1 / 33

Identitás és élettörténet

Identitás és élettörténet. Társadalomlélektani összefüggések. A mai előadás témái. Az „én” és az önmagunkról való tudás Mi az identitás? Az egyén és a társadalom A társadalmi identitás Élettörténet és narratívák. Az „én” és a  (Allport szerint).

halima
Download Presentation

Identitás és élettörténet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Identitás és élettörténet Társadalomlélektani összefüggések

  2. A mai előadás témái • Az „én” és az önmagunkról való tudás • Mi az identitás? • Az egyén és a társadalom • A társadalmi identitás • Élettörténet és narratívák

  3. Az „én” és a (Allport szerint) • Miért nem volt hajlandó hosszú ideig foglalkozni a  az „én”-nel? • „én” = „lélek” – tehát tudománytalan • terminológiai bizonytalanságok – az „én” mihez kapcsolódik (tudat, megismerés, a kultúra szubjektív szerveződése stb.) • „én” (helyett) = „proprium” (saját magam érzete, ennek egysége)

  4. Nyugati társadalmak – én-felfogás • Empirista szemlélet: a lelki folyamatok ugyanolyan magyarázatot igényelnek, mint a természeti jelenségek. • Racionális szemlélet: az én-élményen alapuló abszolút tapasztalásból kell kiindulni („Gondolkodom, tehát vagyok.”) • Romantikusok:az én-élmény tudattalan komponenseit kell keresni (álmok, vágyak, képzelet) • Poszt-strukturális én-felfogás: alternatív narratívákra bontja fel az ént

  5. Az önmagunkról való tudás öt válfaja (Neiser szerint) • Ökológiai én:a fizikai környezetre vonatkoztatva (vizuális és kinesztéziás benyomások alapján) észlelt én • Személyközi én: érzelmi kapcsolat és kommunikáció specifikus jegyei alapján, a személyközi interakcióban alakul ki • Kiterjesztett én:a személyes múltbeli élmények és a jövőre vonatkozó anticipációk, fontos eleme: az EMLÉKEZET (epizodikus és forgatókönyvi)

  6. Az önmagunkról való tudás… (folyt.) 4.Személyes én: annak tudata, hogy a tudatom csak az enyém; megélésmódja egyéni, Jung extrovertált-introvertált dimenziójához hasonló. 5. Konceptuális én:előfeltevések rendszeréből kialakuló én-fogalom (pl. társadalmi szerepek és hovatartozás, hipotetikus belső entitások [lélek]) – területei: fizikai test; személyközi érintkezések; mit tettünk és mit fogunk tenni; gondolataink és érzelmeink jelentése

  7. Az Én

  8. Mi az identitás? • Komplex válasz arra az egyszerű kérdésre: „Kivagyok én?” • Válaszok: • individuális jellegűek, azaz önjellemzések (pl. „okos”, „szorgalmas” stb.) - személyiségjellemzők • társadalmi jellegűek, azaz belehelyezik az egyént a család, a szakma, az etnikum, az ország stb. társadalmi környezetébe - csoportvonatkozások

  9. Az identitás rétegei • Személyes azonosság: saját létünk folyamatos létezésének élménye; annak élménye, hogy „én vagyok,aki vagyok”; ha megszakad, akkor ez patológiás következményekkel jár • Helyzeti identitás: az anonim interakciókban az én definiálása (lásd Goffman és az etnometodológia) – a Johari-ablak modelljében foglalt összefüggések

  10. Az identitás rétegei (folyt.) • Strukturális és történeti felfogás: • a személyes identitás nem alakulhat ki másként, csak külső referenciákhoz képest (pl. nemzeti identitás) • az én külső társadalmi kategóriákkal (közvetítések révén) való kapcsolat segítségével jön létre • A társadalmi struktúra külső referenciális kereteihez köti az én kialakulását

  11. Egyén és társadalom(Robert Lane alapján) • A személy hogyan helyezi el önmagát az adott társadalomban? • önmaga: identitása • társadalom: az emberi szerveződések univerzuma Ennek a két tényezőnek a kölcsönhatása: • az „eszmék”: mit és kit érdemes követni? Mi az igazság? Stb. • Az „idő” és a „hely” mely koncepcióit kell használnunk? • Ez a saját identitás konstruálása

  12. Identitáskonstruálás • Az egyén elhelyezi önmagát az emberi szerveződésekben, s ekkor legalább a következő két állásfoglalást teszi meg: • Az egyén viszonya ezekhez a szerveződésekhez (az eltérések és hasonlóságok kinyilvánítása) – ez az egyén individualizmusa • A szerveződések közötti viszonyt érintő állásfoglalás: a státus kérdései, a konfliktusok körülményei stb.

