the Central Europen neolithic Transition”. Anteus 28 (2005) 379–385. – Eine Tirfigur aus der Entstehungsphase der Bandkeramik. Anteus 25 (2002) 205-219. – Emberkezes edény a vonaldíszes kultúra kialakulásának idejéből. Zalai Múzeum 10 (2001) 45–51. + Kerka völgyi mikrorégiós kutatások eredményei

  10. Brunn P. Stadler : Settlement of the Early Linear Ceramik Culture at Brunn am Gebirge, Wolfholz site. Documenta Praehistorica XXXII (2005) 269–278. Zur Absolutchronologie der Linearbandkeramik aufgrund von 14C-Daten. ArchÖsterreich 6/2 (1995) 4–12.

  11. A KÁRPÁT-MEDENCE NYUGATI RÉSZE A KR. E. 6. ÉVEZREDBEN NYUGAT-SZLOVÁKIA ÉSZAK-DUNÁNTÚL DÉL-DUNÁNTÚL Zselizi kultúra Štúrovo/Párkány 4-10. településhorizont Zselizi kultúra Békásmegyer Keszthelycsoport ? kottafejes kerámia Sukoró-Tóra dűlő Keszthely csoport Kustánszeg-Lisztessarok kottafejes kerámia Štúrovo/Párkány 1-3. településhorizont idősebb VK Bicske Bp-Aranyhegyi út idősebb VK Milanovce/Nyitrakiskér Bíňa/Bény idősebb VK Medina legkésőbbi Starčevo kultúra Becsehely I-Bükkaljai dűlő legidősebb VK Hurbanovo/Ógyalla ?? Nitra/Nyitra ?? legidősebb VK Szentgyörgyvölgy-Piyerdomb mezolitikum ? Starčevo kultúra Lánycsók mezolitikum Dolna Streda A táblázat Oross Krisztián és Marton Tibor A KÖZÉP-EURÓPAI VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRÁJÁNAK RÉGÉSZETE című 2007 március 9-én Miskolcon tartott előadásából származik

  12. Kutatástörténet: Nagy E. Gy.: Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrájának kialakulása. DDMÉ 1995-96 (1998) 53–150. Quitta összefoglaló munkái, eredetkérdés: legkorábbi vonaldíszes Dél-Morvaország, Alsó-Ausztria Legkorábbi Németországi vonaldíszes: „flomborn stílusú kerámia” Legkorábbi csehországi vonaldíszes: „ačkový típusú kerámia” J. Pavuk délkelet szlovákiai eredetelmélete (lásd később) Diffúzionista elmélet hatására a kialakulási területet a Dunántúlon keresik. Elméleti kapcsolat a Starčevo csoportokkal Makkay: a helyi alaplakosság szerepét hagsúlyozza azonban a VK-t mindenütt fiatalabbnak tartja mint a koraneolit kultúrákat

  13. Szlovákiai VK fejlődés Juraj Pavuk Pavuk elképzelése szerint a VK kerámia közösségei és az életmód DK-Szlovákiában alakult ki (balkáni etnikus és kulturális hatásokra) korábban mint a késői Starčevo periódus Innen húzódott délre és létesített kapcsolatot a késői Starčevo lakossággal 4 fejlődési horizont: 1, Nitra; 2, Hurbanovo; 3, Bíňa; 4, Mihalovce Mindez kerámiakészítésbeli eljárásra, tipológiára és díszítőmotívumok változására alapozva J. Pavuk: Gliederung der Volutenkeramik in der Slowakei. ŠtZ 9 (1962) 5-20. Neolithisches Gräberfeld in Nitra. SlovArch 20 (1972) 5-105. Ältere Linearkeramik in der Slowakei. SlovArch 28 (1980) 7-90. Problem der Genese der Kultur mit Linearkeramik im Lichte ihrer Bezihungen zur Starčevo-Criş Kultur. In: Promlemes de la neolithisation dans certaines regions de l’Europe.1979 Wroclaw, 163-174. Zur relativen Chronologie der älteren Linearkeramik. JAMÉ 36 (1994) 135-149

  14. Idősebb VK leletei a Dunántúlon N. Kalicz: Die älteste Transdanubische (mitteleuropäische) Linienbandkeramik. Aspekte zu Ursprung, Chronologie und Beziehungen. ActaArchHung 47 (1995) 23–59.

  15. Idősebb VK leletek a Dunántúlon N. Kalicz: Figürliche Kunst und bemalte Keramik aus dem Neolithikum Westungarns. Archeolingua. Series Minor 10 (1998)

  16. E. Lennis: Erste Anzeichen der Regionalisierung sowie Nachweise von Fernkontakten in der älteren Linerbandkeramik. Anteus 27 (2004) 47–59.

