1 / 27

A méreg íze

A méreg íze. avagy Heliconius vs. Passiflora. Besorolás. Passiflora. Ország: Növények Törzs: Zárvatermők Osztály: Kétszikűek Rend: Malpighiales Nemzetség: Passiflora (Golgotavirág). Elterjedés. Passiflora. + Peru + Brazília. Felfedezés. Passiflora.

noel
Download Presentation

A méreg íze

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A méreg íze avagy Heliconius vs. Passiflora

  2. Besorolás Passiflora • Ország:Növények • Törzs:Zárvatermők • Osztály:Kétszikűek • Rend:Malpighiales • Nemzetség:Passiflora (Golgotavirág)

  3. Elterjedés Passiflora + Peru + Brazília

  4. Felfedezés Passiflora XVI. szd. Dél-Amerikában jezsuita szerzetesek Jézus keresztre feszítésének mozzanataitvélték felfedezni: • a 10 virágtakaró-levél: 10 hűséges apostol • az 5 porzó: Jézus sebei • háromosztatú, széthajló bibe: szögek • növény kacsai: helytartó katonáinak ostorszíjai • virág fehér színe: ártatlanság Passiflora caerulea (1753)

  5. Besorolás Heliconius • Ország:Állatok • Törzs:Ízeltlábúak • Osztály:Rovarok • Rend:Lepkék • Nemzetség:Heliconius Heliconius charithonius

  6. Elterjedés Heliconius Heliconius charitonius (2004) Heliconius (1993)

  7. Táplálkozás Heliconius lábaival a sziromhoz rögzíti magát a virágtölcsérből a nektárt kiszívja pödörnyelvét a virágtölcsérbe vezeti fejét fel-le mozgatja fejénél is nagyobb pollenlabdát emel ki gyomortartalmat felöklendezi és pollennel elkeveri elfolyósodott levet felszívja

  8. Heliconius Szaporodás és egyedfejlődés Példafaj: Heliconius cydno • a nőstény lepke elszigetelt helyekre, egyesével elhelyezi petéit • a hernyó összesen 5-ször vedlik • a 4. vedlés után egy nyugodt helyre vándorol, fejjel lefelé rögzíti magát egy ág aljára, és 1-2 napig így lóg • ezután felhasad a bőr a feji végen, és egy érdekes mozgással letolja a farki vég felé, majd „kiugrik” belőle (ez az 5. vedlés) • innentől kezdődik a bábállapot, és kb. 10 napon át tart. A báb addig mozdulatlan, míg bőre teljesen meg nem szárad és besötétedik • végül a „páncél” felhasad és kilép a kifejlődött lepke

  9. Heliconius Szaporodás és egyedfejlődés 18

  10. Heliconius Szaporodás és egyedfejlődés

  11. Heliconius Szaporodás és egyedfejlődés

  12. Hidrogén-cianid A hidrogén-cianid (HCN) • Színtelen, keserűmandulára emlékeztető illatú gáz • Rendkívül mérgező! • Viszonylag kis koncentrációban belélegezve is fulladásos halált okoz: gátolja a terminális oxidációt • Tünetek szinte azonnal észrevehetőek: görcsös, kapkodó légzés és fuldoklás • (munkahelyi) megengedett maximális érték 0,03 mg/m3

  13. Hidrogén-cianid Cianidok • A HCN sói (általában NaCN és KCN) • Fehér, vízben oldódó szilárd vegyületek; savakban hidrogén-cianid-gáz fejlődése közben oldódnak, de már a levegőben található CO2 hatására is HCN fejlődik • Emiatt cianidvegyületek által okozott mérgezések egy része valójában a ciángáz mérgező hatásán alapul

  14. Hidrogén-cianid Cianidok • A méreg 2 fő expozíciós úton közelítheti meg a szervezetet: szájon át vagy belélegezve • Az utóbbi a cianidok kémiai reakciói közben felszabadult HCN-ra jellemző • A lenyelt cianidból a gyomorsav sósavtartalmának hatására szintén HCN fejlődik NaCN(sz) + HCl(aq) NaCl(aq) + HCN(g) • A cianidok orálisan másodpercek(!) alatt felszívódnak, a már felszívódott cianidok eltávolítása szinte lehetetlen

  15. Hidrogén-cianid Cianidok Tünetek: • Karcoló érzés a torokban, szédülés, ájulás (majd a gyorsan bekövetkező halál) • Cianotikus tünetek: a vér megváltozott O2-szállítása miatt elkékülő ajkak és körmök, esetleg ujjbegyek Cianidmérgezés esetén a mérgezettet azonnal friss levegőre kell vinni; azonnal orvost kell hívni, a mérgezettet általában rögtön kórházba szállítják, de már ezt megelőzően gyomormosást végeznek 0,5 m/m%-os káliumpermanganát-oldattal vagy 1-2 m/m%-os hidrogén-peroxid-oldattal

  16. Hidrogén-cianid „immunis”rá Heliconius Lárvái tápláléka A kártékony rovarok távoltartása miatt képes „előállítani” Passiflora