  13. Az identitáskonstruálás társadalmi feltételei • A modern társadalom individualizációja. • Az egyetemes emberiség („nembeliség”) mint identitás-keret. • Ezen pólusok között a társadalmiközvetítés! Azaz léteznek-e reális csoportok, amelyek révén ez a közvetítés megvalósul? • A modern társadalmakban ez problematikus. • Identitás-diffúzió (Erikson)

  14. Társadalmi identitás • A cselekvések sora beágyazódik az élettörténetbe • ezek az önéletrajzi narratívák számos ponton találkoznak a társadalomtörténeti narratívákkal • A kettő kölcsönhatásában formálódik a pszichoszociális identitás(Erikson).

  15. Társadalmi identitás (folyt.) • Nemzeti, vallási, nemi, generációs, világnézeti kategóriákat a szocializáció folyamatában sajátítjuk el. • Ezután magától értetőségekként fogadjuk el. • A társadalmi identitás tartalmazza azokat a kategoriális rendezőelveket, melyeket a társadalom az egyének nagycsoportjainak észlelését megkönnyítendő bocsát tagjai rendelkezésére. Pl. a (magyar) nemzeti identitás

  16. Nemzeti és/vagy etnikai identitás • A magyar nemzethez való tartozás kategoriális rendje(i). • Eltérő jelentéseket tartalmaz: születés / önbesorolás útján • Nem mindegy, hogy: lakóhely, állampolgárság, anyanyelv • Identitás-váltás? (lehet? nem lehet?)

  17. Negatív identitás • Akkor alakul ki, ha kizárt a pozitívérzésekkel kísért identitás kialakulása. • A „ki vagyok én?” kérdést a „ki nem vagyok?” kérdésre adott válasszal válaszolja meg. • Az egyik legfontosabb identitáskonstruáló és szocializációs elv ilyenkor a „titok”. • Pl. az államszocializmus idején (vallásos meggyőződés, a „nem megfelelő” származás stb.)

  18. Élettörténet: az identitás elemzésére alkalmas módszer Hogyan valósul meg az élettörténet folyamatossága? • Biogenetikai felfogás:az ember mintorganizmus fejlődése az adott filogenetikai program szerint lezajló ontogenezis. • Szociogenetikus felfogás: a személyiség fejlődése = szocializáció.Az életkori változások mindenekelőtt a társadalmi helyzetben, szerepekben, jogokban, normákban stb. (és az egyén társas tevékenységének struktúrájában) bekövetkezett változásoktól függ. • Személyiségelvű felfogás: a szubjektum én-tudata kerül előtérbe – a személyiség fejlődésének alapja (az organizmus fejlődésétől eltérően) saját életcéljainak, értékeinek (alkotó) alakítása.

  19. Életkori kategóriák és vonatkoztatási rendszerük • EGYÉNI FEJLŐDÉS • A TÁRSADALOM ÉLETKOR SZERINTI TAGOLÓDÁSA • A KULTÚRA ÉLETKORI SZIMBOLIZÁCIÓJA

  20. Életkori kategóriák és vonatkoztatási rendszerük (folyt.) • Életidő: az élet tartama; kronológiai határok • Életciklus:az a feltételezés jellemzi, hogy az élet folyása bizonyos törvényszerűségeknek van alárendelve = állandó körforgást alkotnak (születés – növekedés – érés – öregedés – halál); az egyén elsajátít, betölt, majd fokozatosan elhagy meghatározott társadalmi (foglalkozási, szülői, családi stb.) szerepeket, azután utódai ugyanezt a ciklust ismétlik. • Életút: az egyéni fejlődés nem pusztán egy „megadott téma” variációinak összege, hanem KONKRÉT TÖRTÉNET = ÉLETTÖRTÉNET

  21. Élettörténet és sors Az egész személyiség és az én-tudat egyéni fejlődésének periodizációja: • Biológiai, pszicho-fiziológiai, etológiai aspektus: a kritikus / szenzitív periódusok fontossága • Szociológiai aspektus: a fejlődés szociális átmeneteit, fordulópontjait vizsgálják – a változásokat gyakran külön társadalmi rítusok kísérik