  17. Budapest-Aranyhegyi út Kalicz N.: Die älteste Transdanubische (Mitteleuropäische) Linienbandkeramik. Aspekte zu Ursprung, Chronologie und beziehungen. ActaArchHung 47 (1995) 23–59. Legkorábbi dunántúli VK lelőhelyek összegyűjtése: Bicske, Medina, Fajsz, Baja, Barcs, Budapest-Aranyhegyi út Annak bizonyítása, hogy a legidősebb Vk lelőhelyeknek a Dunántúlon kell lennie (szemben Quitta nyugati és Pavuk Szlovákiai elképzeléseivel) mivel itt találkozik a déli hagyomány a Vonaldíszes leletegyüttesekkel. Mivel a korai DVK elterjedési területe fedi a Starčevo elterjedési területet, a VK-nak fiatalabbnak kell lennie. Korai VK anyagban tipológiai alapon sok Starčevo vonás van + sok korai Vinča vonás (politurmuster) a korai VK a Vinča kultúrával nagyjából egyidőben jön létre Újabb kutatás nézőpontja: Ez nem a legrégibb csak a régibb DVK mint Bicske illetve a szlovákiai lelőhelyek A Dunántúl északi részén hiányzik a legrégibb VK anyag Megvan viszont Alsó-Ausztriában és Burgenlandban Ez az út tűnik a neolitizációs terjedés első útvonalának

  18. Bicske-Galagonyásrégibb vonaldíszes A lelőhely kronológiája – VK anyag (párhuzama: Bény (Bíňa) – Kottafejes kerámia – Sopot II – Bicske fázis Makkay J.: A bicskei neolithikus telep és temető. Az István király Múzeum Közleményei. D sorozat No 104. Székesfehérvár 1975. Makkay J.: Excavations at Bicske. The Early Neolithic – The Erarlyest Liner Band Ceramik. Alba Regia XVI (1978) 9-60. Makkay J. - Starnini, E. - Tulok M.: Excavations at Bicske-Gaklagonyás (Part III) - The Notenkopf and Sopot-Bicske cultural Phases. Trieste 1996.

  19. Becsehely Kalicz N.: Becsehely. Ausgrabungen. MittArchInst 7 (1977) 119–120. Kalicz N.: Funde der ältesten Phase der Linienbandkeramik in Südtransdanubien. MittArchInst 8-9 (1978-79) 13-46. P. Barna, J.: Becsehely – Homokos. Előzetes az M7 gyorsforgalmi út 71. sz. lelőhelyén feltárt neolitikus telep kutatásáról (1999 – 2000) (Becsehely–Homokos. Preliminary Report on the Exploration of the Neolithic Settlement at site 71 of M7 Motorway (1999–2000)). ΜΩΜΟΣ 2 (2004), 33–44.

  20. Mosonszentmiklós-Egyéni FöldekEgry I.: Mosonszentmiklós-Egyéni földek . RégFüz Ser I:18 ()1997Egry I.: Egy 18–19. újkőkori falu a Dunántúlon. Mosonszentmiklós-Egyéni földek. In: Magyar régészet az ezredfordulón. Bp. 2003, 104-106.

  21. Rezi Kató: Kajárpéc Legkorábbi vonaldíszes

  22. Balatonszemes-Kis erdei dűlő K. Oross: Das Neolithische Dorf von Balatonszárszó (Forschungen zwischen 2000-2002) Anteus 27 (2004) 61-80 T. Marton: Material Finds from Balatonszárszó, Neo.lithic Settlement: Connection within and without the TLPC Territory. Anteus 27 (2004) 81-86. Oross K.: Újkőkori telepkutatások Balatonszárszó, Kis-erdei dűlő lelőhelyen 2000-2003 között.

  23. Településfázisok Balatonszárszón IDŐSEBB VK KESZTHELY CSOPORT ÉS ZSELIZ Az ábra Oross Krisztián és Marton Tibor A KÖZÉP-EURÓPAI VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRÁJÁNAK RÉGÉSZETE című 2007 március 9-én Miskolcon tartott előadásából származik

  24. Balatonszemes-Szemesi berek

  25. A vonaldíszes épületek részei ÉSZAKNYUGATI RÉSZ Alvó- és lakótér KÖZPONTI RÉSZ Lakó- és munkatér DÉLKELETI RÉSZ Tárolópadló P.J. R. Moddermann és J. Lüning munkássága és háztipológiája + Hosszúgödörrel kísért épületek

