Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika

1. Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 2013-14-1 1/5

2. Az előadások témakörei • 1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása • 2/5 Európa gazdaságtörténete: a munkapiac története • 3/5 Új fogalmak a foglalkoztatáspolitika területén: flexicurity, adaptability, flexibility, CSR, LLG, a közösség fehér könyve a növekedésről, foglalkoztatásról… (1993) • 4/5 Maastrichttól az Európa 2020-ig: Az önálló közösségi foglalkoztatási stratégia (EES) • 5/5 Az Európa 2020 foglalkoztatáspolitikai vetületei és tagállami feladatai, lehetőségei és a mai magyar és uniós munkapiacok állapota

3. 1/5 Politika, szakpolitika, foglalkoztatás

4. Kérdés (1,2) • Mi az „állam”? • Mi a politika és a szakpolitika közötti különbség?

5. Az állam …

6. „Az állam megtartja amit ígér, ha pénzt ígér, azt is megtartja” Karinthy Frigyes

8. A piac nem old meg mindent a munkapiacon sem • A közjavak létezése (amelyek fogyasztásából nem zárhatók ki az egyének, és amelyek fogyasztása nem rivalizáló, pl. a levegő, honvédelem), ezért ezek kínálata a piacon nem szervezhető meg, -- Ki vásárolna meg pl. 10 m3 levegőt, ha utána a többiek, akik nem fizettek érte, elfogyasztanák? • Monopóliumok, oligopóliumok, amelyek piactorzítók, -- Méretük következtében egy-egy lépésük a piacon óhatatlanul nagyobb mozgásokat okoz, mint az átlagos szereplőké. (lásd mai „multik”, ill. globalizált óriásvállalatok) • Külső (extern) gazdasági hatások, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás költséget vagy előnyt jelent vele nem szerződéses kapcsolatokban lévőknek, -- Lásd erre a közgazdaságtani tankönyvek tipikus példáját a szomszédos virágkertészet és méhészet vonatkozásában, ahol a méhek óhatatlanul beporozzák a virágokat, pedig erre nem szerződött a két fél. Ezt nevezzük pozitív exernáliának. Ezzel ellentétes mechanizmust jelöl, ha valamelyik vagy mindkét fél veszít a külső hatáson. (Pl. a halászat vizét felmelegítő atomerőmű távozó hűtővíz esetében.) ebben az esetben negatív externáliáról beszélünk. • Piaci szereplők aszimmetrikus informáltsága (pl. orvos- beteg kapcsolat) -- de akár ilyen a banki ügyintéző és a hitelért folyamodó ügyfél esete is. (Stiglitz 2000 27. old.)

9. S, ekkor az állam beavatkozik A jelenlegi válság nem a piacok kudarca, hanem az államoké… „mélységesen nem értek egyet a gazdasági válságra adott állampárti, ún. keynesiánus válasszal;…most jött el az idő arra, hogy még több, ne pedig kevesebb kormányreformot hajtsunk végre…” (Tony Blair: Utazás 2010, Utóhang)

10. Állami kudarcok • Korlátozott információk ahogyan a piaci szereplők sem rendelkeznek korlátlan mennyiségű információval (mert beszerzése drága, eszköz és időigényes, vagy csak mert egyszerűen nem ismert a döntés pillanatában), az államok is információhiányos helyzetekben kénytelenek döntéseket hozni. • Magánpiaci reagálásmódok korlátozott ellenőrzési lehetőségei • A kormányzatok döntéseik következményeit csak korlátozott módon képesek ellenőrizni. Minél nyitottabb és demokratikusabb berendezkedésű egy állam, ez annál inkább igaz. A teljes körű elemzés e mellett nagyon meg is drágítaná az intézkedést. Ez a szempont különösen felértékeli a szakpolitika első számú szabályát: „Mi történne, ha nem csinálnánk semmit sem?” Mielőtt egy kormányzati döntés megszületik, minden esetben fel kell tenni ezt az egyszerű kérdést. Az intézkedés talán pontosan azzal ellentétes hatást vált majd ki, mint aminek szántuk, vagy nem várt mellékhatásai lesznek stb. • A szakapparátusok fölött gyakorolt ellenőrzés korlátai ;információs lánc hosszúsága miatt torzulhat maga az információ, az érintettek ellenérdekeltek lehetnek a végrehajtásában, mert saját érdekeik mást kívánnak meg … (Stiglitz, 2000)

