1 / 33

PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI

Magyar Természetvédők Szövetsége 2013.07.24. PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI. ELŐZMÉNYEK A MEGYEI TERVEZÉSBEN. 1997-1998: megyei fejlesztési koncepció 2003-2004 : megyei stratégia és operatív program, struktúraterv

odessa
Download Presentation

PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyar Természetvédők Szövetsége 2013.07.24. PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI

  2. ELŐZMÉNYEK A MEGYEI TERVEZÉSBEN • 1997-1998: megyei fejlesztési koncepció • 2003-2004 : megyei stratégia és operatív program, struktúraterv • 2000-2004: kistérségi fejlesztési programok • 2004-2006 : KMR stratégia, KMOP, BAFT területfejlesztési stratégia, ágazati tervek TERVBŐSÉG több a terv, mint a forrás, az elképzelések jelentős része nem valósult meg, a források elaprózódtak és többnyire intézmény, közmű, alap infrastruktúra fejlesztést szolgáltak , kevésbé a gazdaság fejlődését

  3. SZEMLÉLETVÁLTÁS SZÜKSÉGES • A tervezés célja ne maga a dokumentum legyen! • Valós problémákra keressünk lehetséges jó megoldásokat, meglévő adottságokhoz jobb hasznosítást; ne az asztalfióknak tervezzünk! • Kapcsolódva az országos tervezéshez, felkészülés a következő 2014-2020 EU-sprogramozáshoz, de ezeket a pénzeket eszközként kezeljük! • Ne kizárólag azokra építsünk! Az Uniós célrendszer nem nekünk lett kitalálva! Ha mindenben csak arra fókuszálunk, feladjuk saját célkitűzéseinket! • Ne várjuk fentről ( vagy a pályázati rendszerektől) a csodát! A problémákat magunknak kell együtt megoldanunk! • Középpontban a gazdaság fenntartható, kiegyensúlyozott fejlesztése, a foglalkoztatás, az értékteremtő képesség, a térség versenyképességének növelése legyen, a térburkolatok, zenélő szökőkutak építésének ideje nincs most itt!

  4. HOGYAN TERVEZÜNK ? • A megyei önkormányzat és a PMTN Kft. Koordinálásával (nem adtuk ki a feladatot), de széles külső szakértői segítségre támaszkodva • Széleskörű partnerségre támaszkodva, figyelembe véve a térségi szereplőktől érkező igényeket, inputokat • Építve a korábban a térségre készült anyagokra, felhasználva a KSH, TEIR adatbázisait • Budapesttel és Érd megyei jogú várossal szorosan együttműködve • Figyelembe véve az NGM, az NTH szakmai iránymutatóit, útmutatóit • Egyeztetve a szomszédos megyékkel • Építve a készülő Országos Területfejlesztési Koncepcióra és • Figyelembe véve az EU 2020 stratégiai célkitűzéseit

  5. A TERVEZÉS MENETE • Részvétel kistérségi üléseken • Vitaanyag a tervezés megalapozásához • Részvétel az OTK készítésében • 2012 novemberben kész a koncepció helyzetfeltáró anyaga, azt vitára bocsátottuk • Aszakértői körrel kidolgoztuk a Koncepció célrendszerét, megfogalmaztuk a főbb fejlesztési irányokat • Rendszeres egyeztetések a tervezésben érintett tárcákkal • OFTK elfogadása után a megyei koncepció elfogadása • folytatás: Megyei Stratégiai és Operatív Program tervezése a következő napokban indul

  6. PEST MEGYE JELLEMZŐI A HELYZETÉRTÉKELÉS ALAPJÁN • speciális helyzet Budapest és a központi elhelyezkedés miatt (forrásokhoz jutás terén is) • az egyetlen megye, melynek folyamatosan nő a népessége • a legnagyobb a közlekedési hálózatok koncentrációja (autópálya, nemzetközi vasútvonal, repülőtér, nemzetközi víziút) • az országon belül a legnagyobb a vállalkozás-sűrűség • a legnagyobbak a megyén belüli fejlettségbeli különbségek

  7. A METROPOLISZTÉRSÉG JELENTŐSSÉGE Budapest és Pest megye metropolisztérsége a világ 600 olyan metropolisztérsége közé tartozik, amely a 2010 és 2025 közötti időszakban, a világ GDP növekedésének várhatóan 65%-át állítja majd elő. Azon 440 feltörekvő metropolisztérség között tartják számon, amely a globális gazdasági növekedés 47%-át fogja produkálni. A növekedésnek nem a legnagyobb városok, a tízmilliós lélekszámú megapoliszok, hanem az olyan „középsúlyú” metropoliszok lesznek a motorjai, mint amilyen Budapest és Pest megye (a csapágyvárosokkal) együtt. A nemzetközi vállalati stratégiákban a nemzetgazdaságok versenyképességének vizsgálata mellett (helyett) egyre inkább előtérbe kerülnek a nagyvárosi metropolisztérségek. Országok helyett azok metropolisztérségei versenyeznek egymással a jobb pozíciók érdekében

