helyi vid kfejleszt si strat gia k r s k v lgye acs np kft n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körösök Völgye ACS NP Kft. PowerPoint Presentation
Download Presentation
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körösök Völgye ACS NP Kft.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 230
aimee-cobb

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körösök Völgye ACS NP Kft. - PowerPoint PPT Presentation

89 Views
Download Presentation
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körösök Völgye ACS NP Kft.
An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körösök Völgye ACS NP Kft. Sokszínű természet, sokszínű társadalom a Körösök Völgyében Budapest, 2009 Október 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Körösök Völgye ACS NP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) Körösök Völgye ACS NP Kft. területe 18 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 73,267 fő, a városokban élő lakosok száma 47,737 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2 A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 21 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 47 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 18 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 24 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 17 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Körösök Völgye ACS NP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 73,267 Szarvas 17,738 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 18 Gyomaendrőd 15,144 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 5 Mezőberény 11,114 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 11 Kondoros 5,677 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 2 4 Fő fejlesztési prioritások száma 21 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 47 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 24 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. Körösök Völgye ACS NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 3,144,336 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 1,028,741 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 20 • 3,144,336 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 625,214 • A kulturális örökség megőrzése • 5 • 1,038,672 • Leader közösségi fejlesztés • 4 • 228,800 • Leader vállalkozás fejlesztés • 3 • 146,700 • Leader képzés • 3 • 61,568 • Leader rendezvény • 8 • 160,420 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 3 • 193,800 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 31,285 • Leader komplex projekt • 2 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Körösök Völgye ACS NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térségben korábban nagy foglalkoztatónak számító mezőgazdasági, feldolgozóipari és ipari termelőegységek egymást követően bezárnak. A munkanélküliek száma emelkedik, az elszegényedettek, társadalmilag lecsúszottak a célterület kisebb településire költöznek. Az itt élők többsége jövedelmét a mezőgazdaságból termeli ki, ahol az 1 főre jutó bruttó átlagkereset nem éri el az országos átlag 60%-át. (forrás: KSH 2005). A turizmussal foglalkozó vállalkozások elkülönülten, egymással versengve, néhol egymást gyengítve tevékenykednek. Hiányzik az együttes fellépés, a láncba fűzött, közös turisztikai programok rendszere. • A célterület kiváló természeti adottságokkal rendelkezik és kiemelkedő terméshozamú szántóföldek veszik körül. A települések közül több szoros kapcsolatban áll a Körösök természetes vízi világával (holtágak, duzzasztott víz). Egyes települések környékén az erdők aránya eléri, sőt meghaladja a 6%-ot! • A mezőgazdaságból élő lakosság kiváló minőségű háztáji termékeket produkál. A gazdálkodók számára valós alternatívát jelent a közös beszerzésekből, beruházásokból és értékesítésből fakadó előnyök felismerése és mintaértékű együttműködésben való alkalmazása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. Körösök Völgye ACS NP Kft. – A stratégia alapvető célja Életminőség javítása a természeti és kulturális értékekre épülő turisztikai fejlesztéssel és közös programok, beruházások megvalósításával. A turisztikai fejlesztések és közös beruházások a társadalmi szereplők összefogásával komplex formában valósulnak meg. A sikeres programok segítségével megállítjuk a települések elnéptelenedését, valós megélhetési alternatívát kínálunk az itt élni vágyóknak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Körösök Völgye Akciócsoport Békés megyében található, mely az ország délkeleti határán, és gyakorlatilag a