Érdekek és értékek, a közelmúlt pedagógusképzés-reform konfliktusai

1. Érdekek és értékek,a közelmúlt pedagógusképzés-reform konfliktusai az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága Pedagógusképzési Albizottsága 2014. január 30. Sáska Géza saskag@t-online.hu

2. Köszönöm az előadásom elkészítéséhez nyújtott segítséget Brezsnyánszky Lászlónak, Gáspár Mihálynak és Pukánszky Bélának, Rádli Katalinnak. Külön köszönöm Faragó Magdinak az értékes javaslatait.

3. Amiről szó lesz Kizárólag a közismereti tárgyakat érintő, két szakos tanárok képzési rendszerének főbb változásait mutatjuk be, mint a „főiskolai” és az „egyetemi-diszciplináris” értékrend képviselőinek konfliktusát a kreditek változásában.* három időszakasz összehasonlításában: • Bologna előtti időszak: 111/1997. a tanári képesítés követelményeiről és a 77/2002 Korm. Rendelet kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről, • Bologna- reform, • poszt-Bologna reform. *Az alacsonyabb kreditértékkel számolva, értéktartomány esetben.

4. Módszertan No. 1. A „jó” tanárképzés mibenlétét „ a főiskolai” és az „egyetemi” érdekkör számos területen folyamatosan ütközik, • Az elérő kultúra, • És egzisztenciális okokból. A közdelem tétje: • A korlátos időkeretből minél nagyobb hányadot kell megszerezni. .

5. folytatás Az állandó küzdelem állását mindig jogszabályok rögzítik és mutatják. Az nyer, amelyik több kreditet szerez a korábbi helyzethez képest

6. Módszertan No. 2. Tehát: Nem: • a „jó” és a „rossz”, • a „haladás” és a jövőt veszélyeztető „konzervatív/retrográd, • a diákok érdekeit és az oktatók érdekeinek a küzdelme. Hanem: Két egyen ragú, de egymással ellentétes, kultúrájú és érdekű csoport küzdelméről esik szó.

7. A tanárképzés - leegyszerűsített - szakmai értékstruktúráinak elvi hordozói Legalább 200 éve meglévő iskolarendszer szervezeti különbsége • A népiskolai képzés, a tömegoktatás szempontjait , értékeit a tanítóképző (főiskolák) képviselik , [pedagógiai- pszichológiai értékrend]. • A felsőfokú továbbtanulásra felkészítő gimnáziumok értékeit az egyetemi szintű képzést folytatók reprezentálják [diszciplináris értékrend].

8. A tanítói és gimnáziumi értékrendintézményesülése • Kezdetben fizikai értelemben is elkülönült e két terület. • Ha érintkeznek, konfliktusok keletkeznek • A polgári iskolai tanárképzés és tanítóképzés között a XX. század első felében. (nem esik erről szó a későbbiekben) • Az általános iskola létrejöttével 1945-ben a felső tagozaton kiszorították a gimnáziumi értékrendet. A főiskolai képzésben részesült tanítói értékend képviselői foglalták el e teret-területet.

9. Érlelődő konfliktus a hatvanas években • A középfokú oktatás expanziója következtében tömegesen jelennek meg a főiskolai értékrendet követő új fajta gimnáziumok. • Egy ponton a hagyományos gimnáziumok és az értékrendjük kisebbségbe szorul. Következmény: párhozamosan működik • Kétfajta tanárképzési kultúra a középfokú oktatás iskoláiban. • A két, egymást kizáró értékrend őreként az egyetem és a főiskola.

10. Az iskolarendszer 5. és a 12. évfolyamán dolgozó tanárok értékrendje e kettőséget hordozza Különböznek: • Pedagógiai kultúrájukban, a világról alkotott képükben. • Társadalmi-gazdasági státusuk tekintetében. (Nem, származás, jövedelem, házastárs kiválasztása sat.) • A tanárképzést adó intézményük jellegében. • A képzés hossza és a PP aránya tekintetében • Az oktatók formális tudományos elismertségében, sat.

