Felelősségünk a teremtett világért “ Minden általa és érte teremtetett ” ( K ol 1,16b)

1. Felelősségünk a teremtett világért“Minden általa és érte teremtetett” (Kol 1,16b) • A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről(2008)

2. 1. A környezeti problémák természete • A természeti környezet gyorsuló pusztulása és a globális klímaváltozás immár realitás. Hatását az emberek szó szerint saját testükön érzik: hőség és aszály, viharok, heves esőzések és terjedő betegségek. A tudományos kutatási eredmények világossá teszik, hogy szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás.

3. 2. A környezeti krízis okai • Sokáig abban a tévhitben ringattuk magunkat, hogy a környezeti problémák oka a nem megfelelő technológiák alkalmazása, és a technika fejlődése majd automatikusan megoldja valamennyi gondunkat. Természetesen ki kell használni az újtechnológiailehetőségeket. • A globális térben korlátozás nélkül áramló tőke azonban szigorú versenyre kényszeríti az egyes országokat.

4. 3. Assisi Szent Ferenc az ökológia művelőinek védőszentje • A környezet megóvása több, mint a jelen és a jövő generációk méltó életkörülményeinek biztosítása, hiszen az ember Istennel, a többi emberrel, és a teremtett világgal való kapcsolata szoros egységet alkot.

5. 4. Az ember és a teremtett világ kapcsolata a filozófiai reflexió tükrében • A különböző filozófiai gondolatrendszerek és a keresztény hit is felismerik annak sürgető szükségét, hogy az emberi társadalom és a teremtett világ, vagyis a természeti környezet kapcsolatának kérdésére választ adjanak. • Az egyes ökofilozófiai áramlatok és a keresztény teológiának a teremtés megőrzésével, és az ehhez kapcsolódó társadalmi és gazdasági kérdésekkel foglalkozó része rendkívül összetett képet mutat. • Ebbe a keretbe illeszkedik a katolikus teológiának az ember és a teremtett világ viszonyáról alkotott reflexiója.

6. 4. Az ember és a teremtett világ kapcsolata a filozófiai reflexió tükrében • A. 1.„Erős” vagy „radikális” antropocentrizmus • Ez a megközelítés csak eszköz-értéket lát a természeti környezetben és így az ember–természet viszonyának minden erkölcsi vonatkozását tagadja. Ez a vélemény a társadalmak fejlődését legnagyobb részt csak mennyiségi értelemben vett gazdasági fejlődésnek értelmezi és úgy véli, hogy a technikai és információs fejlődés önmagában jelent megoldást minden társadalmi problémára. Számára ismeretlen az emberi szolidaritás fogalma. • A. 2. „Relatív” vagy „gyenge” antropocentrizmus • A mérsékelt antropocentrizmus legalább közvetett módon megengedi, hogy az embernek erkölcsi kötelességei is vannak a természeti környezettel szemben. Ennek alapját az a törekvés adja, hogy a lehető legnagyobb jólétet biztosítsuk a magunk számára, amely még hosszú távon is fenntartható.

7. 4. Az ember és a teremtett világ kapcsolata a filozófiai reflexió tükrében • A relatív antropocentrikus elméletek közé sorolható az ún. isteni adomány modellje is, amely már nem pusztán a filozófiai gondolkodás területéhez tartozó etikai modell, hanem a zsidó-keresztény hagyomány alapján álló ökológiai teológia. • Értékelés:Mind az erős, mind pedig a gyenge vagy relatív antropocentrikus modellek hátránya, hogy nem alapozzák meg kellő módon az ember természeti környezettel szembeni erkölcsi kötelességét annak az ember számára történő hasznosságán túl. Ha az erkölcsi jó alapja az ember számára történő hasznosság, akkor minden olyan cselekvés megengedett, amely az ember jólétét növeli.

8. 4. Az ember és a teremtett világ kapcsolata a filozófiai reflexió tükrében • B.A nem antropocentrikus elméletekeltérő filozófiai irányzatok széles tárházát jelölik. Ezek az álláspontok tagadják az embernek a természeti környezetben elfoglalt kitüntetett szerepét, vagy legalábbis kiemelt fontosságot tulajdonítanak a környezet védelmének az ember érdekeitől függetlenül is. • Ezen elméletek két vonal mentén helyezhetők el, az egyik a B.1.természet önértékét hangsúlyozza, a másik pedig B.2. pszichológiai–kozmológiai valóságként fogja fel a környezetet, amelyet mélyökológiaként (Deep Ecology) vagy transzperszonális ökológiaként (TranspersonalEcology) határoz meg.

