Horváth László Károly KAPOSVÁRI EGYETEM Stratégiai-fejlesztési Igazgató

1. Gyógynövényágazat fejlesztési lehetőségei Magyarországon, kapcsolódva a roma foglalkoztatás kitörési pontjaihoz Horváth László Károly KAPOSVÁRI EGYETEM Stratégiai-fejlesztési Igazgató

2. A KAPOSVÁRI EGYETEM 50 éves a kaposvári mezőgazdasági felsőoktatás, 40 éves a kaposvári felsőfokú tanítóképzés 40 éves a kaposvári lovasképzés 10 éves a Kaposvári Egyetem 5 éves a Kaposvári Állattenyésztési Napok

3. SZAKPOLITIKAI ÁTTEKINTÉS Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 („a magyar vidék alkotmánya”) : 2012 tavaszán a kormány elfogadta a Nemzeti Vidékstratégiát és annak végrehajtási programját, a Darányi Ignác Tervet, amelyre 2013 végéig 300 milliárd forint áll rendelkezésre. A Stratégia leszögezi: a mezőgazdaság az egész magyar gazdaság egyik húzóágazata és azt, hogy az egész ország, az egész hazai gazdasági fejlődés szempontjából különösen fontos a magyar vidék további megerősödése. Ennek érdekében alkotta meg a szaktárca a Nemzeti Vidékstratégiát, melynek célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2011-2020 („mélyszegénység, gyermekszegénység, romák”): a Kormány a 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozatában fogadta el a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát. A Stratégia leszögezi, hogy ma Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik.

4. GAZDASÁGPOLITIKAI ÁTTEKINTÉS 1. • Az élelmiszeripari szektor mérete 2010.-ben 1850 Mrd Ft volt nemzetgazdasági szinten (3. a többi szektor között),

5. GAZDASÁGPOLITIKAI ÁTTEKINTÉS 2. A kertészet a magyar mezőgazdaság legintenzívebb (kis területen nagy értéket előállító), legtöbb munkaerőt foglalkoztató ágazata. Az elsődleges árukibocsájtás szintjén mintegy 350 milliárd Ft értéket állít elő. A kertészeti ágazatok – zöldség-gyümölcs, szőlő-bor, dísznövény, gyógynövény, faiskola, kertépítés és gyógynövénytermesztés, gyűjtés, feldolgozás – jelentős szerepet vállalnak a vidéki foglalkoztatásban és a vidéki lakosság helyben tartásában. A gyógynövénygyűjtés és termesztés termelési értéke éves szinten jelenleg mintegy 10 milliárd forintot tesz ki. Míg a 90-es években mintegy 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot állítottak elő hazánkban, addig a mostani mennyiség a szakemberek becslése szerint már jóval 30 ezer tonna alatt van. Az ágazat kivitele jelentősen, mintegy 20-25 százalékkal esett vissza, főként az éles piaci verseny miatt. Ezért a magyar gyógynövények piaci részesedése a hagyományos felvevőpiacokon – például Németországban, Olaszországban, Ausztriában és Franciaországban – csökkent. Így Magyarország gyógynövény-kivitele most mintegy 6-7 ezer tonna körül van jelenleg. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán jelenleg mintegy 50-100 vállalkozás működik. A gyógynövénygyűjtésben mintegy 5-8 ezer ember vesz részt Magyarországon: A jelenlegi felvásárlási árak mellett egy két tagú család 6 hónap alatt, folyamatos, napi 10 óra munka mellett tisztán 2,5-3,0 millió Forintot képes „megszedni” tavasztól őszig.

