“A HK KORMÁNYA MEGVÉD MINDEN MUNKAHELYET!”

1. GAZDASÁGI SZAKSZERVEZETEK SSSH “A HK KORMÁNYA MEGVÉD MINDEN MUNKAHELYET!” 2009. márciusa - Ivo Sanader, miniszterelnök 2009. novembere - Jadranka Kosor, miniszterelnök asszony 2010. február

2. IPARI HORVÁTORSZÁG 2015. A HORVÁT IPAR ÁTSZERVEZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSI TERV

3. HORVÁTORSZÁGI BEJEGYZETT VÁLLALATOK SZERKEZETE 2009. március (Jutarnji list napilap adatai 2009.05.19.) BEJEGYZETT CÉGEK 264.200 NEM MŰKÖDŐ 140.184 53,1% MŰKÖDŐ 124.016 46,9% 0 FOGLALKOZTATOTT 55.559 44,8% 0-9 FOGLALKOZTATOTT 33.203 42,9% 9-250 14.626 11,8% 250< 628 0,5%

4. Béradatok

5. Foglalkoztatás és bérek 2009. Adatforrás:HSH

6. adatforrás:HSH

7. Feldolgozóipar Adatforrás: HSH

8. Feldolgozóipar Adatforrás: HSH

9. HOGYAN VÉDTÉK MEG A GAZDASÁGOT • A fogalkoztatottak összlétszáma 08./9-09/9-ig 72.552-vel csökkent • Az újabb 37.793 munkanélküli közül 31.259 a gazdasági ágazatból jött • A gazdasági ágazatban fogalalkoztatottak 93,7% -nak alacsonyabb a bére a HK átlagénál MIT TETTÜNK MI? • Kormánynak a bárminemű intézkedési szándéka hiányában és érdektelensége miatt a gazdasági ágazat szakszervezetei a munkáltatókkal együtt túlélési intézkedésekről tárgyalnak

10. ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT • 49, 12 639 dolgozót foglalkoztató vállalat a szakszervezettel megállapodásban 4500 munkavállaló fizetését csökkentette • 525 dolgozó “várólistán” • Felmondásról szóló megállapodás 1400 dolgozó esetében • Újabb 2367 felmondás bejelentése • 1382 dolgozó számára nem fizetik be a járulékokat • Bérek késedelmes kifizetése 1646 dolgozó esetében FÉMIPARI ÁGAZAT • Ebben az évben megállapodás született a munkahét lerövidítése és bércsökkentés ügyében 15 vállalatnál, ahol a foglalkoztatottak összlétszáma 3678 fő.

11. ENERGIA,VEGYIPAR ÉS NEM FÉMIPAR • Az év során elveszített munkahelyek száma 2400 • Csökkentett munkahét 3123 főt foglalkoztató 9 vállalatnál • Csökkentett munkabér 4313 főt foglalkoztató 7 vállalatnál • Azonos bérszint megtartás 15 214 munkavállalót foglalkoztató 14 vállalatnál FA-ÉS PAPIRIPAR • Ebben az évben 7000 munkahelyet veszített el Szükséges lenne végigelemezni a Munkaidő csökkentéséről szóló törvény és az abból adódó intézkedésekre szánt támogatások hatékonyságát, mely nem eredményezett egyetlen eredményt sem, miközben a támogatásokra szánt pénzeszközök (közel 250 millió kuna) nincs felhasználva.

12. AZ SSSH GAZDASÁGI SZAKSZERVEZETEK 2009.12.7- EI ELŐTERJESZTÉSE A KORMÁNYNAK ÉS A HORVÁT MUNKÁLTATÓK SZÖVETSÉGÉNEK (HUP) “ AZ SSSH (HORVÁT FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE) GAZDASÁGI ÁGAZATOT ÉRT VÁLSÁGBÓL VALÓ KILÁBALÁSRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS” MEGKÖTÉSE • 2010-ben nem kerül sor dolgozók elbocsátására • 2010-ben megmarad a 2009. évi bérszint A MEGÁLLAPODÁS KIINDULÁSI PONTJA • A gazdasági válság konkrét meghatározásához rendszerezéséhez és következményeinek elemzéséhez való azonnali hozzálátás tevékenységenként és ágazatonként helyi és nemzeti szintű háromoldalú párbeszéd keretében • A Kollektív Szerződéssel le nem fedett cégek miatt megkötni egy általános gazdasági Kollektív Szerződést legalacsonyabb bér és 1:3,2 összetettségi szorzó meghatározásával