9. 4. Az ember és a teremtett világ kapcsolata a filozófiai reflexió tükrében • Értékelés • A mélyökológia a személyes lelkiismeretet úgy szélesíti, hogy a természeti környezet egyes létezőit a saját maga részeként fogja fel. az egyén feloldódik a totalitásbanEzt az elgondolást erőteljesen áthatja a panteizmus, ahol. • A transzperszonális ökológia szem elől téveszti, hogy bár nem az ember hozza létre a természeti környezet önértékét, de lelkiismeretében ő ismeri azt fel. • A mélyökológia hibája, hogy természettudományos fogalmakkal kíván lelki, társadalmi és etikai valóságokat magyarázni úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az ember és a természeti környezet közötti alapvető ontológiai (lételméleti) különbséget.

10. 5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi tanításában (SocialDoctrine of theChurch) • A keresztény környezetetika távolságot tart a radikális antropocentrizmustól, mert az a természeti környezetet csak a jelen generáció közvetlen haszna szempontjai szerint veszi igénybe, sokszor még korunk embere számára is rövidlátóan kihasználó módon. Ez a magatartás ellentmond a Teremtő által az emberre bízott felelősségnek, amely arra hivatott, hogy a teremtett világot kertként őrizze és gondozza, figyelembe véve a jövő generációk érdekeit is.

11. 5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi tanításában (SocialDoctrine of theChurch) • A keresztény álláspont ugyancsak élesen különbözik az olyan ökocentrikus gondolkodástól, amely figyelmen kívül hagyja az ember és a természeti környezet emberen kívüli része között meglévő alapvető, lételméleti és a szorosan erre épülő erkölcsi különbséget. • A keresztény ember magatartása a filozófiai gondolkodási modellek közül tehát relatív antropocentrizmus, hitben gyökerező voltát tekintve pedig teocentrizmus, amely felismeri a természet önértékét is.

12. 5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi tanításában (SocialDoctrine of theChurch) • A keresztény környezetetika három egymásra épülő érték alapján áll, amit a teremtésről, a végidőkről és magáról az emberről szóló teológiai reflexió fogalmaz meg. • 1. A legsürgetőbb a természet ún. eszköz-értéke, amennyiben az a közjó része, és így az emberi méltóság védelmét és kibontakoztatását szolgálja (egészséges lakókörnyezet, víz, élelmiszer, a természet rekreációs értéke stb.). • 2. A teremtés szimbolikus értéke magára a Teremtőre utal, az ember Istennel való kapcsolatát mélyítheti el, hiszen a teremtett világ dolgaiból Isten egyértelműen felismerhető. • 3. Végül az „új teremtés” teológiai fogalma a természeti környezet beteljesülés-értékére, vagyis eszkatológikus távlataira mutat rá, amely a bennünket körülvevő világ jövőjének mélyebb, hitbeli jelentését adja. • Az ember magatartása tehát: Isten gondoskodó uralmában történő részvétel kell, hogy legyen (Vö. Ter 1,26-28: Imago Dei).

13. 5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi tanításában (SocialDoctrine of theChurch) • II. János Pál pápának a teremtett világ megóvásával kapcsolatos legfontosabb írása az 1990. év béke világnapjára írott „Béke a Teremtő Istennel, béke az egész teremtett világgal” kezdetű üzenete. Ebben a kollektív önzés és a biztonság kérdése kapcsolódik össze, hiszen a környezettel szembeni globálisan igazságtalan és felelőtlen magatartás komolyan fenyegeti az egész világ békéjét.

14. 5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi tanításában (SocialDoctrine of theChurch) • A Centesimusannusközvetlen kapcsolatot lát a környezetvédelem és az ún. humánökológia között. Ez utóbbi az ember élet- és munkakörülményeit, azaz a „munka társadalmi ökológiáját” is magában foglalja. A házasság és a család, amelyek a „humánökológia” legalapvetőbb struktúrái, az a hely, ahol az ember elsajátíthatja a világra és önmagára vonatkozó alapvető igazságokat és az ennek megfelelő életet.

