A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan

1. A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan Neumann László SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20.

2. Miről lesz szó? • Miért szükséges a „megújítás”? • Megújítási („revitalisation”) modellek (USA, EU országok) • Magyarországi tünetek • Survey eredmények a szakszervezetek munkahelyi jelenlétéről, tagszervezésről • Korábbi magyarországi megújítási kísérletek • Toborzási módszertan – ITF kézikönyv • Szervezési tapasztalatok megbeszélése

3. Miért szükséges az „újjáélesztés”? Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? • Tagság nagysága, összetétele • Akcióképesség, sztrájkok • Politikai beágyazottság, állami beavatkozás • Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) • Társadalmi támoga-tottság, „public image” • Szolidaritás mint érték • Anyagi bázis, sztrájkalap • Szolgáltatások • Belső szervezet hatékonysága Taglétszám – a csökkenő szak- szervezeti befolyás egyik összetevője

4. Országonkénti szakszervezeti szervezettség korcsoportok és munkaszerződés típusok (állandó, ideiglenes) szerint

5. A taglétszám csökkenésének okai • Gazdasági okok miatt elveszett tagok: létszámleépítés, kiszervezés, munkanélküliség • Szervezeti okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munkák, önfoglalkoztatók, feketemunka • Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése • Ideológiai „ellenszél”, a szakszervezeti presztízs csökkenése, HRM ellenszerek • Szerény érdekvédelemi eredmények • Nincs aktív tagtoborzás, szervezési újítások hiánya • A poszt-szocialista átalakulás nehézségei • Élő szakszervezeti hagyományok nélkül (Megújítás helyett építkezés) • Lengyelország: pro-kapitalista ideológiai orientáció problémája

6. Szakszervezeti válságtünetek • Folytonos csökkenés következményei • Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya • Magasabb szervezettség a korábban „védett” terepeken (közszférában és közszolgáltatásokban) • Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny-ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző • Csökkenő alkuerő, kisebb lobbyerő, alacsonyabb kollektív szerződéses lefedettség • Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák hiánya főként ágazati és konföderációs szinten. • Pótlás állami/EU forrásból? A szakszervezet mint közjószág? A közfinanszírozás átláthatatlanságából származó újabb problémák!

7. USA, EU: „union revitalisation” modellek • Tág definíció: nagyon különböző kísérletek a hanyatlás visszafordítására (Frege-Kelly) • Klasszikus nyugati megoldások: • Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) • Szervezkedő, aktivista (USA, UK) • Új célközönség keresése (EU) • Társadalmi mozgalom, összefogás civilekkel • Politikai aktivitás, nemzetközi kapcsolatok • Új struktúra, szervezeti megújulás • Centralizáció, szeparatizmus, összeolvadás • Funkcionális újítások: • „Partnership” megállapodások, alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához

8. Szolgáltató szakszervezeti modell • Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások • Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell, szovjet modell • Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan • Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások • Internetes hozzáférés, marketing • Svédország: „interface unionism” • Tagság közvetlen bevonása, az egyéni igények felmérése • Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) • Aktivisták bevonása vállalati szinten • Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között • De: Nagy-Britannia: TUC korábban elvetette a „konzum” szakszervezeti modellt • Ugyanakkor a Blair kormány óta a szakszervezetek részt vesznek a munkahelyi képzésben (képzési felelős a munkahelyen, országos Union Learning Fund)

9. Szervezkedő, aktivista modell • Az „üzleti szakszervezet” (business unionism) modell és annak kudarca (USA). Csúcsszintű szakszervezet-politikává vált • USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás • UK: TUC Organising Academy • A szervezés mellett fontos cél a tagság mobilizálása/bevonása, a szakszervezet mozgalmi jellegének visszaállítása • Országonként eltérő célok és stratégiák: • Belső (ahol már van szakszervezet) • Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok) • Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) • Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképviselet • Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés, külső támogatók • Tanulság: az össz-taglétszám nem nőtt (USA) - nem elég szervezni

10. Új célcsoportok szervezése • Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka • Belgium, Németország, Svédország („a munkába állás útjainak segítése”) • Munkanélküliek (Ghent, Írország) • Etnikai-kisebbségi csoportok, migránsok • Kis és közepes vállalatok munkavállalói • Önfoglalkoztatók • Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) • Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló tagok megtartása • Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria • Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kisvállalkozói kölcsön