11. Néhány klasszikus izmus:1/5: merkantilizmus • A XVII. században erőteljes volt az állami beavatkozást igenlő megközelítésmód, főként az ipar aktív támogatása és az arany, mint nemesfém felhalmozása játszották a főszerepet. XIV. Lajos híres pénzügyminisztere Colbert, Jean Baptiste (1619-1683), akinek a nevéből származik a colbertizmus kifejezés, alapítója a később merkantilizmus néven ismert irányzatnak. Az erőteljes államra épülő gazdaságpolitika védővámokban, a manufaktúrák állami támogatásában, a nyersanyagkivitel megnehezítésében, a flotta fejlesztésében és a gyarmatszerzésben, a nemesfém felhalmozásában gondolkodott.

12. 2/5: Klasszikus liberalizmus • Adam Smith A nemzetek gazdasága (1776) c. munkájában szembeszállt a merkantilista nézőponttal. Szerinte a szabad verseny és a profit lehetősége az embereket és a közérdeket szolgálja. (-- Mai legszélsőségesebb formája a szociáldarwinizmus, amely értelmében csak a legerősebbek maradjanak életben.) • A szabad piac értelmezése szerint az egymással versengő szereplők közül a leghatékonyabb, a legversenyképesebb marad életben, ez a fogyasztó érdekét is szolgája, hiszen a legjobb minőségű és a legjobb árú termékek maradnak a piacon. Smith szerint a gazdaságot egy láthatatlan kéz (invisiblehand) irányítja.

13. Öntisztuló piacok • Az államnak a foglalkoztatásban nincsen szerepe, mert • A munkanélküli olyan személy, aki a jelenlegi piaci helyzetben nem látja értelmét, lehetőségét a munkavállalásnak és a munkaadónak jelen piaci helyzetben nem éri meg alkalmaznia. • Az állami beavatkozás több kárral, mint haszonnal járna

14. 3/5: Konzervatívizmus • A konzervativizmus szociális és politikai eszmerendszer. A szó a latinconservare-ből származik, jelentése megőrizni, megmenteni. • Ezt mi sem tükrözi jobban, mint Roger Scruton által megfogalmazott definíció, mely így szól: [1]"A konzervativizmus nem más, mint a megteremtett értékek megőrzése, annak az alapnak a megóvása, melyre építeni lehet." • Mindennapi szóhasználatban a status quo fenntartását jelenti. Politikai eszmerendszerként a francia forradalom után alakult ki, először a francia politikus Chateaubriand alkalmazta a kifejezést 1819-ben (wikipédia)

15. 4/5: Marxizmus, idealizmus • A XIX. században Karl Marx, Sismondi, Robert Owen a korabeli gyáripar embertelen munkakörülményeire kerestek válaszokat. A legnagyobb hatású Marx, aki a társadalom újjászervezését a tőke magántulajdonlásának megszűntetésével kötötte össze. Álláspontja szerint az államnak jelentősebb befolyásra kell szert tennie a termelőeszközök terén

16. 5/5: KeynesizmusJohn Maynard Keynes • Nagy Gazdasági Világválság (1929-33) • Keynes (1936) A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete • : A munkanélküli akarata ellenében is lehet munka nélkül. • : A munkaadók nem az alapján foglalkoztatnak több vagy kevesebb munkaerőt, hogy mennyire magas a bér és bárköltség, hanem a termelés fokozása, a beruházások volumene, végső soron piacaik bővülése a meghatározó • : a piacok önmagukban nem tartanak a teljes foglalkoztatás felé

17. Modern izmusok: neokonzervativizmus vagy neoliberalizmus • Milton Friedman (Kapitalizmus és szabadság, 1962) • Politikában: reaganizmusnak, thatcherizmusnak

