1 / 52

A Budapesti Népoktatási Kör

A Budapesti Népoktatási Kör. Készítette: Kézér Anna és Tomory Kinga Andragógia BA II. évfolyam Andragógiatörténet és komparatív andragógia 1. Tanár: Kereszty Orsolya 2010. Szeptember 21. A Budapesti Népoktatási Kör megalakulásának előzményei, szerveződésének körülményei és átalakulásai.

nicki
Download Presentation

A Budapesti Népoktatási Kör

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Budapesti Népoktatási Kör Készítette: Kézér Anna és Tomory Kinga Andragógia BA II. évfolyam Andragógiatörténet és komparatív andragógia 1. Tanár: Kereszty Orsolya 2010. Szeptember 21.

  2. A Budapesti Népoktatási Kör megalakulásának előzményei, szerveződésének körülményei és átalakulásai

  3. A felnőttoktatás kezdetei Eötvös József, a kultuszminiszter • Néptanítók Lapja hírek, tanulmányok • Tanítók gyűlése • A nép aktív részvétele, közreműködése

  4. Küzdelem egy felnőttoktatási törvény megalkotásáértTürr István • 1848-as Szabadságharc katonája, emigráns • Népoktatási szövetségek megszervezése • 1. kör: Baja • Kecskemét, Szabadka, Szeged • Társadalmi együttműködés, összefogás • Analfabetizmus felszámolása Szervezett felnőttoktatás

  5. Irányi Dániel Márciusi ifjak egyike, emigráns. (Franciaország) • Állami szerepvállalás fontossága • 1869-es törvényjavaslat • Anyagi bázis megteremtése • A felnőttoktatás részekre osztása • Nők számára • Földművesek számára • Iparosok számára

  6. Központi Népoktatási Kör 1870. február 27. Pest (Deák Ferenc vezetésével) Elnevezései: • Pesti Népoktatási Kör • Budapesti Népoktatási Kör • Országos Népoktató Egyesület

  7. Elnök: Türr István • Központi, irányító jelleg • Feladat: vidéki egyletek szervezése • Népnevelési • Népművelési • Népoktatási

  8. Irányi II. törvényjavaslata 1870. Március • Oktatási anyag konkretizálása Például: • Olvasás, írás, számolás • Hazai mértékek ismerete • Hazai földleírás és történelem • Mezei gazdálkodás • Polgári jogok és kötelezettségek

  9. Újszerű: férfiak és nők egyenlő bánásmódja • 15 éven aluliak nem tanulhatnak együtt felnőttekkel Eredmény: • Kitörés az analfabéta-oktatás kereteiből • Minőségi fejlődés • Oktatás színvonalának emelkedése

  10. Országos szinten szélesedik a közművelődés. • Állandó közösségek alkotása Pl.: dalárda színjátszókör olvasókör • Könyv- és gyűjteménytárak alakulása (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest képarchívum)

  11. A tanítók társadalmi szerepe • Értelmiséghez tartoznak • Közel állnak a néphez • Cél: a nép felemelkedésének segítése • Társadalmi rang szerzése= szabadság, „védelem” az egyházzal szemben

  12. Eötvös József utódai Eötvös József 1871-ben elhunyt. Az új miniszter: Pauler Tivadar >> 50.000. Ft << (1872) Trefort Ágoston >> 70.000. Ft << (1873)

  13. Budapesti Népoktatási kör • 1872. november 17. Elnök: Türr István Másodelnök: Irányi Dániel Jegyző: Gyulay Béla • Az oktatás ősszel és télen folyt • Heti 3 alkalom este 7-9-ig • Börtönökben, állami fegyházakban is van alapfokú oktatás

  14. A tanfolyam felépítése: 1. Alapfokú képzés az analfabéták számára • Írás, olvasás, számolás magyar és német nyelven 2. Haladó képzés • Számtan, földrajz, történelmi ismeretek Az első 10 évben közel 16000 hallgató vett részt a tanfolyamokon.

  15. A felnőttoktatásban résztvevő hallgatók

  16. Bár sikeresek a képzések, DE • Évről-évre csökken a hallgatók száma • Nem változik jelentősen az analfabéták száma Olyan széleskörűvé vált a felnőttek oktatása, hogy egyre nehezebb az anyagi ellátása.