  26. Tanyaudvar J. Lüning: Frühe Bauern in Mitteleuropa im 6. und 5. Jahrtausend vor Chr. Aktivitási zónák

  27. Szatmár II=AVK I Kalicz-Makkay cikkei (1966 AASzeg, 1972 Alba Regia; 1977 Linienbandkeramik): Szatmár csoport: vonaldíszes klasszikus időszakát megelőző, kerámiát ismerő, Körössel szoros kapcsolatot fenntartó de mezolit alapú nép, mely az AVK fejlődés alapjának tekinthető Korai Szatmár (I) Késői Szatmár (II) Lelőhelyeket lásd az előző előadásban Méhteleki ásatások: Szatmár I valójában a Criş kultúra része Szatmár II = Szatmár csoport (immár a korai fázis nélkül) = korai AVK Raczky P.: A korai neolitikumból a Középső neolitikumba való átmenet kérdései a Közép- és Felső-Tiszavidéken. ArchÉrt 1983, 161–193. Kőtelek-Huszársarok 1. gödör Körös; 6. Gödör AVK, 8. gödör Szatmár II Első statigráfiai megfigyelés a három egység között, eredmény: az itt feltárt Szatmár II fiatalabb mint a Körös (de a szerző szerint ez nem általánosítható a teljes Körös-Szatmár II viszonyra) Szatmár II és Protovinča összefoglalás – Szatmár II-ben sok Körös forma és díszítés (tál-, kehely- és fazékformák, csípett és barbotindísz)

  28. – Erdélyi eredetű motívumok: fekete gyöngyözéses festés + obszidián kőeszközök – bizonyos jellegzetességek (bikónikus edények, tagolt peremű, befelé ívelt oldalú edények, feket, fényezett kerámia) a Vinča A irányba mutatnak Ez egy egységes fejlődési tendencia: Dudesti I – Karanovo III – Dimini I – Kakanj-Danilo I – lesimított szélű bekarcolt díszítés, mely az AVK-ra jellemző + AVK edényformák: karéjos peremű tálak, négyszögletesedő edények, lekerekített aljak Szatmár II = AVK I (középső neolitikum kezdete) Mindez egyidős a Bicske-Becsehely II-Nitra-Hurbanovo-Bina leletekkel és a Vinča A-val A cikkben ezután Protovinča összefoglalás olvasható (a problémakör leírását lásd az előző óra anyagában) (egy újabb összefoglalás olvasható Nagy E. Gy. Fent idézett munkájában) Mai relatív kronológia összefoglalva: Vinca 1 – Protovinča 1-2 (legfiatalabb Körös) –AVK 1 =Szatmár 2

  29. Nagy E, Gy. idézett munkája Szatmár csoport összefoglalása + új leletanyagközlés (Tiszavalk-Négyes, Tiszacsege-homokbánya, Polgár-Kenderföldek, Polgár 1. lh. 610. obj): Telepek: legkorábbi telepek lösztalajon, magasabb szárazabb területen mint a Körös Kraszna-Szamos-Tisza háromszög Szarvasmarha-sertés-juh-kecske-kutya Háromszögletű arcú idolplasztika Téglatest alakú lapos idolok Részletes kerámiatipológiai elemzés Legújabb Szatmár lelőhelyek: Mezőköved-Mocsolyás Füzesabony-Gubakút Novajidrány Tiszaszőlős-Domaházapuszta – (legészakabbi Körös + AVK)

  30. Mindezzel párhuzamosan a Vinča kultúra kialakulása Kb 5500 körül Vinča A 5500–5400 Vinča A1 – nincs egységes nagy AVK tömb Vinča A2–A3 csoportokra szakadás időszaka AVK1 nincs a Dél-Alföldön (ott Körös vége, Protovinča van, Maroslele-Pana) Korai AVK csak Szatmárban a Körös torokig

