Gabonavertikum szerepe a gazdaságunkban, agrárkutatás lehetőségei a fejlesztésben

1. Gabonavertikum szerepe a gazdaságunkban, agrárkutatás lehetőségei a fejlesztésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. február 14.

2. I/1. Agrárgazdasági helyzetkép • 2012. I-III. negyedévében a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 3,8%, teljes agrobiznisz kb. 15%. • A mezőgazdaság kibocsátása 2012-ben (előzetes) 2,183 Mrd. Ft-ra növekedett az előző évben realizált 2,168 Mrd Ft-hoz képest. A mezőgazdaság kibocsátásának értéke +1%-kal nőtt, termelőiár-színvonal +13%, volumen -11%. Az állattenyésztés kibocsátásának értéke +10%-kal nőtt, termelőiár-színvonal +10%, volumen +2%. A növénytermesztés kibocsátásának értéke -5%-kal csökkent, termelőiár-színvonal +17%, volumen -19%.

3. I/2. Agrárgazdasági helyzetkép • Magyar export 83 %-a az EU-ba irányul – fő piacaink Németország, Szlovákia, Románia, Olaszország, Ausztria – a teljes nemzetgazdasági exporthoz képest a mezőgazdasági export koncentráltabban irányul az EU tagországaiba • Az agrárgazdaság a teljes nemzetgazdasági export közel 10%-át adja (2011 ugyanezen időszakában 7,4%) • Export-szerkezet: 46% nyersanyag, 20% félkész termék, 34% késztermék • Import-szerkezet: 25% nyersanyag, 29% félkész termék, 47% késztermék

4. I/3. Agrárgazdasági helyzetkép • Dinamikus növekedés az exportban, 2004-óta több mint kétszeresére nőtt az exportunk (2004-ben 3 Mrd €, 2011-ben 7,2 Mrd €) • 2012-ben (január-novemberi adatok): Export növekedés +12,5% → 7,44 Mrd € (2011 – 6,6 Mrd €) Import növekedés -0,2% → 4,06 Mrd € (2011 – 4,07 Mrd €) Egyenleg + 33,6 %-os növekedés → 3,38 Mrd €

5. II/1. Magyarország: a főbb termények termelésének ingadozása az EU-csatlakozás óta Forrás: KSH, NÉBIH

6. II/2. Magyarország: a búza és a kukorica átlaghozamának alakulása az EU-csatlakozás óta Forrás: KSH, NÉBIH

7. II/3. Növénytermesztési eredmények

8. II/4. Őszi munkák állása 2012. december 7-i állapot szerint

9. II/5. Őszi állapotminősítés Forrás: NÉBIH

10. III/1. EU-27 búzamérlege Források tendenciózus szűkülése • 2012/2013: -5% termelés vs +35% export (2012/2013 I. félév) • 2013 előrejelzés: 132,2 millió tonna, durum nélkül (+8%) Forrás: USDA, Stratégie Grains

11. III/5. EU-27: gabonaexport és -import (2012/2013. vs 2011/2012. gazdasági évi kötések)  EU-27 búzán kívüli takarmánygabona-import igénye a 2012/2013. gazdasági évben: min. 9 mio t  HU importengedély 3. országból: 15,7 et búza, 2,9 et árpa és 7,6 et kukorica Forrás: Európai Bizottság

12. III/2. Főbb növényi termékek globális felhasználásának középtávon várható alakulása +9,0% +17,8% +16,7% +15,0% +23,6% +15,1% Forrás: USDA, Oil World, F.O.Licht, OECD-FAO (2021/2022)

13. III/3. Gabonapiac legfontosabb jellemzője • Gabona = TÖMEGÁRU (commodity), ezért • helyettesíthető, függetlenül attól, hogy hol állították elő • a piac nem ismeri el előállítási költségét • a piac nem ismeri el beszerzési értékét • Gabonafélék fizikai piaci ára a kereslet és kínálat függvénye  legalábbis többnyire Exportőr országok Importőr országok

