India és Európa az érvelés külön útjain

1. India és Európa az érvelés külön útjain Az arisztotelészi logika és aNyāya„logikai rendszer” összehasonlító elemzése

2. Összehasonlításunk célja • Az Organon összevetése aNyāya-sūtrával. • A Nyāya-sūtrában foglaltak mennyiben tekinthetők logikának, és mennyiben dialektikának. • Az arisztotelészi logikai terminusok és a Nyāya „sarokköveinek” összevetése. • Az arisztotelészi háromtagú szillogizmus összevetése a Nyāya öttagú „szillogizmusával”. • A két rendszer által meghatározott érvelési hibák áttekintése.

3. Az ókori görög és ind kultúra kapcsolata • Dél-Ázsia a legkorábbi történelmi időktől kezdve több szálon kapcsolódott a közép-ázsiai térséghez, a szárazföldi és tengeri kereskedelem révén pedig a Földközi-tenger partvidékén húzódó kultúrákhoz. • Parmenidész tanítását néhányan kapcsolatba hozzák az Upaniṣadok tanításaival. • A Selyemút is lehetőséget adhatott a két térség közti kapcsolattartáshoz.

4. Organon Keletkezése a Kr. e. 355-340 évekre tehető. Szerzőjeként Arisztotelészt tartják számon, bár helyenként diákok jegyzetei kerültek a szövegbe. Hat könyv összefogalaló megnevezése az Organon. Használták oktatási célokra Gyakorta kommentárt igényel. Nyāya-sūtra Kb. a Kr. u. 1. századból maradt ránk. Szerzője Gotama Akṣapāda (Kr. e. 3. sz.); kérdés, hogy a név egy vagy több embert takar-e (Brockington) vagy gúnynév. Satis Chandra Vidyābhūṣaṇa: Nyāya-sūtra egyes részeit valóban Gotama írhatta Kr. e. 550 környékén, a mű mai formáját azonban csak Kr. u. 150-ben nyerte el. 538 sūtrából áll. A Nyāya-sūtrában öt könyv, adhyāya található, melyeket további szakaszokra, āhnikákra osztottak. „Tankönyvként” is szolgálhatott az iskola követőinek. A szövegforrások

5. A kategóriák • Τῶν κατὰ μηδεμίαν συμπλοκὴν λεγομένων ἕκαστον ἤτοι οὐσίαν σημαίνει, ἣ ποςόν, ἣ ποιόν, ἣ πρός τι, ἣ ποῦ, ἣ ποτέ, ἣ κεῖσθαι, ἣ ἔχειν, ἣ ποιεῖν, ἣ πάσχειν. (1 b 25)

6. ANyāya-sūtra sarokkövei • Tizenhat terminus felsorolását foglalja magában, melyek lényegének megértésével az egyén elérheti a legfőbb jót vagyis a „megváltást.” • Nem arisztotelészi értelemben vett kategóriák, hanem az iskola által használt alapfogalmaknak és azoknak a témáknak a felsorolása, melyekkel a Nyāya-sūtrafoglalkozni kíván. • pramāṇa, prameya, saṃśaya, prayojana, dṛṣṭānta, siddhānta, avayava, tarka, nirṇaya, vāda, jalpa, vitaṇḍā, hetvābhāsa, chala, jāti és nigrahasthāna.

7. Arisztotelész logikai terminusainak és a Nyāya-sūtrasarokkövei összevetése • A dṛṣṭānta megfeleltethető az arisztotelészi példának (παράδειγμα). • A siddhānta jelentését a konklúzó (συμπέρασμα) fogalma fedi le. • Az avayava a szillogizmus tagjait jelöli. • A nirṇaya megfeleltethető az ἀνάλυσις kifejezésnek.

8. Az arisztotelészi szillogizmus • Formális logikával van dolgunk. Sematizált betűk használata először a történelemben. • Arisztotelész a premisszákat három alakzatba csoportosítja: • „Α-t állítjuk B-ről, mint alanyról, B-t állítjuk C-ről, mint alanyról” – ebben az esetben az egyik ítélet alanya azonos a másik ítélet állítmányával. • „B-t állítjuk A-ról, mint alanyról, B-t állítjuk C-ről, mint alanyról” – itt a két ítélet állítmánya azonos. • „A-t állítjuk B-ről, mint alanyról, C-t állítjuk B-ről, mint alanyról” – ezesetben mindkét ítélet alanya azonos. • A-val és C-vel jelölt terminusok a szélső (ἄκρα) terminusok. A középső (μέσον) terminus csak a premisszákban jelenik meg.

9. Nyāya-sūtra öttagú érveléstechnikája • pratijñā - az állítás („ígéret”), • hetu - az érvelés vagy indoklás, • udāharaṇa - a példa vagy illusztráció, • upanaya - az átkötés („rávonatkoztatás”), • nigamana - a végkövetkeztetés („felidézés”). Standard ind következtetési példa a kommentátorok alapján: • A hegy tüzes, • mert füstös. • Éppúgy, ahogy a konyha, amely füstös is, és tüzes is. Vagy: nem úgy, mint a tó, melyen sem füst, sem tűz nincs. • Ezért ez is olyan (füstös), • tehát a hegy tüzes.