15. 5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi tanításában (SocialDoctrine of theChurch) • Az Egyház társadalmi tanítását összefoglaló Kompendium a tizedik fejezetet a környezetvédelem komplex kérdéskörének szenteli. Minden tudományos alkalmazás értékmérője az ember méltóságának megbecsülése, amelynek együtt kell járnia az egész teremtés tiszteletével is. • A javak egyetemes rendeltetésének elve erkölcsi iránymutatásként arra szolgál, hogy feloldjuk azokat a kötelékeket, amelyek az ökológiai válságot a szegénységgel kapcsolják össze. A szegény országok ui. sokszor kényszerülnek természeti erőforrásaik felelőtlen kihasználására.

16. 6. Az Egyház szerepvállalása • Az ökológiai kihívásokhoz kapcsolódó kérdések megoldásához hatékonyan hozzájárulhat a keresztény hagyomány. • Az egyházi felelősség és a lelkipásztori cselekvés alapját és módját elsősorban nem a természet- és társadalomtudományok által valószínűsített események adják, hanem Jézus Isten országát hirdető tanítása, amely egy új életstílus kialakítását kívánja meg az egyéntől és a közösségektől egyaránt.

17. 6. Az Egyház szerepvállalása • Az új életstílus kialakítása azonban nem jelentheti pusztán néhány szokás vagy gyakorlat ésszerűbbé tételét. • Az új szemlélet az új ember magatartása, amely a Krisztus személyéhez és tanításához való megtéréséből következik.

18. 6. Az Egyház szerepvállalása • 1. A globalizáció káros hatásai miatt a helyi közösségek szerepe jelentős mértékben felértékelődhet az emberi élet fenntarthatósága szempontjából. Ezek létrehozása és fenntartása terén az Egyház komoly hagyományokkal és tapasztalattal rendelkezik: létező plébániai közösségek, lelkiségi mozgalmak, ezek tapasztalata, erkölcsi és lelki háttere.

19. 6. Az Egyház szerepvállalása • 2. A javak megosztása, az anyagi javak közössége: az igazságosság, a szeretet és a rászorultság alapján kell, hogy történjék, bölcsen és nagylelkűen. • Az anyagi javak jelszerű, prófétikus megosztása hatékony eszköznek látszik a jogtalan és bűnös fölhalmozás és kihasználás mentalitásával szemben.

20. 6. Az Egyház szerepvállalása • 3. Az Egyház feladatának tekinti annak szorgalmazását, hogy a közoktatásban a környezetvédelemre való nevelés kapjon kellő hangsúlyt, továbbá, hogy az egyházi vezetés alatt álló általános és középiskolákban, a hittudományi felsőoktatásban, a környezetvédelem és az ökológiai etika legfontosabb alapelvei és gyakorlati következményei bemutatásra kerüljenek.

21. 6. Az Egyház szerepvállalása • 4. Kívánatos, hogy a természet védelmével és az éghajlatváltozással foglalkozó más egyházakhoz tartozó intézményekkel, szervezetekkel, a tudományos élet képviselőivel, egyesületekkel és mozgalmakkal az Egyház minden szinten szoros kapcsolatot alakítson ki, és velük együttműködve, közösen keresse a megoldást a felmerülő kérdésekre.

22. 7. A keresztény szemléletű gazdasági és környezeti rend erkölcsteológiai alapjai A konkrét cselekvés a gondolkodásmódra épül

23. Gondolkodásmód „Gondolkodástokban megújulva alakuljatok át” (Róm 12,2) Ember van a gazdaságért ↔ Gazdaság van az emberért Gazdaság célja: profit maximálás Gazdaság célja: közjó(Genovesi, Beccaria) klasszikus (modern) közgazdaságtan emberközpontú közgazdaságtanok (ETTK 344, LE 22-27, CA 32-33) 88.: „A közgazdaság nem fizikai törvények által irányított gépezet, a társadalmi és gazdasági rend megteremtője nem a piac ármechanizmusa, hanem az emberi értelem és akarat.” (Muzslay, I. 1995) 89.: Hipotézis: „ha az ember gondolkodásmódja változik, változni fognak konkrét cselekedetei is, ennek alapján a gazdaság rendje és a világ rendje is, továbbá vele együtt az emberiség jövőjét meghatározó természeti környezet ügye is.” 90-91: „Az ökológiai válság: erkölcsi probléma” (II. János Pál) → egyben lehetőség is.

