360 likes | 433 Views
A gazdaság kihívásai a vállalkozások életében és az informatikai szakképzésben. Dr. Szilágyi János. A ma és a holnap munkahelyeinek jellemzői. Hagyományos modell / Magas teljesítménymodell STRATÉGIA Tömegtermelés Hosszú gyártási idő Központosított termelés
E N D
A gazdaság kihívásai a vállalkozások életében és az informatikai szakképzésben Dr. Szilágyi János
A ma és a holnap munkahelyeinek jellemzői Hagyományos modell / Magas teljesítménymodell STRATÉGIA • Tömegtermelés • Hosszú gyártási idő • Központosított termelés • A vásárlók igényeit figyelembe vevő termelés • Rugalmas termelés-decentralizált ellenőrzés KÉPZÉS • Minimális a gyártást végző munkásoknak • Speciális képzés a szakembereknek • Képzés mindenkinek • A szélesebb szakértelem a keresett
TERMELÉS • Rögzített automatika • Végtermék-ellenőrzés • Feladatok szétdarabolása • A hatalom az ellenőröké • Rugalmas automatika • Munkafolyamatok közbeni ellenőrzés • Munkacsoport, több szakmában jártas munkások RANGLÉTRÁK • Belső munkaerőpiac • Előrejutás kor szerint • Korlátozott munkaerőpiac • Előrejutás megszerzett képesítés alapján
ALKALMAZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK • Munkás-vezető konfrontáció • A minimális szakképesítés elfogadott • A munkások költséget jelentenek • Munkás-vezető együttműködés • Kiszűrik az alapkészségekkel nem rendelkezőket • A munkaerő beruházást jelent
Európai szakképzési modellek tapasztalatai Oktatás szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a sikeres és hatékony munkavállaló képzése Vállalkozások nem a rövid távú haszonszerzés a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra
Kulcskvalifikációk és kompetenciák a készség és a kompetencia központú pedagógiában Szociális kompetenciák • Világos, korrekt kommunikáció írásban és szóban • Átértékelődik a funkcionális analfabétizmus(nem pusztán írni, olvasni és számolni tudást jelent), magába foglalja az alapvető kommunikációs készséget és az információtechnológiai tudást, a hálózatok intelligens kezelését • Információ befogadása, releváns gyűjtése, átalakítása és beépítése saját munkájába • Kommunikációs kultúráktanulásának készsége Idegen nyelv tanulás ( 3 európai nyelv) • Viselkedés és mentális kultúra és interkultúrális műveltség Humán műveltség rehabilitálása, nem csak szaktudás, a világban eligazodni tudás, a társadalom szolgálata • Reálisan bemutatni saját képességeit a munkaerőpiacon • Együttműködés - team munka, kooperációs modellekben gondolkodni tudás
Kulcskvalifikációk és kompetenciák a készség és kompetencia központú pedagógiában Szakmai kompetenciák Általános szakmai cselekvő készség, innovációs készség Önszabályozó tanulás, tanulási - önfejlesztő készség, élethosszig tartó fejlődés Önálló munkavégzés, tervezés, végrehajtás készség: - idő és erőforrások menedzselése - felelősségteljes cselekvés és döntés - követelmény orientáltság (rendszeres ellenőrzés, értékelés teherbírás-terhelés) Célorientált viselkedés Szervezési - vezetési készség Problémamegoldó - kezelő készség, kooperáció- és konszenzus-képes szakember - konfliktusmenedzselés - saját gondolatok és cselekvések értékelése a problémamegoldás és döntéshozatal érdekében. - elméletek és gyakorlat összekapcsolása - vitaszempontok reális értékelése - saját álláspont hiteles és vitaképes bizonyítása
PISA 2003 - Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban 6. szint 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.