  8. A KÖZÉP MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Itt él az ország lakossága 30% -a A foglalkoztatottak 1/3 itt dolgozik Népessége továbbra is növekszik Magyarország GDP-jének közel fele itt állítódik elő A külföldi működő tőke több mint 40%-a itt található 3 milliós koncentrált belső piac a főváros és agglomeráció tekintetében A jövedelmek meghaladják az országos átlagot 198 ezer működő társas vállalkozás (2010. év), mely fele a magyarországi értéknek 60-75%-al csökkenő uniós források a 2014-2020 ciklusban, ami elsősorban az ERFA alapot érinti

  9. EGYÜTTMŰKÖDÉS BUDAPESTTEL Budapest és Pest megye szorosan összekapcsolódik, egy közös nagyvárosi térségben A sűrűn lakott városi mag , az agglomeráció , a kisvárosokkal átszőtt városias térség , és a peremvidékek közösen határozzák meg a térszerkezetet Közös a gazdaság, a munkaerőpiac, az innovációs kapacitás itt összpontosul Szoros kapcsolat a közlekedés, közművek, közszolgáltatások, piaci kapcsolatok által Integrált módon működhetnek a közmű és közlekedési szolgáltatások Összetett programok megvalósításának szükségessége, melyek átnyúlnak a város, a megye és az országhatáron

  10. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETSÉGES TERÜLETEI • Közlekedésfejlesztés, kiemelten az elővárosi közlekedési rendszerek fejlesztése és összehangolása • Közműfejlesztés, közműszolgáltatás, víz-, hulladék- és energiagazdálkodás és hatékonyság, döntően az agglomerációhoz tartozó települések vonatkozásában • Integrált területi tervezés, ITI, CLLD programok megfogalmazása az együtt tervezendő térségek vonatkozásában • Gazdaságfejlesztés, kiemelt területként kezelve a Ferihegyi Gazdasági Övezet integrált fejlesztését • ADunához kapcsolódó fejlesztési programok összehangolása

  11. A KOMPETENCIÁKON TÚLMUTATÓ TERÜLETEK • Nem a két önkormányzat kompetenciájába tartozó fejlesztési területek, azonban a harmadik féllel való tárgyalások során a probléma felvető és koordináló szerepkör felvállalásával hatás gyakorolható rájuk: • oktatásfejlesztés • egészségügy • turizmus fejlesztés • befektetés ösztönzés

  12. HELYZETÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSAI • Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége • Központi szerepet tölt be az országban, központi szerepet kíván betölteni Budapesttel együtt közép-európában • Természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális sokszínűség • Kiváló adottságok a feldolgozóipar, turisztika, kereskedelem, logisztika, kreatív ipar, az oktatás, tudásgenerálás tekintetében • Duális gazdaság , a hazai KKV-k esetében alacsony jövedelmezőség, tőke és kapacitáshiány, kedvezőtlen piaci pozíció, termelési és tulajdonosi szerkezet • Magas vállalkozásszám, de elmaradó teljesítmény • Agglomeráción kívüli térségek mutatói rosszak, növekvő munkanélküliség, alacsony képzettség, elöregedő társadalom, leromló infrastruktúra • Hiányos kapcsolatok a az egyes térségek között (közlekedésben is) • Építőipari, mezőgazdasági termelés, élelmiszer-feldolgozás visszaesése • Az együttműködési készség csekély, helyette verseny , a közösségek gyengék • A humánerőforrás minősége különösen a peremeken romlik • A térségmenedzselési kapacitások csekélyek • Intézményi-ellátási hiányosságok

  13. PEST MEGYE GAZDASÁGI SAJÁTOSSÁGAI A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint Pest megyében (2009)

  14. MEGYEI KISTÉRSÉGEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK • Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem és a vállalkozássűrűség összefüggése Budaörsi kistérség a vállalkozássűrűsége a legmagasabb az egész országban, két és félszer annyi az egy lakosra jutó vállalkozások száma, mint a Szobi kistérségben. Az átlag alatti vállalkozás­sűrűséggel rendelkező kistérségekben általában magas a mezőgazdaságban, az iparban tevékenykedő vállalkozások aránya, és alacsony a szolgáltatással foglalkozók aránya. A fejlettebb kistérségekben a szolgáltatások dominálnak, a fejletlenekben a mezőgazdaság és építőipar