  31. Mezőkövesd-Mocsolyás Kalicz N. – Koós J.: Mezőkövesd-Mocsolyás. Újkőkori telep és temetkezések a Kre. VI. évezredből. In.: Utak a múltba. Bp. 1997, 28-33. Eine Siedlung mit ältestneolithischen Hausresten und Gräbern in Nordostungarn. In: Antidoron. Beograd 1997, 125–135. Település a legkorábbi újkőkori sírokkal Északkelet-Magyarországról. HOMÉ XXXIX (2000) 45–76. Szatmár csoport vagyis az AVK legkorábbi fázisának legnyugatabbi települése Nagyméretű lakóházomladékok, három házból álló településrészlet 25 temetkezés, kisebb sírcsoportok, mindig a lakóövezetn kívül temetkeztek, edény + spondylusmelléklet, DK-ÉNy-i irányítás, bal oldali fektetés Eddig ismert temetkezések: Tiszaluc-sarkad: 9 temetkezés, Füzesabony-Gubakút: 13 temetkezés Kerámia: bikónikus formák Durva és finom kerámiánál is pelyvás soványítás Egyvonalas, görbe és egyenes vonaú bekarcolás Feket-barnás festés, gyöngyözéses festés Felkent barbotin Alacsony csőtalp, vállas, lapos csontkanalak Gazdag kisplasztika: kentaurok, alacsony 4 lábú oltárok, trónustöredékek, idolok

  32. 15 cal Bc minta eredményei: 5457–5258, 5210-4999 (átlag: 5400-5250) A Szatmárból a klasszikus AVK felé eső átmenetbe sorolható a lelőhely anyaga Szatmár csoporton belül 3 fejlődési fázis különíthető el: 1, Kőtelek 2, Tiszacsege, Rétközberencs, Tiszavalk 3, Mezőkövesd, Füzesabony

  33. Eine Siedlung mit ältestneolithischen Hausresten und Gräbern in Nordostungarn. In: Antidoron. Beograd 1997, 125–135.

  34. 3 házépítési fázis: 5600-5300 5440-5200 5270-5200 Füzesabony-Gubakút Domboróczky L.: The excavation at Füzesabony-Gubakút. Preliminary Report. In: Kertész R. – Makkay J.: From the Mesolithic to the Neolithic. Proceedings of the International Archeological Conference held at the Damjanich Museum in Szolnok, September 22-27, 1996. Archeolingua 11, Bp. 2001 193-214- Domboróczky L.: Füzesabony-Gubakút. Újkőkori falu a Kre. VI. évezredből. In: Raczky P. – Kovács T. – Ander A.: Utak a múltba. AzM3-as autópálya régészeti leletmentései. Bp. 19-27., 162-164. Domboróczky L.: A Füzesabony-Gubakúti településtörténeti modell. Új eredmények a Tisza-vidéki középső neolitikum településtörténeti kutatása terén. Domboróczky L.: Radiocarbon data from neolithic Archeological Sites in Heves County (Nort-Eastern Hungary) Agria XXXIX (2003) 5–76 CD melléklettel Domboróczky L.: A háromszögletű AVK fejek szimbolikája. Agria XLI (2005) 5-44.

  35. Domboróczki László: A Körös-kultúra északi elterjedési határának problematikája a Tiszaszőlős-Domaháza-pusztán végzett ásatás eredményeinek fényében. Archeometriai Műhely, 2005/II 2. 2006. 5–15 (http:/www.ace.hu/ametry) Szatmár csoport kutatástörténetének összefoglalása Jelenleg a legészakibb Körös lelőhelypublikáció Erős Körös dominancia feltételezése a Felső Tisza vidék neolitizációjában Helyi elemek részvételének visszaszorítása

  36. Csengeri P.: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája legkorábbi időszakának települése a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Novajidrányt elkerülő út mentén végzett 2002. évi leletmentésről) HOMÉ XLII (2003) 67. Košice-Červený rak az eddig közölt legészakabbi Szatmár II utána Novajidrány következik Korai AVK + Bükki — két eltérő időhorizont Elpusztult házak hosszúgödrei (ÉNy-DK), benne paticsomladékkal, 15 idoltöredék, kentaur is

  37. Csengeri P.: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája legkorábbi időszakának települése a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Novajidrányt elkerülő út mentén végzett 2002. évi leletmentésről). HOMÉ 42, 2003, 67. 2002., leletmentés Košice-Červený rak az addig közölt legészakabbi, hasonló korú lh. Legkorábbi AVK + bükki kultúra — két eltérő időhorizont Elpusztult házak hosszúgödrei (ÉNy-DK) Egyikben paticsomladék, 15 idoltöredék, 1 kentaur Novajidrány-elkerülő út (Csengeri 2003) (Fotók: Kulcsár Géza, HOM)

  38. Novajidrány-elkerülő út (Csengeri 2003)

  39. Tiszaluc-Sarkad AVK 1– 3 telep 9 temetkezés, ÉK-DNy, DK-Ény Kerámiamelléklet, kőeszközök, gyöngyök és nyakláncok H. Oravecz: Neolithic Burials at Tiszalúc-Sarkad. Data to the Burial Practices of the ALP Culture. FolArch XLV (1996) 51–61.

