Kompetencia alapú oktatás

2. Kompetencia alapú oktatás Pedagógiai alapvetések és a napi praxis

3. Fejlesztésünk középpontjában: a gyermek

4. Általában a kompetenciáról A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan) Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők.

5. Pedagógusi sztenderdek • A tantárgy ismerete • Az emberi fejlődés és tanulás ismerete • Az oktatás adaptálása az egyéni szükségletekhez • Többféle oktatási stratégia alkalmazása • Motivációs és tanulásszervezési készségek • Kommunikációs készségek • Tervezési készségek • A tanulás értékelése • Szakmai elkötelezettség és felelősség • Együttműködés

6. A második sztenderd

7. Tudás • A tanár tisztában van a tanulás mibenlétével – a tanulók hogyan konstruálják tudásukat, hogyan szerzik meg készségeiket és fejlesztik gondolkodásmódjukat – s azzal, hogy hogyan kell a tanítási stratégiákat alkalmazni a tanulók tanulásának segítése érdekében. • A tanár tisztában van azzal, hogy a tanulók fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlettsége hat a tanulásra, s tudja, hogyan vegye figyelembe ezeket a tényezőket, amikor pedagógiai döntéseket hoz. • A tanár tisztában van az elvárható fejlettséggel és az egyéni különbségek mértékével minden területen (fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi, értelmi), azonosítani tudja a tanulási felkészültség szintjeit, s azzal is tisztában van, hogy az egyes területeken elért fejlődés hogyan hat a más területeken nyújtott teljesítményre.

8. Diszpozíciók • A tanár elismeri az egyéni különbségeket minden területen, megbecsüli minden egyes tanuló sajátos tehetségét, eltökélt a tanulók hozzáértésének és önértékelésének fejlesztése iránt. • A tanár kész a tanulók erősségeit a fejlődés alapjaiként, hibáikat a tanulás lehetőségeiként kezelni.

9. Tevékenységek • A tanár tanítványai teljesítményét abból a szempontból értékeli, hogy olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely megfelel a tanulók szükségleteinek, s elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra. • A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új tudást a már ismertekkel, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, és arra ösztönzi őket, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében. • A tanár hozzáfér a tanulók gondolataihoz és tapasztalataihoz – amelyeket a tanítás alapjaiként fog fel – csoportos interakciók megfigyelésével és azokba bekapcsolódással, s a tanulók gondolkodását tükröző szóbeli és írásbeli megnyilatkozások kiváltásával.

10. A kompetencia alapú oktatás célja A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” (suliNova)

11. Kompetencia alapú oktatás

12. A kulcskompetenciákazok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. • anyanyelvi kommunikáció, • idegen nyelvű kommunikáció, • IKT (információs és kommunikációs technológia), • számolás, matematikai, természettudományos és technikai kompetenciák, • vállalkozói készségek, • személyközi és állampolgári kompetenciák, • tanulási kompetencia, • általános kultúra.

13. Csoportmunka

14. Kulcskompetenciák Nat 2007 • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

15. Kiemelt fejlesztési feladatokNat 2007 • Énkép, önismeret • Hon- és népismeret • Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Gazdasági nevelés • Környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi és lelki egészség • Felkészülés a felnőttlét szerepeire

16. Magyar pedagógusok jellemző tulajdonságainak rangsora

17. Képességek fejlődése

18. Szervezési módok/munkaformák • frontális munka • csoportmunka • páros munka • tanulópárban folyó munka • részben egyénre szabott munka • teljesen egyénre szabott munka • rétegmunka

19. A tanuló gyermek

20. Oktatási módszerek áttekintése

21. Legkomolyabb nehézségek −A minőségi hiányosság , nem minden tanár tudása és készségei elégítik ki az iskola igényeit; −Elégtelen kapcsolat a tanárképzés, valamint a tanárok szakmai továbbképzése és az iskolák igénye között; − Nehezen tarthatók meg a pedagógus pályán a különösen keresett tárgyakat tanító tanárokat; − Nehézséget jelent a tanári pályáról kialakult közfelfogás és társadalmi megítélés is; sok tanár érzi úgy, hogy munkájukat nem értékelik kellőképpen; − Közismert probléma a tanári szakma összetételének jelenlegi tendenciája, pl. a „nagy formátumú” tanáregyéniségek, illetve a férfi tanárok számának csökkenése; − Gondot okoz, a tanárok egyenlőtlen megoszlása az iskolák között, valamint, hogy az „elmaradott térségeknek” jut-e az igényeknek megfelelő, jó tanár;

22. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Fischer Alajos EDUCATIO Kht. Közoktatási igazgató