A szakképzés és a gazdaság kapcsolata

1. A szakképzés és a gazdaság kapcsolata A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2006. évi vándorgyűlése A városok szerepe a regionális fejlődésben és a versenyképesség erősítésében 1. szekció: A nagy- és középvárosok térszervező funkciói Filep Bálint Szeged, 2006. október 27.

2. Az előadás vázlata • A téma aktualitása • Az alapfogalmak tisztázása - szakképzés - gazdaság – gazdasági fejlettség – területi verseny – térségi versenyképesség • Térségi / települési összehasonlítások  Regionális összehasonlítások  Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye  Győr és Nyíregyháza – térségi szerepkör - demográfiai jellemzők - gazdasági jellemzők - oktatási rendszer • Konklúziók

3. A téma aktualitása – 2. Nemzeti Fejlesztési Terv, 2007-2013 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2. NFT) két stratégiai célja: - a tartós növekedés elősegítése és - a foglalkoztatás bővítése. E célok elérésének fő tényezői: • a munkaerő-piaci környezet fejlesztése: az oktatás és a képzés szerkezetének és tartalmának rugalmas alkalmazkodása a gazdasági szereplők igényeihez; • a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos információk elérhetőségének biztosítása.

4. Szakképzés • szakiskolákban, • speciális szakiskolákban, • szakközépiskolákban folyó nappali és felnőttoktatás, melynek keretében Magyarországon 461 OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szerinti szakmát oktattak 2004-ben.

5. Területi verseny „Egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik és célja a régióban, városban élők jólétének növelése a regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni explicit vagy gyakran implicit módon.” (Lengyel-Rechnitzer, 2000)

6. Versenyképesség „ …a vállalatok, iparágak, régiók és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas tényezőjövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve” (OECD – Lengyel, 1999)

7. Gazdaság – gazdasági fejlettség Fő mutatók: • GDP/fő • foglalkoztatottsági szint / munkanélküliség • gazdasági szerkezet • a külföldi tőke aránya • KKV – sűrűség • a diplomások aránya/megoszlás szakok szerint • az idegen nyelvtudással rendelkezők aránya • internet ellátottság • a bankfiókok száma …

8. Regionális összehasonlítások a GDP/fő és az iskolai végzettség tekintetében (1)

9. Regionális összehasonlítások a GDP/Fő és az iskolai végzettség tekintetében (2) • 1994 és 2003 között a hat „vidéki” régió közül az egy főre jutó GDP változása a legkedvezőbb a Nyugat-Dunántúli régióban volt; a két legkisebb értéket produkáló régió Észak-Magyarország, valamint Észak-Alföld – közülük a nagyobb mértékű romlás az Észak-Alföldön következett be; • relatíve a legkevesebb iskolázatlan/alacsony iskolázottságú ugyancsak a Nyugat-Dunántúlon él, a legtöbb pedig az Észak-Alföldön, míg a diplomások tekintetében éppen fordított a helyzet.

10. Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Gazdasági növekedés Az egy főre jutó GDP alakulása 1994 és 2004 között, ezer Ft (Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)

11. Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A lakosság iskolai végzettsége 2001. évben (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

12. Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: GDP, munkanélküliség, foglalkoztatási szint

13. Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A szakképzésben tanulók száma és aránya, 2003/2004

14. Győr – Nyíregyháza (1): Népesség

15. Győr – Nyíregyháza (1): Iskolai végzettség, 1990

16. Győr – Nyíregyháza (2): Iskolai végzettség, 2001

17. Győr – Nyíregyháza: Térszervező erő, 2004

18. Konklúziók I.Gazdaság és szakképzés • A gazdaság és a szakképzési struktúra közötti kapcsolat bonyolult, további vizsgálatokat igényel. • A szakképzési struktúra változásának hatása vélhetőleg csak hosszú távon jelentkezik a gazdaságban. II.A városok térszervező funkciója • A megyék (térségek) és a megyeszékhelyek (térségi központok) közti fejlettségbeli különbségek eltérők: pl. Gy.-M.-S. és Sz.-Sz,-B. a társadalmi-gazdasági fejlettség tekintetében a skála két eltérő végén szerepel, míg a 2 megyeszékhely között minimális az eltérés. • Az egyes térségi központok (városok, köztük megyeszékhelyek) térszervező ereje különböző: van, ahol a centrum-periféria kapcsolatrendszerben inkább a kiterjesztő (spread), máshol az elszívó (backwash) hatás érvényesül (ld. Győr – Nyíregyháza) – ennek részletes elemzése további vizsgálódásokat tesz szükségessé.

19. Köszönöm a figyelmüket! filep.balint@sze.hu