  15. HELYZETÉRTÉKELÉS GAZDASÁGI VONATKOZÁSAI

  16. PEST MEGYE GAZDASÁGI SÚLYA Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag)

  17. HELYZETÉRTÉKELÉS GAZDASÁGI VONATKOZÁSAI Pest megye egy főre jutó GDP-je az országos átlag 79%-a Budapest GDP-je az országos átlag 248%-a(!) (2010) Pest megye GDP-je a vidéki átlagnak felel meg

  18. SZJA MEGOSZLÁSA Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra Pest megye kistérségeiben2010 [ezer Ft](KSH)

  19. VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYA

  20. HAZAI ÉS UNIÓS TÁMOGATÁSOK ARÁNYA

  21. LAKÓNÉPESSÉG VÁLTOZÁSA (1998-2008) Szentendrei kistérség Budaörsi kistérség Pilisvörösvári kistérség

  22. MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA (2003-2008) Szentendrei kistérség Budaörsi kistérség Pilisvörösvári kistérség

  23. PEST MEGYE ÉRTÉKVÁLASZTÁSAI • Pest megye a források szűkösségére figyelemmel elsősorban a meglévő értékek jobb kihasználására, a hatékonyabb használatra helyezi a hangsúlyt • Pest megye a közszféra forrásaival inicializálja, kezdeményezi, orientálja és ösztönzi a piac szereplőnek fejlesztési magatartását, ezáltal megsokszorozza a fejlesztési forrásokat • Pest megye fontosnak tartja, és ezért támogatja a területfejlesztés térségi és helyi érdekeltjeivel, a szomszédos térségek vezetőivel, döntéshozóival történő együttműködések, partnerségek megteremtését • Pest megye fontosnak tartja egy kompetens és hálózatosodott management szervezet felállítását és működtetését

  24. A MEGYEI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE

  25. A METROPOLISZTÉRSÉG TÉRSZERKEZETE -A makroregionális hálózati elemek többsége megvan, ugyanakkor az egyközpontúság, a sugárirányú közlekedés oldása szükséges négyzethálósítással -A multimodáliskapcsolatrenszer fejlesztése szükséges mind az elővárosi közlekedésben, mind a logisztikában -Szükséges a megye belső kapcsolatrendszereinek fejlesztése, megújítása -Tervezett, koordinált térségfejlesztés és takarékos, fenntartható terület használat a célunk. Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag)

  26. A GAZDASÁGFEJLESZTÉS CÉLTERÜLETEI • Veresegyházi-Gödöllői térségek: versenyképességi-innovációs pólus • Vác és térsége: transzformációs térség • Budaörsi, Szentendrei, Pilisvörösvári térségek: innovációs vállalkozói övezet • Ráckeve észak, Gyál, Dabas:ipari, logisztikai, kereskedelmi övezet • - Ferihegyi Gazdasági Övezet: kiemelt gazdasági, logisztikai övezet, technológiai pólus, Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag)

  27. A FERIHEGYI GAZDASÁGI ÖVEZET FEJLESZTÉSE A repülőtér és tágabb környezete (MO,M5) pozícionálása, fejlesztési területek előkészítése Csomóponti funkciók bővítése, vállalati központok, üzleti szolgáltatások letelepítése A meglévő makroregionális hálózati elemek mentén logisztikai és termelési fejlesztések, szolgáltatás bővítés, teret biztosítva a hazai KKv szektornak is, az agglomerációs települések és az érintett kerületek helyi gazdaságának fejlesztésével. Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag)

  28. PEST MEGYE EGYÜTT TERVEZENDŐ TÉRSÉGEI • CLLD (Community Lead Local Development- közösség által irányított helyi fejlesztés) • térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok kialakítása és megvalósítása a Pest megyei városokra és térségeikre: • Alulról építkezés, régió alatti területekre összpontosít, • Fejleszti az együttműködést, a közösségi kapacitásokat, • Helyi fejlesztési stratégiákon alapul, • Lehetővé teszi az alapok egymáshoz kapcsolt, integrált felhasználását, • Támogatás intenzitás 10%-al magasabb lehet Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag)