11. Mozgalmi-közösségi aktivitás • Kapcsolódás a helyi politikai – mozgalmi - civil akciókhoz • Szerepe a Harmadik Világ országaiban különösen jelentős • A fejlett országokban: civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezetvédelem, stb.) • Anglia: etnikai kisebbségek és migránsok közösségei („community unionism”, jelszó: tanulás és befogadás) • Munkahelyi szervezet: munkajog és minimálbér betartatása • Szolgáltatások nyújtása (nyelvi és szakmai képzés, finanszírozás) • Tagszervezés (itt nem elsődleges cél) • Kisebbségek elfogadtatása a nyilvánossággal (civilekkel közös ) • Kapcsolódás a civil mozgalmakhoz, helyi informális hálózatokra alapuló építkezés, hálózatszervezés a lényege • Nehézség: hagyományos szakszervezeti tagság esetleges ellenszenve • De Angliában háttértámogatás a kormánytól és a közvéleménytől

12. Mozgalmi, politikai aktivitás • Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel az országos demokratikus politikai mozgalmakban • USA: feketék mozgalmai • EU: jóléti állam kiépülése (szociáldemokrata szakszervezetek) • A szakszervezetek változó politikai orientációja • Plurális struktúra pártkötődéssel (francia, olasz) • Kelet-Európa: pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) • Új törekvések, politikai akciók: • A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.) • Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum

13. Strukturális változások • Szakszervezeti egyesülések (fő trend a fúzió nehézségei ellenére!) • Ma: csökkenő létszám, források, fúzió főként méretgazdaságossági okok miatt • EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB • Európai és globális szervezetek: (ICFTU+WCL=ITUC) • Centralizáció, források központosítása (DGB) • Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek terjeszkedése új, szervezetlen területekre • Szétválás-kiválás-specializáció • pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása • Új független szakszervezetek alakítása

14. Funkcionális újítások • „Partnership” megállapodások a szakszervezet és a menedzsment között (US, UK) • Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához („szervezett decentralizáció” - Németország) • Munkahelyen kívüli szervezés, egyéni tagság alapján (KKV) • (Európai) Üzemi tanácsok támogatása, azok felhasználása a szervezésben (Lengyelország) • Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia • „Szokatlan” akciók a szimpátia/tömegtámogatás elnyeréséért (pl. tömegközlekedés) • Ágazatközi és vertikális (alvállalkozói) kooperáció kiépítése • „Internetes szakszervezet” (fiatalok szervezése, de nehézségek a használati- és titokjogokkal)

15. Szakszervezeti stratégiák összefoglalása – európai körkép Forrás:Pedersini, Eurofound

16. Egyéni megközelítés Nem-szervezett munkahelyek segítése (D, UK, PL) Fiatalok, iskolások N: kitelepülés nyári munkához Migránsok (GR, I, MT) Kiszervezett munkaválllaók Szakszervezeti network szervezése a cég alvállalkozóinál (B, F) laikus képviselők képzése (UK) Szolgáltatások Biztosítások, árkedvezmények, tanácsadás, lottó (MT, SI, SK) Internetes és telefonos szolgáltatás fiataloknak (IE) DE vannak ellentétes törekvések is: többletjuttatás a tagoknak D: opt-out, F: profit-sharing Szervezeti megközelítés Rétegszervezetek, bizottságok Nők, fiatalok, migránsok Arányos képviselet a vezetésben Programok fiataloknak Külön szervezési programok (UK), máshol része a szakszervezeti munkának Képviselet létrehozása, erősítése (kölcsönzöttek) Információs kampányok Nemzetközi együttműködés Migránsok (MT-IT) Szervezéstechnika (US) Eurofound: módszerek és országok

17. Jelentős országok közötti különbségek • Szervezkedő szakszervezeti modell • Erős az angolszász országokban (UK, IE): ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött • Tanulság a szervezkedő modell kudarca után (USA): több modell kombinációja, adaptációja célravezetőbb • „Partnership”, ahol nincs ÜT, hagyományosan konfliktusos menedzsment-szakszervezet viszony • Hagyományos érdekképviseleti modell • Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. • Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése, üzemi tanácsok szervezést segítő szerepe, ahol a szakszervezet támogatja az ÜT munkáját

18. És Magyarországon?

19. Szakszervezeti szervezettség ágazatonként(KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2009)

20. Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint (KSH)

21. Kapcsolt kérdőívekmódszere Vezetői kérdőív (1,5 óra) Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal) Szakszervezeti kérdőív (45 perc) Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc) Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal) Minta: 1,000 telephely Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra (3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai végzettség) Csak a versenyszféra Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek Kérdezés: IPSOS Zrt. 2010. június-október A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok - 2010” kutatás a szakszervezet-szervezésről

22. Munkahelyi érdekképviseleti jelenlét I.(telephelyre számítva, vezetők szerint, súlyozott minta, %) A munkahelyek több mint háromnegyedénél (78 %) semelyik érdekképviseleti csatorna nem áll a munkavállalók rendelkezésére

23. Munkahelyi szervezettség és szakszervezeti jelenlét létszám, tulajdonos ágazat szerint (%) Szakszervezeti jelenlét: a szakszervezettel rendelkező telephelyek aránya (átlag 15%) Munkahelyi szervezettség: a vezetők válaszai alapján, azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet (átlag 22%)

24. Különböző csoportok aránya a szakszervezeti tagok között A kisebbségi csoportok szervezése nem jellemző a magyar szakszervezetekre!

