Milyen válságban vagyunk ? Közgazdász Vándorgyűlés , Pécs

1. Milyenválságbanvagyunk?KözgazdászVándorgyűlés, Pécs Mellár Tamás, egyetemitanár

2. A magyarválságtermészete • Válságban van-e a magyar gazdaság? • A tények azt mutatják, hogy igen • Alacsony és csökkenő a gazdasági növekedési ütem • Magas a munkanélküliségi ráta, stagnáló a foglalkoztatás • Tartósan csökken a beruházás és a fogyasztás • Krónikus költségvetési hiány (5-7%) és magas államadósság • Kedvezőtlen kilátások a közeljövőre nézve: -1+1%-os növekedés, növekvő államháztartási hiány és/vagy drasztikus megszorítások • Mi az oka a mai magyar válságnak? • Szélsőséges (jobb és bal) válasz: a piacgazdasági áttérés és a külföldi tőke tevékenysége, Magyarország gyarmattá vált • Hivatalos kormányzati válasz: a nyolc év terhes öröksége, a világgazdasági válság és az euro-zóna válsága • Az ellenzék válasza: a kormány hibás gazdaságpolitikája

3. Külső magyarázó tényezők • A világgazdasági válság mint magyarázó tényező • Nagy hagyománya van ennek: ‘70-es évek cserearányromlás, begyűrűződés, 2008ősze hasonló diagnózis • A mai világgazdasági helyzet tényleg bizonytalan, de még nincs újabb válság-szakasz, ennek még nem jelentkezhetnek negatív hatásai (lásd az EU és a visegrádi országok növekedési adatait) • Azország-válságok (Görögország, Portugália, stb) negatívkövetkezményei – mégnemszámottevőekránknézve • A múlt öröksége • Nagy külső és belső adósság – ez valóban teher, ami csökkenti a mozgásteret, de nem lehetetleníti el azt – egy éve nagyobb volt a gazdaságpolitika mozgástere mint ma, és a növekedési ütem is magasabb volt (a potenciális pálya 3% volt, most pedig csak 1,5%) • Múlasztások és halasztások – ez is kétségtelen teher, de a valódi szembenézés ezekkel még el sem kezdődött

4. A gazdaságpolitika megfelelősége • A külső minták követése • Keresletélénkítő versus keresletvisszafogó politika (keynesi monetáris-fiskális mix) – elégtelennek bizonyult, mert szükségképpen stop-go politikát eredményezett • Kínálatösztönzés politikája, a ‘80-as–‘90-es években volt új, de sehol sem bizonyította sikerességét • Exportvezérelt, paternalista gazdaságpolitika, az állam próbálja kivédeni a piac negatív hatásait, de ez csak akkor lehet sikeres, ha erőteljes és hatásos modernizációs része van • Azelmúltmásfélévgazdaságpolitikája • Eklektikus: kínálatösztönző, neokonzervatívegyfelőléspaternalistamásfelől • A jelenségekrereagálésnem a kiváltóokokra, a cél-eszközmechanizmusokazonosításahiányzik, hatástanulmányokrendrenemkészülnek, sok benne azimprovizáció

5. A krónikus szerkezeti válság elemei I. • Alacsony produktivitás (1. probléma) • A hozzáadott érték-tartalom lassú növekedése, a bruttó termeléshez képest (3% versus 4%) • Az alacsony feldolgozottságú termékek túlsúlya, a komplett termékláncok hiánya • Duális gazdasági szerkezet (2. probléma) • Akülföldi tulajdontöbbségű vállalkozások nagy dinamizmusa és elszigeteltsége, mert nincs számottevő hazai beszállító • A GDP és a GNI (a megtermelt és a felhasználható jövedelem) elszakadása egymástól • Következmény: kellemetlen makroökonómiai aritmetika • Abruttó termelés vagy a GDP alapján kalibrált felhasználások szükségképpen túlelosztáshoz vezetnek • Tehát nem feltétlenül a nagy állam, vagy a paternalista állami szándék okozza a túlelosztást