  17. A népművelés, felnőttneveléselsorvasztása • Állam: egyre kevesebb pénz és befektetett energia • Uralkodó osztály: káros a nép felvilágosítása • Trefort Ágoston megvonja az anyagi támogatást Megszűnik a felnőttoktatás

  18. „Egyedül a műveltségben és az erkölcsben való haladás az a hatalom, mely a népjólét alapját megveti, s az egész beteg társadalmunk helyzetét megváltoztatni képes. Magyarországon a felnőttoktatás nem vezethet eredményre, a cél a magyar nép kulturális felemelkedésének visszaszorítása. „

  19. A Budapesti Népoktatási Kör alapelvei, működése,rendszere, képzései

  20. Fontosabb alapszabályok • § „Pesti Népoktatási Kör” - felnőttek oktatása • § a. Nem, vallás, nemzetiség b. Tagság (alapítók, rendes tagok, pártolók + tiszteletbeli tagok) • § Felolvasások, rendszeres tanfolyamok • § Tárgyak • § Díjmentesség, ellátás

  21. Fontosabb alapszabályok (2) • § • Alkalmas férfiak keresése • Tantermekről való gondoskodás • Előre megegyezés • Felügyelés • Munkák bírálása, pályázatok hirdetése, terjesztés • Jutalmak osztása (dicséretek, oklevelek, díjak, érmek, ajándékok) • § Költségfedezés

  22. Fontosabb alapszabályok (3) • § Évente tisztségválasztási közgyűlés  (elnök, alelnök, 1. és 2. jegyző, pénztárnok + 100 tagú központi bizottmány) • § Évente kétszer rendes közgyűlés tanév elején és végén (központi bizottmány működése) • § Mindig nyilvános közgyűlések  az általános szótöbbség határoz • § A kör feloszlásáról (tagok 2/3-a megjelenik, ¾-e nyilatkozik) (Pesti Népoktatási Kör, 1871)

  23. A felnőttek oktatása • Békey Imre elnöklete (előzetes tapasztalat nélkül)  két fő tanítási kör • Az legelemibb tudás ismerete alapján • Nemek különválasztása • 1. kör: 3 alkalom hetente hétköznapokon este 7-9 • 2. kör: csak ünnep-és vasárnapokon du. 3-5 • Átjárhatóság • Elemi ismeretek tanítása  elemi iskolai oktatók  1 Ft/óra • Felnőtt nők tanítása  tanítónők

  24. 1. évben: tanítás: január/február – július • A fővárosi tanítókon kívül számos más segítő, felolvasó, előadó díjmentesen! (pl. Röser Miklós, Göndöcs Lajos, Aul Sándorné, Hajnal Adolf, …)  elismerés jegyzőkönyvileg, dicsérő oklevél • Oktatás felügyelete  igazgató-tanítók • Engedély a vallási és közoktatási minisztertől: államérvényes bizonyítvány kiadása  záróvizsga

  25. Iskolaév végén – a választmány kiküldött tagjainak iskolalátogatási körútja (oktatás eredményességének felmérése; buzdító hatás)  siker! • 1872 – külön olvasókönyv tervezete (Irányi, Zichy, Lederer, Péterfy)  használatba is lép • 1890 – a haladó felnőttek számára tan-és olvasókönyv • Kezdők számára is kellene  (Péterfy, Vajdafy)  „akadályozva voltak”, később: pótolhatóság  nem készült el

  26. Max 60 tanuló egy osztályban • Felvétel időkorláttal  később jelentkezők új osztályba kerültek

  27. Tanterv és órarend • 1874 – Bója Gergely  részletes tanterv és órarend készítése (Bója, Göndöcs, Lederer, Gyulay, …) • Olvasás, írás, számolás, hazai mértékismeretek, természettudományok, történelem, földrajz, fogalmazás, közgazdaság elemei, a polgári jogok és kötelességek ismertetése, rajz • Helyi igény szerint el lehet térni a tantárgyak súlyozottságában • Heti 6 óra (3 x 2) 6 hónapon át  3 órarend:

  28. 1. A kezdők és a haladók együttes oktatására

  29. IV., V., VI. szakasz  haladóknál kikérdezés, kezdőknél egy-egy felel • Írás, olvasás, fogalmazás: • Eleinte: az olvasottak lemásolása, később tollbamondás • Ezután eleinte: számlák, szállítólevelek, nyugták írása könyvből (1 tanuló a táblánál), később maguktól • Házi feladat adása: néhány olvasmány elolvasása, kijegyzetelése • Számtan: • Mértékek ismerete • Alapműveletek tanítása alkalmazott példákon keresztül • Házi feladat adása: példák gyakorlása

