Download
1 / 24
280 likes | 421 Views
6. A számviteli információs rendszer Jellemzők Modellje. Számviteli elszámolás. Fogalma: Az a tevékenység, amelynek során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetükre kiható eseményeket nyilvántartják. Nyilvántartások két- vagy három szintűek.
E N D
6. A számviteli információs rendszer Jellemzők Modellje
Számviteli elszámolás Fogalma: Az a tevékenység, amelynek során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetükre kiható eseményeket nyilvántartják. Nyilvántartások két- vagy három szintűek. Nyilvántartások formái: - szintetikus - analitikus
Szintetikus nyilvántartás • Csak értékadatokat tartalmaz • A vállalkozás számlarendjének megfelelően kialakított főkönyvi számlákon összevontan elszámolva
Analitikus nyilvántartás • Szintetika alatt foglal helyet • Alapvető feladata, hogy a gazdasági eseményeket a bizonylatok alapján részletezve rögzítse, illetve, hogy az értékadatokat meghatározott időközönként a szintaktika rendelkezésére bocsássa.
Raktári nyilvántartás • Az analitikus nyilvántartás mellett, vagy azon belül
Vezetésük • Raktári: csak mennyiségben vagy mennyiségben és értéken történik • Analitikus: mennyiségben és értékben, vagy csak értékben vezetik • Szintetikus: (főkönyvi könyvelés) csak értékbeni könyvelés • Vertikálisan kell egyezniük: az alsó szinten mennyiségben a felsőn pedig értékben
A számviteli információrendszer működésének alapvető követelményei • 1. bizonylatok • 2. nyilvántartások • 3. egyeztetés, zárás, feladás, leltár
1. Bizonylatok • A számviteli rendszerek kiinduló adatai • A gazdasági eseményeket tényszerűen írják le • Tranzakciókként más formátumú • A könyvelés alapja csak szabályszerűen kiállított és megfelelően ellenőrzött és elfogadott bizonylat lehet • Okmány alapján is lehet könyvelni, de: • Minden bizonylat okmány, de nem minden okmány bizonylat
Könyveléskor hivatkozni kell a bizonylat illetve okmány azonosító adataira, amely • Okmánynál • Az okmány iktatószáma • Az okmány dátuma • A mozgás jellege • Bizonylatnál • A bizonylat száma • A bizonylat dátuma • A mozgás jellege
A bizonylat fajtái: • Elsődleges Ha az adatok közvetlenül a gazdasági események megtörténte alapján kerülnek rá Pl.: átutalási megbízás, selejtezési bizonylat • Másodlagos Az elsődleges bizonylatok összesített adatait tartalmazza Pl.: számlaösszesítő
A bizonylatok anyaga nem csak papír lehet, hanem elektronikus formátumú adathordozó is. • Megőrzés: 8 évig, visszakereshető, olvasható formában • A bizonylat a könyvelési munka alapadatainak hordozója.
2. Nyilvántartások • A bizonylatokat a gazdasági események megtörténte után a lehető legrövidebb időn belül kell rögzíteni és nyilvántartásba venni. Erre a célra szolgálnak a nyilvántartólapok. (a főkönyvi könyvelésben számlalapoknak is hívjuk) A nyilvántartólapokat mindig valamilyen egység szerint kell megnyitni és vezetni. ezek alapján van: - egyedi - csoportos nyilvántartás.
Egyedi nyilvántartás • Jellemzője: egy nyilvántartólap egy egység állandó és változó adatait tartalmazza • Csoportos nyilvántartás • Jellemzője: egy nyilvántartólapon több azonos jellemzővel rendelkező egység állandó ,illetve változó adatai szerepelnek
Annyi nyilvántartólapot kell megnyitni és vezetni, ahány egység van az adott számviteli rendszer keretén belül. • A könyvelés minden esetben a mozgások, változások, tranzakciók rögzítését jelentik
Minden nyilvántartólapon rajta kell, hogy legyen: • Könyvelés dátuma • Bizonylat száma • Bizonylat dátuma • Mozgás jellege, típusa A többi adat mindig a nyilvántartás jellegétől függ.
A könyvelésben a nyilvántartólapok mellett naplókat is kell vezetni. • Napló: • Idősor • Időrendben rögzítjük a számviteli rendszer egyedeiben, csoportjaiban bekövetkezett változásokat.
Példa naplóra • Egyik nap egy vevő vesz 3 TDK kazettát. (a bizonylat – blokk – egyik példányát megkapja, a másik marad a boltban. Ez alapján a rendszerben kikeresik a TDK kazetta nyilvántartólapját és lekönyvelik a csökkenést. Néhány nap múlva egy másik vevő 2 BASF kazettát vesz, mely esetén ugyanígy járnak el. (más nyilvántartólapja van a BASF-nek) • A forgalom könnyebben nyomon követhető, ha a mozgások együtt is követhetők. Erre a célra szolgálnak a naplók.
3. Egyeztetés, zárás, feladás, leltár • A nyilvántartólapokon (tételsoros) és a megfelelő naplókon (idősoros) azonos forgalmi adatok kerülnek felvezetésre, csak más csoportosításban. A kettő közötti egyeztetés, az egyezőség biztosítása fontos számviteli követelmény. • A zárás egy-egy naptári időszak végén történő folyamat. Célja, hogy elkülönüljenek egymástól az időszakok, illetve biztosítsa a könyvelés folyamatosságát azzal, hogy az egyikidőszak zárótételei a következő időszak nyitótételei lesznek. Záráskor egyeztetési műveleteket kell végrehajtani.
Az analitika és a szintaktika közötti kapcsolat teremtése a feladás. • Az üzleti év végi záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, valamint a mérleg tételeinek alátámasztásához leltárt kell készíteni. Olyan leltárt, amely tételesen, ellenőrizhető módon, mennyiségben és értékben tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat. A leltározás tehát az a tevékenység, amely során a vállalkozás a tulajdonában lévő, használatába adott eszközök és források valóságban meglévő mennyiségét megszámlálással, egyeztetéssel hitelesen megállapítja.