13. A vállalati norma és eredményességének nyomonkövetése • Az egy munkavállalóra eső bevétel • Bruttó bérköltség • A dolgozók költsége • TÁMOGATÁSI ALAP létrehozása a globális válság miatt bajbakerülő munkáltatók részére • VÁLSÁGALAP létrehozása a gazdaságban foglalkoztatott veszélyeztetett munkavállalók részére nemzeti és helyi szintű eszközállomány egyesítésével

14. A hazai termelés védelme érdekében tett intézkedések és ösztönzők • A munkaidő csökkentés érdekében nyújtott támogatásokról szóló törvény sürgős módosítása • A “válságadó” munkavállalóknak történő visszaadásáról és a többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknak külön jogszabályokban foglalt privatizációja során juttatandó vaucherekről szóló törvény kidolgozása

15. SSSH PARTNER GAZDASÁGI SZAKSZERVEZETEK– BEMUTATÁSA 43,64% 2,63% 56%

16. IPARI TERMELÉS • Közel egy évig tartó esést követően 2009. októberében ipari termelés csökkenés, pontosabban az elmúlt év azonos hónapjához viszonyítva 8,6%-os ipari termelés csökkenés került kimutatásra. • 2009.év első tíz hónapjában az ipari termelés az elmúlt év azonos hónapjához viszonyítva 9,6% volt alacsonyabb.

17. IPARI FOGLALKOZTATÁS A HK-BAN 2008-ban Adatforrás: HSH

18. ALAPTÉTEL: Nem támogatjukazt a válságból való kilábalási “modellt”, amely a gazdaságban dolgozók elbocsátásán, a ki nem fizetett és csökkentett béreken nyugszik. Ezt a modellt már megtapasztaltuk a 90-es években, amikor a “spontán” privatizáció egy más válságos helyzetben leszegényítette és jognélkülivé tette a dolgozókat, tönkretette a termelést és az országot kitette az eladósodásnak, az akkori dolgozókat a költségvetéstől tette függővé.

19. Válságtanulság - a horvát gazdaság nem mások gondja, mindannyian egy hajóban evezünk! • Vásárlóerő csökkenés az országban • Következmény: a hazai termelés és a GDP esése • Ezért nem meglepő, minden beruházás csökkentése és leállítása bizonytalanság okozója • A gazdaságban hiányzik a pénz, a hitelképesség • Következmény: foglalkoztatás hiány és bércsökkentés • További vásárlóerő csökkenés • KÖRBENJÁRÁS! • A KÖVETKEZŐ KÖRBEN MÉG LEJJEBB ESÜNK!

20. Üzletvesztés 2009-ben a láthatáron! • Növekvő árúkészletek • A beruházási stopp eredményeképpen különös keresletesés hazai tartós és tőkeigényes termékek iránt amíg az EU-ban tombol a válság nem remélhetjük, hogy valaki más majd a horvát termékbehozatallal támogatja gazdaságunkat ( a horvát termékek exportcsökkenése az első 10 hónapban 22% volt). • Kérdések kérdése: Ki fog és mely hónapokban hazai terméket és árút vásárolni?! • Az első tíz hónap ipari termelése 10%-kal alacsonyabb az elmúlt esztendőhöz képest

21. A munkahelyvesztés, a bérek kifizetésének késése és csökkentésére irányuló nyomás kikezdi az állami bevételeket is • A munkavállalók számának csökkentése a feldolgozóiparban egyenlő az ipari termeléseséssel • Az országos szintű bérek stagnálnak – ami azt jelenti, hogy a dolgozók ezzel a stagnáló bérezéssel maximális befektetést biztosítanak a válságból való kilábalás érdekében • Ám az eredmény a honi vásárlóerő drasztikus zuhanása • Ez már most is látható – a költségvetés járulékokból befolyt bevételek apadása révén • Ezzel egyidejűleg növekednek a bankbetétek – ami arról tanúskodik, hogy akiknek pénze van jelentős kockázatot látnak, azaz pesszimisták a reálgazdaság talpraállítása tekintetében

22. Az állam gazdaságban betöltött szerepének mellőzése • Mindegy lesz a jogfosztottaknak az újabb hullám, mint ahogyan az volt a privatizáció idején is • Újból engednünk kell, hogy tönkremenjen az a kevés vállalat is, ami még megmaradt? • Lakás és jövedelem nélkül kell-e maradnia az embereknek miközben egyesek milliókért alagútfestési munkákat kapnak? • A közbeszerzési rendszeren belüli vállalkozói és alvállalkozói mindenféle esetek után többé nem hiszünk a piacverseny történetekben és a legjobb vállalkozók kiválasztásában a közbeszerzéseknél • Követeljük, hogy az állami vezetés találjon módot arra, hogy a jogszabályoknak és a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően fordítsa az állam vásárlóerejének egy részét a vállalatok, a hazai termelők és építőipari vállalkozások megmentésére

23. Tény – az állam nem vállalkozó, de..! • ...de le kell ülnie egy asztalhoz a nagy, kis-és középvállalatokkal, a gazdasági szakszervezetekkel és helyet kell szorítania a vállalatok 2010.évi fejlesztésének és növekedésének, sőt a válság felszámolására irányuló költségek felosztási módjának is, mely nem a munka alacsonyabb értékén és elbocsátásokon alapul, de egyaránt nem hasznos sem az államnak, sem a gazdaságnak.

