Családközpontú szolgáltatások bemutatása TÁMOP-3.1.6-11/3-2011-0002

1. Családközpontú szolgáltatások bemutatásaTÁMOP-3.1.6-11/3-2011-0002 Aczél Anna - Locsmándi Judit Budapest, 2012. november 30.

2. Változások mérföldkövei 1997 Integráció 2003 „Szolgáltató” iskola 2004 Az EU tagállamaként

3. Projekt-zárszámadás • Prizmareferencia – 2011-2012./TÁMOP-3.1.7. • Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése • Pedagógusképzés – 2010-2012./TÁMOP-3.1.5. • Szervezeti tudás, intézményi implementáció, új szolgáltatások a Prizma EGYMI-ben • Angyalföldi Komp – 2009-2010./TÁMOP-3.1.4. • Kompetencia alapú oktatás elterjesztése innovatív intézményekben • Kaptár-projekt – 2009-2010./TÁMOP-3.1.6. • Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése • HÍD-projekt– 2006-2008./HEFOP-2.1.6. • Konzorciális együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése érdekében • Messzelátó-projekt – 2004-2006./HEFOP-2.1.2. • A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén

4. Kaptár-projekt Együttműködés Hálózatépítés Szolgáltatásbővítés

5. A kaptár-projekt célja • Legyünk felkészültek! • Pedagógusi környezet • Intézményvezetői környezet • Tudjunk szolgáltatni! • Szolgáltatások adaptációja, kidolgozása, minőségi fejlesztése • Legyünk képesek egymástól tanulni! • Jó gyakorlatok összegyűjtése, tudások tapasztalatok átadása, disszeminációja

6. A jelen kihívásai • TÁMOP-3.4.2.A-11/1 – Sajátos nevelés igényű gyerekek integrációja– Útravaló projekt • TÁMOP-3.1.6-11/3 - Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében

7. A projekt főbb célkitűzései • Szolgáltatási lehetőségek biztosítása gyerekek, tanulók, pedagógusok, szülők számára; • Eszközbeszerzés, eszközkölcsönzés biztosítása; • Szolgáltatások kiterjesztése a korai fejlesztés időszakára; • Infokommunikációs akadálymentesítés

8. Családközpontú szolgáltatások • tanácsadás • felkészítés • eszközkölcsönzés

9. KORAI FEJLESZTÉS TÖRTÉNETE Maria Bruckmüller írja: „Minél jobban és minél korábban illeszkedik be a fogyatékos a társadalomba, annál önállóbban és annál magasabb teljesítményszinten fogja az életkor előrehaladtával a társadalomban a helyét elfoglalni.” (1971) Katona Ferenc az időtényezőre hívja fel a figyelmet: „Az agy működése a születés utáni hónapokban rendkívül plasztikus. Ez a plaszticitás azonban idővel rohamosan csökken. A fejlődés megfordíthatatlan, nem gátolható, hanem kóros formában, eltorzulva halad tovább… A 2-3 éves gyermek kezelésében a legnehezebb feladat, hogy a már kialakult tartási, mozgási, érzékelési, stb. eltorzulásokat valamilyen módszerrel csökkentsük.”(1979)

10. Atzesberger szerint: „A korai pedagógiai gondoskodásnak az önellátás beindítása, a világ felé fordulás, figyelemébresztés a célja, ami szenzo-motoros és kontaktusszerű képességek kibontakozását teszi szükségessé.” (1970) Lányiné szerint a korai nevelésen az óvodáskor előtti nevelési beavatkozást értjük, mert a gyermek számára „Az első három életév igen nagy jelentőségű, mind a szociális, az interperszonális kapcsolatok alakulása, mind az érdeklődés, az ismeretszerzés motiváció, mind az alapvető kognitív folyamatok szerveződése szempontjából.” (1985) Baumann a korai gondozást egy „pedagógiai-terápiás háromszög”-nek nevezi, ami nem más, mint „A korai gondozó, az anya és a gyermek egyidejű jelenléte azzal a kimondott céllal, hogy segítsenek a fogyatékos,vagy fogyatékosság szempontjából veszélyeztetett gyermeken, és ezzel kapcsolatban a szülők kapjanak tanácsokat.”

11. Kissné Haffner Éva szerint: „A család és a gyermek igényeihez alkalmazkodó, a szocializációt szolgáló, segítőszakemberek által nyújtott segítség, mely az interperszonális kapcsolatok alakulását, az érdeklődést, az alapvető kognitív folyamatok szerveződését, a motivációt igyekszik támogatni.” (2012)

12. AZ INTÉZMÉNYES FORMA KIALAKULÁSA Ranschburg Pál és Tóth Zoltán: „a fogyatékosokról való gondoskodásnak a bölcsőtől a sírig kell tartania.” 1964: „Szülők iskolája”: nem a gyermeket kell kiszakítani a családból, hanem a szülőnek kell segítséget nyújtani.” Kezdetben a korai nevelés az iskoláskor előtti, elsősorban óvodai nevelést jelentette Hetvenes években felismerték, hogy az óvodai nevelés nem korai nevelés, hanem már késői beavatkozás! (Bach, 1974) Külföldön a 60-as évektől, Magyarországon a 70-es évektől beszélhetünk korai fejlesztésről

