a hullad k n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Környezetvédelem 2014 PowerPoint Presentation
Download Presentation
Környezetvédelem 2014

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 24

Környezetvédelem 2014 - PowerPoint PPT Presentation


  • 81 Views
  • Uploaded on

A Hulladék. Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet. Környezetvédelem 2014. Pintér Péter Mihály Email : pinter.peterm@bgk.uni-obuda.hu Szoba : A28.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Környezetvédelem 2014' - nowles


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a hullad k
A Hulladék

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Környezetvédelem2014

Pintér Péter Mihály

Email : pinter.peterm@bgk.uni-obuda.hu

Szoba : A28

slide2

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladék fogalma és csoportosítása

A hulladék fogalma

Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből körülbelül 90 millió tonna /év az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék. A termelési hulladékokon belül megközelítőleg 3,5 millió tonna az évenként keletkező veszélyes hulladék mennyisége.

Mit nevezünk hulladéknak?

Hulladéknak nevezzük azokat a dolgokat, tárgyakat amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná váltak, tőlük birtokosuk megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Kezelésükről a termelő köteles gondoskodni.

A 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény jogi meghatározása szerint:

A hulladék bármely, a hulladékkategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

slide3

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladékkategóriák jelölése „Q” - val történik. A gépiparra leginkább jellemző hulladékkategóriák:

Kivonat a Hulladékkategóriák táblázatból

slide4

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladékok csoportosítása

A hulladékok csoportosíthatók:

Halmazállapot szerint:

Szilárd: pl. kommunális hulladék, fémforgács, stb.

Folyékony :pl. szippantott szennyvíz, oldószerek, stb.

Iszapszerű: pl. szennyvíziszap, galvániszap,stb.

Eredet szerint:

Települési hulladék

Termelési hulladék

Környezeti hatás szerint:

Nem veszélyes hulladék

Veszélyes hulladék

slide5

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A települési hulladék

A települési hulladék a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

A települési szilárd hulladékok körébe tartozik:

  • a háztartási hulladék
  • a közterületi hulladék
  • a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék

A háztartási hulladék az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező hulladék

A közterületi hulladék közforgalmú és zöldterületen keletkező hulladék

A háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék a gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

A települési folyékony hulladékok körébe tartozik:

  • a közműpótló berendezések ürítéséből (szippantott szennyvíz)
  • nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből
  • gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származó hulladék
slide6

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A termelési hulladék

A termelési hulladék: kitermelő, feldolgozó és az anyagi szolgáltató (fenntartás, szállítás) tevékenység során keletkező hulladék (ipar, mezőgazdaság, közlekedés területén)

A termelési hulladékoknak két csoportja van:

  • technológiai hulladék
  • amortizációs hulladék

A technológiai hulladék: a termelési folyamat anyagáramaiból keletkező hulladék

Keletkezhet:

  • üzemszerűen: az anyag-átalakítási műveletek során
  • nem üzemszerűen: felújítás, karbantartás, üzemleállás, termékváltás, üzemeltetési hiányosságok, havária, stb. során

Az amortizációs hulladék: eredeti rendeltetésükre alkalmatlanná vált, műszakilag vagy erkölcsileg elavult gépek, berendezések, eszközök (elromlott, elkopott vagy már nem korszerű gépek, berendezések, eszközök)

slide7

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A veszélyes hulladék

A veszélyes hulladék a veszélyességi jellemzők közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék

Mi a veszélyességi jellemző?

A veszélyességi jellemzők a hulladék környezeti hatásainak jelzői: robbanó, oxidáló, tűzveszélyes, irritáló vagy izgató, mérgező, karcinogén (rákkeltő),maró (korrozív), fertőző, stb. (2. számú melléklet a 2000. évi XLIII. Törvényhez, „A veszélyességi jellemzők jegyzéke”)

Egy vállalat veszélyes

hulladékai

slide8

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladékok gyűjtése és szállítása

Mit értünk a hulladékgyűjtés alatt?

A gyűjtés a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

A hulladék gyűjtése a hulladék termelőjének vagy birtokosának kötelezettsége.

A begyűjtés a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás.

A begyűjtés történhet:

- a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén

- gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen

Ki a termelő, és melyek a kötelességei?

Termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege, és összetétele megváltozik.