10. Érvényes deduktív következtetési sémára hozva: Major: Ami füstös, az tüzes; Minor: A hegy füstös; ∑: Ezért a hegy tüzes. • ANyāya-sūtradefinicióit figyelembe véve: • A hegy tüzes. • Mert füstös, mint a konyha. • A konyhában füst is van, tűz is van. • Olyan a hegy is, füstös. • Tehát tüzes. • NS 1.1.36:sādhyasādharmyāt taddharmabhāvī dṛṣṭāntaḥ udāharaṇam ||A példa [udāharaṇa] olyan példázat, ami a bizonyítandó jellegével rendelkezik, ezért a bizonyítandó jellegét (dharmáját) mutatja meg [manifesztálja]”

11. A-ról mint alanyról állítjuk B-t, B-ről mint alanyról állítjuk C-t, (tehát) A-ról, mint alanyról állítjuk C-t. Az esetlegesség vizsgálata. Az állítás és a tagadás megkülönböztetése. Az ítéletek alkotóelemekre bontása. pratijñā: A-ról mint alanyról állítjuk C-t hetu: mert B (azaz: A-ról mint alanyról állítjuk B-t); udāharaṇa: éppúgy, ahogy D-ről mint alanyról egyszerre állítjuk B-t és C-t (egy konkrét példán, esetenként ellenpéldán szemléltetve, szükségszerű összefüggés feltételezésével); upanaya: ezért tehát B (a tag csupán visszautalás a hetura); nigamana: tehát A-ról mint alanyról állítjuk C-t. A háromtagú és az öttagú szillogizmusok összevetése

12. A hang mulandó (állítás), mert keletkezik (indoklás), éppúgy, ahogy a keletkezett szappanbuborék is mulandó (pozitív példa), ezért tehát [keletkezik] (átkötés), a hang keletkezett volta miatt mulandó (végkövetkeztetés). Negatív példával: a hang mulandó, mert keletkezik, nem úgy, mint a nemkeletkezett és ezért örök lélek, ezért tehát a hang mulandó. Vyāpti: a Nyāya-sūtrában nem szerepel ez a kifejezés, a szükségszerűség vagy bikondicionális logikai viszonynem kimondott, ezért nem bír bizonyítóerővel. Csupán a kommentátorok és a későbbi szövegek gondolják bele e szükségszerűséget az udāharaṇába. NS 1.1.36: sādhyasādharmyāt taddharmabhāvī dṛṣṭāntaḥ udāharaṇam || „A példa (udāharaṇa) egy olyan példázat, ami a bizonyítandóra hasonlít, ezért a bizonyítandó alapvető jellegét megmutatja [vagy manifesztálja]. Az öttagú „szillogizmus” induktív erejének problémája

13. Nyāya-sūtra Szükségszerű viszonyt tételez fel, de nem igazolja, esetleges viszonyokkal nem foglalkozik. Nem különbözteti meg az individuális és univerzális állításokat. Nem különbözteti meg az állító és tagadó mondatokat. Nem vizsgálja az ítéleteket. Európai értelemben nem logika, sokkal inkább dialektikus rendszer. A logika csíráját azonban magában foglalja. Tartalma inkább ismeretelmélet és vitatkozástan, általános filozófiai és metafizikai tézisekkel. Az igaznak tartás móduszában történik változás: a tétel véleményből tudássá lép elő. Az Organon Az európai logika alapja. Felépítése módszeresen halad a kategóriáktól az ítéletek vizsgálatán át a szillogizmusokig. A formális logika a gondolkodás eszköze. Puszta formalizmus, semmilyen metafizikai keretelméletbe nem illeszkedik. Az igaznak tartás móduszában nincs változás, viszont ismereteink növekednek. Végkövetkeztetések I.

14. Végkövetkeztetések II. • A Nyāya-sūtracéljának a mokṣát, a „megváltást” tekinti. A megváltás vagy inkább megszabadulás a helyes tudás elérése révén szerezhető meg: • NS 1.1.2.: duḥkhajanmapravṛttidoṣamithyājñānānām uttarottarāpāye tadanantarāpāyād apavargaḥ || (Szenvedés – születés – aktivitás – hiba – téves tudás [láncnak] egymás utáni eltűnésekor a rákövetkezők eltűnéséből lesz a megszabadulás.) • A Nyāya-sūtratehát a megszabadulást kereső szöveg, és egyúttal módszer a vitázáshoz. A Nyāya-sūtra nem formális logikát ismertet, nem is volt célja ilyen tudományos mélység, csupán a disputálás módszerét adja kezünkbe.