1 / 20

Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár

A gazdasági növekedés térbeli korlátai Magyarországon (Az S3 mint varázsszer?) Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlése (Kaposvár, 2013 . november 21-22.). Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője

oma
Download Presentation

Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A gazdasági növekedés térbeli korlátai Magyarországon(Az S3 mint varázsszer?)Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlése(Kaposvár, 2013. november 21-22.) Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

  2. Előadás szerkezete Alapkérdés: az ország és térségei gazdasági növekedésére miként hatott az Európai Unióhoz történt csatlakozás? • A gazdasági növekedés térbelisége Magyarországon (helyzetkép) • Az ország térbeli fejlődését meghatározó tényezők és folyamatok • Néhány gondolat a SmartSpecialisationStrategy(S3, vagy 3S) hazai lehetőségeiről

  3. 1. Agazdasági növekedés térbelisége Magyarországon

  4. Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU-27=100, PPS)

  5. Munkanélküliségi ráta a munkaerő-felmérés szerint (ILO, 15-74 évesek)

  6. Egy lakosra jutó gépek, berendezések beruházásai (folyó áron, eFT/fő)

  7. EU-s csatlakozás: rövid összegzés • A magyar gazdasági (EU-átlag körüli) növekedést egyoldalúan a főváros és vonzáskörzete generálja, emiatt folyamatosan nőnek a területi különbségek • A külföldi működőtőke beruházások csak rövid távon és egy-két megyében fejtik ki élénkítő hatásaikat (gyengék a multiplikátorhatások) • Különböző fejlődési pályák figyelhetők meg, a megyék többsége nem képes felzárkózni, gazdasági növekedési lehetőségeik gyengék, folyamatosan veszítik kreatív népességüket → az EU-s csatlakozás nem járt általános gazdasági növekedéssel, a spontán üzleti, piaci folyamatok kedvezőtlenek a magyar térségek többségének, a vállalkozások, munkavállalók nem versenyképesek → az ország nem volt eléggé felkészült a csatlakozás hatásainak kezelésére, a remélt konvergencia nem figyelhető meg De! új felismerések az EU-ban, részben a válság hatására: → a kohéziós politika átalakul: nem a konvergencia a cél, hanem az, hogy egy térség önmagához képest fejlődjön (place-basedjellegű, endogén szemléletű) → a kohéziós politika fő célja 2014-től az EU gazdasági növekedésének elősegítése, így várhatóan nőnek a regionális különbségek → előtérbe kerülnek a városrégiók, mint gazdaságfejlesztési egységek

  8. 2. Az ország térbeli fejlődését meghatározó tényezők és folyamatok 2.1. Gazdaságon kívüli tényezők és folyamatok (a) az ország egypólusú településszerkezete (b) a sugárirányú, egyközpontú közlekedés-fejlesztés + Peter Nijkamp (MRTT, Győr, 2012): Nyugat-Európa elöregedő lakossága és az ebből adódó elszívó hatás 2.2. Gazdasági tényezők és folyamatok (c) az export áruk és szolgáltatások térbelisége (d) az EU-s támogatások területi egyenlőtlenségei

  9. (a) az ország egypólusú településszerkezete(budapesti: 2566 e. fő, debreceni: 243 e. fő, szegedi: 209 e. fő)

  10. Nagyvárosi település-együttesek főbb adatai

  11. Településhálózatból adódó regionális gazdaságtani szempontok • Budapest és vonzáskörzete (2.6 millió fő): urbanizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: üzletágak közötti szinergiák, szolgáltató szektorok • 8-10 településegyüttes (100-200 ezer fő): lokalizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: specializált gazdaság, adott iparágon belüli cégek (klaszteresedés) • Várostérségenként 1-2 traded húzóágazat (klaszter) → a vidéki pólusok kicsik és ’se közel, se távol’ vannak a fővárostól → eltérő gazdaságfejlesztési lehetőségek

  12. (b) Sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés • Krugman (Nobel-díj, 2008): szükségszerű térbeli koncentráció • csökkenő fajlagos szállítási költségek, transzferálható, mobil tevékenységek • növekvő mérethozadék, monopolisztikus piacok • → a fővárosi cégek piacterülete megnőtt (kiszorító hatások a vidéki városokban)