Kárpát-medence centrumaként sajátos elhelyezkedésű terület, hiszen egyszerre országon belüli periféria, s egyben hazánk kapuja Délkelet-Európa felé. Ez a kettősség egyidejűleg jelent gazdasági, kereskedelmi lehetőséget és korlátot a térség számára A Körösök Völgye Akciócsoporthoz tartozó települések: Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csabacsűd, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Doboz, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Kondoros, Murony, Mezőberény, Örménykút, Szarvas, Tarhos, Telekgerendás. A települések a Békési a Békéscsabai, illetve Szarvasi kistérség tagjaként vesznek részt térségi együttműködésben. A Békési kistérség a 64/2004-es kormányrendelet szerinti hátrányos településekből áll, e települések egyetlen fejlődési iránya a sajátosságokat megtartva az együttes fellépés, a közös fejlesztések megvalósítása lehet. A helyi akciócsoport tagjai egymással szoros területi kapcsolatban, a környező városokat (Békés, Békéscsaba, Szarvas) körbevéve és a bennük rejlő előnyöket kiaknázva helyezkednek el. Vasúti közlekedés mellett, a településeket busszal vagy autóval lehet elérni. Egymás közötti átlagos távolságuk 35 km között van. A városok iparának és feldolgozóiparának meggyengülése, a gazdák ellehetetlenülését eredményező általános mezőgazdasági válság ugyanazon fejlesztési feladatok elé állítja őket: valós megélhetési alternatívákat kell produkálni a vidéken élők számára. Emiatt gazdasági, társadalmi szempontból homogén célterületet képeznek a tagok, a "vonzáskörzetiség"-ből fakadó előnyök és hátrányok egyformán érintik a szereplőket. Mindezen tényezők következtében az akciócsoport területén lévő települések hasonló, sok esetben azonos adottságokkal, gyengeségekkel, és célokkal rendelkeznek. Békés megye gyönyörű és változatos tája Magyarországnak, sajátos tájképi környezetének, érintetlen természeti környezetének és színvonalas termálfürdőinek köszönhetően 2005-ben több mint 2 millió turista kereste fel. A megye legtöbb külföldi vendége Németországból, Romániából, Olaszországból és Ausztriából érkezik. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Békés megye turizmusában szinte valamennyi turizmustípus megtalálható, melyek közül a legjelentősebbek: a termál- és gyógyturizmus, az ökoturizmus, a természeti turizmus, a vízi turizmus, az örökségturizmus, a kulturális-, rendezvény-, és fesztiválturizmus, az aktívturizmus, valamint a falusi- és agroturizmus. Békés megye legfőbb kincse a termálvíz, amely a térség szerencsés geológiai adottságai révén szinte minden településen fellelhető. A hőforrásokból bőven bugyogó víz magas sótartalmú alkáli hidrogénkarbonátos gyógyvíz, néhol jelentős mennyiségű brómot és jódot tartalmaz. A Békés megyei termálvizek különböző egészségügyi problémák kezelésére alkalmasak, többek között mozgásszervi betegségek, ízületi gyulladások, nőgyógyászati, idegrendszeri megbetegedések, belszervi megbetegedések, balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelésekre és általános szellemi és fizikai kimerültség esetén javallott. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/2 Természeti adottságok, a környezet állapot A hagyományosan mezőgazdasági termelésből élő lakosság életformájából , tevékenységéből adódóan a természeti adottságok kevésbé drasztikusan változtak meg Békés megyében. A többnyire nehezen elfogadható gazdasági elmaradottság pozitív hatásaként értékelhető a kevéssé károsult természeti környezet , amely a XXI. században válik gazdasági erőt jelentő tényezővé. A természet értékeinek -vízvilág, erdők, madárvilág- felfedezésére alapozható turisztikai kínálat érdeklődésre és vevőkre talál az iparosodott településen, környezeti szennyeződésekkel terhet életet élő hazai és külföldi emberek között Az érintett települések természeti állapotára különbözően hatnak a jellemző gazdasági tényezők: -Pozitív környezeti hatások: kismértékű iparosodás a falusias jellegű települések mentesek az intenzív szennyeződést okozó ipari tevékenységektől, a közlekedés negatív hatásaitól. Levegőszennyezés és zaj a mezőgazdasággal kapcsolatos gépmozgásokból, anyagszállításból, busz és gépkocsi forgalomból keletkezik. (megjegyzendő: a mért adatok nem érik el a kritikus határértéket, a helyzet kielégítő. -Negatív környezeti hatások: Az állattenyésztésben, az intenzív növénykultúrákban, valamint a szántóföldi növénytermesztésben használt kemikáliák optimálisnál nagyobb dózisú használata, valamint szabálytalan, esetleg felelőtlen kezelése környezetszennyezést okoz. Valamennyi település jellemző állapota, hogy nincs kiépített szennyvíz csatorna hálózata. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. A térség környezeti állapota 2/2 Ennek következményeként elszaporodtak a szikkasztásos szennyvízaknák. A háztartási és állattartó telepekről származó szennyvíz ellenőrizetlenül, és akadálytalanul kerül a környezetbe. A kiépített rendszer hiányában szankciókat sem lehet alkalmazni, a szennyezés mértéke nő. A települések állattartó telepein és a háztáji gazdaságokban keletkező hígtrágya többnyire szintén nem megfelelő technológiával kezelt melléktermék. A környezetszennyezés negatív ténye mellett nem hasznosul az a biogáz, amely megfelelő technológia alkalmazásával energiaként felhasználható volna a termelő üzemekben , jelentősen csökkentve az energiaköltség összegét. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 Települések: Békés, Csárdaszállás, Doboz, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Mezőberény, Murony Örménykút, Tarhos. Békés;A Békési Kistérség központja, 20. századi történelme során 1973-ban nyerte vissza városi rangját. A kisvárosi hangulatú település a Kettős-Körös mentén található. A várost elkerülte a jelentősebb iparosítás, így romlatlanul őrizte meg természeti értékeit. Békéscsabához való közelsége számos előnyt és hátrányt is jelent számára. Békés lakosságának jelentős része a megyeszékhelyen dolgozik. Békésen nem történt jelentősebb ipartelepítés az utóbbi 15 évben sem. Kardos:A 44-es út mellett fekszik, így jó közlekedési infrastruktúrával rendelkezik. A térség legjobban tanyásult települése. A külterületen élők száma megközelíti a központi lakosság létszámat. Mezőberény;Békéscsaba és Debrecen felől a 47-es úton közelíthető meg, innen ágazik ki Gyomaendrőd felé a 46-os számú főút. A város hagyományosan soknemzetiségű, jelentős német és szlovák lakossággal bírt, amelyek aránya mára az asszimiláció miatt megcsappant. A város építészeti öröksége és kultúrája a mai napig őrzi a nemzetiségek örökségét. Murony;Békés felől közelíthető meg, vasúti összeköttetése kitűnő, innen ágazik le a Békésre vezető szárnyvonal a Budapest-Szolnok Békéscsaba-Lökösháza fővonalról. (Ezen a szárnyvonalon a vonatközlekedés jelenleg szünetel.) Korábban Békésföldvár néven Békéshez tartozott, 1952 óta önálló település. Kamut;A megyeszékhelyről közvetlenül a Mezőberénybe vezető 47-es útról érhető el, attól kb. 5 km-re van. Vasúti összeköttetése nincs. 1949-ben vált önálló településsé. 1997-ben létesült katolikus temploma, ami építészetileg is érdekes és értékes épület. Fontos szerepet játszik a település életében a hagyományőrzés. A Kamuti Néptánc Együttes hazai és külföldi fesztiválok rendszeres résztvevője. Tarhos;A Békést Vésztővel összekötő út mentén található. Vasúti összeköttetése nincs. Az egykori birtokos, Wenckheim család kastélyában régen zeneiskola működött. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A település büszkesége a Zenepavilon, ami szintén megyei kezelésben van. A Pavilonhoz kötődik a Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozata. Hunya;A Kondorost Gyomaendrőddel összekötő úton közelíthető meg a legjobban, különösen mióta megépült a 3 km hosszú bekötőút. Mezőberény felé az összekötőút szinte járhatatlan. A település 1946-ban Endrődszentlászló néven alakult újjá. Csárdaszállás;A Kettős-Körös partján található település 1952-ben vált önállóvá. A határában lévő holtág mentén üdülőterületet alakítottak ki, ami népszerű a horgászok és pihenni vágyók körében. A település a legkisebb lélekszámú a kistérségben. Doboz;Békés megye legősibb települése, gazdag kulturális és természeti értékkel rendelkezik. A Wenckheim birtokon épült zabsilós magtár Ybl Miklós terve alapján készült kulturális érték. Örménykút: Nehezen megközelíthető kistelepülés. Jellemzően alföldi kiépítésű, mezőgazdaságból élő falu.Fő terméke a Szarvasi Mozzarella sajt. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 13% Építőipar 26% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 17% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 13% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 30% 7% Építőipar 13% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 2% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 20% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 8.9%, ami 2.