13. 1981. megnyílik a Bárczi G. TanárképzőFőiskola Gyakorló Óvodája, ebben 2-4 éves, főleg Down szindrómásoknak egyéni és csoportos foglalkozás kezdődik. 1990-es évek: egyre fiatalabb gyermekek jelentkeznek 1992: Budapesti Korai Fejlesztő Központ, majd több vidéki központ alakul. 1993: Oktatási törvény - jogi szabályozás. A képzésben, továbbképzésben is megjelenik a korai intervenció

14. PROBLÉMÁK Főleg a nagyvárosokban, gyakran a lakóhelytől távol van a fejlesztés A szülőknek kevés a választási lehetősége Sokféle módszer, eljárás van párhuzamosan A tájékoztatás hiányos A szabályozás nem egyértelmű Nincs egységes nyilvántartás

15. Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központ 2002: előkészület, 2003: megnyitás: 20 gyermek, 3 pedagógus jelenleg: 70 gyermek, 8 pedagógus Állami normatíva illeti meg az intézményt 0-5 éves korú, értelmileg akadályozott, elsősorban Down szindrómás csecsemők és kisgyermekek vizsgálata, korai fejlesztése, családi nevelésük segítése 3-6 éves, integrációban részesülő gyermekek speciális fejlesztése Gyógypedagógiai vizsgálat, tanácsadás Az otthoni foglalkozások megkönnyítésére játék, eszköz, szakirodalom, videó, cd kölcsönzése Szülőklubok, szülőtréningek szervezése ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatóinak gyakorlati helye

16. Ellátás formái Komplex gyógypedagógiai vizsgálat Egyéni fejlesztés: minden gyereknek a saját fejlődési üteme, képessége határozza meg a foglalkozások tartalmát. Játékos formában történik a nagy- és finommozgások, a kommunikáció fejlesztése, illetve az értelmi fejlesztés. A szülővel együtt, az eredményeket és a tennivalókat megbeszélve zajlanak az együttlétek.

17. Ellátás formái Csoportos fejlesztés: A szocializáció szempontjából különösen fontos foglalkozási forma. A gyermekek az első közösségi élményüket itt szerzik. Megtanulnak a társukra figyelni, kivárni, alkalmazkodni. Egymás mellett tevékenykednek, kapcsolatot teremtenek egymással, miközben tornáznak, játszanak, mondókákat, énekeket tanulnak, festenek, firkálnak. Mindezeket az anyával együtt, gyógypedagógus irányításával végzik.. A szülők ötleteket kapnak az otthoni gyakorláshoz, beszélgethetnek más szülővel, tapasztalatokat cserélhetnek.

18. Ellátás formái Dévény-féle terápia (DSGM): Dévény Speciális Manuális Technika, Gimnasztikai Módszer. Hatására a mozgásban jelentős fejlődés figyelhető meg. Szenzomotoros terápia: célja a szenzoros (auditív, vizuális, taktilis, vesztibuláris, proprioceptív) és motoros rendszerek integrációjával az idegrendszer érési folyamatainak beindítása. Formája: home-training

19. Ellátás formái Mikrocsoportos mozgásfejlesztés: A foglalkozások során a gyermekek mondókákkal, énekekkel kísérve játékos formában végzik el a gerinc- és lúdtalptorna gyakorlatait, illetve haladnak végig a speciális, e célok fejlesztésére kialakított akadálypályákon. Egyéb szolgáltatások: Országos Down Dada szolgálat, Down Ambulancia

20. HOGYAN, MERRE TOVÁBB? ÉLET A „KORAI” UTÁN • A 2-3 éves gyermekek egy része bölcsődébe megy, mely lehet hagyományos vagy fejlesztő bölcsőde • A (3)-4 éves korú gyermekek általában óvodába kerülnek, mely lehet integráló vagy gyógypedagógiai óvoda • Az integrációban részesülő gyermekek (2-6 évesek) gyakran visszajárnak fejlesztésekre atámogató- szolgálat keretein belül

21. KORAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS FORMÁI HAZÁNKBAN Komplex gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi vizsgálat, tanácsadás Fejlesztő foglalkozások Fejlesztő foglalkozások különböző intézményekben Utazó tanári szolgálat (Portage-modell) Tanfolyamszerű, többnyire nyaraltatással egybekötött programok Szülő-klubok Célzott, kiscsoportos foglalkozások,pl. zeneterápiás foglalkozás,játszóház, terápiás úszás Beszélgető kiscsoportok

22. KORAI FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI Budapest: Dévény Anna Alapítvány – mozgásfejlesztés Budapesti Korai Fejlesztő Központ – komplex terápia, fejlesztés Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központ – értelmileg akadályozott gyermekek korai fejlesztése Tunyogi Erzsébet Gyógyító Játszóház Alapítvány a Halmozottan Sérült Gyermekekért – komplex terápia, családterápia Vízipók Képességfejlesztő és Úszásoktató Integrált Egyesület – hidroterápia, egyéni és csoportos úszásoktatás Gézengúz Alapítvány a Születési Károsultakért – komplex terápia, fejlesztés Nemzetközi Pető Alapítvány és Intézet – korai fejlesztés, óvodai, iskolai nevelés, oktatás ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ - hallássérült, értelmileg akadályozott és megkésett beszédfejlődésű gyermekek korai fejlesztése Vidék: Korai Fejlesztő Központ: Szombathely, Nagykanizsa, Pécs, Szeged, Sopron, Győr, Debrecen, Kaposvár, Nyíregyháza

23. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!