  22. Élettörténet és sors (folyt.) Normatív életkori válság: • a kritikus periódusok és a társadalmi átmenetek pszichológiai átrendeződéssel járnak • ennek vizsgálata: • Nomotetikus életútelemzés: a statisztikai „átlagegyén” életútjának szerkezetét tárják fel. • Idiografikus megközelítés: egy konkrét személy élettörténetének feltárása (a) pszichobiográfia (pszichoanalitikus interpretáció) 3. Narratív elemzés: az élettörténeti „események” elbeszélése, szerkezete, koherenciája mentén történő vizsgálódás

  23. Az emberi fejlődés nyolc szakasza (Erikson)

  24. Én-ontológiák(Hankiss Á., 1980)

  25. Narratívumok és az az én • Az ember koherens kapcsolatot próbál létesíteni életének eseményei között. • Definitív kritériumai: • egy értékelt végpont létezése: a kiválasztott végpont felől adódó értelmezési keret, sajátossága: értékkel telített • Relevancia: azok az események, amelyek a célállapot felé vezetnek • Rangsorolás: értelmes sorrend (az időbeliség és a relatív fontosság alapján) • Oksági láncolatok: minden esemény egy korábbi következménye • Demarkációs jelek: a „keret”, a kezdet és a vég szabvány jelzései

  26. Nem egyetlen elmesélhető élettörténetünk van • Az élettörténeti tények, adatok nem változtathatók meg. • De mindig a helyzettől és az alkalomtól függ, hogy mit emelünk ki emlékezetünk tárházából. • Taktikák, játszmák:(a) önigazolás, (b) célszerű alkalmazkodás, (c) hízelgő önbemutatás • A „jó benyomáskeltő” önéletrajz:üzletág és politikai imázs

  27. Posztmodernitás és életút AZ ÉLETÚT DEKONSTRUKCIÓJA: AZ UNIVERZÁLIS ÉLETSZAKASZOK PSZICHOLÓGIAI MODELLJEIT ALÁTÁMASZTÓ FELTEVÉSEK HIBÁSAK! HIBÁSAK?

  28. A rendszerváltás 1990-es parlamentje (Pataki F. kutatásai) • A Parlamenti Almanachnak szánt rövid önéletrajzokat elemezve feltárt összefüggések: • „kemény” szociológiai változók mentén: fiatal, férfi túlsúlyú (maszkulin), értelmiségi, családcentrikus, szakmai pályájukon sikeres emberek • „lágy” szociálpszichológiai változók: az eredet és az „ősök” fontossága (tájegységi tradíciók, felnevelő család: értelmiségi és „kisember pátosz”)

  29. Képviselői önéletrajzok (Kovács Éva kutatásai) • Akik dicsekedhettek volna ellenzéki múltjukkal: nem tették • A nem-ellenzékiek viszont igyekeztek ellenzékinek feltüntetni magukat • A volt pártfunkcionáriusok pedig igyekeztek úgy tenni, mintha egyszerű kishivatalnokok lettek volna

  30. Társadalmi-politikai traumák és élettörténeti kutatások • Holocaust-kutatások: a túlélő identitás, a következő generáció „terheltségei” (Vö.: Erős Ferenc: Az identitás labirintusai, Janus, Osiris, Bp. 2001) • Az ötvenhatos elitéltek gyermekei: a „titok” terhe (Vö.: Körösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne: Titokkal a lelkemben éltem. 1956-os Intézet, Bp. 2000) • Élettörténetek és vallásosság a diktatúrában: a Rákosi- és Kádár-rendszer viszonyai közepette a „nyertes” és „vesztes” élettörténetek (Vö.: Bögre Zsuzsanna: Vallásosság és identitás. Dialóg Campus Kiadó, Bp. és Pécs, 2004.)

  31. Politikai identitás és élettörténetek Mi a politikai pszicho-biográfia? Most csak egy példa: Losonczy Géza börtönpszichózisban és haláltusában feltörő szaggatott szavainak (a foglárok által vezetett feljegyzései alapján történő) elemzése (Kövér György kutatásait is felhasználva)

  32. FOLYTATÁS!! A KÖVETKEZŐ FÉLÉVI KÜLÖNBÖZŐ SPECIÁLIS KOLLÉGIUMAIMBAN!!! (de még nincs vége, mert…)

  33. Következik a házi feladat • ÉLETTÖRTÉNET(EK) • Feladat: az előadás szempontjait figyelembe véve, valamint a tematikában található szakirodalmak felhasználásával vagy egy elméleti eszmefuttatást és/vagy legalább egy konkrét személy „élettörténetét” (egy jelentős epizódját stb.) feldolgozni, értelmezni • HATÁRIDŐ: MÁJUS 10. (mert ekkor írják a következő Zh-t is)

More Related