11. Két kultúra néhány eleme

12. A különböző értékrendek meghatározó képviselői A főiskolai tanár/tanítói képzésben: a pszichológia és a pedagógia területéről, (szak képzésből csak a tantárgy pedagógia) Az egyetemi tanárképzésben: a különböző diszciplínák reprezentánsai. (pszichológia, mind diszciplína igen, azonban a pedagógia elemeként már nem: (A felsőoktatás pedagógiáját-módszertanát mereven visszautasítják.)

13. A különbség hierarchizálódnak Alacsonyabb helyzetűnek/presztízsűnek tekintik: Az általános iskolai, főiskolai végzettségű tanárt, és képzőhelyét, tudását, kultúráját, iskoláját , mint a Gimnáziumi(középiskolai), egyetemi végzettségűt és képzőhelyét, az (elit) gimnáziumokat) és a műveltségének fajtáját.

14. Az ütközési pontokNo.1. A hierarchia A főiskola és az egyetem legyen egyenrangú, mert • Mindkét szintnek a tanárképzéshez van pedagógiája és pszichológiája, amely az 5-13. évfolyamok lényegében azonos. • A közoktatásban a tanítói [általános iskolai] értékrendet követő iskolák többségben vannak. • A tanárképzés alávetettsége a szakmai igazságtalansághoz vezet, amelyhez a resentiment is tapad.

15. No. 2 két fajta képzésre fordítható idő felosztása • A szakok között: tanárképzésre és a diszciplináris képzésre fordítható időmennyiség aránya. • A képzési szakaszok (évfolyamok) között a képzési idő elosztása. • a képzés végén lévő időkeret megszerzése különösen értékes, mert a képzésjellegét a felhasználás módja sugallja. • Az évfolyam bővítése: rendelkezésre álló képzési idő meghosszabbítása és elfoglalása.

16. A két csoport szakmai nyelven folyó küzdelemének a tétje • Hierarchia megszüntetése/növelése, • Területfoglalás, az adott időmennyiség keretei között, kreditben számolva • Az expanziós területnövelésből minél nagyobb hányad birtoklása. Az állandó küzdelem eredményét jogszabályok rögzítik és mutatják.

17. I. reformaz egységes tanári képesítés követelmények megteremtése A pedagógia-pszichológia képzés területén szűnt meg a főiskola és egyetem közötti hierarchikus különbség a 111/1997. (VI. 27.) Korm. a tanári képesítés követelményeiről szóló rendelettel. Feltehető: a tanárképzésben az egyetemi és főiskolai szintű pedagógia és pszichológia felfogás között a különbség könnyen áthidalható. Azaz: az egyetemi és a főiskolai PP tanárképzési felfogás egylényegű. (A főiskolai pp kultúra valamikor felváltotta az egyetemit.)

18. A rendelet a jövőre kihatóan határozta meg a tanárképzés szekzeti elemeit • Felosztja a képzést és a rendelkezésre álló időt a szak, és a pedagógia-pszichológia területe között. • Tagolják a pedagógia-pszichológia területét és időterjedelmét: • Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretekre, képességek megszerzésére irányuló képzésre, • Szakmódszertanra (tantárgy-pedagógiára). • Iskolai gyakorlatokra. • A PP területét tovább bontják.

19. A tények rögzítése • A képzés osztott. • A diszciplináris képzés és a pedagógia és pszichológia területe élesen elkülönül egymástól. • A főiskola és az egyetem között a hierarchikus különbséget a szakterületi képzésre fordított idő többlete mutatja (egy év, 90 kredit). • Az főiskolai és az egyetemi képzésben pedagógia és a pszichológia modul azonos, éppen ezért • A főiskolai képzésben nagyobb a pedagógiai és pszichológia súlya 20,8%, • az egyetemié 15.6 %-ponttal kevesebb.

21. A II. reformA Bologna fordulat A felsőoktatás rendszerének radikális átalakításának kényszere a képzési terület új szerkezetét és időarányainak (kredit-hányad) kialakítását teszi lehetővé. Felidézve a korábbiakat: Az a szakmai csoport az erősebb, amelyik érdekeit államigazgatási dimenzióba tudja helyezni , jogszabályban megjeleníteni.