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 8.9% • Változás 2003-hoz képest 2.7 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A foglalkoztatás alacsony szintje is szoros összefüggésben van a gazdaságszerkezeti sajátosságokkal, amely az iparosodottság alacsony fokával és az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság átlag feletti arányával jellemezhető. A célterület gazdasága hagyományosan agrár jellegű, a mezőgazdasági termeléshez a kistérség kedvező éghajlati és talajadottságokkal rendelkezik (a földterületek átlagos aranykorona értéke 20 és 47 aranykorona között ingadozik). Az agrár szektor – bár veszített jelentőségéből – a célterület lakosságának még mindig jelentős hányadát (13%) foglalkoztatja, különösen a falvak népességének megélhetésében játszik kiemelkedő szerepet. A szektor jövedelemtermelő képessége viszont elmarad a foglalkoztatásban betöltött súlyától. Az 1 főre jutó bruttó átlagkereset nem éri el az országos átlag 60%-át sem. (forrás: KSH 2005). A célterületen működő társas vállalkozások 11%-a mezőgazdasági vállalkozás és magas az agrár egyéni vállalkozások aránya is. A termények értékesítése és további feldolgozása jellemzően a városokban, így Békéscsabán, Szarvason történik. A magasabb hozzáadott érték is a célterületen kívül kerül megtermelésre. A meglévő feldolgozóipar piacvesztés miatt került kedvezőtlen gazdasági helyzetbe. A célterület számottevő ipari bázissal nem rendelkezik. A szolgáltató jellegű vállalkozások döntő többsége a városokban működik, azok igazgatási és ellátó funkcióihoz kapcsolódva. Nem túl magas (13%) a kereskedelem és javítás területén működő társas vállalkozások aránya. Ezek a döntően mikro- és kisvállalkozások alapvetően a célterület városaiban koncentrálódnak. A vállalkozások számarányát tekintve magas még (21%) az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó társas vállalkozások aránya. A városokban minden nagyobb biztosítótársaság rendelkezik kirendeltséggel, illetve minden jelentősebb, országos hálózattal rendelkező pénzintézet nyitott irodát, melyek meghatározó alapját képezik a vállalkozói társadalom kialakulásának. A célterület alacsony idegenforgalmi jelentőségének megfelelően kevés a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó társas vállalkozások száma, arányuk az összes szolgáltató társas vállalkozáson belül 7%. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A célterületen az ezer lakosra jutó működő vállalkozásszámmal kifejezett vállalkozási aktivitás alacsony, 59 vállalkozás/ezer fő, ami az országos átlagnak mindössze 68%-a. Ennek okai a vállalatok közötti együttműködések, a piaci, termelési, finanszírozási, illetve beszállítói kapcsolatok gyengeségére, és a vállalkozások alapítását ösztönző gazdasági viszonyok, háttérfeltételek kedvez 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 9 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Mezőberény székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2,231 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Galli-Coop Zrt • Szarvas • 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása • 597 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Axe-Tronic Kft. • Mezőberény • 3130 Szigetelt vezeték, kábel gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 459 3 • Gyomai Kner Nyomda • Gyomaendrőd • 2221 Napilapnyomás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 250 4 • Csabametál Kft • Békéscsaba • 2753 Könnyűfémöntés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 248 5 • Csaba-Berény Gépgyártó Kft. • Mezőberény • 2922 Emelő-, anyagmozgató gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 194 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet • Kétsoprony • 0130 Vegyes gazdálkodás • 105 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • Szarvasi Mozzarella Kft. • Örménykút • 1551 Tejtermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 104 8 • Csárda-Tex Kft. • Csárdaszállás • 1721 Pamutszövés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 95 9 • Optigép Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. • Békés • 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 90 10 • Nett-Front Kft. • Mezőberény • 3613 Konyhabútor gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 89 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A gazdasági fejlettség relatíve alacsony szintje szoros összefüggésben van a gazdaságszerkezeti sajátosságokkal, amely az iparosodottság alacsony fokával és az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság átlag feletti arányával jellemezhető. A célterület gazdasága hagyományosan agrár jellegű, a mezőgazdasági termeléshez a kistérség kedvező éghajlati és talajadottságokkal rendelkezik (a földterületek átlagos aranykorona értéke 20 és 47 aranykorona között ingadozik). Az agrár szektor – bár veszített jelentőségéből – a célterület lakosságának még mindig jelentős hányadát (13%) foglalkoztatja, különösen a falvak népességének megélhetésében játszik kiemelkedő szerepet. A szektor jövedelemtermelő képessége viszont elmarad a foglalkoztatásban betöltött súlyától. Az 1 főre jutó bruttó átlagkereset nem éri el az országos átlag 60%-át sem (forrás: KSH 2005). A célterületen működő társas vállalkozások 10%-a mezőgazdasági vállalkozás és magas az agrár egyéni vállalkozások aránya is. A termények értékesítése és további feldolgozása a célterületen kívül történik, jellemzően a városokban, így Békéscsabán, Gyulán, Szarvason. A magasabb hozzáadott érték is a célterületen kívül kerül megtermelésre. A meglévő feldolgozóipar piacvesztés miatt került kedvezőtlen gazdasági helyzetbe. Jelen van a magas feldolgozottságú, mezőgazdasági alapanyagú termékeket előállító ipar (gyümölcs sűrítmény, baromfi feldolgozó, vágóhíd és húskombinát, konyhakész zöldségfélék, hűtőház.) A célterület számottevő ipari bázissal nem rendelkezik. A kilencvenes évek gazdasági változásai a felszámolásokon, gyárbezárásokon, létszámleépítéseken keresztül a célterületet is hátrányosan érintették. A meglévő iparnak elsősorban a feldolgozóipari ága jelentősebb, mely piacvesztés miatt kedvezőtlen gazdasági helyzetbe került. Kiemelkedő iparágazatok a textil-, fa-, papír-, és nyomdaipar, építőipar, valamint az élelmiszer-, és a fémipar. Ezen iparágazatokban működik a legtöbb célterületi társas vállalkozás. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 46 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 12 Vallással kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 19 Sporttal kapcsolatos tevékenység 60 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 91 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Oktatással kapcsolatos tevékenység 43 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 3 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 15 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 3 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Nemzetközi kapcsolatok 4 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 37 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 24 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 Az Akciócsoport területén működő civil szervezetek aktívan vesznek részt a csoport munkájában. A településeken lévő szervezeteken kívül, megyei és országos hókörű civil szervezetek is tagjai Akciócsoportunknak. A településeken aktívan dolgozó szervezetek jellemzően kulturális, hagyományőrző és szabadidős tevékenységet folytatnak, de ténykednek környezet- és természetvédelemmel foglalkozó szervezetek is. Tagjaink közt szerepel roma szervezetek mellet a nagycsaládosok érdekeit védő és segítő szervezet. Országos hatókörű szervezetünk a Magyar Natúrpark Szövetség, mely jelentős szakmai segítséget nyújt a Körösök Völgyének természet- és környezetvédelem területén végrehajtandó szakmai programokban. Tagjaink közt van a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület. Az Egyesület a gesztorszervezete a jelenleg futó LEADER+ programnak. Ebből adódik, hogy a tervezési, majd a végrehajtási szakaszban is tapasztalt szakemberek segíthetik a csoport munkáját. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület nagy projektek végrehajtásában is gyakorlattal rendelkezik. A 2005-ben PEA-ra beadott "Körösök lágy ölén" című projektjük közel 1 milliárd Ft fejlesztési forrást használhatott fel turisztikai vonzerő fejlesztésére, a Körösök mentén fekvő hat településen. A projekt mérete és célja is példaértékű volt a Dél-Alföld regiós programjai között. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,974 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 75,241 74,676 74,400 73,963 73,267 Éves változás -437 -696 -565 -276 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,974 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 23% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  30. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 1% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 12% 9% 6-7 általános 29% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 2% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 6% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térség demográfiai helyzete 1/2 A célterület valamennyi településének esetében a lakónépesség csökkenő tendenciát mutat. A lakosságszám változását befolyásoló két tényezőt (természetes szaporodás, vándorlás) vizsgálva elmondható, hogy legtöbb esetben a természetes fogyás tendenciáját tovább rontja a negatív vándorlási különbözet. Még azokon a településeken is, ahol a vándorlási különbözet