A termelő kötelezettségei

- a hulladékképződés megelőzése

- a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése

- nyilvántartás vezetése

A hulladék gyűjtése történhet vegyesen és szelektív módon.

slide9

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladékok kevert gyűjtése

Kevert gyűjtése, szállítása történhet elhordásos rendszerben, ill. vízöblítéses rendszerben.

Az elhordásos rendszer alkalmazása esetén a hulladékot gyűjtőeszközökben

(kuka, konténer, zsák, doboz) gyűjtik, s szállítójárművekkel szállítják. Korszerű megoldás esetén (kuka, konténer), a gyűjtés, szállítás zárt, pormentes, de speciális szállítóeszközt igényel (kukás autó, konténerszállító gépjármű).

Vízöblítéses rendszer esetén a gyűjtés és szállítás zárt csővezetékrendszerben áramló vízzel történik. Őrlés után a hulladék a lakóépület lefolyórendszerén keresztül a csatornába kerül. Magyarországon nem elterjedt módszer.

slide10

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladékok szelektív gyűjtése

A szelektív gyűjtés a hulladékok anyag-fajtánként elkülönített gyűjtése.

A települési hulladék szelektív gyűjtésének módjai:

A hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): a szelektíven begyűjthető települési szilárd, valamint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely.

A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthetők a települési szilárd hulladék hasznosítható, valamint veszélyes hulladék összetevői. A hulladékgyűjtő udvarban ártalmatlanítási műveleteket nem szabad végezni.

A hulladékgyűjtő szigeten (gyűjtősziget) csak a települési szilárd hulladék szelektíven gyűjtött, hasznosítható összetevőinek begyűjtése történhet.

A gyűjtősziget lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.

slide11

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladékok szállítása

A szállítás a hulladék telephelyen kívüli mozgatása (szállítmányozás, fuvarozás)

A hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék!

Szállításból eredő szennyeződés esetén a szállító köteles gondoskodni:

- a hulladék eltakarításáról

- a terület szennyeződés-mentesítéséről

- az eredeti környezeti állapot helyreállításáról

Az ország területére a hulladékot

- csak hasznosítás céljára

- a környezet állapotát nem veszélyeztető, nem szennyező módon

- a környezet károsodásának kizárásával

- a környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet behozni.

Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása csak a nemzetközi szerződésekkel összhangban (Baseli egyezmény) történhet.

Minden hulladékkezelés, így a veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése is csak engedéllyel végezhető. A veszélyes hulladékot kitöltött "SZ" kísérőjeggyel kell szállítani. Az un. "begyűjtési engedéllyel" is rendelkező szállítók "K" kísérőjeggyel is végezhetnek szállítási tevékenységet.

A szállítónak ADR jogosítvánnyal kell rendelkeznie. Az ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás.

slide12

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladékok ártalmatlanítása

32.1. Az ártalmatlanítás fogalma

Az ártalmatlanítás a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával

A hulladékártalmatlanítás történhet:

  • hulladéklerakóban történő lerakással
  • termikus ártalmatlanítással
  • más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással

A gépipari hulladékok esetén leggyakrabban alkalmazott ártalmatlanítási műveletek:

slide13

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladékok lerakása

Hulladéklerakásalatt értjük a hulladéknak a földtani közeg felszínén vagy a közegben történő elhelyezését

A rendezett hulladéklerakás célja: a hulladékok és a környezet kölcsönhatásának megakadályozása

A hulladéklerakók kategóriái:

  • veszélyeshulladék-lerakó
  • nem veszélyeshulladék-lerakó: a települési szilárd hulladékon kívül lerakható egyéb nem veszélyes hulladék, szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap, az előkezelt (befoglalás, beágyazás) veszélyes hulladék
  • inerthulladék-lerakó (környezetre ártalmatlan, pl. építési törmelék rakható le)

A rendezett hulladéklerakás technológiája

A biztonságos lerakó (depónia) legfontosabb jellemzői:

  • műszaki védelemmel van ellátva (szigetelő rendszer)
  • a szivárgó vizet (csurgalékvíz) elvezetik, kezelik
  • a keletkező gázokat elvezetik, hasznosítják
slide14

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Rendezett

hulladéklerakó

A hulladéklerakó főbb kiegészítő elemei:

- hídmérleg. - kerítés, őrzés -véderdő (többszintes, sűrű, fás-bokros zöld sáv)

  • kezelőépület, amelyben a számítógépes nyilvántartás feltételeit,valamint a dolgozók

szociális helyiségeit is biztosítani kell

- elektromos energia ellátás -Térvilágítás -vízellátás -kommunális szennyvízelvezetés

- és kezelés

slide15

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Termikus eljárások

A hulladékégetés

A hulladékégetés hőtermelő (exoterm) folyamat, melynek során a hulladékok kémiailag kötött energiája hővé alakul át.