6. A bruttó termelés és a hozzáadott érték alakulása

7. A GDP és a GNI alakulása

8. A krónikus szerkezeti válság elemei II. • Területi egyenlőtlenségek (3. probléma) • Óriási fejlettségbeli különbségek az ország egyes részei között • A különbségek nem csökkennek, hanem nőnek • Elöregedő társadalom, alacsony foglalkoztatás (4. probléma) • Romló eltartott–eltartó viszony, fenntarthatatlan nyugdíjrendszer • Termelékenységi paradoxon, a termelékenység 80%-kal nőtt, a reálbér pedig csak 20%-kal a rendszerváltás utáni időszakban • Növekvő jövedelemkülönbségek (5. probléma) • Növekvő és egyre nagyobb jövedelemkülönbségek: a legalsó és legfelső jövedelmi tized közötti arány a rendszerváltási időszaki 1:4-ről tartósan 1:8érték körül alakul az utóbbi években • A (jövedelemszerinti) középosztály egzisztenciális megrendülése, lecsúszása Az utolsó két problémakörre van nemzetközi példa, az első három azonban „magyar specialitás”

9. Mit nem kéne tenni? • Az adósság elleni harcot megtenni a gazdaságpolitika meghatározó elemének. Azért nem, mert • ez csak egy jelenség és nem ok, a valódi ok a produktivitáshiány és a duális gazdaság • a gyors csökkentés vagy a vagyon elherdálásához, vagy a növekedési potenciál további romlásához vezethet • A jóléti államot leépíteni • Azért nem, mert nem ez az oka a túlelosztásnak és az eladósodásnak • A humántőke fejlesztése nélkül nem lehet komoly és tartós növekedést elérni • A perverz jövedelemelosztást (egykulcsos szja) fenntartani • Azért nem, mert tovább rontja a középosztály túlélési esélyeit • Mert nem szolgálja a piaci bővülését, a fogyasztás növekedését

10. Mit kéne tenni? • Vidéken munkahelyeket teremteni a mezőgazdasági, élelmiszer és megújuló energia szektorokban • mert ott igazán magas a munkanélküliség • mert ebben van komparatív előnyünk és hagyományunk • Mert ez lehet hosszú távon fenntartható • A gazdasági szerkezetet jelentősen átalakítani • Magasan feldolgozott termékek előállítása, hogy javuljon a hozzáadott érték-arány és kevésbé legyen konjunktúra érzékeny • Munkaintenzív technológiák alkalmazása, hogy felszívja a munkaerő-felesleget • Olyan termelési rendszerek elterjesztése, amelyek csak lazán kapcsolódnak a nemzetközi munkamegosztásba, hogy ne legyen a hazai gazdaság sebezhető • Olyan újfajta kistermelői együttműködések létrehozása, amelyek fel tudják venni a versenyt a nagy monopóliumokkal

11. Van-e elég mozgástere a gazdaságpolitikának? • Mennyire vagyunk kényszerpályán? • Mindig van lehetőség a változtatásra, csak a prioritásokat kell átrendezni • Progresszívjövedeladózásés/vagyvagyonadóbevezetése • Agazdasági támogatások radikális átrendezése • A bürokrácia leépítése, a korrupció mérséklése, kifehérítés • Tud-e a a gazdaságpolitika segíteni az előzőekben felsorolt feladatok végrehajtásában? Igen • Hatékonyversenyszabályozás, piacvédelem • A gazdaságiháttérintézményekkiépítése, piacépítés (pénzügyiinfrastruktúra, felvásárlásirendszer) • Kistérségiszintűgazdaságitársaságoklétrehozása (infrastrukturálisháttér, szakemberekbiztosítása) • AzÚjSzéchenyiTervéletrekeltése (vállalkozásösztönzésésfoglalkoztatásnövelés)

12. Köszönöm a figyelmet!