1 / 20

A phantasia Arisztotelésznél a Parva Naturalia alapján

A phantasia Arisztotelésznél a Parva Naturalia alapján. Hangai Attila. Parva Naturalia – De Anima. De Anima III.3 általános inkonzisztens homályos negatív eredmények (mi nem a phantasia ). Parva Naturalia specifikus jelenségek fizikai/fiziológiai magyarázat előtérben

sonora
Download Presentation

A phantasia Arisztotelésznél a Parva Naturalia alapján

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A phantasia Arisztotelésznél a Parva Naturalia alapján Hangai Attila

  2. Parva Naturalia – De Anima

  3. De Anima III.3 általános inkonzisztens homályos negatív eredmények (mi nem a phantasia) Parva Naturalia specifikus jelenségek fizikai/fiziológiai magyarázat előtérben „működésében” látjuk a phantasiát Parva Naturalia – De Anima

  4. De Anima III.3 • helye: az érzékelés (DA II.5-III.2) és a gondolkodás (DA III.4-7) tárgyalása között • érzékelés – külső tárgy hatására jön létre literalista – spiritualista – más • phantasma – érzéklet hatására jön létre • gondolkodás – phantasmákat használ phantasia • valamiféle mozgás (428b10-11) • az érzékelés nyomán jön létre (428b11-15) • arra vonatkozik, amire az érzékelés (428b12) • hasonló az érzéklethez (428b14) • igaz és téves lehet (428b17) • az élőlény sok mindent csinál és sokféle állapotba kerül a nyomán (428b16-17)

  5. phantasia értelmezései

  6. De Insomniis (i) képszerű Az álom mely lélekrészhez tarozó állapot? • Nem az érzékeléshez (simpliciter), mert alvás közben az nem működik. (DI 1, 458a33-b9) • Nem a vélekedéshez, ítéletalkotáshoz, mert mintha érzékelnénk az álmot. (458b10-15) • De az álom megjelenik, tehát phantasma. (459a17-20) • Az álom az érzékelő lélekrész mint phantastikon állapota (459a11-14) • De nem minden alvás közeni phantasma az álom része (458b24-25; DI 3, 462b18-31)

  7. (ii) Az álom nem a valóságot mutatja ...ezért hasonlóan lehet magyarázni, mint az érzéki csalódást (458b25-29) • érzéki csalódás gyakoribb azoknál, akik valamilyen szenvedélyes állapotban vannak (DI 2, 460b3-27) • Kis hasonlóság (az észlelet és a dolog között) elég a téves azonosításhoz • Minél nagyobb a szenvedély, annál nagyobb a tévedés valószínűsége.

  8. Mi az oka az illúziónak? • „Ennek az az oka, hogy az elsődleges érzékszerv és az a rész, amely által a phantasmák adódnak, nem egyazon képesség szerint ítél. Ennek jele, hogy a Nap egylábnyi átmérőjűként jelenik meg ugyan (phainetai), de gyakran valami egyéb ellene szól a phantasiának.” (DI 2, 460b16-20) • (1) Mi az elsődleges érzékszerv? • (2) Hogyan értelmezhetjük a Nap példáját? • (3) Miben áll az, hogy a két fakultás különböző képességek szerint ítél?

  9. Az elsődleges érzékszerv (to kyrion) Ezzel érzékeljük, hogy látunk, hallunk; valamint hogy az egyes érzékelés-típusok tárgyai különböznek egymástól – közös érzék (De Somno 2, 455a12-22) Az elsődleges vagy közös érzék, az érzékelés kezdete a szívben található, ugyanis a szív az egyetlen olyan szerv, amivel az összes érzékszerv kapcsolatban áll. (DJ 3, 469a5-23)

  10. (2) a Nap példája – (3) különböző ítélés • Két ellentmondó ítélet: (a) „A Nap egy lábnyi átmérőjű” – (b) pl. „A Nap nagyobb a lakott földnél” – doxa ítélete (DA III.3, 428b2-9) • (a) a phantasia ítélete – elfogadja a phantasma által megjelenő tartalmat • (b*) az elsődleges érzékszerv/a szív ítélete - „A phantasma nem a valóságot jeleníti meg” „A jelenség minden esetben megjelenik, de nem minden esetben tűnik igaznak, csak akkor, ha az ítélőérzéket gátolja valami, vagy nem saját mozgása szerint mozog.” (DI 3, 461b5-7) (a vezérlő rész = az ítélőérzék; DI 3, 461b24-29)

  11. (iii) phantasma mint mozgás • érzékelésből származik – hasonlít is rá • mozoghat a ható ok távollétében (DI 2, 459a24-b1), így alváskor is (DI 3, 460b28-31) • Az erősebb mozgás elnyomhatja a gyengébbet, azaz nem hagyja tudatosulni (DI 3, 460b32-461a8)

