A közoktatás-fejlesztésben rejlő lehetőségek és azok (el)várható hatásai

1. A közoktatás-fejlesztésben rejlő lehetőségek és azok (el)várható hatásai Eger, 2009. szeptember 22.

2. Miért támogatja az Európai Unió a magyar közoktatási fejlesztéseket? Gazdasági növekedés Foglalkoztathatóság Az ÚMFT fő célkitűzései: „Egy sikeres oktatási rendszer önmagában ugyan nem garantálja a gazdasági fellendülést, ám minden bizonnyal egyik előfeltételének tekinthető. Ugyanez mondható el a társadalom minőségének javításához való hozzájárulásról is.” (Michael Barber, 1997) A jövő munkavállalói, vállalkozói, tudósai és munkanélkülijei ma az iskolák lépcsőit koptatják.

3. Milyen elvárások következnek ebből a közoktatásra nézve? Eredményesség Hatékonyság • A közoktatás alapozza meg a gazdasági növekedést azzal, hogy jobb minőségű, felkészültebb, versenyképesebb munkaerőt bocsát ki a munkaerő-piacra • Javuljon a közoktatási közszolgáltatások minősége • A hangsúly a tanulók egyéni eredményességére és sikerességére helyeződjön • Professzionális pedagógia támogassa a célok teljesülését • Csökkenjen a szelekció és szegregáció, mérséklődjenek az oktatási egyenlőtlenségek • Növekedjen az iskolahasználók és oktatási szereplők elégedettségei szintje

4. Szemelvények a közoktatás problémáiból

5. A hatékonyság és eredményesség kéz a kézben a minőség érdekében • Az eredményesség nem jelenti önmagában a minőség megteremtődését – mert nem garantálja az cél szolgálatára való alkalmasságot (szükséges, de nem elégséges) • Az oktatási rendszer alacsony hatékonyságának okai csak kisebb részben keresendők a finanszírozásban • Az intézmények szervezeti folyamatai, önreflexív – tanuló szervezetként való – működése meghatározó • A közszolgáltatások megszervezése a helyi oktatásirányítás feladata – tudatos helyzetelemzésen és stratégián kell, hogy alapuljon – kulcsszereplők! • Cél, hogy adott ráfordítás mellett (idő, energia, tudástőke és pénz) az elérhető legjobb eredmények szülessenek

6. Még mindig biztosak vagyunk benne, hogy nálunk minden rendben van? Szemléletváltás • A kompetencia alapú oktatás - varázsszer vagy porhintés? • Lehetőség az egyedi, helyi problémáik feltérképezésére és alkalom a tudatos fejlődésre – átléphetjük-e saját árnyékunkat? • „Egy embert nem taníthatsz meg semmire. Csupán segíthetsz neki, hogy maga fedezze fel a dolgokat.” Galileo Galilei

7. Lehetőségek a fejlesztéspolitika eszközeivel: az ÚMFT Több mint 1 milliárd Euro támogatás a közoktatásban!! • A közoktatás átfogó fejlesztése az NFT HEFOP program keretében kezdődött (2003-2007) • ÚMFT keretében folytatás: A XXI. század iskolája • Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) az oktatás tartalmi fejlesztésének támogatása • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) informatikai eszközök beszerzése • Regionális Operatív Program(ok) (ROP) iskola-felújítások támogatása

8. A fejlesztés kocepcionális alapjai: • Központi kínálatvezérelt fejlesztés helyett decentralizált, keresletvezérelt fejlesztésközponti irányítással • A fejlesztés a közoktatási intézmények és fenntartóik aktív fejlesztési tevékenységére épít, ehhez kell megteremteni a támogató környezetet • Fejlesztési követelmények és standardok meghatározása • Erős szakmai támogató környezet építése • A fejlesztési folyamat nyomon követése (szükség esetén beavatkozás) • A fejlesztési folyamat és eredmények minőségbiztosítása • Nyilvánosság biztosítása és a rendszer szereplőinek informálása

9. Mitől függ az oktatás minősége? Fenntartói/intézményi politikák és stratégiák Intézmények irányítása, vezetése (leadership és management) szervezeti folyamatok Sikeres humánerőforrás-menedzsment Pedagógiai módszertan – Mi történik a tanteremben? Alkalmazottak elégedettsége Szülők és diákok elégedettsége Oktatási eredményesség Források felhasználásának minősége

10. Központban az intézményi fejlesztés – Miért a fenntartó a pályázó?: • Az országos oktatási célkitűzések „lefordítása” helyi stratégiákra – a célokhoz illeszkedő, helyi társadalmi-gazdasági igényekhez igazodó fejlesztési koncepció kidolgozása • A helyi oktatási szereplők (iskolaigazgatók, tanárok, szülők) és helyi gazdasági és civil szereplők bevonása, meggyőzése (elkötelezettség és involválódás) • A fejlesztési környezet stabilitásának és kiszámíthatóságának biztosítása (az intézmények támogatása) • Az elvárásoknak való megfelelés, helyi célok teljesülésének vizsgálata

