A HELYI TERMÉKEK SZEREPE A VIDÉKI TURIZMUSBAN

1. A HELYI TERMÉKEK SZEREPE AVIDÉKI TURIZMUSBAN Dr. Fehér István Egyetemi tanár Szent István Egyetem, Gödöllő

2. A TÁRSADALOM SZEREPLŐI KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTOKBÓL Fogyasztó/TermelőÁllampolgár (gazdasági)(politikai) Magánszemély (öntudat, etika)

3. AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÁST ÉS VÁLASZTÁST BEFOLYÁSOLÓ BELSŐ TÉNYEZŐK • Biológiai tényezők: éhség, étvágy, ízlés • Gazdasági tényezők: kiadások, jövedelem, élelmiszerek elérhetősége • Fizikai tényezők: fizikai állapot, iskolai végzettség, készségek (pl.: főzés), szabadidő • Társadalmi tényezők: kultúra, család, gasztronómiai hagyományok • Pszichológiai tényezők: hangulat, stressz, bűntudat • Attitüdök, tévhitek, élelmiszerismeretek • Életkor, életerő, egyéni és csoportos fogyasztási szokások • Földrajzi tényezők • Vallási szokások • stb..

4. Élelmiszer ellátás szocio-ökonómai szerepe • stratégiai / nemzetbiztonsági kérdés, • táplálkozás- és élelmiszerpolitika, • helyi piacok és kistermelői értékesítés vs városi élelmiszerellátás • Környezeti szempontok • ÜHG 30%-a az élelmiszerláncból ered • Társadalmi egyenlőtlenségek • éhezés és elhízás • Kulturális változás • közvetlen értékesítés, • helyi élelmiszer, • gasztronómiai forradalom

5. ÉLELMISZERFOGYASZTÓI TRENDEK MAGYARORSZÁGON Trendek sokszínűsége • kényelmi trend, • egészség és wellness trendje, • környezettudatosság trendje, • élménykeresés trendje, • etikus fogyasztás trendje, • időtudatosság trendje.

6. ALTERNATÍV ÉLELMISZERELLÁTÁSI LÁNCOK KAPCSOLATI RENDSZERE

7. Közvetlen értékesítés Rövid élelmiszerlánc Egyéni Kollektív (termelők) Kollektív (egyesületi) Egyéni Kollektív Közétkeztetés Szedd magad Vásár (gazdaságban) Szerződésen alapuló Üzleten keresztül Kereskedő Vásár AMAP szatyor-szolgáltatás Termelői piac Egyesületen keresztül Házhozszállítás Házhozszállítás Gazdaságban értékesítés Étterem Szövetkezet Közös értékesítési pont Turizmus Hagyományos piac

8. A rendszer gyenge pontjai Lehetőségek Termelők Kommunikáció a tagok felé • A hűség két tényező függvénye: • pozitív tapasztalatok • imázs a fejlődésről Cél: növelni abevételt Erős konkurencia A szezonalitás megértetése A téli termékhiány miatt a kliensek hűségének megtartása Bolt Új termékek, új tapasztalatok Jobbat enni • Nincs marketing • Alacsony termékválaszték • Lassú reakciókészség a • vásárlók igényeire • A termelők jelenlétének • hiánya A fogyasztók elcsábítása Kiegészítő termékek Fogyasztók Minősség

9. Példa: a helyi élelmiszerellátás problémája Helyi termékek adaptációjának hiánya a Rövid Élelmiszer Láncban Termelők hiánya Termelés hiánya Disztribúció szervezésének hiánya Kínálat/kereslet szétválasztása Feldolgozás hiánya Föld-hasznosítás problémája Fogyasztók hiánya a Rövid Élelmiszer Láncban

10. A VIDÉKFEJLESZTÉS TÉNYEZŐI ÉS SZEREPLŐI Fenntartható mezőgazdaság preferálása Földterületek megőrzése Földvásárlási támogatások Vidéki tevékenységek fejlesztése-turizmus Helyi kezdeményezések fejlesztése Területtervezés Rövid Élelmiszer Lánc fejlesztése Területfejlesztés Közösség Civil szervezetek Projekt tulajdonos Szatyor, Kamratúra, Élő Tisza, Tokaj Reneszánsz, Kertbarátok, stb.