24. Gondolkodási paradigmák ERÉNYETIKAUTILITARIZMUS ARISZTOTELÉSZ, BENTHAM, J. AQUINÓI SZENT TAMÁS MILL, J. S. JÓobjektív, lét=jószubjektív, haszonelv ÉN kiteljesedés,valódi szükségleteimbena önmagára irányul, birtoklás, másik ember jólléte is benne van,ÉN-TEÉN-AZ BOL-eudaimoniahedonizmus- és haszon elv DOG-- egyéni tökéletesség a jó tevése által(élvezetek, haszon SÁG- közjóért való munkálkodás maximálása) - lelki élet ERÉNYa cselekvés motiválóimotivációk: birtoklás, hatalom, mértéktelenség OBJEKTÍV ÖNÉRDEK SZUBJEKTÍV ÖNÉRDEK (Fromm, E.) önzés (Fromm, E.) (közjó-gondolkodás)(Arrow lehetetlenségi tétele)  Hol van a haszon és az élvezet helye?

25. Hol van a haszon és az élvezet helye? „Annyiban jó ugyanis valami, amennyiben kívánatos és a vágyóképesség változásának végpontja. […] Ennek megfelelően azt a kívánatos dolgot, amely a vágyó- képesség változását relatív értelemben (ti. úgy, mint eszközt a végső határpont elérésére) lezárja, hasznos jónak nevezzük. Azt pedig, amit, mint végsőt kívánunk, s ami, mint egy bizonyos dolog, amelyre a vágyóképes- ség törekszik, teljesen lezárja a változást, erkölcsi jónak mondjuk. Az pedig, ami a vágyóképesség változását a kívánt dologban való megnyugvásként zárja le, nem más, mint a gyönyörködtető jó. […] Hasznos javaknak Pedig azokat nevezzük, amik önmagukban nem hordoz- nak olyasmit, ami miatt kívánatosak lennének, hanem azért kívánatosak, mert más jó elérésének eszközei. Ilyen például a keserű orvosság bevétele. Erkölcsi javaknak pedig azokat mondjuk, amelyek önmagukban hordoznak olyasmit, ami miatt kívánatosak. […] A jó ugyanis elsődlegesen az erkölcsi jóról állítható, a gyönyörködtető jóról másodlagosan, a hasznos jóról pedig harmadsorban.” (STh. I. q.5., a.6.)

26. Gazdasági – környezeti alternatíva az erényetika alapján Hol van a haszon és az élvezet helye? A „JÓ”-K HIERARCHIÁJA 1. Első a „jó”-k között: erkölcsi „jó” (erény), önmagában jó, célértéke van. A gyönyörködtető „jó”(~élvezet) az erkölcsi „jó” után helyezkedik el, önmagában jó, célértéke van. 1. 2. 2. 3. Haszonból Hasznosság Ahasznos „jó”eszköz,másvalamit szolgál, utolsó a „jó”-k között. Eszköz értéke van. (külső javak anyagi javak – Arisztotelész) 3.

27. Gazdasági – környezeti alternatíva az erényetika alapján Hol van a haszon és az élvezet helye? Erényetikai jó Utilitarista jó CÉL Erkölcs, erény, öröm élvezet Haszon, élvezet Erkölcs, erény ESZKÖZ Hasznosság • Smith • pék, hentes OBJEKTÍV ÖNÉRDEK SZUBJEKTÍV ÖNÉRDEK

28. Gazdasági – környezeti alternatíva az erényetika alapján (Alford-Naughton, 2004) A KÉTDIMENZIÓS GAZDASÁG A KÖZJÓ RÉSZEI: KIEMELKEDŐ JAVAK (VÉGTELEN ÉRTÉKEK) (Erkölcsi jó, cél) (Gyönyörködtető jó, cél) Társadalmi felelősség, a természet önértéke, bizalom, igazságosság, rekreációs értéke, szolidaritás pozitív externáliák önmérséklet, élet egy része Önmagukért törekszünk rájuk. ALAPVETŐ JAVAK (Hasznos jó, eszköz) Pizza, profit, beruházási javak, pénz eszközök, marketing stratégia… Más javak eléréséhez törekszünk rájuk < 2. 1. A piaci mechanizmusok az alapvető javak körében érvényesek Amartia Sen, Muzslay, I., Quadragesimo Anno 88, Centesimus Annus 40. reciprocitás, társadalmi tőke, boldogság paradoxon (jóllét)