22. A kettős oklevelet nyújtó tanár szakokra vonatkozó források: • 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, • 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről. • 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről, 4. számú melléklet Tanári Mesterképzési Szak

23. A tények rögzítése • Az általános és a középiskolai tanárképzés egységes és nem hierarchikus, de osztott és ciklusos. • Az alapképzés diszciplína a túlsúlyos (93,3%). • Az Ma szinten a pedagógia-pszichológia a meghatározó 56%. • Az alap (Ba) szinten új a tanári képzést megalapozó 10 kreditnyi képzés, a diszciplína időkeretének a terhére jön létre. • Ma szinten a tantárgy-pedagógia és a szakmódszertan tantárgyanként 7-7, (azaz 14) kredit a szakterületi tudás időkeretének a terhére helyezik el. • Az iskolai gyakorlat 1 félévvel (30 kredittel) hosszabb lett a képzési rendszer (3+2+0,5 év),

25. Az első összevetés A Bologna előtti 2002-es és a 2005-2006 állapot összehasonlítása Kérdés: Melyik terület veszett vagy nyert időt (kreditet)és hol?

26. A vesztes a diszciplína • A középiskolai tanárképzés helyzete kredit-tömeget tekintve változatlanul 330 kredit. • Az egyetemi szintű szakterületi képzés veszített 44 kreditet, 20-at az összefüggő iskolai gyakorlatból, 10 már volt, 14-et a szakmódszertan, tantárgy pedagógia miatt, 10-et a tanári felkészítést megalapozó tantárgyak miatt. • A főiskolai képzés összességében nyert 70 kreditet. • A főiskolai szakterületi képzés nyert 46 kreditet.

28. A diszciplína további vesztesége A korábbi kétszakos egyetemi képzésre nincs elegendő idő, • ezért van egyetemi jellegű major szak, kb. 140 kredittel és főiskolai minor kb. 96 kredittel. • Hivatalosan: első, és második tanárszak. Megjegyzés: MAB kötelezően létrehozandó tanárképzési bizottsága részben e sérelem okozta ellenállás kivédésére hozhatták létre.

29. Nyereségpedagógia-pszichológia oldalán Ez a terület 44 kreditet nyert. 10 kreditet az alapképzésben a pályaorientáció bevezetésével. 14 kreditet a szakmódszertan diszciplína terhére történő elszámolásából. 20 kreditet a féléves iskolai gyakorlatból, amely az egyetemi képzés terhére hosszabbodott meg a tanárképzés.

30. A kétszakos tanárképzésben összességében A legtöbbet nyert kredit tömegben: • a főiskolai szint az expanzióval • a szaktudományos, • a pedagógia és pszichológia területén. (Egzisztenciális és kulturális győzelem) • Az egyetemi tanárképzésben pedagógia és pszichológia területe. (Gyengült a egyetem tudományos jellege .)

31. A III. reformVissza az alapokhoz A Bologna reform okozta sebekre a gyógyírt a 2010 választások után került gyógyír, amelyet, rögzít: • 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásrólszóló törvény • 283/2012. (X. 4.) Korm. Rendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről • 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről

32. A tények 1 • Visszaáll az osztatlan képzés rendje. • Visszaállítják a korábbi hierarchiát, • A főiskolai jellegű képzésben a Bologna reformhoz képest erősödik a pp jellege, az egyetemin némileg csökken. • Az iskolai gyakorlat idejét megduplázzák, a képzési idő további fél évvel növekszik. • A tantárgy pedagógia kikerül a szak időkeretéből . • A MAB hatáskörébe utalják a tanárképzési bizottság felállítását. • Megszűnik a pályaorientáció, helyébe(?) az alkalmasság vizsgálata kerül.

33. Azaz: A 83/2012. (X. 4.)a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szerint kormány rendelet visszatér a 111/1997 sz. korm. rend. logikájához, de nem ment hátrább! 3. § (1) A tanári szakképzettség elemei: a) a tanárszak szerinti szakterületi … tudás, valamint b) a tanári munkához szükséges • ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, • bb) szakmódszertani … tantárgy-pedagógiai …, és • bc) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá c) … egyéni iskolai gyakorlat.