25. A munkavállalók jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagsága életkor szerint

26. Változás az elmúlt két évben A növekedés okai A szakszervezeti szervezettség változásai A csökkenésokai

27. Szakszervezeti tagszervezés • a munkahely vezetése támogatja a szakszervezeti tagságot munkavállalók egyharmada szerint, fele közömbösségről számolt be, egy-hetedük szerint nem nézi jó szemmel a vezetés • Csupán a nem-szervezett telephelyek 4%-ában volt kísérlet szakszervezet létrehozására a vezetők szerint • A munkahelyi szakszervezetek legfeljebb egyharmada kapott segítséget a tagszervezéshezágazati vagy országos szakszervezeti központoktól

28. Magyar szakszervezeti válságtünetek • Tagtoborzás-szervezés gyenge • Tagság és tagdíjbevétel fogyása, helyi felhasználása, apparátusok leépítése • Országos és ágazati központok gyengesége • Örökség: vállalati súlypont a szakszervezeti működésben • Vállalati szakszervezetek túlzott önállósága • Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre • A helyi alku segítése? • Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció (akár munkahelyi szinten is) • Helyi-regionális struktúra gyengesége • Kismunkáltatók szervezése?

29. Megújulási kísérletek I. - szolgáltató szakszervezeti modell • Nincs igazi hagyománya • Még az államszocializmusban sem igazán volt • Kivéve egy-egy ágazat önálló eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) • Elvetélt kezdeményezések: • 1990: Szakszervezeti bank, üdülési alapítvány • Létező szolgáltatások • Biztosítás, bankkártya, mobiltelefon, Internet • Új fejlemény: „Jogpont”, új Mt. hatására kártérítési felelősségbiztosítás • A bővülés forrásigényes? Állami/EU támogatással? • „Segélykassza” modell: a befizetett (alacsony) tagdíjnál értékesebb juttatások, mint szervező erő • Szervezés tartóssága? • Az új Mt. csökkenti a szakszervezeti forrásokat (munkaidő-kedvezmény megváltása), kevesebb jut szolgáltatásra, segélyre és a tagság felé „visszaforgatásra”. Elvész a szakszervezeti vonzerő?

30. Megújulási kísérletek: szervezkedő, aktivista modell? • „Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) • Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése • Új kezdeményezés a felélesztésére (KASZ) • Kampányok főként a 1990-es évek elején • Suzuki, ÜT választások • Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) • Zöldmezős beruházások ? • Új szerveződések külföldi segítése • Nincs hatékony tagszervezési kampány „források hiányában” • Kis és közepes vállalatok szervezetlenek • A LIGA új kezdeményezése - felülről szervezésre?

31. Megújulási kísérletek II. - mozgalmi, politikai aktivitás? • Konföderációk pártkötődése • Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ • Deklarált semlegesség: Autonómok • Látens kapcsolat: ÉSZT, SZEF, LIGA • Politikai szakszervezet ? • Pártszimpátiáját tekintve vegyes tagság, nem népszerű? • De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) • Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz, konkurens helyzet (NGTT, támogatások) • Újabb próbálkozások: • LIGA (2009) népszavazás: vizitdíj, stb.- eredménye a mai kormánytámogatás. Hatása?

32. Megújulási kísérletek III. - strukturális változások? • Vagyonfelélés és költségcsökkentés • Újfajta bevételek felértékelődése (EU pályázatok, direkt állami támogatás, „közjószág” érvelés) • Támogatás ára a politikai függetlenség elvesztése? • Országos egyesülési kísérletek kudarca (2000-2004) • Ágazati egyesülési kísérletek (nehézkesek) • Beolvadások (átcsábítások?) sikere-kudarca • LIGA terjeszkedés: FRDSZ, VDSZ, EDDSZ • Konföderációk közötti megosztottság erősödése

33. Újabb megújulási kísérletek (2010-)? • Hogyan értékeljük? • VDSZ akciók (magánnyugdíj-nyilatkozat, szociális konzultáció) • Fegyveresek és tűzoltók demonstrációi • Közmédia szakszervezeteinek akciói • Magyar Szolidaritás mozgalom • Közszféra szakszervezetinek demonstrációja • „Be a szakszervezetekbe” (MSZOSZ) • Az új Mt. hatása a szakszervezetekre • Más megújulási kísérlet ???