1 / 30

Délkelet Európa területi szerkezetének változásai

Délkelet Európa területi szerkezetének változásai. Illés Iván MTA RKK. A fejlődés keretei. A balkáni államok létrejöttét, kiterjedésüket, területi konfigurációjukat kezdettől fogva az európai nagyhatalmak érdekei és politikája határozta meg.

montana
Download Presentation

Délkelet Európa területi szerkezetének változásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Délkelet Európa területi szerkezetének változásai Illés Iván MTA RKK

  2. A fejlődés keretei • A balkáni államok létrejöttét, kiterjedésüket, területi konfigurációjukat kezdettől fogva az európai nagyhatalmak érdekei és politikája határozta meg. • Másrészt a balkáni kormányok politikáját is alapvetően a nagyhatalmakhoz való viszony határozta meg, e kapcsolatoktól, illetve a nagyhatalmi konfliktusok javukra való kihasználásától remélték ambícióik valóra váltását • Ez a nagyhatalmi tértől való függés és az abban való lavírozás nemcsak általános helyzetüket, hanem területi politikájukat, fejlesztéseiket (pl. közlekedési hálózatukat) is jelentős mértékben meghatározta.

  3. „Területfejlesztési politika” a kezdetektől 1945-ig • Nagyon különböző politikai korszakokon és gazdasági rendszereken át a területfejlesztési célok bizonyos tartóssága figyelhető meg: • A főváros európai szintű nagyvárossá való kiépítése • A tengerekhez való kijárat és a kikötők megteremtése • Az etnikailag homogén nemzetállam területi, települési feltételeinek megteremtése • A változó területi nagyság és konfiguráció keretei között az integrált államterület megteremtése

  4. Fővárosok kiépítése • A mai balkáni fővárosok a 19. szd. első felében 10-20 ezer körüli kisvárosok voltak, gyakran nem is az ország legnagyobb városai (Athén, Belgrád, Szófia). • Az új nemzeti elitek első számú ambíciója egy „európai szintű” főváros kiépítése. • A népességszám növekedése drámai. • A kormányok számára fő cél a városok és centrumok fejlesztése, vidék ehhez képest másodrendű (kivétel talán Sztambolijszki és Maniu)

  5. FŐVÁROSOK, NAGYVÁROSOK

  6. Kijutás a tengerhez, kikötők • A kikötők kiépítését még a török kormány kezdte (Tuna vilajet, mint fejlesztési „mintaterület”) • Angolok építik a vasutat „Köstence” és a Cernavoda (1860), valamint Várna és Cernavoda, valamint Várna és Russe között • Nemzeti kormányok ezt folytatják. • Kereskedelem struktúrájának gyökeres megváltozása • Ideológiai háttér megteremtése (Románok és bolgárok mint „ősi hajósnépek”) • Szerbia tengerhez jutási törekvései, majd annak kiépítése (Bar)

  7. Homogén és egységes nemzetállam • Mindenütt jelentős nemzeti kisebbségek • Város és falu etnikai és vallási összetételének különbségei. • Főváros fejlesztésnek is nem utolsósorban célja ennek megváltoztatása. Földreformoknak hasonlóképpen. • Egyes esetekben – főleg törökökkel szemben – ennél erőszakosabb módszerek is.

  8. Egységes állam a változó határok között • Határok gyökeresen megváltoznak. Egyetlen tartós határ a román-bolgár dunai határ egy része. • Az állam első megalakulása és 1938 között: • Románia területe 115,8 ezer km2-ről 295,9 ezer km2-re, 256 %-ra; • Bulgária területe 62,7 ezer km2-ről 111,8 ezer km2-re, 178 %-ra; • Görögország területe 49,2 ezer km2-ről 132 ezer km2-re, 268 %-ra; • Szerbia területe 37,9 ezer km2-ről 255,8 ezer km2-re, 674,9 %-ra nőtt

  9. Egységes állam a változó határok között • A „növekmény„ területek különböző birodalmakhoz tartoztak, eltérő fejlettséggel, eltérő közlekedési és gazdasági orientációval. Feladat: hogyan lehet ezekből egységes országot létrehozni. • A balkáni és közép-európai országok a nyugat európaiaknál hamarabb szembesültek a „területfejlesztés” problémáival. Koncepciók születtek, de megoldani eszközök és idő hiányában nem tudták őket.