6. SZŰK KERESZTMETSZETEK AZ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEKBEN 1. • AGRÁRIUM • A termesztés preferálása látszana szükségszerűnek. Ugyanakkor a termesztést, illetőleg termesztésbe vonást több oldalról is alaposan elő kellene készíteni és a termesztés feltételeit is meg kellene teremteni. Többek között biztosítani kellene: • A megfelelő földalapot, • A biológiailag értékes szaporító anyag bázist, • A szükséges technológiát és technikát, különös tekintettel a gépekre. • Növelni kell a feldolgozottsági fokot (nagyobb hozzáadott érték érdekében) : a szárító és feldolgozó kapacitásokat kellene növelni • A tőkehiány csökkentésére megfelelő hitelt kellene biztosítani • Végezetül a megfelelő K+F hátteret is biztosítani kellene

7. SZŰK KERESZTMETSZETEK AZ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEKBEN 2. • TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS • A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre. A cél érdekében többek között biztosítani kellene: • A mélyszegénységben élők foglalkoztatottsági szintjét növelni kellene • A mélyszegénységben élők iskolázottsági szintjét is növelni kellene • Az alacsony végzettségű, hátrányos helyzetű embereket felszívni képes gazdasági területeket fejleszteni kellene (magas élőmunka igényű vállalkozások, szociális gazdaság, atipikus foglakoztatási formák) • A munkaerőpiaci integrációt segítő munkaügyi és szociális szolgáltatásokat fejleszteni kellene • A közfoglalkoztatás rendszerét is fejleszteni kellene

8. SZŰK KERESZTMETSZETEK AZ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEKBEN 3. HOL BUKNAK EL, A KOMPLEX, ÁTFOGÓ, TÖBB SZAKPOLITIKÁT ÉRINTŐ ÁGAZATI SZINTŰ FEJLESZTÉSEK? A vidék fejlődésének egyik legnagyobb gátja, hogy a fejlődést biztosító, befolyásoló szakterületek és szakpolitikák egymással nem kellően összehangoltak, gyakran ellentétes célokat fogalmaznak meg. Ezért mind nagyobb teret kell kapnia a teljességre törekvő megközelítésnek (összefüggések vizsgálata, hatásfolyamatok feltárása), a rövid, közép és hosszú távú szempontok egyidejű figyelembe vételének. Ennek egyik kulcsterülete a fenntarthatóság, tájaink terhelhetősége és az ökoszisztémák regenerációs képessége figyelembe vétele, a környezetterhelés és – szennyezés visszaszorítása, a természeti erőforrások bölcs hasznosítása. Másik kulcsterület a területiség, mint átfogó rendező elv figyelembe vétele, a fenntartható térhasználat és az egymást kedvező irányban erősítő területi folyamatok és hatások elősegítése, a környezeti, társadalmi és gazdasági adottságaihoz illeszkedő beavatkozások kialakítása.

9. A KAPOSVÁRI EGYETEM KOMPLEX, ÁTFOGÓ PILOT FEJLESZTÉSI PROGRAMJAI 1. • A KAPOSVÁRI EGYETEM közfoglalkoztatási mintaprojektek mezőgazdasági • elemének felülvizsgálatát, fejlesztését végzi a Belügyminisztérium megbízásából • Résztvevő önkormányzatok száma: 89. Tevékenységek: • gyógynövény mintakert kialakítása • zöldségtermesztés • gyümölcstermesztés • állattartás (juh, kecske, sertés, baromfi) • mezőgazdasági termékek feldolgozása közétkeztetés céljára történő felhasználása • energiaültetvények létesítése • Gesztorként a Kométa99 ZRt-vel együttműködve életre hívta a Dél-Dunántúli sertésprogramot, amely 200.000 új háztáji sertéstenyésztő háztartás bevonására törekszik a térségben

10. A KAPOSVÁRI EGYETEM KOMPLEX, ÁTFOGÓ PILOT FEJLESZTÉSI PROGRAMJAI 2. • Az Egyetem részt vesz a Szociális szövetkezetek létrehozásában, támogatásában („Minden gyerek lakjon jól program”- Hegedüs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó”) Célcsoport: hátrányos helyzetű családok, LHH kistérségek. Tevékenységek: • Háztáji gazdaságok fejlesztése • Másodlagos jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása hátr. helyzetű embereknek • Szakértői, közösségfejlesztési feladatok • Helyi termékek előállítása • Vidékfejlesztési területen a VM-el együttműködve részt vesz az Egyetem a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia vadgazdálkodási programjának „részét képező” zártkerti vadtenyésztési alprogramjának pilot rendszerű megvalósításában