11. Vidéki gazdálkodók jövedelemszerzése Mezőgazdasági tevékenységek On – farm activities Gazdaságon kívüli tevékenységek Off – farm activities Mezőgazdasági termelés bővítése Értékhozzáadás növelése Munkabér Önfoglalkoztatás Diverzifikálás nem közvetlen kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez DIVERZIFIKÁLÁS A VIDÉKI HÁZTARTÁSOKBAN Nem fizetésből származó jövedelem/vagy más forrásból származó bevétel

12. HELYI TERMÉK • Tájegységi kézműves és termelési hagyományokon alapuló, minőségi és egyedi termékek köre, amelyek között a tradicionális kézművesség használati és dísztárgyai, valamint a helyi agrártermékek egyaránt megjelennek. • A helyi termékek előállítói közvetlenül is értékesíthetnek az érkező látogatóknak, bemutathatják termelési hagyományaikat és mesterségbeli tudásukat, de nem ritkán termékeik bekerülhetnek a kereskedelmi forgalomba és színesíthetik a szakboltok kínálatát is.

13. VIDÉKI TURIZMUS- FALUSI TURIZMUS I.

14. VIDÉKI TURIZMUS- FALUSI TURIZMUS II.

15. Dr.Kóródi Márta – Szolnoki Főiskola Turizmus-Vendéglátás tanszék

16. A VIDÉKI TURIZMUS • A városon kívüli, helyi és regionális vonzóerőkkel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben, a bel- és külföldi vendégek szabadidő- eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon történő kielégítése és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése (Jenkei) A vidéki turizmus fejlesztésében a gazdasági tényezőkön kívül , • a vonzerőnek, • a lakosság vendégfogadási hajlandóságának, • a tudatos termékfejlesztésnek • a térségi marketingkommunikációnak is meghatározó szerepe van

17. TAKTIKAI DÖNTÉSEK Mit akar a vendég, miért jönne ide? Mit tudunk kínálni? Szolgáltatások és tárgyi, fizikai elemek Élmény ESEMÉNYSZERVEZÉS SZEGMENSSPECIFIKUS TERMÉKFEJLESZTÉS

18. A VIDÉKI TURIZMUSFEJLESZTÉS LÉPÉSEI vonzerő- és attrakció fejlesztés fogadóképesség-fejlesztés termék-fejlesztés élmény-menedzselés desztináció-menedzsment

19. A TURIZMUSFEJLESZTÉS HATÁSAI Turizmusfejlesztés (új attrakciókon vagy meglévő erőforrásokon alapulva) Erőforrások aktiválása (más ágazatoknál jobban mozgósíthatóak) A térség fejlődése (megteremtődnek, majd bővülnek a turizmus feltételei) Gazdaságélénkítés (multiplikátor lehet)

20. A HELYI TERMÉK ÉRTÉKESÍTÉS JELLEMZŐI • A mezőgazdasági termelők régóta alkalmazzák saját maguk által termelt áruk közvetlen értékesítését, számos országban kialakult a szabályozása és gyakorlata. • Amikor közvetlen értékesítésről beszélünk akkor ez azt jelenti, hogy a termelők közvetlenül fogyasztókhoz juttatják el a terméküket- eladás és szolgáltatás. • A közvetlen értékesítés titka a kölcsönös előny. • Nyer a termelő és nyer a vásárló is. • A termelő munkához és bevételhez jut, a vásárló meg egészséges élelmiszerhez.