A szakiskolai kilenc-tizedik évfolyamos program óraterve (óra/hét) 9. évf. 10. évf. • Matematika 2 2 • Magyar nyelv és irodalom 2 2 • Történelem és társadalomismeret 2 2 • Természetismeret és környezetei nevelés 2 2 • Élő idegen nyelv 2 2 • Informatika 2 2 • Testnevelés 2,5 2,5 • Osztályfőnöki óra 1 1 • Pályaorientáció 2 • Gyakorlati oktatás 6 • Szakmai alapozó képzés (elmélet és gyakorlat) - 8 • Helyi programban meghatározott 4 4 • Összesen 27,5 27,5 • Szabadon választható, nem kötelező órakeret 4 4
Szakképzési feladatok HR térképe Szakképzési, közjogi feladatok 16 szakmában 390 regisztrált szakértővel Gazdasági érdekképviseleti szervezetek: a humánerőforrás kapacitása 20 megyei és 3 városi kamara: • 93 kirendeltség • 85 főállású tanácsadó • 50 oktatási/szakképzési területen dolgozó szakember • 400 szakképzéssel foglalkozó testületi tag Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése: • 7. 000 gazdálkodó szervezet • 10. 000 képzőhely • 53. 000 szakképző iskolai tanuló gazd.-nál • 32. 000 tanulószerződés • 1000 szakértő Vizsgadelegálás, szintvizsga, gyak. ell. • 10.000 vizsgadelegálás • 4000 fő vizsgabizottsági tag • 14 000 fő szintvizsga • 800 szintvizsga elnök • 3500 ellenőrzés, 1500 akkr. Képzés – továbbképzés: • 10. 000 fő képzése • 212 tanfolyam • 42 oktatóterem • 14 oktatókabinet • 12 számítógépterem • 1300 fő mester képzése, 600 elnök Összesen: 66 teremben 2598 fő képzése 20. 691 óraszámban
A szakmai és vizsgakövetelmények korszerűsítése a 16 szakmában • Az MKIK és az Oktatási Minisztérium együttműködési megállapodása: 2004 január 27 • 16 szakma szvk átadása, a 16 szakmában a gyakorlati szintvizsgák rendszerének kidolgozása: Ács-állványozó Asztalos Épületburkoló Kőműves Szobafestő-mázoló Villanyszerelő Bőrdíszműves Cipőfelsőrész készítő Férfiruha készítő Nőiruha készítő Kárpitos Kozmetikus Fodrász Cukrász Pincér Szakács
Eredmények • A gazadaság igényeivel összhangban álló követelményrendszer • 16 szakmából 14-ben a képzés ideje 2 évről 3 évre növekedett • A gyakorlati képzés súlya, jelentősége növekedett • A 16 szakmában a gyakorlati szintvizsga rendszerének bevezetése • 16 szakmából 12 szakmában együttműködés a szakiskolai fejlesztési programmal • A gazdasági kamarák, érdekképviseletek, szakképző iskolák közötti együttműködés erősítése • Magyar Közlöny 2005. júliusi számában (91. szám) megjelent
MKIK 16 szakma a gyakorlati képzésben Ács-állványozó: Kőműves: Asztalos: Szobafestő: Bőrdíszműves: Épületburkoló: Villanyszerelő: Ruhakészítő: Árajánlat, építési napló (world, excel) Költségvetést készítő program, tchnológia 2 D tervezés, szabástervezés, modell rajz Látványterv, lapméret, fuga, technológia Elosztó szekrény tervezése, kapcsolási rajz Szabásminta, szabásterv, modellezés
A tanulószerződések száma a gazdálkodó szervezetek nagyságrendje szerint
Internetcsatlakozással rendelkező hazai vállalatok 2005-ben 5-9 fő 70% 10-19 fő 85% 20-49 fő 90% 50-249 fő 95% 250 fő felett 100% Összesen 79% Forrás: GKI/T-mobile/Sun
A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján 2001.)
Szakiskolai tanulók és szakképzett pályakezdők ismereteinek vállalati megítélése MKIK GVI 2005.