11. Központban az intézményi fejlesztés – Mi az iskola felelőssége?: Sikeres innováció elképzelhetetlen elszántság, elkötelezettség és csapatmunka nélkül • A pedagógiai és szervezeti fejlesztési szükségletek azonosítása (Nálunk mi a probléma? Hogyan tudnánk segíteni magunkon? Milyen eredménnyel lennénk elégedettek?) • A fejlesztési program „folyamatba ágyazott” végrehajtásának megtervezése (a nevelő-oktató munka és a fejlesztési folyamat összhangjának biztosítása) – tudatos változásmenedzsment • Folyamatos reflexió a saját fejlesztési tevékenységünkre • Nyilvánosság biztosítása az iskolahasználók számára (szülők, tanulók)

12. A fejlesztések támogató környezetének biztosítása:

13. A kiemelt projekt: TÁMOP 3.1.1 – 21. sz.-i közoktatás • Központi hálózati koordináció (együttműködésben a regionális hálózatkoordinációs központokkal) • Országos kritériumok és elvárások kidolgozása • A szakmai szolgáltatói rendszer támogatása (szaktanácsadói felkészítések, névjegyzékek, szakmai tájékoztatók a továbbképzések tartalmáról, jó gyakorlatokról, stb.) • Az országos szakmai nyomon követő rendszer működtetése, a fejlesztési folyamat minőség-biztosítása • Megalapozó kutatások, elemzések készítése, a fejlesztési programok megvalósulásának szakmai-tartalmi értékelése – fejlesztési visszacsatolás

14. Milyen támogatást nyújtanak a Regionális Hálózatkoordinációs Központok? - dióhéjban: Közbeszerzési eljárások kiírásához szakmai segítség Elérhető továbbképzési kínálat és kapacitás gyűjtése keret-megállapodásokon keresztül Szaktanácsadói kínálat és kapacitás gyűjtése, terjesztése Az oktatási szolgáltatok külső értékelése, minőségbiztosítása Referencia intézmények felkérése, közreműködés a felkészítésükben, az intézmények tájékoztatása az általuk nyújtott szolgáltatásokról „jó gyakorlatok” feltérképezése, disszeminálása Honlap működtetése, workshopok, konferenciák, szakmai napok, kiadványok

15. A fejlesztés résztvevői: • TÁMOP 3.1.1 (10,4 Mrd Ft) – Educatiokht, OFI • TÁMOP 3.2.2 (4,2 Mrd Ft) – 6 régióban nyertes pályázat lett hirdetve, velük jelenleg zajlik a szerződéskötés, 1 régió vonatkozásában lezárult a pályázat, folyik az értékelés • TÁMOP 3.1.4 (24,4 Mrd Ft) – több mint 400 nyertes pályázat, résztvevő intézmények száma több mint 1500 db. • TÁMOP 315 (11,8 Mrd Ft) – meghirdetés alatt tanárképzés, tanártovábbképzés

16. Mit várunk?: Az egyes tanulók egyéni sikerességét központba állító pedagógia elterjedése (tanítás vs tanulásszervezés) A pedagógiai értékelési kultúra átalakulása (sikerorientált értékelés) A tankönyv- és taneszköz-használat megújítása Leszakadást, lemorzsolódást csökkentö pedagógiai és működési gyakorlat kialakulása Az intézmények önértékelésen és folyamatos visszajelzéseken alapuló irányítása, működtetése A pedagógusok munkájának minőségalapú értékelése és elismerése Intézmények közötti tartós és működő kapcsolatrendszer kialakulása Helyi közoktatási intézményrendszer koherensebbé válása

17. Kockázatok, problémák: A megoldásra fókuszálni a problémák helyett Hatalmas időcsúszás (szerződéskötés júniusban) – az implementációra nem marad kellő felkészülési idő A megvalósítást támogató jogszabályi környezet nem áll teljes egészében rendelkezésre, jóváhagyásuk folyamatban van Választható tankönyvek köre – közlemény! (július 2.) A fenntartók és az intézmények szakmailag nincsenek felkészülve közbeszerzési eljárások lebonyolítására Az intézményfejlesztési pályázat és a szakmai támogatásra vonatkozó pályázatok lebonyolítása időben összecsúszott, újra kell ütemezni a megvalósítást

18. „A tények kevésbé fontosak, mint az, hogyan viszonyulunk hozzájuk, mert ez utóbbi határozza meg, hogy mi vár ránk: siker vagy kudarc.”Köszönöm a figyelmet! Wolfné dr. Borsi Julianna közoktatási tanácsadó

19. egyetemi diploma 580 főiskolai diploma 551 érettségi 515 Szakiskola, szakmunkásképző 470 8 osztály 426 0-7 osztály 373 A 8. évfolyamos tanulók átlagos olvasási-szövegértési teszteredményei, társadalmi hovatartozásuk (édesanyjuk legmagasabb befejezett iskolai végzettsége) szerint Forrás: 2006. évi országos kompetenciamérés (90 ezer gyerek egyéni adatai alapján)

20. Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban 6. szint 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

21. 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba járó tanulók 591 4 osztályos gimnáziumba járó tanulók 561 szakközépiskolai tanulók 493 szakiskolai tanulók 408 A 10. évf. tanulók átlagos olvasási-szövegértési teszteredményei, iskolatípus szerint (+- 50% szórás); 2006. évi országos kompetenciamérés N = kb. 44 ezer fő