  40. Kovács K.: Tiszaszőlős-Aszópart. Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájának korai telepe (Előzetes Jelentés). Tisicum 12, 2001, 79-89.Kovács K.: A tiszaszőlős-aszóparti középső neolitikus település legkorábbi időszakának vizsgálata a kronológiai és a kulturális kapcsolatok tükrében. ŐL 8-9, 2007, 19-38.1987., Tárnoki J., Cseh J. leletmentés – 3 objektumkerámiatípusok részletes leírása, időszak kutatástörténeteElőzetes jelentésben AVK 1 legkésőbbi időszakába keltezi,Tiszavalk-Négyessel párhuzamosítjaRészletes közlésben már AVK 1 középső fázisába sorolja(Ok: klasszikus AVK motívumok feltűnése, archaikus formák(pl. kehely) hiánya)Jelenleg 22 magyarországi lelőhelyK-szlovákiai hasonló korú lelőhelyek:Slavkovce/Szalók, Zbudza/Izbugya, Moravany/Morva-> szlovák kutatás szerint proto-Kopčany-fázisRomániai Érmelléken, Nagykárolyi-síkságon,Szamos-Kraszna mentén: Pişcolţ/Piskolt, I. fázispl. Pişkolţ-LutăireKovács K.: 1 kulturális egység = AVK legkorábbi fázisa Tiszaszőlős-Aszópart (Kovács 2007) AVK 1 háromszögletű fejű idolok:Ebes-Agyagbánya,Tiszabezdéd-Servápa,Tiszavalk-Négyes,Füzesabony-Gubakút, Mezőkövesd-Mocsolyás, Tiszaszőlős-Aszópart, Novajidrány-elkerülő út

  41. Tiszaszőlős-Aszópart Finomkerámia:- tagolt peremű, befelé ívelt oldalú (összeszűkülő testű) tál (Tiszaszőlős, Tiszavalk – gyakori; Kőtelek, Tiszalúc – csak néhány darab) – négyszögletes testtel is (alváltozat) Körös-Starčevo-ból hiányzik- csonkakúpos tál – egyenes v. enyhén ívelt oldallal- hengeres nyakú, nyomott gömbtestű edény – Körösben nincs, Criş-ben igen ha díszítik, főként festéssel- enyhén behúzott peremű, fordított csonkakúpos tálak- csőtalpas tálak – alacsonyabb és magasabb csőtalppal is (kónikus, hengeres, ívelt oldalú, 1 négyszögletes, 2 áttört) tálrész: fordított csonkakúp alakú ált., 1 behúzott peremű karcolt és festett darabok is- csészék, pohár jellegű edények, szűrőedény, 3 miniatűr edény Edényaljak lekerekítettek, laposak (a Körösre jellemző profilált aljak alig)Festés mintái: ívelt v. zeg-zug alakú szalag, rácsozott, gyöngyözésesKarcolás mintái: leginkább egyszerű egyenes és ívelt vonalak, de zeg-zug vonal is Durva kerámia:- fordított csonkakúp alakú, tagolt peremű tál- kihajló peremű, befelé ívelt oldalú (összeszűkülő testű) fazék- széles szájú, többször tagolt peremű fazék, - gömbös testű fazék Díszítés: körömcsípés, ujjbenyomkodás, Schlickwurf

  42. Tiszaszőlős-Aszópart (Kovács 2007)

  43. Tiszaszőlős-Domaháza-puszta Feltárás: Domboróczki László, 2003 Körös lh. a KEBAÖB-től É-ra Legkorábbi AVK anyag is Felveti, hogy Szatmár-csoport elnevezést a valóban Körös->AVK átmeneti leletegyüttesekre kellene alkalmazni -> Körös/AVK elemek arányából megállapítható lenne átmenet mértéke Domboróczki L.: A Körös-kultúra északi elterjedési határának problematikája a Tiszaszőlős-Domaháza-pusztán végzett ásatás eredményeinek fényében. Archeometriai Műhely, 2005/II 2., 2006. 5–15 (http:/www.ace.hu/ametry Polgár-Ferenczi-hát, Polgár-Király-ér-part Legkorábbi AVK teleprészletek isNagy E. Gy.: Adatok az AVK kultúrájának településtörténeti képéhez a Felső-Tisza-vidéken. PhD tézisek, Bp. 2005. Bükkábrány-Bánya Selján Éva és Veres János folyamatban lévő ásatása, HOM, 2007-2008 – AVK 1 telep Hejőpapi-Heves megyei hulladéklerakó Veres János folyamatban lévő ásatása, HOM, 2008 – AVK 1 teleprészlet

More Related