Download
1 / 38
380 likes | 452 Views
Explore the relationship between science, media, and social representation, examining the challenges and opportunities in communicating scientific knowledge. Discover how the mainstream media and emerging digital platforms influence public understanding of science.
E N D
A tudás társadalmi percepciója tudomány a média-környezetben Dr. habil Fábri György PhD ELTE PPK 2011. december 9.
a klasszikus tudás- és tudományeszmény pozíciója a szociális reprezentációban (Durkheim/Popper/Moscovici – posztmodern relativizmus – konzervatív forradalom) a tudományos tudás társadalmi kommunikációt determináló hatása A tudomány medializálódva képes betölteni szerepét a szociális reprezentációban a nyugati racionalitás, vagyis a civilizatorikus és társadalomszerveződési modellünk ereje
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
Szociális reprezentáció • Az egyének közötti érintkezésben keletkező fogalmak • A világ jelenségeinek kezeléséhez és kommunikálhatóságában ad eszközt. • Kommunikációs platform a hiedelmek és mítoszok helyén • A tudás közgondolkodássá transzformálódik • Bázisa a tudományos tudás
Közgondolkodás és tudomány “Science was before based on common sense and has made common sense less common; now common sense is science become common.” Serge Moscovici (1984)
A szociális reprezentáció folyamata Klasszikus elmélet: • Rögzítés (anchoring) – tárgyiasítás • Perszonalizáció – figuráció Kiegészítés: • Ahhoz, hogy a tudományos tudás a közgondolkodásban betöltse szerepét, a perszonalizáció és figuráció folyamatában versenyképesnek kell lennie: Medializáció!
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
Új tudás-átadási környezet • A tudásértékhez való hagyományos viszony drámaian átalakult • A tudás tartalmának értékét megelőzi a megszerzés relevanciájának igazolása! • Tudásterjesztés feladata átalakul: inkább kell az elsajátításra magára rávenni a fogyasztót, mint a tudást átadni Versenyképes média-jelentét: a tudás iránti érdeklődés felkeltésének esélye!
Új fejlemény: a digitális médihasználat dominánssá válik Forrás: NHH 2009-2011
Technológia-szkepticizmus térnyerése • Atomenergia-ellenes kampányok sikere világszerte • A GMO alkotmányos tiltása Magyarországon • Erősödő bizalmatlanság az orvostudománnyal szemben
Relativizmus Tudomány- Tudás- Érték- Tudomány- és érték-ellenesség Újpogány Áltudományos Ideológiai-politikai Tudás-élmények a médiában Nyerésre állnak az ‘újmédiában’!
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
Az ‘újmédia’ kínálata az érték-tartalom számára: • Közvetlen út a közönséghez • A hagyományos média-struktúrát ki lehet kerülni! • Talákozási pont azértéktartalom és a média-disszidensek számára!
Illúziók nélkül az újmédia használatáról: • Költséges • Professzionalitást igényel • Más megformáltságú tartalom: “micro-content”
Az újmédia világának tartalmi kérdése Hogyan alakul át a tekintély a web2.0 közegében? a tudástermelés forrás nélkül marad, relativizálódik a tekintély a tudás demokratizálódásának bűvöletében
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
5+1 képernyő Sugárzás / Értékesítési csatornák Internet: virtuális enciklopédia mobil-tartalom digitális tábla televízió nyilvános displayek „+1”: tudomány – interaktív pedagógiai megoldások – oktatás-fejlesztés – reáliák iránti érdeklődés felkeltése – értékelvű tartalom kézbeadása – „trendi” tudás-közvetítés – mms/ mobilinternet megoldások – műsorfolyamban elhelyezhető időtartam – dinamikus képi világ – magyar vonatkozású tartalmak – internetes tudástár – rendszerezett ismeretek – kereshető tudásbázis – közösségi tartalom-építés – hitelesség – bankok, hivatalok, kórházak, közlekedés – háttérvizualitás a mindennapi környezetben – általában hangnélküli megoldások – interdiszciplináris együttműködések kommunikációja – prezentációs szolgáltatások
Az újmédia világának kereskedelmi kérdése • Hogyan finanszírozható az ingyenes fogyasztás? Ezért: • Amíg kiépül a kereskedelmi modell, a közmédia képes lehet előnyt szerezni! • Ehhez szabad, professzionális és nyitott szellemű közmédia működés szükséges!
