slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től PowerPoint Presentation
Download Presentation
Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 28

Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től - PowerPoint PPT Presentation


  • 146 Views
  • Uploaded on

Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től. A munkaviszony létesítése. Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre – munkaviszony kezdetének megjelölésével A munkaszerződés - a munkavállaló javára térhet el A munkaszerződést írásba kell foglalni

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

Az Új Munka Törvénykönyve

Gyakorlati Alkalmazás

2012.07.01-től

a munkaviszony l tes t se
A munkaviszony létesítése
  • Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre – munkaviszony kezdetének megjelölésével
      • A munkaszerződés - a munkavállaló javára térhetel
      • A munkaszerződést írásba kell foglalni
      • Át kell adni és ezt (átadás tényét) is igazolni kell
      • A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.
a munkaviszony l tes t se1
A munkaviszony létesítése
  • Eltérő megállapodások
  • Szabadság
  • Munkaközi szünet
  • Órabér
  • Munkavégzés helye
  • Készenléti jellegű munkakör
  • Osztott munkaidő
t j koztat si k telezetts g
Tájékoztatási kötelezettség
  • a napi munkaidőről,
      •  az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
      • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
      •  a munkakörbe tartozó feladatokról,
      • a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
      •  a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
      •  arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
      •  a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Ideje: a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül, írásban

a munka s pihen id
A munka- és pihenőidő

Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő. Munkaidő a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is.

Előkészítő, illetve befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amit a munkavállaló

  • munkaköréhez kapcsolódóan, szokásosan és rendszeresen,
  • külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
a munka s pihen id1
A munka- és pihenőidő

Nem munkaidő

  • a) – a készenléti jellegű munkakört és eltérő megállapodást kivéve – a munkaközi szünet, továbbá
  • b) a munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó-, illetve tartózkodási helyére történő utazás időtartama
munk ltat i tev kenys g s munkaid
Munkáltatói tevékenység és munkaidő

A munkáltató tevékenysége:

a)megszakítás nélküli, ha

  • naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
  • aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy
  • ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható,
  • b)Több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát,
  • c) Idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik
a munkaid nyilv ntart sa
A munkaidő nyilvántartása
  • A munkáltató nyilvántartjaa) a rendes és a rendkívüli munkaidő,b) a készenlét,c) a szabadságtartamát.
  • A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
  • A nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
k vetelm nyek a munkaid nyilv ntart ssal szemben
Követelmények a munkaidő nyilvántartással szemben

1) ellenőrizhetőség

  • A beosztott és a teljesített munka kezdő és befejező időpontja dokumentálva legyen, ezzel lehetővé téve, hogy a munkavállalók és a hatóság számára ellenőrizhető legyen.

2) naprakészség

  • A munkakezdés és befejezés időpontja annak kezdetekor, illetőleg végén rögzítve legyen.
  • Az ellenőrizhetőséggel és a naprakészséggel függ össze az a követelmény, hogy a munkaidő nyilvántartásnak a munkavégzés helyszínén kell lennie, amennyiben a munkakör jellege, illetve a munkaszervezés körülményei azt lehetővé teszik. A munkaszervezés körülményei miatt nem elvárható pl. üzemzavar elhárítás esetén.
k vetelm nyek a munkaid nyilv ntart ssal szemben1
Követelmények a munkaidő nyilvántartással szemben

3) hitelesség

  • A munkaidő-nyilvántartással, mint a bérszámfejtés alapjául szolgáló dokumentummal szemben támasztott követelmény az, hogy az hiteles legyen. A hitelesség azt jelenti, hogy az abban foglalt adatok valóságnak megfelelőségét a munkáltató és a munkavállaló is igazolja.

4) teljesség és valóság

  • Valamennyi szükséges adatot tartalmazzon, és valamennyi munkavállaló tekintetében rögzítse a munkaidő kezdetét és végét.
a munkaid keret
A munkaidő-keret

A munkaidő-keret tartama legfeljebb 4 hónap, illetve tizenhat hét.

A munkaidő-keret tartama legfeljebb 6 hónap, illetve huszonhat hét

  • a)a megszakítás nélküli,
  • b) a több műszakos, illetve
  • c) az idényjellegű tevékenység keretében, valamint
  • d) a készenléti jellegű,
  • e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (mobil munkavállalók)

foglalkoztatott munkavállaló esetében.

Kollektív szerződés rendelkezése szerint a munkaidő-keret tartama, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, legfeljebb 12hónap, illetve ötvenkét hét.

a munkaid beoszt s szab lyai
A munkaidő-beosztás szabályai

A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.