  10. Területfejlesztés a Balkán országaiban 1945 és 1990 között • Valamennyi háború előtti területpolitikai cél követése továbbra is folytatódik, de azokhoz újak csatlakoznak, illetve bizonyos változások bekövetkeznek: • Folytatódik a nagyhatalmi konstelláció kihasználásának politikája is, • Főváros-fejlesztés prioritása folytatódik, de kisebb súllyal és csak az ötvenes évek végéig, utána inkább korlátozások. • Tengeri kijárat fejlesztése továbbra is prioritás • Homogén nemzetállami célok továbbra is érvényesülnek. Kitelepítések, áttelepítések itt is vannak, ha kisebbek is, mint Közép Európában (németek, magyarok, albánok, bolgárok, törökök)

  11. Területfejlesztés a Balkán országaiban 1945 és 1990 között • Új célok, jelenségek • - elmaradott térségek iparosítása • - egyfajta fejlettségi kiegyenlítésre való törekvés • - önálló politizálás egyetlen megmaradt terepeként egyfajta „területi lobbizás”

  12. Iparosítás, urbanizációaz agrárnépesség aránya a Balkán országaiban 1930-1980

  13. Iparosítás, Urbanizáció

  14. Iparosítás, Urbanizáció • Infrastruktúra nem tart lépést • Munkahely-lakóhely elszakadása, vagy a városok „ruralizálódása”

  15. „Kiegyenlítődés” • A fejlesztés extenzív jellege: iparosítás, új üzemek, új területek és új munkaerő bevonása révén. Ez a kiegyenlítődés egyik tényezője. • A másik a fejlettebb régiók fokozatos lemaradása a műszaki fejlesztésben, versenyképességben, a fő- és nagyvárosok „provincializálódása”.

  16. Területi lobbizás • Az egy-párti kommunista hegemónia mellett ez az önálló politizálás egyetlen eleme • Annál is inkább, mert a fejlesztésnek más útja nincs, a források teljes mértékben centralizáltak • A jugoszláv föderációban ez „intézményesítődik” a többi országban hallgatólagos, de legalább ilyen intenzív • Ez egyben a „regionális identitás” első – bár torz – megjelenése a Balkánon • Mindaddig ilyen nincs, a török uralom alatt a balkáni parasztság kizárólag településéhez, falujához kötődik. A török közigazgatás felsőbb szintjei és egységei teljesen idegenek számára. • Ez eleinte az új független államokban sem változik lényegesen

  17. Területi „fejlődés” a rendszerváltozástól napjainkig • Első években erős hanyatlás, utána stagnálás vagy gyenge növekedés • 2003-ig – Görögország és Albánia kivételével - egyik ország sem érte még el az 1989. évi GDP szintet. • Rendszerváltás nehézségei az országok kiinduló helyzetétől, korábbi tapasztalataitól és politikai fejleményeitől függően nagyon különbözők • Egyedi – de valamennyi országot bizonyos fokig érintő - dráma Jugoszlávia feldarabolódása és az azt követő erőszak

  18. Területi fejlődés új elemei • A népesség és egyben a városi lakosság általános csökkenése • A korábbi kül- és belgazdasági kapcsolatok felbomlása és annak következményei • A területi különbségek drámai növekedése • Az EU regionális politikája és annak követelményei megjelenése az új tag, a jelölt és a jövőben belépni kívánó országokban

  19. Demográfiai fejleményeknépességalakulás és prognózis • 1990 és 2005 között a lakosság száma – Görögország és a volt Jugoszlávia 3 köztársasága kivételével mindenütt csökkent, de a legdrámaibban Bulgáriában és Romániában • 2005 és 2030 között Albánia kivételével mindenütt csökken. • Ez döntően a természetes népmozgalom és részben a vándorlások következménye (Vajdaság esete).

  20. Nagyvárosok népességcsökkenése

  21. Gazdasági kapcsolatok megszakadása • Külső kapcsolatok: hatása változó, főleg ott, ahol a KGST és szovjet kapcsolatok intenzívek voltak (Bulgária) • Pénzügyi és adósságválság hatásai (Románia, Bulgária) • Szétdarabolódás kereskedelmi hatásai (Szlovénia) • Szétdarabolódás támogatási hatásai (Macedónia: „politikai gyárak”) • Bosznia-Hercegovina: belső szétszakadás hatásai • Balkáni háború és embargó hatásai (Bulgária, Románia, Görögország)

  22. Területi egyenlőtlenségek növekedése

  23. Ország Fővárosi régió A fővárosi régió részesedése a GDP országos növekményéből 1995 - 2001 között Bulgária Yugozapade n 151 % Csehország Praha 65 % Magyarország Közép - Magyarország 58% Lengyelország Mazowieckie 35 % Románia Bucuresti 278 % Szlovákia Bratislavsky 38% Területi egyenlőtlenségek növekedése

  24. EU regionális politika és hatásai • Programozási (NUTS2) régiók kialakítása megtörtént, de közigazgatási beosztás sehol sem fele meg annak (Bulgária) • Az EU az új tagországokban a strukturális támogatásokat végül mégsem regionalizálja; • Támogatás-elosztás alapja: abszorpciós kapacitás országok között, „berlini képlet” országokon belül • Nemzeti területfejlesztési támogatás egyelőre a „szegények stratégiája” szerint kialakítva.

  25. Köszönöm a figyelmüket

More Related