18. Neokonzervativizmus • XX. század ‘50-es éveitől USA, majd Anglia • Liberalizmussal és újbaloldallal szemben • Kialakulásában nagy szerepe volt az 1970-es évek világgazdasági jelenségeinek, a gazdasági növekedés lefékeződésének, az infláció és a munkanélküliség együttes jelenlétének. Ezek megingatták az addig általánosan elfogadott keynesiánus gazdaságpolitikát. • Álláspontjuk szerint a liberális kormányzatok a szociális kiadásokat olyan mértékűvé duzzasztották, hogy lassan az egész társadalom az alacsony jövedelmű és státusú lumpenproletariátus foglyává válik, anélkül, hogy esély lenne a fennálló különbségek csökkentésére (underclass-elméletek) és workfarestate megjelenése

19. Neoliberalizmus • A neoliberalizmus a gazdasági liberalizmus egyes doktrínáinak a címkéje, követői nem is feltétlenül liberálisak például az egyéni jogok tekintetében - például Augusto Pinochet, de Margaret Thatchert, Ronald Reagant is ide sorolják. Az Egyesült Államokban a neoliberalizmust gyakran neokonzervativizmusnak nevezik. Több konzervatív állítja, hogy ők közelebb vannak a klasszikus liberalizmushoz, mint a libertariánusok. • A neoliberalizmus kifejezés az 1970-es években keletkezett többek között Joseph Stiglitz és Milton Friedman nézetei kapcsán. A neoliberálisok megengednek bizonyos állami beavatkozást, például a központi bank által mesterségesen magasan tartott árfolyamot, amit a libertariánusok elutasítanak. • Sokszor a neoliberális címkét alkalmazzák minden a szociális biztonságot csökkentő, a felső osztályt előnyben részesítő lépésre. (Wikipédia)

20. Populizmus • Populizmus minden formája tartalmazza a nép felmagasztalását és a hozzá folyamodást, amihez elitellenesség társul • A tekintélyelvű nemzeti populista diktatúrát; ezt testesítette meg a Peron nevéhez fűződő argentin politikai berendezkedés. • A népszavazásra épülő populista demokráciát; ilyen a svájci berendezkedés. • A nacionalista-rasszista, reakciós populizmust; képviselője a hatvanas években az amerikai George Wallace (Kovács Gábor Liget, 2009)

21. Társadalompolitika • A társadalompolitika felfogható közpolitikaként, amely a társadalom egészének problémáit tárja fel és keres rájuk megoldási alternatívákat. • A társadalom, mint az itt tárgyalt fogalmak legszélesebbike az emberi együttélés viszonyai, a termelési szerkezet egészét lefedi. Az egyes szakpolitikák tehát a társadalompolitikán belül, annak építőelemeként értelmezhetőek.

22. Társadalompolitika (2) • A társadalom (society) a szociológia egyik leggyakrabban használt fogalmi kerete: „A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja. • Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucatnyi emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető- a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az egy milliárd főt.” (Giddens 1997 693. old)

23. Kik művelik a politikát? Colebatch (2000:38) Policy

24. (párt)politika vs. szakpolitika • Párt célja: hatalom megszerzése és megtartása (Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapítótag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön… • Szakpolitika, szakpolitikus: Policy analysis is "determining which of various alternative policies will most achieve a given set of goals in light of the relations between the policies and the goals".[ However, policy analysis can be divided into two major fields. Analysis of policy is analytical and descriptive—i.e., it attempts to explain policies and their development. Analysis for policy is prescriptive—i.e., it is involved with formulating policies and proposals (e.g., to improve social welfare (Wikipédia)