Az égetés hőmérséklete: 800-1500 0C.

Az égető-berendezések tervezésekor figyelembe veszik a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságait. Szemcseméret, térfogattömeg, fűtőérték, nedvességtartalom, hamutartalom, éghető anyag tartalom, káros anyagok (S, F, Cl, stb.).

A hulladékégetés technológiája

A technológia főbb lépései:

  • A hulladék fogadása és átvétele
  • A hulladék tárolása és adagolása
  • A hulladék égetése
  • Füstgáztisztítás
  • Salak és pernyekezelés
slide16

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A dorogi veszélyes hulladékégető technológiai folyamatábrája

1 forgódobos kemence

2 utóégető kamra

3 hőhasznosító kazán

4 abszorber

5 mészporos és aktív szenes reaktor

6 zsákos porleválasztó

7 katalitikus dioxin-mentesítő

8 mosótorony

slide17

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladék fogadása és átvétele

Az égetőmű üzemeltetőjének a beérkező hulladék átvétele előtt meg kell határoznia az átvett hulladékok fajtáit, és azok tömegét, ellenőriznie kell a hulladék származását és a szállítására vonatkozó adatait.

A hulladék tárolása és adagolása

A szilárd hulladékokat tároló bunkerekben, a folyadékokat hordókban, ill. tartályokban tárolják. Az adagolás szilárd hulladékok esetén markolókkal, folyékony hulladékok esetén szivattyúkkal történik.

A hulladék égetése

Az égetés történhet aknás, mozgó rostélyos kemencékben, ill. forgódobos kemencékben. Az égetés során, ha szükséges, olaj- vagy gázégőkkel póttüzelést biztosítanak az egyenletes tűztérhőmérséklet és az egyenletes hőleadás (gőztermelés) érdekében.

Füstgáztisztítás

A füstgáz főbb komponensei: NOx, CO, összes szilárd anyag, szerves szennyezők, HCl, HF, SO2, nehézfémek, dioxinok, furánok.

A füstgáztisztítás során a füstgázban lévő port, ill. a füstgázban lévő káros gáz-komponenseket távolítják el. Leggyakrabban alkalmazott módszerek: zsákos szűrők, abszorpciós és adszorpciós eljárások, katalítikus égetés.

slide18

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Salak és pernyekezelés

A salakot és pernyét vízzel locsolják, aminek hatására lehűl, majd a salakbunkerben eltávolítják az értékesíthető vashulladékot, s a maradékot rendezett lerakóban lerakják. A salak újrahasznosításának az építőiparban korlátot szab magas radioaktivitása, ill. a benne lévő anyagok nagy vízoldhatósága.

A hőbontás (pirolízis)

A pirolízis oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben, szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontás.

A hőbontás során a keletkező anyagok:

- pirolízis- gáz

- folyékony termék (olaj, kátrány, szerves savakat tartalmazó bomlási víz)

- szilárd végtermék (pirolízis- koksz) keletkeznek

Az alkalmazott hőmérséklet-tartomány általában 450–550 °C, azonban egyes eljárások ennél nagyobb hőmérsékleten is üzemelnek.

A hőbontás előnyei:

termékei értékesíthető alifás és aromás szénhidrogének

légszennyező hatása utóégető alkalmazása esetén jelentősen kisebb, mint a hulladékégetésé

Alkalmazása: gumihulladék, olajos rongyok ártalmatlanítására, stb.

slide19

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Hulladékhasznosítás

A hasznosítás a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása.

A hulladék hasznosítása történhet

- újrafeldolgozással: a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával

- visszanyeréssel: a hulladék valamely újra feldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával

- energetikai hasznosítással: a hulladék energiatartalmának kinyerésével

A visszaforgatás (recycling) emblémája

slide20

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Újrafeldolgozás

Az újrafeldolgozás a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználása.

Az újrafeldolgozás történhet fizikai, kémiai és biológiai úton.