  30. 2. Kezdő felnőttek külön oktatására

  31. Természetrajz: • Az országok főterményeinek, művelésüknek, használatuknak, hasznuknak ismerete • Földrajz • A föld, a nap, a hold, a csillagok alapvető ismerete, az égtájak, hazai és külföldi városok nevezetesebb helyeinek, városainak áttekintése; térképhasználat • Történelem • A földrajz tárgyához kapcsolódik, rendszeres, önálló tanítása kizárva • Természettan • Természeti jelenségek magyarázata, kísérletezés, babonák káros hatásainak elmagyarázása

  32. 3. Haladó felnőttek külön oktatására

  33. Fogalmazás • Másolás, majd tollbamondás, majd emlékezetből • Nyelvtan tanítása csak helyesírás szintjén, gyakorlat közben • Tanítói felolvasás  „értelem szerinti olvasás” • Írásfüzetek kicserélése  kül. kézírások olvasása • Számtan • Római számjegyek, tízes számrendszer, törtek • Mértékrendszer • Kamatszámítás • Olvasás • Olvasókönyv + más művek a tanító ajánlásával • Külön előadás tartása pl. embertanból, egészségtanból, nemzetgazdaságtanból

  34. Részletes tanmenet

  35. Csoportos tanulás a hatékonyabb • Október/november – április vége/május/június • Dr. Reich Ádám  dr. Kresz Géza „Balesetekben való rögtöni segítségnyújtásról” c. könyve • A mentő-egyesület külön előadása • Ünnepélyek, hangversenyek rendezése a hallgatóknak, színházi ingyen-jegyek biztosítása (Gyulay, 1891)

  36. Adatok,megoszlások,arányok

  37. 46 év alatt: 50000 felnőtt tanult meg írni, olvasni, számolni • 1915/16 – a rokkantképzés megindulása (több mint 2000 rokkant és lábadozó katona tanult) • Az egyesület tanulóinak száma: (Pesti Népoktatási Kör, 1871)

  38. Hallgatók adatai: • Főként helybeliek • Főként magyar anyanyelvűek • <20; 20-30 • Főként munkanélküliek (állami segélyezés) (Gyulay, 1891)

  39. (Endrefi)

  40. Egyéb tanfolyamok,képzések

  41. Magyar nyelvi tanfolyamok • 1877 – Irányi Dániel – idegen ajkúak számára • Heti 2 x 2 óra • Tanulók: katonák, vasúti és gyári dolgozók, gépészek, iparossegédek • Üzleti tanfolyamok • 1890 – dr. Verédy Károly • A nők között népszerű • Felvétel  15 évnél idősebb, és már elvégezte a VI. elemi, vagy a II. polgári osztályt

  42. Vasárnapi tanfolyamok • Munkások vasárnapi szabadidejének hasznos eltöltése végett (újbóli kiterjesztés) • Vasárnap délután 2-4-ig • Tudás, ismeretek kiszélesítése (feltétel: írni-, olvasni- tudás) • Nem volt hosszú életű (szabadidő…) • A honvédség oktatása • 1872 (Zichy Antal kérvénye)  honvédelmi miniszter utasítása • Szigorú parancsnoki ellenőrzés • Olvasás, írás, számolás

  43. Raboktatás • Cél: erkölcsi nevelés és elhelyezkedési lehetőségek • Alkalmatlan helyiségek  Irányi intézkedése • 1872 – az Állami Fegyházban is • Eleinte: naponta  heti 3-szor  1881 – dologház megszűnése  1882 – Rabsegélyező Egyesület • Népkönyvtárak • 1871 – Maár Péter indítványa: • Közhasznú könyvek, alsó-és középréteg, könyvtár • Városi könyvtár  anyagi gondok miatt nem jött létre • 1895 – Gyulay Béla indítványa: a Kör maga bocsássa a tanulók rendelkezésére a könyveket

  44. Művelődési csarnokok • 1873 – Lederer Ábrahám felvetése – a fizikai munkát végzők is részesüljenek szellemi oktatásban (munka + műveltség)  szükséges: felolvasási csarnokok építése • Alapismereteken túli képzés • Kritériumok: hallgatóság, előadók-felolvasók, helyiség • 1895 – A Magyar Iskolaegyesület  népkaszinók a népkonyhák helyiségeiben  felolvasások, előadások otthona

  45. Háztartási tanfolyamok • 1895 – Gyulay Béla – fiatal lányokat a háztartás vezetésére oktatni (sok munka miatt nem tanulják meg) • Megvalósulás: nők számára tartott tanfolyamok vasárnap délutánonként (Gyulai, 1891)

  46. Köszönjük a figyelmet!

More Related