A magyar gazdaság- és közlekedéspolitika helyzete és fejlesztése

1. A magyar gazdaság- és közlekedéspolitika helyzete és fejlesztése Dióssy Gábor Politikai Államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Munkács, 2005.04.25.

2. Kedvezően alakulnak a főbb makrogazdasági mutatók GDP-növekedés • A GDP 2000 óta nem látott ütemben, 4,0%-kal bővült 2004-ben. • A fogyasztás növekedési üteme magas, de fokozatosan lassul, ami a fenntartható növekedés irányába való elmozdulást jelzi. • A gazdaság bővülésének motorja egyre inkább a beruházások felfutása: a nemzetgazdasági beruházások volumene7,8%-kal nőtt 2004-ben. • Kimagasló ütemben, 15,3%-kal nőttek a feldolgozóipari beruházások! • Az ipari termelés 2000 óta a legmagasabb ütemben, 8,3%-kal bővült 2004-ben. • 2005 első negyedévében tovább gyorsult az előző év végén kezdődött dezinfláció. és így évtizedes mélypontra, 3,6%-ra csökkent a fogyasztói árak növekedési üteme. • Az éves átlagos infláció várhatóan el fog maradni a tervezett 4,5%-tól. Fogyasztás Beruházások Ipari termelés Infláció

3. A magyar GDP növekedési üteme jelentősen meghaladja az EU-beli szintet Forrás: KSH, Eurostat

4. A működőtőke-beáramlás 2001 óta a legmagasabb volt 2004-ben

5. A magyar gazdaságfejlesztés fő irányvonalai Cél: Versenyképes és dinamikus, tudásalapú gazdaság és fenntartható, munkahelyeket és társadalmi kohéziót teremtő növekedés Ennek elérést a prudens költségvetési politika, a termelékenységhez igazodó jövedelempolitika, kiszámítható monetáris politika, stabil szabályozási környezet megteremtése mellett az alábbi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések határozzák meg: • A működőtőke vonzó képesség erősítése. • Az EU-tól érkező források teljes körű és hatékony kihasználása. • A hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének erősítése.

6. Magyarország a régió legfontosabb tőkeexportőre Forrás: MNB, nemzeti bankok

7. Magyarországé a térség egyik legfejlettebb gazdasága Forrás: Eurostat

8. Ukrajna óriási növekedési potenciállal bír

9. Az ukrán-magyar külkereskedelem kihasználatlan lehetőségeket rejt magában Forrás: KSH

10. A magyar közlekedéspolitika stratégiai főirányai • az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a területi különbségek csökkentése, a közlekedésbiztonság növelése, az épített és természeti környezet védelme, • az Európai Unióba való sikeres integrálódásunk elősegítése, • a környező országokkal való kapcsolatok feltételeinek javítása és ezen kapcsolatok bővítése, • a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása, • a hatékony üzemeltetés és fenntartás feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével

11. Páneurópai közlekedési folyosók Kelet-Közép-Európában

12. TEN-hálózat és logisztikai központok

13. 2003. évi CXXVIII. Törvény („sztrádatörvény”)

14. A MÁV RT. TERVEZETT INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSEI 2015 - IG INTERNATIONAL CORRIDOR DOMESTIC MAIN LINE OTHER LINES Pályarehabilitáció ISPA-forrásból (2001-2007) KOSICE MOSKVA Pályarehabilitáció EIB-hitelből Slovakia E 50 Ukraine HIDASNÉMETI Tervezett pályarehab. EU Kohéziós Alapból: I. ütem (2004-2007) ZÁHONY II. ütem (2007-2015) III. ütem (2015 után) 90 BÁNRÉVE 92 Tervezett pályarehabilitáció EIB-hitelbőlI. Ütem (2003-2006) SOMOSKŐÚJFALÚ ÓZD II. Ütem (2006 után) 100 FELSŐZSOLCA MISKOLC 84 PARIS RAJKA E 50 NYÍREGYHÁZA BRATISLAVA Austria HEGYESHALOM 80 SZOB 70 E 61 1 VÁC E 52 HATVAN KOMÁROM GYŐR ESZTERGOM 16 2 SOPRON 71 8 RÁKOSPALOTA-ÚJPEST TATABÁNYA 82 BUDAPEST DEBRECEN 1 PÜSPÖKLADÁNY 120A 5 SZOMBATHELY ÚJSZÁSZ TÁRNOK PÁPA 101 10 PORPÁC ÉRD SZÉKESFEHÉRVÁR 30A 100 A SZOLNOK 100 20 CELLDÖMÖLK BIHARKERESZTES CEGLÉD BOBA 26 PUSZTASZABOLCS 20 SZABADBATTYÁN 42 MEZŐTÚR 140 ORADEA 29 25 DABAS DUNAÚJVÁROS KECSKEMÉT 120 ZALALÖVŐ TAPOLCA SIÓFOK 150 ZALAEGERSZEG 30 23 26A 17 KISKUNFÉLEGYHÁZA BAJÁNSENYE BÉKÉSCSABA 40 KOPER BALATONSZENTGYÖRGY Romania Slovenia 140 LÖKÖSHÁZA 60 155 NAGYKANIZSA KISKUNHALAS 23 MURAKERESZTÚR DOMBÓVÁR SZEGED 41 40 E 56 KELEBIA GYÉKÉNYES BUCURESTI E 69 PÉCS PÉCSBÁNYA-RENDEZŐ RIJEKA E 71 E 85 ATHINIA Serbia and Montenegro Croatia

15. A közlekedéspolitikában a vasúttal szemben támasztott követelmény Az európai normáknak megfelelő vasúti törzshálózat tegye lehetővé az egységes európai hálózat részeként Magyarország tranzitszerepének visszaszerzését és az Unió tagországai irányában a nagy sebességű közlekedést.

16. Az intermodális logisztikai fejlesztési koncepció Az állam szerepe: - az intermodális logisztikai szolgáltató központok alapinfrastruktúrája kialakításának támogatása - a kombinált szállítás EU-konform működési támogatása

17. Záhonyi Intermodális Logisztikai Szolgáltató Központ • A MÁV Rt. előterjesztésére 2004-ben az országos jelentőségű záhonyi Intermodális Logisztikai Szolgáltató Központ (ZÁLOG) címet nyerte el, az LSZK-t a MÁV Kombiterminál Kft. fogja működtetni. • Záhony stratégiai pont az új Európában, mert a leendő schengeni határ egyik legfontosabb pontja lesz. • Jelenleg is a térségben több mint 20 közvámraktár működik, 15 településen közel 100 km2-en logisztikai feladatokra alkalmas ipari területek állnak rendelkezésre. • A térségben működő logisztikai társaság fejlesztési elképzelése szerint nemzetközi közraktárt kell létesíteni, határon átnyúló multimodális logisztikai központ alapjait megvalósító Ro-La terminált kell építeni. • Meg kell valósítani az V. Közlekedési Folyosó integrált információs rendszerét és irányító központját. • A térség logisztikai fejlesztése az első öt évben 12 000 M Ft, a kombitermináli fejlesztések 3 200 M Ft költségigénnyel járnak. • A térségben megvalósítandó jelentős logisztikai létesítményekhez külföldi befektetőket várnak.

18. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!