A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).

Kötetlen munkarend - A munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló számára írásban átengedheti.

Közlés A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

Módosítás - a munkáltató

  • az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást,
  • ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja.
a munkaid vas rnapra t rt n beoszt sa
A munkaidő vasárnapra történő beosztása

Vasárnapra rendes munkaidő

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,b) az idényjellegű,c) a megszakítás nélküli, valamintd) a több műszakos tevékenység keretében,e) a készenléti jellegű munkakörben,f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

a munkaid munkasz neti napra t rt n beoszt sa
A munkaidő munkaszüneti napra történő beosztása

102. § Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c) és g)-h) pontjaiban meghatározott esetben osztható be.

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,b) az idényjellegű,c) a megszakítás nélküli, valamintg) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,h) külföldön történő munkavégzés soránfoglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

a munkak zi sz net
A munkaközi szünet

A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő (a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő) , tartama

  • a)a hat órát meghaladja 20 perc,
  • b) a kilenc órát meghaladja, további 25 perc

munkaközi szünetet kell biztosítani.

A beosztás szerinti napi munkaidőbe rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

Kiadása - A munkaközi szünetet

  • a munkavégzés megszakításával,
  • legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni.

A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben a 3 és 6 óra közötti részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie.

a rendk v li munkaid
A rendkívüli munkaidő

Rendkívüli munkaidő

  • a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
  • b) a munkaidő-kereten felüli, valamint
  • c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
  • d) az ügyelet tartama.

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő

  • a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.
m rt k s ar nyoss g
Mérték és arányosság
  • Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
  • Az éves 250 órát arányosan kell alkalmazni, haa) a munkaviszony évközben kezdődött,b) határozott időre vagyc) részmunkaidőre jött létre.

A kollektív szerződés legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését írhatja elő.

szabads g jogszerz id k
Szabadság – jogszerző idők

A munkavállalót minden naptári évben szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után.

Munkában töltött időnek minősül a szabadság szempontjából:a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,b) a szabadság,c) a szülési szabadság,d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama.

szabads g kiad sa
Szabadság kiadása
  • A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen.
  • (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
  • (2) A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.
  • (3) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
a b rp tl kok
A bérpótlékok
  • A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére.

Vasárnapi pótlék Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 50% bérpótlék illeti meg.

  • d) a több műszakos tevékenység keretében,
  • e) a készenléti jellegű munkakörben,
  • i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
a b rp tl kok1
A bérpótlékok

Munkaszüneti napi - Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg.

A munkavállalónak,

  • ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik,
  • a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár.
  • ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

Éjszakai munkavégzés esetén – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót -, feltéve, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15% bérpótlék jár.

tlagkereset helyett t voll ti d j 174 es oszt
Átlagkereset helyett távolléti díj 174-es osztó!

A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő)- az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér + bérpótlék illeti meg ha a beosztása szerint járt volna neki.

A munkavállalót távolléti díj illeti meg:

  • a szabadság tartamára,
  • óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,

A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.

a k telez legkisebb munkab r s garant lt b rminimum
A kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum

A minimálbér és a garantált bérminimum

=

a törvényben: kötelező legkisebb munkabér

a munkaviszony megsz nik
A munkaviszony megszűnik
  • Munkáltató jogutód nélküli
  • Határozott idő lejárta (munkavállaló is élhet felmondással)
  • Más törvény hatálya alá kerülés (15 napos szabály)
  • Munkavállaló halála
  • Munkakörmegosztás esetén, ha a munkavállalók száma 1 főre csökken
  • Többmunkáltatós munkaviszony esetén, ha a munkáltatók száma 1-re csökken
  • Iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony megszűnik a tagsági jogviszony megszűnésekor
a munkaviszony megsz ntet se
A munkaviszony megszűntetése
  • Közös megegyezéssel,
  • Felmondással,
  • Azonnali hatályú felmondással.
  • Közös szabályok
    • Írásba foglalás (elektronikus dokumentumban kerül sor. )
    • Indokolás
    • Jogorvoslatra való kioktatás
    • Általános magatartási követelmények betartása (pl. együttműködés, egyenlő bánásmód, jóhiszeműség és tisztesség elve stb.
az igazol sok kiad sa
Az igazolások kiadása
  • A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól,

egyébként

  • legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
k sz n m figyelm ket
Köszönöm Figyelmüket!

Erzse Tibor

munkaügyi szakértő, tanácsadó

Munkaügyi Fórum

www.munkaugyiforum.hu

E-mail: info@munkaugyiforum.hu