Pl. a komposztálás során a hulladék szervesanyag-tartalmát mikroorganizmusok segítségével bontják le, levegő jelenlétében, azaz aerob eljárással. A folyamat exoterm, a hőmérséklet eléri az 50–70 °C-ot is, ezáltal a hulladékokban jelenlevő patogén (fertőző) mikroorganizmusok elpusztulnak, s a lebomlott szerves anyag már nem tartalmaz kórokozókat.

Az eljárás végterméke a földszerű kb. 40–50% nedvességtartalmú anyag, mely humuszképző szervesanyag-és növényi tápanyag-(N, P, K) tartalma miatt a mezőgazdaságban a talajtermelékenység növelésére hasznosítható.

Műanyag hullámpala Egészségügyi papír Gyeprács

slide21

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A visszanyerés

A visszanyerés a hulladék valamely újra feldolgozható összetevőjének leválasztása és alapanyaggá alakítása.

Pl.: meddő­hányók érc-tartalmának kinyerése, szennyezett oldószerek desztillálása, fényképészeti anyagokból az ezüst kinyerése, stb.

Energetikai hasznosítás

Az energetikai hasznosítás lehetőségei:

- biogáz előállítás

- hőhasznosítás

A biogáz előállítása során a hulladék szervesanyag-tartalmát anaerob körülmények között bontják le. A folyamat endoterm, hőt igényel.

A keletkezett gáz fő komponensei a szén-dioxid és a metán, fűtésre alkalmazható.

Hőhasznosításkor az égetés ill. a pirolízis során keletkezett hőt hasznosítják melegvíz-termelésre, ill. fűtésre.

A hulladékhasznosítás előnyei

A hulladékhasznosítás jelentős előnyöket jelent:

- megszünteti vagy mérsékli a környezet hulladékkal való terhelését

- csökkenti a természetes erőforrások felhasználását

- energia megtakarítása

slide22

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatás

A nyilvántartás a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységre vonatkozó, meghatározott adatok rögzítése.

Az adatszolgáltatás a nyilvántartásban szereplő adatok meghatározott részének hozzáférhetővé tétele, illetve átadása az adatkezelésre jogosult hatóságnak vagy szervezetnek.

A hulladékok nyilvántartása

A nem veszélyes és veszélyes hulladékot termelő, illetve valamennyi hulladék kezelését végző a nyilvántartását anyagmérleg alapján technológiánként és hulladékonként köteles vezetni.

A nem veszélyes hulladékot termelő, ha nem tartozik az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá eső iparágak, illetve tevékenységek körébe, nyilvántartását hulladékonként vezeti.

Az anyagmérleg egy gyártási vagy szolgáltatási folyamat belépő (I: input) és kilépő (O: output) anyagmennyiségeit veszi számba.

Helyes anyagmérleg esetén a technológia belépő és kilépő oldalán szereplő anyagok mennyiségei megegyeznek:

slide23

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

A hulladékok jegyzéke az összes létező hulladékot tartalmazza, az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódszámaival ellátva.

A hulladékok csoportosítása a hulladékjegyzékben:

FŐCSOPORTOK

alcsoportok

hulladékok

A 20 főcsoport a hulladék származása szerint csoportosítja a hulladékokat, EWC kódszámaik két számjegyűek.

A gépipari szakmacsoport hulladékaira jellemző néhány főcsoportot a 34.1. táblázat tartalmazza.

Az alcsoportok az egyes főcsoportok további csoportosításai, EWC kódszámuk négy számjegyű. Az egyes alcsoportokhoz tartozó hulladékok hat számjegyű kóddal rendelkeznek. (40.2. táblázat)

A (*)-gal megjelölt kódszámok veszélyes hulladékot jelölnek.

slide24

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet

Adatszolgáltatás

Rendszeres adatszolgáltatásra telephelyenként - a szállító kivételével - a hulladék kezelője, továbbá az a termelő kötelezett, amely esetében a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, vagy a tárgyévben a telephelyen keletkezett (birtokolt) hulladékok összes mennyisége meghaladja 

a) veszélyes hulladékok esetében a 200 kg-ot, vagy

b) nem veszélyes hulladékok esetében a 2000 kg-ot, vagy

c) nem veszélyes építési és bontási hulladékok esetében az 5000 kg-ot.

Kivétel ez alól az a települési hulladék, amelyet a gazdálkodó szerződés alapján a közszolgáltatónak ad át.