pozitív, sem képesek a bevándorlók kompenzálni a természetes fogyás mértékét. Ennek megfelelően nincs olyan település a célterületen, ahol összességében véve növekedne a népesség. A népességfogyás mérséklésében, kedvező esetben akár a tendencia megfordításában lehet fontos szerepe a turizmusnak, amely amellett, hogy új jövedelemforrást, új munkahelyeket teremt, s ezeken keresztül a jövedelemszint emelkedéséhez vezet, az épített környezetre és ezáltal a települési életminőségre is kedvező hatást gyakorol. Ily módon a turizmus fejlesztése elősegítheti a célterület népességmegtartó képességének erősödését, amely végső soron a települések népességfogyásának megállítását idézheti elő. A népesség korösszetételéről elmondható, hogy a települések népessége az elöregedés jegyeit viseli magán. Kulturális szempontból a térség lakosságának fontos eleme a német, szlovák és roma kisebbség. Ez az etnikai és kulturális sokféleség jelentős turisztikai adottság is egyben. A célterületet a megyei és régiós értékeknél magasabb munkanélküliségi adatok jellemzik, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a megye keleti területén pl. a Sarkadi kistérségben súlyosabb munkanélküliségi problémákkal küzdenek a települések. A célterületen belül jelentős különbségek vannak, jellemzően a városi rangú településeken a regisztrált munkanélküliek aránya kedvezőbb képet mutat mint a községekben. Vannak kiemelten hátrányos helyzetű települések, mint például Bélmegyer, ahol a rendkívül magas munkanélküliségi értékek a települést halmozottan hátrányos helyzetűvé teszik. Végzettség szerint jellemző az általános iskolai, illetve szakmunkásképző végzettségűek kiemelten magas részesedése a munkanélkülieken belül, míg korcsoportok szerint a pályakezdők és a nyugdíj közeliek vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  32. A térség demográfiai helyzete 2/2 Mivel a turizmusban rejlő lehetőségek messze nincsenek kihasználva, a turizmus számos új munkahelyet képes teremteni, ezért a turizmusfejlesztés a munkanélküliség mérséklésének fontos eszköze lehet. A munkaerő kínálati oldaláról nézve, a turizmus fejlődését nem gátolja munkaerőhiány, ugyanis jelentős számú szabad munkaerő áll rendelkezésre. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 2 11% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 6% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 14 78% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  36. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 A célterületet – hasonlóan egész Békés megyéhez – nem érinti gyorsforgalmi út, ugyanakkor a célterület közúthálózata megfelelő sűrűségű, a célterület települései könnyen elérik egymást. Mindezekből következik, hogy a célterület külső elérhetősége kedvezőtlen, belső elérhetősége azonban jó. Békés megye már jelenleg is érezhető közúthálózati árnyékhelyzetének jövőbeni felerősödése abból származtatható, hogy a megye területét északról és délről egyaránt elkerüli a tervezett, európai jelentőségű gyorsforgalmi utak nyomvonala. A megyét délről a IV. páneurópai közlekedési folyosó (ún. Helsinki-folyosók része) övezi, melynek magyarországi szakaszai az M1-M0-M5/M43 gyorsforgalmi utak. Ebből az M5 Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke szakasz elkészült, míg az M43 Szeged-Makó-Nagylak szakasz kiépítése 2008-2010 között várhatóan befejeződik. Ezen Békés megyét délről elkerülő fontos európai közúti folyosónak mind Romániában, mind Szerbiában gyorsforgalmi kapcsolata lesz/van, ami jelentősen felértékeli hálózati szerepüket. Az M43-as román oldali folytatása Arad-Temesvár-Bukarest-Constanca nyomvonalon adja hazánk déli kapcsolatát a szomszédos országgal. A Békés megyét északról elkerülő, tervezett M4 gyorsforgalmi út megközelítőleg a jelenlegi 4-es számú főút nyomvonalát követve köti össze Szolnokot Ártánddal. A nyomvonal Szolnoktól nyugatra eső szakasza a majdani M8 és a meglévő M5 gyorsforgalmi úttal, s ezáltal Budapesttel és a Dunántúllal teremt kapcsolatot az M4 román oldali folytatása a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest ún. Erdélyi autópálya. Ezen jelentős kapcsolati irányokból is kitetszik, hogy a Békés megyét északról elkerülő közúti folyosó országos és közép-kelet-európai szinten is meghatározó. Az információtechnológiai ellátottság és az internet penetráció növekedési üteme szoros összefüggést mutat a népesség demográfiai és szociológiai mutatóival. Így – noha szélessávú internettel csaknem valamennyi település rendelkezik, az elterjedés üteme visszafogott. Közösségi hozzáférési pontok jelenléte a régióban nem számottevő, főként könyvtárakban hozzáférhető a lakosság számára az internet. A nagyobb vállalkozások, az oktatási- és közintézmények megfelelő informatikai infrastruktúrával rendelkeznek. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  37. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.03 0.32 0.37 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 24% 65% 18% 55% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  38. Települések főbb jellemzői 1/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Békés • Város • 650 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.29% • 421,800 • 0.000 • 0.076 Békéscsaba • Város • 3,091 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.70% • 623,613 • 0.409 • 0.264 Békésszentandrás • Nagyközség • 3,961 • 7.70% • 457,919 • 0.000 • 0.365 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csabacsűd • Nagyközség • 2,042 • 6.20% • 400,514 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csárdaszállás • Község • 516 • 18.20% • 386,173 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Doboz • Nagyközség • 4,625 • 13.54% • 346,126 • 0.051 • 0.161 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gyomaendrőd • Város • 15,144 • 9.83% • 400,246 • 0.554 • 0.860 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

  39. Települések főbb jellemzői 2/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Hunya • Község • 732 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 11.78% • 284,624 • 0.000 • 0.000 Kamut • Község • 1,162 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 10.45% • 299,826 • 0.000 • 0.000 Kardos • Község • 747 • 12.42% • 328,051 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kétsoprony • Község • 1,502 • 6.93% • 471,995 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kondoros • Nagyközség • 5,677 • 6.54% • 416,392 • 0.000 • 0.035 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mezőberény • Város • 11,114 • 9.16% • 415,303 • 0.164 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Murony • Község • 1,418 • 1.66% • 351,059 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

  40. Települések főbb jellemzői 3/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Örménykút • Község • 490 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 2.00% • 339,386 • 0.000 • 0.000 Szarvas • Város • 17,738 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.80% • 521,995 • 0.677 • 0.626 Tarhos • Község • 954 • 9.54% • 426,032 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Telekgerendás • Község • 1,704 • 8.60% • 456,379 • 0.000 • 0.000 • Kereskedelem, javítás {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

  41. Települések egy mondatos jellemzése 1/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek hiánya.” • „A Körösvölgy adta lehetőségből adódó aktív turizmus fejlesztése.” • Békés • „Képzett fiatalok elvándorlása.” • „A megyeszékhely központi elhelyezkedése, infrastruktúrája kiváló lehetőség a logisztikai központ kialakítására, működtetésére.” • Békéscsaba 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  42. Települések egy mondatos jellemzése 2/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A népesség fogyása.” • „Turisztikai,könnyűipari és egyéb KKV-k fejlesztésével a fiatalok helyben tartása.” • Békésszentandrás • „Foglalkoztatás, népesség csökkenés.Szennyvíz elvezetés, kezelés.” • „Főútvonal, vasút közelségéből adódó logisztika. Helyi termékek.” • Csabacsűd 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  43. Települések egy mondatos jellemzése 3/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Általános iskola és óvoda helyben tartása. Postahivatal megtartása. Háziorvosi rendelő felújítása, eszközbeszerzés.Utak kerékpárutak hiánya.” • „A Körös holtágak nyújtotta horgász paradicsom és az ahhoz kapcsolódó természeti turizmus.” • Csárdaszállás • „Munkahelyek hiánya. Szennyvízelvezető hálózat és tisztítás, valamint a megszűnt hulladéklerakó rekultiválása. Községi és iskolai tornacsarnok, tornaterem hiánya.” • „Képzett munkaerő. Turisztika.” • Doboz 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  44. Települések egy mondatos jellemzése 4/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek hiánya. Csökkenő lakosságszám, a fiatal értelmiség elvándorlása. Infrastruktúra állapota rossz és nem megfelelő. Elkerülő út hiánya.” • „Gyomaendrőd lehetősége a turisztika. Ezen belül kiemelt lehetőség a gyógyfürdő. Legnagyobb természeti érték a 16 holtág és a Hármas-Körös folyó,és az itt húzódó túraútvonal.Szálláshely bővítéssel és programszervezéssel, a természeti értékek