21. A KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS JÖVŐJE • A közvetlen értékesítés jogszabályi könnyítése jelentős jövőbeni lehetőségeket tartogat a termelők számára. • Az értékesítésnek ez a módja Európa szerte egyre népszerűbb, de a feldolgozás és értékesítés szabályait azonban meg kell tanulni. • Főként a kis és közepes gazdálkodók kedvelik a közvetlen értékesítést. • Több változata lehetséges, többek között meg kell említeni a saját boltban történő értékesítést, a katalógus, internet valamint az éttermeknek boltoknak történő közvetlen szállítás lehetőségeit is. • A klasszikus közvetlen értékesítési csatornák között – az előzőeken kívül - jelentős eladást végeznek a termelők a saját gazdaságban és az útmentén kialakított értékesítő helyeken és a vidéki turizmus szolgáltatások során (szállás, fesztiválok, rendezvények) • A közvetlen eladás a fogyasztóknak főként a gyümölcsértékesítés területén vált gyakorivá

22. A KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS ELŐNYEI • Hozzájárul a helyi munkahelyteremtéshez • Növekszik a vidék népességmegtartó képessége • Növeli a megtermelt termékek értékét • Differenciálja és szélesíti a termékválasztékot • Növeli a gazdák marketing orientáltságát • Javul a termelők alkupozíciója • Növeli a fogyasztók bizalmát és a kedvezően befolyásolja az élelmiszer termelés általános megítélését • Bővíti a jövedelmet és csökkenti a szociális támogatási igényt vidéken • Növeli a vidéki térség piaci részesedését az élelmiszer forgalmazásban és a szolgáltatások terén • Megfelelnek a környezetvédelem és állatjólét szempontjainak • Elősegíti a falusi-vidéki turizmus fejlődését • Csökkenthető a termékek szállítási igénye és költsége

23. „Társadalmi/szociális” előnyök Fogyasztók bizalma Fogyasztói szokások jól ismerté vállnak Hazai és helyi termékek promóciója A HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ELŐNYEI Gazdasági előnyök Azonnali bevétel Magasabb árak Saját betakarítás Csökken a függőség és kiszolgáltatottság a nagykereskedőktől és nagy vevőktől Rendszeres fogyasztóktól származó jövedelem= stabil bevétel

24. A HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK SIKER TÉNYEZŐI • A piaci helyzet ismerete • A gazdálkodási és családi együttműködési előfeltételek és a partnerekkel való együttműködés tisztázása • Szaktudás a termelés és a termelési technológiák területén • A törvényes rendelkezések ismerete • A marketing és turisztikai szolgáltatások alapszabályainak ismerete • A gazdaságosság szem előtt tartása

25. KÖVETKEZTETÉSEK • Az élelmiszerfogyasztók preferenciája egyre inkább a tájjellegű, valamint az organikus termékek iránt növekszik. • A termelőknek fel kell ismerni az ebből adódó lehetőségeket, • A közvetlen élelmiszer értékesítés jogi feltételei megteremtődtek, de fontos teendő a direkt értékesítés iránti fogyasztói bizalom megteremtése, • A mezőgazdasági termelők az élelmiszerek értékesítésére vonatkozó alapvető szabályokat kötelesek betartani. • A vidéki turizmus fejlesztése jelentősen segítheti a helyi termékek értékesítésének növelését

26. A közvetlen termelői értékesítés és a vidéki turizmus területén számos kedvező Európai Uniós tapasztalat ismert, melyek alkalmazása hasznos lehet a szabályozás és az alkalmazás területén • Javaslatok: • a szakképzés jelentősége • a fogyasztói tudat módosítására való törekvés • a sikeres együttműködési formák megismertetése • tanácsadók is fordítsanak figyelmet arra, hogy segítsék a gazdákat abban, hogy jól válasszák meg értékesítési csatornáikat és diverzifikálják szolgáltató tevékenységüket és termékeiket.