29. Gazdasági – környezeti alternatíva az erényetika alapján A PROFIT TRÓNFOSZTÁSA Szemlélet- váltás célérték helyett eszköz érték haszon helyett hasznosság uralkodás helyett szolgálat Helye: az alapvető javak között A gazdálkodás célja: a közjó,a profitezt szolgálja Etikus vállalatok, környezettudatos vállalatok, alternatív kapitalisták, társadalmi vállalkozók, másért vállalkozók, keresztény vállalkozók, Focoláre - Közösségi Gazdaság vállalatai

30. Gazdasági – környezeti alternatíva az erényetika alapján Egyh. társ.-i tanításának Kompendiuma 329 A SZOLGÁLÓ GAZDASÁG Erkölcsi jó Gyönyör- ködtetőjó Erkölcs Környezet Társadalom Kultúra Végtelen értékek (Kiemelkedő javak) Hasznos jó Hasznos javak (Alapvető javak) Piacgazdaság Egyéni jóKözjóJó világrend GONDOLKODÁSMÓD GAZDASÁG

31. Gazdasági – környezeti alternatíva az erényetika alapján Utilitarizmus:a környezetnek csak hasznossági (eszköz) értéke van, a profitmaximálási célnak alávetve. 112.: Alkalmas-e az erényetikai gondolkodásmód a környezet ügyének kezelésére? Része-e a környezet a közjónak? Közjó: emberi kiteljesedés (Gaudium et spes, 26; Alford-Naughton, 55) - teremtményekkiteljesedése (beteljesedés érték) Róm 8,21-22; STh I, q.44, a. 4, ETTK 466- 467; CA 41.) - a természet javainak egyetemes rendeltetése (CA 31) - a közjó követelményei (ETTK 166) - a környezet javainak közjószág jellege is van (közjavak) A környezet része a közjónak, ügye céllá válik.

32. Gazdasági – környezeti alternatíva az erényetika alapján A természeti környezet kettős jellege A természeti környezet javai Alapvető javakKiemelkedő javak (Végtelen értékek) hasznos „jó”, eszköz, gyönyörködtető „jó”, cél, anyagi jellegű,érték jellegű, a természet önértéke alapján (eszköz érték)(szimbolikus érték, beteljesedés érték) A közjó részeként:(Alford- Naughton, 2004) Elosztott javakMegosztott javak Pizza, profit, fahasáb, rózsaszál Csend, erdő látványa, rózsa szépsége MagánjavakKözjavak Telek, alma, ing Óceán, klíma, környezetvédelem Látszólagos javak Valódi javak Cigaretta, szennyező anyagok gyógynövények, minden teremtmény „a piac még tökéletes működés esetén sem fogja megoldani a környezetszennyezési problémát, legfeljebb csak segít az erőforrások hatékonyabb elosztásában, mert a környezetvédelem elsősorban értékválasztási, és csak azután közgazdasági kérdés.” (Kerekes, S., Társadalom és gazdaság, 1990)

33. Hipotéziseink (89., 112.) validálási eredménye: - gazdaság: a szolgáló gazdaság modellje - környezet: 120.: „Az eddigiekből kiderül, hogy a természeti környezet érték jellege, és szoros összefüggése a közjóval […] azt követeli meg, hogy a klasszikus utilitarizmustól lényegesen eltérő módon gondolkodjunk róla. Ennek a másik gondolkodásbeli paradigmának az arisztotelészi – szenttamási erényetika és az Egyház társadalmi tanításának gondolatrendszere az alapja.” 122.: „Kiderült, hogy a válság leküzdésének útjai közé különösen is hozzátartozik az ember gondolkodásmódjának, szemléletének változása, amelyben a Krisztust követő hívek a kovász értelmében kiemelt szerepet kell, hogy vállaljanak.” Fegyverünk lehet a keresztény remény, amely közösséget teremtő, másokra irányuló remény is (XVI. Benedek pápa, Spe salvikezdetű enciklika, 48) „Ha kiárasztod lelkedet, fölébrednek, és megújítod a föld színét.” (Zsolt 104,30)