35. A nyertesek • A diszciplináris szféra a Bolognai reformban elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24-et visszakap. • A pedagógia, pszichológia a főiskolai és egyetemi szinten 6-6 kreditet nyer (a gyakorlattal együtt). • Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje visszaállításával megszűnik a major/minor rendszer. • A pp aránya (a gyakorlati képzés megnövelésével) a főiskolai szinten 4,8, százalékponttal nő. • Az egyetemi szintű képzés nyer 30 kreditet, 1 félévet a gyakorlati képzéssel.

36. A vesztesek • A főiskolai képzés veszít 1 félévet, 30 kreditet. • A szakterületi képzésből 36 kreditet.

37. A három reform mérlege Az 1997-es és a 2012 reform összevetése Azaz: A Bologna reform korrekciójának az eredménye, Másképpen: a Bologna reform hatása.

39. A nyertesek • Az iskolai-gyakorlat orientáltság képviselői. • Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje visszaáll. • Megszűnik a major/minor rendszer. • A főiskolai két szakos képzés terjedelme 10 kredittel bővül 1997-hez képest. • Az egyetemi képzés a Bolognai reformban elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24-et visszakap, 20-t veszít.

40. További nyertesek • A középiskolai tanárképzésre fordítható időkeretben 12.6, az általános iskolaiéban 7 %-ponttal nőtt a pedagógia és a pszichológia hányada, főként az iskolai gyakorlat miatt, de • A Pedagógia és Pszichológia területe is kap még10 kredit pontot az összefüggő iskolai gyakorlat időkeretéből. • A középiskolai tanárképzésben a diszciplína területéről elvett 20 kredit a pedagógiai-pszichológiai felhasználásra került.

41. A diszciplináris képzés jellegének változása • Noha az egyetemi diszciplináris szféra 20 kreditet veszítet, de visszaszerezheti, ha a főiskolai szakképzést folytató intézményét az egyetemivel összevonja. • Ebben az esetben egyetemi jellegű diszciplináris képzésben lesz részük a leendő általános iskolai tanároknak. • De veszítenek azok a főiskolák, ahol nincs egyetem.

42. Vesztesek • A hierarchia elutasítói, a főiskolai/tanítóképző érdekeit képviselő csoport, mert megmarad a főiskolai és az egyetemi értékrend kettőssége. • Akik, a tanárképzés jelleg adó elemének pedagógiát- és a pszichológiát tekintik. • Az utolsó öt félévében 56,0%-ról, megközelítőleg 30%-ra csökken a pp a poszt-Bologna rendszerű képzésben .

43. További vesztesek • A gyakorlat orientált kétszakos tanárképzési modellben, • az elméleti pedagógiai és pszichológiai képzés aránya romlott, különösen a pszichológiáé.

44. A béke ára • A tanárképzés expanziója a gyakorlati képzés idejének bővítésével. • Némileg közeledett egymáshoz a főiskolai és egyetemi képzés kultúrája, azáltal, hogy az egyetemen növekedett a pp aránya, és csökkent a szakos elem, a főiskolákon mindkettő növekedett. • A két, egymást kizáró és egyenrangú diszciplína és pedagógia-pszichológia értékrendet képviselő csoport intézményes elkülönítése az általános iskolai és középiskolai képzés mentén. • A pedagógiai gyakorlat tovább erősödött.

45. Ez egyben újabb feszültségforrás lehetősége A restaurációval életre keltették a régi feszültségeket is: • Az általános iskolai és a gimnáziumi tanárképzés szakos eleme diszciplináris logikájú. • a pedagógiai-pszichológiai képzés főiskolai, tanítóképzős értékrendet követ. Kódolt e két kultúra bizonytalan kimenetű ütközése várható. Továbbá: a pszichológia és a pedagógia között támadt új feszültség oldása a gyakorlati képzés rovására történhet.

46. Köszönöm figyelmüket!