24. Az államigazgatási reform valamint a kenőpénz és korrupció közszolgáltató vállalatok rendszeréből történő kiszorításának kérdése • Vajon a közszolgáltató vállalatok egyáltalán az állami intézmények ellenőrzése alatt vannak-e és azok működtetése milyen mértékben járul hozzá a gazdaságpolitika nemzeti céljaihoz és a válság felszámolásához? • Mekkora a közszolgáltató és állami vállalatok beruházásának szintje 2009.évben? • Mindenképpen lényeges, hogy e vállalatok, különösen ha monopol helyzetben vannak, takarékossági intézkedéseket kövessenek és ésszerűen gazdálkodjanak, de ennél is fontosabb, hogy teljesítsék a beszállítóikkal szembeni kötelezettségeiket! • Vajon az államigazgatás szakmai szintje, hatékonysága és minőségének növelése célja-e a Kormánynak és van-e ehhez az államigazgatásban a politikusoknak elegendő ereje? Így mindannyian azt állítják nagy az apparátusunk, de senki sem nyilatkozik miként kellene azt korszerűsíteni és a vállalatok igényeihez alakítani.

25. Kollektív tárgyalások a Kormány, mint munkáltató és adóalanyok, mint teherviselők • Követeljük a HK Kormányától, hogy mint munkáltató viselkedjen azoknak a pénzügyi lehetőségeihez mérten, akik a költségvetést finanszírozzák, akik zömmel a magánszektorban dolgozó állampolgárok • Ez azt jelenti, hogy nem követelhetik meg a gazdasági bérek vonatkozásában a mértéktartást,a takarékoskodást és egyéb bér-megszorításokat, majd utána zárt ajtók mögött más módon elosztják a pénzeket • Követeljük, hogy a költségvetés tervezettnél gyengébb feltöltése estén ne is gondoljanak új és a meglévő adóterhek emelésére • Azon pénzek fejében, melyeket a dolgozók a költségvetésbe befizetnek, minőségi szolgáltatásokat kérünk – nem akarunk egy lipával (fillér) sem többet adni a kiegészítő egészségügyi és egyéb biztosításokra vagy egyéb hasonló járulékra

26. A kormány-politikákkal és programokkal stabilizálni a lakosság és az üzleti világ elvárásait • Egyértelműen közzé kell tenni, hogy az állam, tiszteletben tartva a piacgazdaság és a vállalkozások szabályait, a gazdaság stabilizásálának első tanújeléig életbelépteti a spekuláció piacon való bárminemű megjelenését, melyet általában válságállapot követ • Hozzájárul a pánik lecsillapításához a piacokon (árú, munkaerő piac, tőke-és pénzpiac), mindenki számára legalább a 2010-ben várható üzletvitel és megélhetés részbeni tervezését biztosítja, valamint hozzálát a gazdaságot ösztönző intézkedések kidolgozásához.

27. A közérdekű munkák válságkezelési csomagjának meghirdetése - lehetővé kell tenni - növekedéshez való hozzájárulásként - a magántőke számára az infrastruktúrába/koncessziós/privatizációs projektekbe történő beruházást • Meghirdetni a közmunka válságkezelési csomagot, melyet vagy koncesszió vagy nyilvános privát partnerségek keretében finanszíroznának – VÁLSÁGKEZELŐ KLASZTEREK • Oly módon, hogy közvetlenül ne terhelje a költségvetést • Nagy infrastrukturális projektek megvalósítása külföldi alapok, EU alapok bevonásával • E csomag célja a foglalkoztatás és a termelés megfelelő ütemének megtartása azokban az ágazatokban ahol a leggyorsabban aktiválódnak de a leggyorsabban ki is oldódnak, amilyen az építőipar működése. • Támogatjuk a közberuházásokra, a helyi és regionális projektek megvalósítására való törekvéseket, melyeken jelentős számban megtelepedhet számos vállalkozás és különböző szakma (regionális közúthálózat javítás, óvoda és iskola építések, idősek otthonai, energiaipari létesítmények, mezőgazdasái és vízgazdálkodási létesítmények megvalósítása).