11. A KAPOSVÁRI EGYETEM NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE Kaposvári Egyetem hallgatói létszáma: 3026 fő Oktatói-kutatói létszám: 319 fő Nem oktatók létszáma: 671 fő Minősített oktató-kutatók aránya (%) Állattudományi Kar 94% Gazdaságtudományi Kar 63% Művészeti Kar 50% Pedagógiai Kar 57% Kaposvári Egyetem 66%

12. A KAPOSVÁRI EGYETEM NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE Forrás: október 15-i felsőoktatási statisztikák és felvételi adatok (www.felvi.hu)

13. INFRASTRUKTÚRA Az egyetemi oktatási épületekben 50 tanterem és 12 előadóterem található. Az előadótermek befogadóképessége 30-tól 445 főig terjed. A Művészeti Kar épületében 25 tanterem és két előadóterem található, melyek befogadóképessége 120 és 250 fő. Egyetemünk három kollégiumában közel 1000 hallgató színvonalas elhelyezését tudjuk biztosítani.

14. MULTIFUNKCIONÁLIS HALLGATÓI KÖZPONTÉS KÖNYVTÁR • Könyvtár (közel 200.000 dokumentum, elektronikus katalógus, elektronikus olvasóterem nyilvános internethasználattal, az előfizetett hazai és nemzetközi adatbázisokon keresztül több tízezer digitális dokumentum elérésével) • Kollégium (319 férőhely) • A kétszemélyes, fürdőszobás szobákban kábeltelevízió és internetes csatlakozási lehetőség van • Hat egyszemélyes, akadálymentesített szoba • Büfé, élelmiszerbolt • Számítógépes és multimédiás termek • Szaunák • Edzőterem • Stúdió

15. SZERVEZETI STRUKTÚRA Állattudományi Kar Gazdaságtudományi Kar Pedagógiai Kar Művészeti Kar Egészségügyi Centrum Takarmánytermesztési Kutatóintézet Forrás: 2011. október 15-i felsőoktatási statisztika

16. ÁLLATTUDOMÁNYI KARa 2012/2013-as tanév képzési kínálata • Alapszakok • Állattenyésztő mérnöki BSc (nappali és levelező) • Mezőgazdasági ménrökiBSc (nappali és levelező) • Növénytermesztő mérnöki BSc (nappali) • Természetvédelmi mérnöki BSc (nappali és levelező) • Mesterszakok • Állattenyésztő mérnöki MSc (nappali és levelező) • Takarmányozási és Takarmánybiztonsági mérnöki MSc(nappali és levelező) • Tanár - agrár-mérnöktanár (állattenyésztő mérnök) MSc(nappali és levelező) • Felsőoktatási szakképzések • Gyógynövény- és fűszernövénytermesztőés –feldolgozó (nappali) • Hulladékgazdálkodási technológus (nappali és levelező) • Növénytermesztő és növényvédő technológus (nappali) • Ménesgazda (nappali és levelező) • Vadgazdálkodási technológus (nappali) • Szakirányú továbbképzések • Halászati, Juh- és kecskeágazati, Lótenyésztő, Sertéstenyésztő, Szarvasmarha-tenyésztő, Takarmányozási és a takarmánygazdálkodási

17. GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARa 2012/2013-as tanév képzési kínálata • Alapszakok • Kereskedelem és marketing BSc (nappali és levelező) • Pénzügy és számvitel BA (nappali és levelező) • Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki BSc (nappali) • Mesterszakok • Pénzügy MSc (nappali) • Vidékfejlesztési agrármérnök MSc (nappali és levelező) • Regionális és környezeti gazdaságtan MSc (nappali és levelező) • Felsőoktatási szakképzés • Kereskedelmi szakmenedzser (nappali és levelező) • Adóigazgatási szakügyintéző (nappali és levelező) • Banki szakügyintéző (nappali és levelező) • Értékpapírpiaci szakügyintéző (nappali és levelező) • Gazdálkodási menedzserasszisztens (nappali és levelező) • Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző (nappali és levelező) • Projektmenedzser asszisztens (nappali és levelező) • Szakirányú továbbképzések • Agrárközgazdasági specialista/szakközgazdász, Biztosítási specialista/szakközgazdász, Felszámolási és vagyonfelügyeleti specialista/szakközgazdász, Pénzügy specialista/szakközgazdász

18. PEDAGÓGIAI KAR a 2012/2013-as tanév képzési kínálata • Alapképzések • Andragógia BA (nappali és levelező) • Gyógypedagógus BA (nappali és levelező ) • Informatikus könyvtáros BA (nappali és levelező) • Kommunikáció és médiatudomány BA (nappali és levelező) • Magyar BA (nappali és levelező) • Nemzetközi tanulmányok BA (nappali és levelező) • Óvodapedagógus BA (nappali és levelező) • Szabad bölcsész BA (nappali és levelező) • Tanító BA (nappali és levelező) • Felsőoktatási szakképzések • Csecsemő- és gyermeknevelő – gondozó (nappali és levelező) • Idegenforgalmi szakmenedzser (nappali és levelező) • Idegennyelvi kommunikátor (nappali és levelező) • Ifjúságsegítő (nappali és levelező) • Intézményi kommunikátor (nappali és levelező) • Képzési szakasszisztens (nappali és levelező) • Közösségi-civil szervező (nappali és levelező) • Sportkommunikátor (nappali és levelező) • Titkárságvezető (nappali és levelező) • Vendéglátó szakmenedzser (nappali és levelező)

19. PEDAGÓGIAI KARa 2012/2013-as tanév képzési kínálata • Szakirányú továbbképzések • Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTM) gyermekek együttnevelése az óvodában és az általános iskolában • Magyar mint idegen nyelv oktatási tanácsadó • Óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés • Interkulturális nevelési tanácsadó • Kutyával segített terápiás szakember • Múzeumpedagógiai szaktanácsadó • Szaktárgyak oktatása idegen nyelven • Személyügyi és emberi erőforrás szaktanácsadó • Iskolai mentálhigiéné, családvédelem pedagógus- szakvizsgára felkészítő • Pedagógiai tanácsadás szakterületen pedagógus-szakvizsgára felkészítő • Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációs pedagógusa szakterületen pedagógus-szakvizsgára felkészítő • Tanító szak műveltségterületi képzések • Turisztikai animátor • Ügyvitel • Ügyvitel szakképzési szakember • Üzleti szakoktató alapképzési szak-ügyvitel szakirány • Digitális könyvtár • Közoktatás vezető és pedagógus szakvizsga (Budapesten is)

20. Egészségügyi CentrumDiagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet Egészségügyi szolgáltatói ellátás A Kaposvári Egyetem 1990-ben alapította a Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetet. 2001-ben egy új épületkomplexumban alakítottuk ki a sugárterápiás egységet. Az új CT-, MR-berendezések 3D-s gyorsabb, nagyobb felbontású képalkotást biztosítanak a kórfolyamatok meghatározása céljából. Az Intézet onkoradiológiai egysége a komplex onkológiai betegellátás biztosítása mellett részt vesz a Kaposi Mór Oktató Kórházban létrehozott onkológiai centrum működésében.

21. Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpont, Bőszénfa • Zártkerti vadállomány: • 1500 gímszarvas • 300 vaddisznó • 200 dámvad • 150 muflon • 50 őz • Háziállatok (magyar szürke marha, rackajuh, ló, szamár, kecske, vizibivaly)

22. Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse Eszmei jogelődjét, az Iregszemcsei Növényneme- sítő Telepet 1936-ban létesítette a Mauthner Ödön Magkereskedő és Magnemesítő Rt. Az államosítást követően 1950-től 1955-ig Kísérleti Gazdaságként működött. Az 1955-1970 közötti időszakban Délkelet- Dunántúli Mezőgazdasági Intézet elnevezéssel tájkutatási (regionális), kutatási feladatokat látott el. 1970-ben az olajos növények, a takarmányborsó és az egyéves szálas- és tömegtakarmány növények nemesítése és termesztési rendszerének fejlesztése tematikai körökben országos K + F programirányítási felhatalmazást kapott és Takarmánytermesztési Kutató Intézet elnevezéssel működött. A felsőfokú oktatási integrációban 1990-től 2000-ig a Pannon Agrártudományi Egyetem kutató intézeteként működött. Jelenleg a Kaposvári Egyetem kutatási egysége.

23. Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse Az Intézet az olajos- és fehérjenövények, valamint a szálastakarmány-növények nemesítésével és azok kiváló minőségű vetőmagjainak előállításával foglalkozik. Magyarország egyik legnagyobb, kiterjedt külföldi kapcsolatokkal rendelkező napraforgónemesítő központja. Az Intézet közeljövőben tervezett tevékenységének egyik legfontosabb területe a magas stressztűrő képességgel bíró fajták nemesítése, amelyek megfelelnek a korszerű takarmánynövény-fajtákkal szembeni elvárásoknak. A Takarmánytermesztési Kutatóintézet további feladata új és korszerű fajtaspecifikus termesztéstechnológiák kidolgozása.

24. Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse A kutatási eredményekről rendszeres publikációk jelennek meg. Az Intézet saját fajtáinak és kooperációs partnereink fajtáinak vetőmag-előállítása, vetőmagüzemi feldolgozása és forgalmazása. A 4000 tonna/év feldolgozó kapacitású Vetőmagüzemében vetőmag feldolgozás külső megbízók részére. Intézetünk nyitott mind a kutatás, mind a vetőmagtermelés és forgalmazás területén jelenlegi együttműködések további bővítésére. Az Európai Unióhoz 2004-ben történt csatlakozás óta az Intézet államilag elismert fajtái és hibridjei szerepelnek az EU fajtalistán, annak teljes területén korlátozás nélkül termelhetők és forgalmazhatók!

25. TIOP-1.3.1-07/2/2F-2009-0006 Modern Szolgáltató és Kutató Egyetem kialakítása Kaposváron –

26. TIOP-1.3.1-07/2/2F-2009-0006 Modern Szolgáltató és Kutató Egyetem kialakítása Kaposváron

27. Gyógynövényágazat fejlesztési lehetőségei Magyarországon, kapcsolódva a roma foglalkoztatás kitörési pontjaihoz • MEGOLDHATÓ A FELADAT, azaz a gyógynövényágazat lehet a roma foglalkoztatási terület egyik kitörési pontja a következő feltételekkel: • Az ágazati szereplők szorosan együttműködnek (gazdasági szereplők, foglalkoztatáspolitikai szereplők, (felső)oktatási szereplők, kormányzati döntéshozók ) • Adott földrajzi területre szabott „precíziós” szakmai programot valósítanak meg a szereplők • Komplex fejlesztési/szakmai program kerül kidolgozására (gazdasági- és humán fejlesztési programok egymásra épülésével) • Adott területen egy nagy pénzügyi és/vagy tudásháttérrel rendelkező szereplő gesztorálásával (pld. az érintett felsőoktatási pólus egyik egyetemével) kerül sor a lebonyolításra

28. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Építsd a jövőt! Lehőcz Gábor oktatási igazgató 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. E-mail: lehocz.gabor@ke.hu Tel: +36 30 705 0912 Fax: +36 82 505 904