  13. A gazdasági növekedés térgazdaságtani törvényszerűségei (c) az export áruk és szolgáltatások térbelisége 2011: termékek exportja: 21.038 mrd Ft szolgáltatások exp.: 4.432 mrd Ft (Bp 86%, vidék 14%) Hipotézis1: a fővárosi gazdaság kevés szolgáltatást exportál, főleg a belföldi piacra szolgáltat (kiszorítva a vidékieket) → exportbázis-elmélet: lassú gazdasági növekedést eredményez az egész országra Hipotézis2: a vidéki feldolgozóipari exportgazdaság gyengén kötődik a hazai gazdasághoz (kívülről vezérelt, FDI-orientált), a helyi túlcsordulások, multiplikátorhatások gyengék

  14. (d) Az EU-s támogatások területi egyenlőtlenségei (EMIR, 2013. február 8.)

  15. Projektalapú pályázatok gyenge hatékonysága: veszélyek és kockázatok(vs integrált térségi (bottom-up) gazdaságfejlesztés)

  16. 4. Néhány gondolat a SmartSpecialisationStrategy(S3) hazai lehetőségeiről 1. A magyar gazdaság térben nagyon heterogén, emiatt a centralizált gazdaságfejlesztési politika hatékonysága gyenge (téves diagnózis): egypólusú térszerkezet (centralizált közlekedéshálózat), centrum-periféria viszonyok 2. „Triális gazdaság”: a főváros fejlett és szolgáltatás-alapú (de alacsony az export, főleg hazai piacon van jelen), a várostérségek FDI-vezéreltek, avagy csak hazai piacra dolgoznak (egyetemi városok) → a vidéki térségek versenyképessége gyenge, önmagában a főváros és vonzáskörzete nem képes a magyar gazdaságot élénkíteni, elégtelen az exportszektora és kiszorítja a vidéki szereplőket, emiatt is nőnek a területi különbségek 3. Elhibázott fejlesztéspolitika (téves terápia): centralizált döntéshozatal, projekt-alapú pályázatok, erős piactorzító hatások → a 2007-13-as időszakban eddig 4458 milliárd Ft EU-s támogatás lett kifizetve, gyenge hatékonysággal (minimális a növekedés), a főváros és az önkormányzatok elszívják’ a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési forrásokat → bottom-up jellegű ágazati fejlesztéspolitikára lenne szükség (place-based jellegű), helyben szerveződő gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre

  17. A gazdaságfejlesztési célok és stratégiák változása: az S3 (Stimson-Stough-Roberts, 2006, p. 12.)

  18. Van esély az S3-ra? A magyar területfejlesztési, EU-s támogatási rendszer problémái (2014 előtt): • Tervezési: a tervezés és forráselosztás centralizálódott a minisztériumokban, a megyék önálló kerete leszűkült, nem készültek el a várostérségek gazdaságfejlesztési stratégiái (a pólusprogram elhalt) • Irányítási: az elfogadott fejlesztési koncepciók alkalmazása helyett is politikai döntések születtek (-nek), különböző érdekek és alkalmi projektek kerültek előtérbe („pályázat-vadászat”), ami gazdaságfejlesztésben nem hatékony (de! pl. önkormányzati infrastruktúra fejlesztésben még jó lehet!!) • Szervezési: a helyi üzleti szféra kiszorult a gazdaságfejlesztésből, inkább helyi politikai és egyéb lobby érdekek dominálnak, az önkormányzatok kevés helyen vállalják fel az üzleti szereplők közötti koordinációt, inkább a települési infrastruktúra fejlesztéseire koncentrálnak és elszívják a forrásokat a gazdaság elől (intézményi és infrastruktúra fejlesztések) • Szakmai: az egyes pályázatok, elnyert projektek megvalósulását csak önmagához viszonyítva vizsgálják, a kistérségen belüli egymásra gyakorolt hatásokat nem ellenőrzik, emiatt a projektek egy része még ronthat is a térség helyzetén (kiszorító hatások), hiányoznak az integrált place-based fejlesztések • Az EU-s támogatás el lesz költve, de sem a foglalkoztatásban, sem a jövedelemtermelésben nem várható a kevésbé fejlett térségek felzárkózása • Szükség van szemléletváltásra, decentralizációra és integrált térségfejlesztésre • Új EU-s eszközök: Integrált Területi Beruházások (IntegratedTerritorialInvestment) és Helyi Közösségvezérelt Fejlesztések (Community Led Local Development)

  19. Köszönöm a figyelmet!

More Related