kiaknázásával növelhető a város idegenforgalma.” • Gyomaendrőd • „Munkahelyek hiánya. • Közösségi szolgáltató terek hiánya.” • „Jó adottságú termőföld felhasználásával kialakítható alternatív jövedelemszerző lehetőség.” • Hunya 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  45. Települések egy mondatos jellemzése 5/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Önkormányzati belterületi út fejlesztése,intézményfelújítás, korszerűsítés. Infrastrukturális fejlesztés. Közösségi közlekedés fejlesztése.” • „A közlekedési hálózat lehetővé teszi logisztikai központ működtetését.” • Kamut • „Településünk mind infrastrukturális, mind munkanélküliségi szempontból hátrányos helyzetű. Lakossága elöregedő, szociálisan hátrányos helyzetű, alacsony jövedelemmel rendelkező. Az Önkormányzat állandó forráshiánnyal küzd. A vállalkozások száma igen alacsony, nagy a munkanélküliség. Az Önkormányzathoz befolyó iparűzési és a személyi jövedelemadó kevés.” • „A falu központi épületének felújítására engedélyes tervvel rendelkezünk. A település központi épületének felújításával, bővítésével a kulturális központ, valamint több közösségi helység kialakítására lenne lehetőség. Településünk kiváló minőségű mezőgazdasági földterületekkel rendelkezik. A település igen jól megközelíthető. A település arculata rendezett, falusias.” • Kardos 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  46. Települések egy mondatos jellemzése 6/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nem alakultak ki olyan feldolgozó üzemek, melyek a helyben termelődő mezőgazdasági termékeket feldolgoznák, illetve nincsenek olyan ipari létesítmények melyek szakképzett munkaerőt foglalkoztatnának.” • „Kiemelt infrastrukturális lehetőséggel rendelkező település, így lehetőség adódna kisebb ipari üzemek működtetésére, mezőgazdasági feldolgozó üzemek létesítésére.” • Kétsoprony • „Csökkenő, elöregedő lakosság.A megélhetési, jövedelemszerzési nehézségek miatt kisebb a gyermekvállalási hajlandóság. Az oktatási színvonal és lehetőségek hiányosságai és a munkahelyek hiánya miatt nagy az elvándorlás. Fejlesztésre szorul az infrastruktúra: járda, út, szennyvíz. A gazdasági struktúra nem megfelelő, sok a mezőgazdasággal foglalkozó cég, ipar azonban alig van.” • „Jövedelemszerzési lehetőségek bővítése: turizmus, idegenforgalom (lovas-vadász-horgász turizmus, szálláshelyek kialakítása, mintafarm, kastély felújítása, tópart sétány); helyi termékek feldolgozása, piacra juttatása;beruházások ösztönzése. Fejleszteni kell az oktatást a turizmushoz,iparhoz,termékek előállításához szükséges humánerőforrás biztosítása érdekében.” • Kondoros 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Települések egy mondatos jellemzése 7/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Foglalkoztatás, népesség csökkenése.” • „A több nemzetiség együttéléséből eredő anyaországi turizmus, és a Köröshöz kötődő terészeti turizmus.” • Mezőberény • „Szennyvízhálózat nem épült ki. A foglalkoztatási helyzet rossz, egyoldalú agrár szerkezetű. Kevés szolgáltatás, fogyó népesség.” • „A település három város (Békés, Mezőberény, Békéscsaba) között terül el. Mindhárom városhoz kevesebb, mint 20 km-re. A települést érinti a Budapest-Szolnok-Lökösháza-Kürtös vasúti fővonal. Jó a közbiztonság. Kellemes falusi környezet, a városokba jó ingázási lehetőség.” • Murony 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. Települések egy mondatos jellemzése 8/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Fejlett közösségi szolgáltató tér, játszótér hiánya.” • „A nyugodt, csendes környezeti adottság pihenni szándékozók részére” • Örménykút • „az elnéptelenedési folyamat” • „a helyi fiatalok helyben tartása, visszacsábítása munkahelyek létrehozásával” • Szarvas 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  49. Települések egy mondatos jellemzése 9/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Alacsony foglalkoztatás.” • „A Körös közelsége és a Kodály alapította Zenepavilon turisztikai lehetőségeket rejt.” • Tarhos • „Általános iskola kihasználatlansága. Veszteséges működtetés.Szilárd burkolatú utak hiánya.Korszerűtlen játszóterek, parkok.Hulladék lerakó rekultivációjának szükségessége.Szennyvízelvezetés és tisztítás hiánya.” • „A település közlekedési infrastruktúrája valamint iparterületei magában hordozzák logisztikai központként és ipari parkként való fejlődést. (44;47-es főút, személy- és teher vasúti átrakóhely és iparvágány)” • Telekgerendás 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  50. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok