1 / 27

Tószegi-Faggyas KAtalin

Tószegi-Faggyas KAtalin. Kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete valamint jövőbeli lehetőségei. Kecskemét 2014. június 25. Nemzeti Vidékstratégia, Jogszabályok. Helyi élelmiszer-feldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program

stormy
Download Presentation

Tószegi-Faggyas KAtalin

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tószegi-Faggyas KAtalin Kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete valamint jövőbeli lehetőségei Kecskemét 2014. június 25.

  2. Nemzeti Vidékstratégia, Jogszabályok Helyi élelmiszer-feldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program • A helyi piacokra, helyi értékesítésre irányuló kezdeményezések ösztönzése • a hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása • a helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálás Több jogszabály módosítása könnyítette a helyi termékek piacra jutását: • Kereskedelemről szóló törvény • Kistermelői rendelet • Közbeszerzési törvény • Jövedéki törvény • Magyar Termék rendelet

  3. A kistermelők élelmiszer-előállítással kapcsolatos lehetőségei Kistermelői rendelet - A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet • Kistermelő, az általa kismennyiségben termelt és előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztónak és kiskereskedelmi, vendéglátó vagy közétkeztetési intézménynek értékesíti • Élelmiszerlánc-törvényre (2008. évi XLVI. tv.) épül, amelynek célja az élelmiszerlánc egységes és vállalkozásbarát ellenőrzési rendszerének megszervezése

  4. A különböző élelmiszerekre vonatkozó kismennyiségek felső határai PÉLDÁK • hetente 6, évente legfeljebb 72 db kifejlett vagy növendék sertést, juhot, kecskét, struccot, emut • hetente 10, évente legfeljebb 120 db 50 kg alatti malacot, 15 kg alatti bárányt, vagy gidát stb. vághat le és értékesíthet • hetente legfeljebb 200 db házi tyúkfélét, 100 db víziszárnyast vagy pulykát vághat le és értékesíthet • naponta maximum 200 liter tejet • naponta maximum 40 kg tejterméket állíthat elő és értékesíthet • évente összesen maximum 5000 kg mézet és méhészeti terméket értékesíthet • hetente legfeljebb 500, évente legfeljebb 20 000 db tojást értékesíthet • hetente 150, évente legfeljebb 5 200 kg savanyúságot értékesíthet • hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát • hetente 50 kg egyéb élelmiszert értékesíthet

  5. A kistermelő által végezhető élelmiszer-előállítással összefüggő szolgáltatások • Füstölés • Aszalás, szárítás, őrlés • Állat vágása és húsának feldolgozása • Ételkészítés (például: kenyér, tészta, pogácsa, befőtt, lekvár) • Terménytisztítás • Olajos magvak (olajsütés), gyümölcsök és zöldségek préselése, pasztörizálása

  6. A kistermelő élelmiszer-előállítására és forgalmazásra vonatkozó szabályok • A kistermelő felelőssége: • termékei jó minőségéért és a termékeit fogyasztók egészségéért • a forgalomba hozott élelmiszerek biztonságának és nyomonkövethetőségének garantálásáért • A jogszabályok megfogalmazzák az alapvető higiéniai követelményeknek való megfelelést. • A jogszabályok betartásával elkerülhető vagy csökkenthető az egészség veszélyeztetésének kockázata. • Jelölés: „Nyers tej, forralás után fogyasztható” „Nyers tejből készült”

  7. Higiéniai előírások • Higiéniai előírások élelmiszer-előállításhoz: • Elkülönített helyiség • Berendezések, eszközök, tárolók kizárólagos használata, annak tisztítása, fertőtlenítése • Megfelelő csomagolóanyag, edény használata • Termékvédelem a szennyeződésekkel szemben • Hulladék és szennyvíz tárolása és kezelése • Ivóvíz használata elsődleges termelésnél és a kapcsolódó műveletek során • Megfelelő egészségi állapotú személy

  8. Alaptermék, illetve az ettől eltérő egyéb termék • Az alaptermékeket közvetlenül termelik és nincsenek feldolgozva: • Nyers zöldség, gyümölcs, tej • Tojás, méz gomba, élőállat • Amennyiben további kezelésen esik át mint pl. tisztítás, darabolás feldolgozatlan termék: • Nyers hús, pucolt hal mint pl. érlelés, szárítás, őrlés feldolgozott termék: • Pasztőrözött tej, sajt, vaj, kolbász, lekvár, őrölt paprika Az ágazatokban a kistermelők nyereségességét a feldolgozása, ill. forgalmazása növelheti. Ennek során viszont a hazai és uniós élelmiszerbiztonsági szabályozásnak kell, hogy megfeleljenek, amely technikai, technológiai követelményeket támaszt.

  9. Értékesítési lehetőségek I. Alaptermékből előállított egyéb élelmiszert • Kistermelő a végső fogyasztónak: saját gazdaságának helyén, a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül működő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett árusítóhelyen • Kistermelő a helyi termelői piacon: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározottak szerint, amely a kistermelők számára létrehozott jogszabályi kategória és kereskedelmi fórum • Kistermelő az előző pontokban felsoroltak szerint kiskereskedelmi, vendéglátó és közétkeztetési létesítményeknek (közbeszerzési tv. módosítása)

  10. Értékesítési lehetőség II. • Kistermelő házhozszállítással: Vevő kérésére a régión belül vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül házhozszállítással is értékesítheti az élelmiszereit, a piaci értékesítésre vonatkozó területi szabályok betartásával • Kistermelő a falusi vendégasztal keretein belül: A gazdaságba látogató turistákat házi tejjel, sajttal, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül.

  11. Kistermelői élelmiszerek jelentősége • A helyi termékek megjelenítése: az érintett kistermelők, családi gazdaságok összefogása a piacra jutás érdekében • Kistérségi értékesítés: hazai kézműves termékek iránti elkötelezettség a termelői piacokon • Szemléletváltás: a magyar áruk fogyasztásának népszerűsítése • Agroturisztika, gasztronómia összekapcsolása, pl. sajt útvonalak létrehozása

  12. Kézműves élelmiszerek jelentősége • Kézműves élelmiszerek, magyar termékek erőteljesebb jelenléte: kiadványok, bemutatók, kóstolók • Hagyományos receptúrák • Hagyományos, illetve az adott térségre jellemző technológiák, eljárások • Népi hagyományok, kézi előállítás, házi körülmények • Helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagokból

  13. Célkitűzések • Import visszaszorítása → hazai termékek térnyerése • Iskolatej program folytatása 2014-ben 1,7 milliárd forint • Iskolagyümölcs program folytatása 2014-ben 1,2 milliárd forint • NAK és az ágazati szereplők együttműködése → megoldások keresése • A legális kereskedelem bővülése, a feketegazdaság visszaszorítása a termékpályák szereplőinek érdekében (Etikai Kódex) • Kistermelők felkészültségének javítása (falugazdász hálózat, szaktanácsadás, szakképzés

  14. NAK szerepvállalás • Szemléletformálás: helyi adottságokhoz, hagyományokhoz, erőforrásokhoz való illeszkedés • Tájékoztatás: őstermelővé, kistermelővé, mezőgazdasági vállalkozóvá válásról • Tudástranszfer: igény alapú, gyakorlatorientált szakképzés és szaktanácsadás megteremtése • Közvetlen értékesítési csatorna kialakítása a termelő és a vásárló között • Együttműködési készség kialakítása a közös érdekek, közös célok elérése érdekében

  15. NAK szerepvállalás • Helyi kezdeményezések felkarolása: • Mozgó Piac • Termelői Piacok • Kiállítások, fesztiválok, rendezvények • Termelői boltok, csoportos értékesítés

  16. Rövid ellátási lánc (REL) tematikus alprogram • Elsődleges célcsoportja a gyenge érdekérvényesítő képességű, a támogatási rendszerben nehezen eligazodó, legkisebb termelő • Fejlődési lehetőséget jelent az értékesítési formák területén • Elősegíti a helyi minőségi rendszerek elfogadottságának és tanúsítási szintjének emelését

  17. A REL fogalma a rendeletben „Rövid ellátási lánc”: • az együttműködés, • a helyi gazdasági fejlesztés, • valamint a termelők, feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, • korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc. A REL a 3A fókuszterület és a 35. együttműködés intézkedésben tervezhető ( 16.4. kód) A cél indikátor pedig az együttműködésben résztvevő gazdálkodók száma Forrás: Juhász Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) munkacsoport vezetője (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság)

  18. Földrajzi korlát kérdése,avagy a „helyi” fogalma… • Leader helyi akció csoportok támogatásával kapcsolatban • a „helyi termék: • helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagból, • hagyományos, illetve az adott térségre jellemző technológiával, eljárással, • nem nagyüzemi termék, vagy gyáripari technológiával, eljárással készült, mikro- vagy kisvállalkozás által előállított, feldolgozott termék. • kereskedelemről szóló törvényben • „helyi termelői piac”: • a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti;

  19. A REL-ek fogalma a gyakorlatban A termelők csoportosulása ne legyen köztes szereplő! Házhoz Hagyományos: Házaló értékesítés, Mozgó bolt Újszerű: Doboz rendszer, Internetes házhozszállítás Nyitott gazdaság Hagyományos: Bolt a gazdaudvaron, Szedd magad, Falusi vendégasztal Újszerű: Közösségi Mezőgazdaság

  20. A REL tematikus alprogram indoklása • Miért van szükség a REL fejlesztésére • A rövid ellátási lánc iránt fogyasztói és termelői oldalról is egyre növekvő az igény, viszont a jelenlegi termelői felkészültség, fogyasztói kereslet, valamint jogszabályi és hatósági feltételek mellett a kistermelői rövid ellátási láncok a lehetőségeknél kevesebb fogyasztót érnek el, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetnek, és nehezen biztosítják a jogkövető kistermelő jövedelmezőségét.

  21. A REL tematikus alprogram indoklása • Miért van szükség külön alprogramra • A rövid ellátási láncban résztvevő termelők jellemzően a legkisebbek (egyéni, vagy mikrovállalkozások), önszerveződési és érdekérvényesítő és pályázó képességük gyenge. Ezért látható eredményt elérni ezzel a célcsoporttal, hatékonyan csak elkülönített kerettel rendelkező, közérthető, probléma fókuszált tematikus alprogrammal lehet.

  22. Motiváció a REL-ben • A rövid ellátási láncban történő értékesítéssel a termelők azonnali készpénz bevételt érhetnek el • REL értékesítési pontjai könnyen elérhetőek a fogyasztók és a termelők számára (pl. piacok, vásárok, fesztiválok) • megjelentek a modern rövid ellátási láncok (az innovatív, etikai értékeket is hordozó kezdeményezések • A rövid ellátási láncok fejlődését segítő jogszabályi környezet és támogatási lehetőségek civil-kormányzati együttműködésben történő fejlesztése • A rövid ellátási láncban könnyebben értékesíthetők az ökológiai, illetve a biodiverzitás fenntartását szem előtt tartó gazdálkodással előállított termékek

  23. REL fejlesztendő területei • A helyi- és hagyományos-termék védjegyek fogyasztói ismertsége és hitelessége • Generációváltás a REL-ben • REL önálló termelői működtetése, (erőforrás igényes értékesítési tevékenység, kereskedelem, marketing, adminisztráció) • rövid ellátási láncban értékesítő termelők élelmiszerbiztonsági felkészültsége (ismeretek, alkalmazás, önellenőrzés, eszközök) • résztvevő termelők és szervezők szakképzettsége • rövid ellátási láncban résztvevő termelők együttműködése

  24. Támogatási lehetőségek • Rövid ellátási lánc komplex tematikus alprogram, amely a termelőket és a piacrajutásuk szervezőit támogatja: • Együttműködés kialakítása • képzés, szaktanácsadás, mentorálás • promóció • minőségi rendszer • értékesítéshez kapcsolódó eszközberuházások (infrastruktúra nem) • közösségi marketing eszközök és csatornák hálózatának kialakítása, • önellenőrzési rendszer, • élelmiszerlánc-biztonság, stb.

  25. Támogatási lehetőségek • HFS-től függően • VP-ben lévő, de NEM REL, hanem CLLD tartalmak: • Helyi, kisléptékű élelmiszer termék-előállításának egyéni, közösségi és mobil kapacitások beruházásai • Helyi termékek értékesítésének, piacra jutásának támogatása (feltételes) • Közösségi (közintézményi) konyhák fejlesztése

  26. A „REL” fő céljai • rövid ellátási láncok kialakítása, szervezése, promóciója, • a termelői részvétel és felkészültség erősítése. Átfogó, három szintes fejlesztési logika REL központ Helyi szervezőTermelő

  27. Köszönöm a figyelmet! elérhetőségek: faggyas.katalin@nak.hu juhszanik@nebih.gov.hu www.NAK.hu +36 1 802 6100 1119 Budapest Fehérvári út 89-95. Kérdések ?

More Related