25. Pl. közösségi szakpolitikák Mezőgazdaság, halászat és élelmiszer-biztonság KAP, vidékfejlesztés, akvakultúra, közös halászati politika, élelmiszer-biztonság Vállalkozások Iparágak, vállalkozáspolitika, kkv-k, egységes piac, szabad mozgás, versenyképesség, versenypolitika Tettekkel az éghajlatváltozás ellen Az éghajlatváltozás, Energia a változó világban Több területet érintő szakpolitikák Pénzügyi és gazdasági válság, Európa 2020 – új uniós gazdasági stratégia, jobb szabályozás, fenntartható fejlődés, többnyelvűség Kultúra, oktatás és ifjúság Audiovizuális és médiapolitika, kultúra, oktatás és képzés, sport, ifjúság Gazdaságpolitika, pénz- és adóügyek Pénzügyi szolgáltatások, költségvetés, versenypolitika, vámügyek, gazdaság, csalás elleni küzdelem, adózás Foglalkoztatás és szociális jogok Foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlőség Energia és természeti erőforrások Energia, transzeurópai hálózatok Környezetvédelem, fogyasztóvédelem és egészségügy Fogyasztóvédelem, környezetvédelem, élelmiszer-biztonság, egészségügy, tengerpolitika, fenntartható fejlődés Külkapcsolatok és külügyek Közös kül- és biztonságpolitika, fejlesztés, bővítés, együttműködés, külpolitika, humanitárius segítségnyújtás, emberi jogok, külkereskedelem Jogérvényesülés és a polgárok jogai Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése Régiók és helyi fejlesztés Regionális politika, Európai Regionális Fejlesztési Alap Tudomány és technológia Etika, információs társadalom, audiovizuális és médiapolitika, kutatás Az Európai Unió áttekintése Civil társadalom, civil szervezetek, az EU intézményei, uniós szerződések, Európa jövője, Lisszaboni Szerződés Közlekedés és utazás Idegenforgalom, transzeurópai hálózatok, közlekedés

26. Foglalkoztatáspolitika • „Az állam a gazdasági növekedés és fejlődés ösztönzése, az életszínvonal emelése, a munkaerő–szükségletek kielégítése, a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság leküzdése érdekében fő célkitűzésként olyan aktív politikát alakít ki és hajt végre, amelynek célja a teljes, produktív és szabadon választott foglalkoztatottság megvalósítása. „ (ILO E122)

27. Foglalkoztatáspolitika céljai • (a) minden munkára képes és állást kereső személy számára legyen munkaalkalom; • (b) ez a munka a lehető legtermelékenyebb legyen; • (c) lehetőség nyíljon a munka szabad megválasztására, és minden munkavállalónak a lehető legteljesebb lehetősége legyen az olyan munkára történő jelentkezésre, illetve az olyan munka során megvalósuló képzésre, képzettségének és adottságainak felhasználására, amely munka számára megfelelő, tekintet nélkül fajára, színére, nemére, vallására, politikai meggyőződésére, nemzeti vagy társadalmi származására.

28. Mitől hisszük, hogy fejlődnek területek? (téves elméletek)Hajsza a GDP növekedés után • Földrajzi adottságok hipotézis • Kulturális hipotézis • Tudatlanság hipotézise (Acermoglu-Robinson 2013)

29. Új megközelítések • Intézményrendszer állékonyságának vizsgálata (bizalom, kiszámíthatóság, a jog uralma) Acermoglu-Robinson 2013 • Better Life Index (BLI) OECD (előzmények: ENSZ: HDI, OECD: PISA, ALL/IALS, ma OECD PIACC • SkillStrategy OECD LEED projekt

30. Az „elég jó” szakpolitika • A jó szakpolitika tehát koherens ideológián nyugszik, megfelelő mennyiségű társadalmi ténnyel van alátámasztva, standardizálható gyakorlatra épül, világos célokat jelöl ki, és nem nélkülözi a politikai- közigazgatási realitást

31. Milyen kontextusban működik a foglalkoztatáspolitika? • A foglalkoztatáspolitika kellőképpen vegye figyelembe a gazdasági fejlettség szintjét és állapotát, valamint a foglalkoztatási célkitűzések és az egyéb gazdasági és szociális célkitűzések közötti kölcsönös kapcsolatot. Ezt a politikát olyan módszerekkel kell megvalósítani, amelyek megfelelnek a nemzeti feltételeknek és gyakorlatnak. (ILO E122)

32. A foglalkoztatáspolitika eszközei • Bérjellegű támogatások • Önfoglalkoztatás/ vállalkozóvá válás támogatása • Közfoglalkoztatás • Képzés, munkaerő-piaci képzés, CDP • Szolgáltatások (ide értve a munkaközvetítést is) (ILO:ILR )

33. Kérdés (3,4,5) • Tudunk-e példákat mondani foglalkoztatáspolitikai eszközökre? • Milyen csoportokba sorolhatjuk ezeket és milyen működési tapasztalatokkal? • Melyiket milyen piaci, társadalmi helyzetekben alkalmaznánk?

34. Köszönöm a figyelmet!