1 / 12

Az óvoda és az iskola együttműködésének megvalósulása a Naprakészség TIOK-ban

Az óvoda és az iskola együttműködésének megvalósulása a Naprakészség TIOK-ban. Mérleg. Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon. - egy intézmény. - egy fenntartó. - többcélú intézmény.

ovidio
Download Presentation

Az óvoda és az iskola együttműködésének megvalósulása a Naprakészség TIOK-ban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az óvoda és az iskola együttműködésének megvalósulása a Naprakészség TIOK-ban Mérleg

  2. Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon - egy intézmény - egy fenntartó - többcélú intézmény - azonos értékrend, közös szokások, hagyományok, biztonság, egymásra épülés - összehangolt pedagógiai program céljai: a test és a lélek harmonikus fejlesztése; nyitott, érdeklődő, együttműködő gyermek nevelése feladatai: helyes önismeretre nevelés, önállóság, együttműködés és empátia képességének fejlesztése

  3. Az együttműködés gyakorlati megvalósulásának színterei: • műsorok, ünnepek, „nagyok a kicsikért” és ökoiskola program - kölcsönös hospitálás, közös tréningek, szakmai konzultációk, értekezletek - szülői fórum - fejlesztő szakemberek, esetmegbeszélések

  4. Az óvoda és az iskola együttműködése a TIOK programcsomag alapján Kompetencia:az ismeretközpontú oktatásról a kompetenciákra, az ismeret, attitűd, képesség hármas egységére helyezni a hangsúlyt, a gyermek életkori sajátosságai, fejlettsége, képességeinek szintje az elsődleges Szemléletváltás:kommunikáció-központúság tevékenységcentrikusság holisztikus látásmód differenciálás, integrálás, inklúzív pedagógia a pedagógus megváltozott szerepe tévedések, próbálkozások lehetősége

  5. aprogramcsomag használata: • új tartalmú pedagógiai szemléletet ad, • megjelöli a hozzávezető utat, • megmutatja a megvalósítás lehetséges célját, feladatát módját, gyakorlatát, • az egész személyiség fejlesztését hangsúlyozza,

  6. Az óvoda és az iskola közös nevelési elvei: • barátságos, motiváló környezet megteremtése; • a differenciálpedagógia cél- és eszközrendszerének használata; • a gyerek belső érési folyamatának figyelembe vétele; • az iskola légköre, tanítási stílusa közeledjen az óvodai nevelő-fejlesztő munkához; Céljai:biztosítani a gyermek számára a fejlődést, fejlesztést, folyamatosságot, biztonságot;

  7. feladatai: • a gyermek egyéni fejlesztési adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével megtervezni a gyerek fejlesztési programját; • a két intézmény típus egymással szembeni elvárásainak megismerése, egymáshoz közelítése; • a gyermeki tudásvágy kielégítése a megismerési folyamatok fejlődésének figyelembe vételével; • a gyermek egyéni és életkori sajátosságainak szem előtt tartásával • figyelembe venni a gyerek előzetes tapasztalatából, ismeretéből adódó eltéréseket; • alkotó tevékenységek feltételeinek, élményanyagának biztosítása; • jól motiválni;

  8. Egymásra épülő, egységes szakmai program kialakítása a gyerekek egészséges, harmonikus, folyamatos személyiségfejlődése, fejlesztése érdekében.

  9. A képességfajták és differenciálási szintek megjelenése óvoda – iskola átmenet kérdéskörében A program moduljai fejlesztik a szociális-, az értelmi-, a kommunikációs- és a testi képességeket. A gyakorlati megvalósulás: képességek kialakításának folyamata egyes tevékenységek keretein belül: mozgás: A mozgásfejlesztés összerendezett, harmonikus mozgást eredményezett a gyermekeknél. Kialakította a mozgásbiztonságot, a helyes téri tájékozódást. A testséma ismeret kialakítására is nagy hangsúlyt fektetett. beszéd: helyes beszédtechnika, beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés, kreatív önkifejezés, aktív-passzív szókincsbővítés, beszédbátorság, szövegalkotási kedv felkeltése

  10. mesék, versek: erősítették a gyermekek érzelmi nevelését, erkölcsi értékek és ítéletek megfogalmazását teszik lehetővé, képzeletük, fantáziájuk fejlődött, kialakult a magyar nyelv szeretete és használatának igénye, elősegítette a beszédértést és gazdagította nyelvi kifejezőkészségüket, A kifejező előadásmódra, az árnyalt beszédre, a gazdag szókincs használatára, a megfelelő artikuláció kialakítására ösztönöz. dramatizálás: szerepeket vállalhattak, szerepekkel azonosulhattak a gyerekek. A kommunikációs és metakommunikációs csatornákon keresztül érzelmi és értelmi hatások érik a gyerekeket.

  11. matematika: a sokoldalú tapasztalatszerzés segítette a kognitív szféra, a gondolkodási műveletek fejlődését, Önálló tevékenységre és munkavégzésre ösztönöz. Segítette a megadott szempontok szerinti csoportosítás elsajátítását. szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: Az iskolai élethez nélkülözhetetlen szociális képességeik kifejlődtek és megerősödtek . életpálya: az elvégzett számos kísérlet megfigyelése és a cselekvés, a gyermekeket érdeklődővé, nyitottá tette, cselekvő gondolkodásra ösztönözte. komplexitás: A programcsomag biztosította, hogy a gyermekekben, azok a képességek és készségek alakuljanak és fejlődjenek ki, amellyel alkalmassá válnak az iskolai tanulásra.

  12. Konklúziók: A kompetencia alapú fejlesztés kétféle értelemben segíti az óvoda iskola átmenetet. Egyrészt elvi síkon a fejlesztési irányok, alapelvek meghatározásával, a fejlesztés hangsúlyainak megadásával; másrészt gyakorlati síkon segíti az óvodapedagógust, a tanítót az elvi megközelítés tényleges megvalósulása felé.

More Related