  29. KEVÉSBÉ FEJLETT TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE -Szobi-, Aszódi-, Tápió-menti-,Ceglédi-,Dabas-dél-, Ráckeve dél térségek Közös jellemzők: -rossz megközelíthetőség, előregedő, képzetlen társadalmi összetétel, alacsony szolgáltatás színvonal, alacsony vállalkozás-sűrűség, az agrárgazdaság, élelmiszer-ipar térvesztése Ugyanakkor: - kiváló ökológiai és táji adottságok, Jó lehetőségek a turizmus, az agrár-és élelmiszergazdaság terén a megújuló energiahasznosítás, az egészség és az alkonygazdaságban, stb. Felzárkóztatásuk csak komplex megközelítéssel, a helyi adottságokra építve, az együttműködések javításával lehetséges. Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag)

  30. HOGYAN TOVÁBB? Befejeződött a megyei koncepció társadalmi és szakmai egyeztetése Készülnek az ágazati és a területi operatív programok (VEKOP)- társadalmi egyeztetése Kezdődik a megyei szintű stratégiai tervezés, az elérhető forrásokra fókuszálva, a legfontosabb céljainkat figyelembe véve Ezzel párhuzamosan strukturált projektgyűjtést kezdünk, ennek eredménye segíti a megyei programok összeállítását Kapcsolati háló építése a megye és a térségi szereplők között El kell kezdődnie a megyei szint alatt is az együttgondolkodásnak, a közös tervezésnek, a térségi adottságokra épülő célmeghatározásnak, a gazdasági szereplőket is bevonva

  31. PROJEKTGYŰJTÉS • Az önkormányzatok 1253 db javaslatot küldtek be. • Az összértéke mindösszesen 911 785 000 000 Ft • A legkiugróbb fejlesztések: • Érd DILK 40 milliárd • Szob mobilgát 11 milliárd • Vác Duna híd 40 milliárd • Törökbálint M7 lefedése 20 milliárd • Albertirsa gyógyfürdő fejlesztés több önkormányzattal közös programban (önkormányzatonként külön-külön építés) 15 milliárd • Budaörs multimodális csomópont 35 milliárd • Tárnok hulladékégető 30 milliárd • Üllő iparterület fejlesztés 25 milliárd • Gyömrő kastély körút 18 milliárd

  32. Funkcióbővítő integrált településfejlesztés és/vagy szociális település-rehabilitáció témában 78 db javaslat 66,539 Mrd Ft Klímaváltozásra való felkészülés városépítészeti szempontból témában 39 db javaslat 31,418 Mrd Ft Energiahatékonyság javítása témában 70 db javaslat 22,578 Mrd Ft Megújuló energiaforrások hasznosítása 54 db javaslat 58,756 Mrd Ft Közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása témában 42 db javaslat 84,922 Mrd Ft Közúthálózat fejlesztése, megújítása témában 197 db javaslat 188,822 Mrd Ft Vízgazdálkodás javítása témában 88 db javaslat 59,809 Mrd Ft Bölcsöde/Óvoda/Családi napközi fejlesztése 62 db javaslat 14,891 Mrd Ft Kulturális intézmények (múzeum, közművelődés) fejlesztése 57 db javaslat 19,352 Mrd Ft Iskola fejlesztése témában 57 db fejlesztés 22,270 Mrd Ft Egészségügyi alapellátás intézményeinek fejlesztése 39 db javaslat 5,277 Mrd Ft Szociális ellátás intézményeinek fejlesztése 22 db javaslat 7,542 Mrd Ft Helyi Önkormányzati, közigazgatási alap infrastruktúra javítása 38 db javaslat 8,547 Mrd Ft Egészség megőrzési programok 48 db javaslat 20,691 Mrd Ft Szemléletformáló programok indítása 8 db javaslat 0,612 Mrd Ft Helyi értékek megőrzése 29 db javaslat 4,042 Mrd Ft Szociális ellátást fejlesztő programok 10 db javaslat 0,534 Mrd Ft Települések gazdaságfejlesztési szerepének erősítése 15 db javaslat 6,514 Mrd Ft Turizmus szerepének erősítése 70 db javaslat 43,161 Mrd Ft Ipar területek fejlesztése 25 db javaslat 36,262 Mrd Ft Kereskedelem, egyéb szolgáltatásra alkalmas területek fejlesztése 23 db javaslat 13,090 Mrd Ft Logisztikai területek fejlesztése 6 db javaslat 43,300 Mrd Ft Lakóterülethez köthető fejlesztés 22 db javaslat 17,193 Mrd Ft Mezőgazdasági területekhez kapcsolható fejlesztések, Szociális gazdaság fejlesztése 11 db javaslat 7,795 Mrd Ft Egyéb területekhez köthető fejlesztések 33 db javaslat 68,307 Mrd Ft Egyéb fejlesztési javaslat (máshova nem sorolható) 70 db javaslat 59.561 Mrd Ft

  33. Köszönjük a figyelmet!

More Related