  12. „Napközben ugyanis, amikor az érzékek és az elemző gondolkodás működnek, el vannak nyomva ezek az érzetek, és eltűnnek, mint a kicsiny tűz a nagy mellett, vagy a kicsiny fájdalmak és gyönyörök a nagyok mellett. De amikor a nagyobbak szünetelnek, felszínre kerülnek a kicsinyek is. Éjszaka azonban az egyedi érzékek tétlensége és tevékenyégre való képtelenségük miatt, ami annak a következménye, hogy a meleg kívülről vissza, befelé áramlik, a mozgások eljutnak az érzékelés kezdőpontjához, és amikor a nyugtalanság elül, megnyilvánulnak.” (DI 3, 460b32-461a8)

  13. a phantasmák tudatosulása • létezhetnek tudatosulás nélkül – tehát nem természetszerűleg képiek A tudatosulásuk feltételei: • ne legyen jelen intenzívebb mozgás (pl. aisthéma) • a mozgásnak el kell jutnia (katapherontai) az érzékelés kezdőpontjához [=a szívbe] • a nyugtalanság (tarakhé) ne legyen jelen A nyugtalanság (a test belső mozgásai) mértékével arányos az álom (ált. phantasma) valószerűsége (DI 3, 461a14-30) Tehát: a phantasma még az álomban is reprezentálhat • Egyes mozgások aktuálisan, mások potenciálisan vannak jelen (461b11-13) „Ezek úgy viselkednek, hogy ebben és ebben a folyamatban egy bizonyos mozgás jelenik meg közülük a felszínen, s ha ez lecseng, akkor egy másik.” (461b13-15) „Így vannak ezek jelen potenciálisan a vérben, amikor pedig az akadály elhárul, tevékennyé lesznek, és föloldódván az érzékszervekben visszamaradt kevéske vérben mozogni kezdenek. Rendelkeznek egy bizonyos hasonlósággal, mint a felhőkben látható alakok, melyeket az ember gyorsan változó ember- és kentaurfigurákhoz hasonlít.” (461b16-21)

  14. A phantasia • (o) a phantasia az érzékelő fakultáshoz tartozik • (i) képszerű – amennyiben tudatos, de tudatosulás nélkül is létezhet azért képszerű, mert érzékletből származik (ami maga is képszerű) • (ii) az álom-phantasma tényleg nem a valóságot reprezentálja, legfeljebb véletlenül – de az emlékezet igen • (iii) a phantasma fiziológiai mozgás a vérben, tudatosulásának fiziológiai feltételei vannak

  15. De Memoria (i) képszerű • emlékezéskor phantasmák jelennek meg az élőlény számára (DM 1, 451a14-16) • Az emlékezet per se az elsődleges érzékelőképességhez mint phantasiához tartozik (DM 1, 450a13-15) • Az emlékezet érzéki, valami képszerű (DM 1,450a5)

  16. Jelen nem lévőre emlékezünk a jelenlévő phantasmán keresztül • phantasma mintegy képmása a dolgoknak, pecsétnyomat-szerű (DM 1, 450a27-32) • Hasonlóság a fenomenális szinten – de nem emiatt reprezentál, a létrehozójára vonatkozik • fiziológiai magyarázat: a lenyomatok megmaradásának feltételei (DM 1,450a32-b11)

  17. A phantasma képmássága „Hiszen ahogy a táblára rajzolt kép (zóon) kép is meg képmás is (eikón), és mindkettő egy és ugyanaz, ám kettejük létezése nem ugyanaz: ahogy ez képként és képmásként is szemlélhető, úgy a bennünk lévő phantasmáról is feltételeznünk kell, hogy az önmagában is valami, és másra vonatkozó is. Mint önmagában létező: szemlélet tárgya vagy phantasma; mint másra vonatkozó: képmás és emlékezet.” (DM 1, 450b20-27)

  18. A phantasma képmássága • A phantasma önmagában valami – fizikai mozgás, illetve fenomenálisan: szemlélet tárgya (anélkül, hogy megadnánk, hogy mire vonatkozik) • A phantasma mint másra vonatkozó – képmás (mivel egy partikuláris dologra vonatkozik), illetve emlékezet (mert egy emlékezet-példányt tárgya alapján azonosítunk) (DM 1,450b20-27) • A járulékos emlékezet (egy gondolatra) nem képmás, mert absztrakcióval jön létre (DM 1,450b27-451a2)

  19. A phantasia tehát • (o) a phantasia az érzékelő fakultáshoz tartozik • (i) képszerű – amennyiben tudatos, de tudatosulás nélkül is létezhet azért képszerű, mert érzékletből származik (ami maga is képszerű de facto) nem azért reprezentál, mert a megjelenő kép hasonlít az eredetére – ez pusztán vele jár az emlékezet egy phantasmán keresztül vonatkozik a tárgyára, egy külvilágban lévő dologra, arra, ami az eredeti észleletet létrehozta (ii) az álom-phantasma tényleg nem a valóságot reprezentálja, legfeljebb véletlenül – de az emlékezet igen, ezért a tévedés nem tartozik hozzá • (iii) a phantasma fiziológiai mozgás a vérben, tudatosulásának fiziológiai feltételei vannak, ahogy az emlékezet esetében a megmaradásának is

More Related