14. III/4. Gabonafélék globális piacát befolyásoló tényezők • Rövidebb táv • kőolaj világpiaci árának alakulása • feltörekvő országok gazdaságának teljesítménye • valutaárfolyamok erős ingadozása • világgazdasági tényezők monetáris politikája • bioüzemanyagok gyártásának, felhasználásának támogatása és szabályozása • fontosabb exportőr országok nemzetközi kereskedelmet korlátozó intézkedései • logisztikai problémák • tőkepiacok instabilitása • indexkereskedők és makroisták aktivitása a derivatív (áru)piacokon • Hosszabb táv • globális népesség növekedési üteme • klímaváltozás, lokális időjárási szélsőségek • fokozódó globális vízhiány • termőföld korlátozott rendelkezésre állása • feltörekvő országok súlyának növekedése a kibocsátásban és kereskedelemben • kutatás-fejlesztés és innováció Jack Cook, Woods Hole Oceanographic Institution, Howard Perlman, USGS

15. IV/1. A hazai agrárkutatás helyzete • Nincs egységes agrárgazdasági tudománypolitika • A feladatellátás decentralizáltsága, dekoncentráltsága (több állami fenntartó – VM, MTA, MNV Zrt., felsőoktatás, sok kisebb méretű kutatóhely) • Többcsatornás finanszírozás: fenntartói támogatás, hazai pályázatok (több pályázatkezelő), nemzetközi pályázatok • Pályázati finanszírozás meghatározó szerepe • Magas tudományos eredményesség, de kevés innovatív „termék” • Következmény: erős ágazati kitettség a külföldi szakmai, technológiai inputok irányában

16. IV/2. CÉLOK Középtávú célkitűzések • Kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetésének elősegítése; • Humánerő és eszközhatékonyság javítása; • Kutatói utánpótlás biztosítása; • Közhasznúság és átláthatóság követelményének érvényesítése; • Kutatóhelyek szakmai és gazdálkodási tevékenységének dinamizálása; • Elérendő eredmény: a hazai ágazati KFI szükségletek hatékony és magas szintű kiszolgálása

17. IV/3. CÉLOK Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA • Prioritás a tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban • az innovációval kapcsolatos projektekre a maximum EMVA társfinanszírozása 100%. • Az EMVA források legalább 25 %-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében.

18. IV/4. CÉLOK Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA prioritás • Tudás transzfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban • Innováció átfogó célkitűzés lesz • Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság támogatása érdekében kerül felállításra, amelynek tagjai működési csoportok, szaktanácsadási szolgálatok és kutatók lesznek. • Feladata: a) információnyújtás kulcsszereplőknek; b) párbeszédek szervezése program szinten működési csoportok felállításának elősegítése fényében; c) az EIP számára releváns kutatási eredmények és információk áttekintése és jelentése; d) összegyűjti, rendezi és elterjeszti az innovációval kapcsolatos jó gyakorlatokat; e) konferenciákat és műhelymunkákat szervez és információt terjeszt. • Innovációs díj (helyi együttműködések) bevezetése, amely legfeljebb 100 ezer eurós díjat jelent olyan innovatív projekteknek és összefogásoknak, amelyek az Európa 2020 prioritások valamelyikéhez hozzájárulnak.

19. IV/5. BEAVATKOZÁSOK Szabályozási és irányítási feladatok • Integrált intézményi struktúra kialakítása megfelelő szakmai önállósággal és gazdálkodási mozgástér biztosításával; • Vidékfejlesztési Minisztérium KFI irányító szerepének megerősítése; • Kiszámítható, feladatalapú KFI finanszírozás megteremtése; • Alkalmazott kutatói életpályamodell bevezetése; • Az ágazat gazdasági szereplőire alapozott szakmai javaslattevő fórumok létrehozása. • Együttes eszközrendszer: a hazai állami agrárgazdasági KFI komplex újjászervezése

20. IV/6. Agrárkutatás lehetőségei -Gabonavertikum • Hozamok stabilizálása (1,7% éves átlagos termelésnövekedés kell) • Precíziós gazdálkodás (öntözés, talajerő…) • Logisztika • Termesztési technológia és genetikai potenciál összhangja • Gabonafajták köztermesztésbe való beállítása (alkalmazkodási képesség feltételének erősítése, új kártevők klímaváltozás miatt) • Célirányos kutatások és tudástranszfer az állattenyésztés felé, ami • - segíti a takarmány-alapanyag kiválasztást, • - kielégíti az élettani igényeket, • - segíti a melléktermék-felhasználásra vonatkozó ismeretet; • Speciális ipari igények figyelembevétele.

21. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!