  17. Hogyan képes a növény HCN-t előállítani? I. A növény aminosavakból glüközidot állít elő

  18. Hogyan képes a növény HCN-t előállítani? II. A cianogén glükozidot egy enzimmel hidrolizálja cianohidrinné III. A cianohidrin, mivel instabil vegyület, magától elbomlik ketonná vagy aldehiddé, valamint hidrogén-cianid szabadul fel De: a növényben az enzim és a cianogén glükozid egymástól elválasztva van

  19. Hogyan képes a növény HCN-t előállítani? Ha megsérül a növényi szövet, kapcsolatba kerül és reakcióba lép egymással a cianogén glükozid és az enzim, s hidrogén-cianid gáz fejlődik Ez nagyon nem jó a lárváknak (amint azt az ábra mutatja) levélbeharapás

  20. Hogyan derítették ki, hogy bizonyos növényi részek cianogén glükozidot tartalmaznak? A friss növényi részt apró darabokra vágjuk Kémcsőbe tesszük, melyben 1,5 ml víz, és 6 csepp kloroform van (összekeverjük) A kémcsövet egy dugóval bedugaszoljuk, melyről egy pikritoldattal átitatott papírcsík lóg le Állni hagyjuk

  21. Hogyan derítették ki, hogy bizonyos növényi részek cianogén glükozidot tartalmaznak? • Ha 2 óra elteltével a papír színe sárgáról barnásvörösre vált, akkor kimutattuk, hogy a növény képes HCN-t felszabadítani. Ez a cianogén glükozid és az enzim jelenlétére utal • Ha 48 órán belül történik az elszíneződés, akkor az azt jelenti, hogy a cianogén glükozid nem enzimatikus úton szabadította fel a hidrogén-cianidot, azaz enzim segítsége nélkül. • Ha 48 óra elteltével sem színeződik el a papírcsík, akkor a teszt negatív lett, azaz minta nem tartalmazott cianogén glükozidot.

  22. A Passiflora edulis levélmintáival végzett kísérletek során az átitatott papír 2 és 24 óra között szineződött el, mely azt jelenti, hogy a Passiflora edulisnem enzimatikus úton állítja elő a hidrogén-cianidot. A kísérlet konkrétan nem írja le, hogy a Passiflora edulis egyáltalán rendelkezik-e az adott enzimmel

  23. Az előbbiekben elírt Passiflora edulis cianogén glükozidból képes HCN-t előállítani. A Heliconius nemzetség azon fajai, amelyek lárváinak a gazdanövénye az előbb említett növény, lehetséges, hogy a cianogén glükozidot kén segítségével megkötik, így nem keletkezik belőle HCN gáz. Ez persze csak feltevés, erre vonatkozó konkrétumot nem találtam.

  24. Hogyan sikerült a Heliconius sara lárváinak kijátszani a Passiflora auriculata védekező mechanizmusát? Minden olyan lepkében, mely lárvája Passiflora-val táplálkozik, találtak monoglükozid ciklopentenil cianogéneket. Megvizsgálták a Passiflora auriculata-ban található elsődleges cianogéneket (ezek monoglükozid ciklopentenil cianogének): • epivolkenin (90%) • taraktophillin (5%) • diglikozid ciklopentenil cianogén (5%) A fenti cianogének közül a Heliconius sara-ban csak az epivolkenin található.

  25. Hogyan sikerült a Heliconius sara lárváinak kijátszani a Passiflora auriculata védekező mechanizmusát? epivolkenin Az epivolkeninen kívül még egy ismeretlen epivolkenin-származékot is találtak, melyet a (1S, 4R)-1-(-D-glucopyranosyloxy)-4-hydroxy-2-cyclopentene-1-thiol-al azonosítottak. Ez az új vegyület cianogén glükozidként jellemezhető. (1S, 4R)-1-(-D-glucopyranosyloxy)-4-hydroxy-2-cyclopentene-1-thiol

  26. Valószínű, hogy a kifejlődött lepkében az epivolkenin és annak származéka még a lárvaállapotból maradt meg. Lehetséges, hogy a lárva a növényi szövetekben található epivolkenint „átalakította”, hogy ártalmatlanná tegye, és így maradt vissza az epivolkenin-származék. Továbbá ismeretes, hogy a Heliconius lepkék mérgező anyagot tartalmaznak, melynek íze keserű (cianidok!), s így a ragadozók nem vadásszák őket. Ez egy lehetséges okot ad az epivolkenin jelenlétére a lepkékben. A lepkékben található epivolkenin jelenlétének másik oka lehet, hogy azt maga szintetizálja, hogy „rosszízűvé” tegye magát a ragadozók számára.

  27. Felhasznált irodalom • National Geographic 1993. decemberi száma:Darlyne A. Murawski - „A Taste for Poison” (123-133. oldal) • Almási Hedvig - Farmakológia, toxikológia • Ilza A. Francisco és Maria Helena Pimenta Pinotti - Cyanogenic Glycosides in Plantsrazilian (Archives of Biology and Technology - 2000. március) • Helene S. Engler, Kevin C. Spencer és Lawrence E. Gilbert - Preventing cyanide release from leaves (Nature - 2000. július) • Magyar Nagylexikon • http://www.biologie.uni-hamburg.de/b-online/e20/20g.htm

More Related