1 / 44

Kolencsikné Tóth Andrea, Zákányi Balázs, Madarász Tamás 2013. Január 18.

Kolencsikné Tóth Andrea, Zákányi Balázs, Madarász Tamás 2013. Január 18. Projekt 4. moduL Speciális szennyezőanyagok/szennyezések felszín alatti transzportfolyamatainak pontosabb és megbízhatóbb megismerését segítő kutatások Első Modul értekezlet . A Modul értekezlet napirendjei.

lydia
Download Presentation

Kolencsikné Tóth Andrea, Zákányi Balázs, Madarász Tamás 2013. Január 18.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kolencsikné Tóth Andrea, Zákányi Balázs, Madarász Tamás 2013. Január 18. Projekt 4. moduLSpeciális szennyezőanyagok/szennyezések felszín alatti transzportfolyamatainak pontosabb és megbízhatóbb megismerését segítő kutatásokElső Modul értekezlet

  2. A Modulértekezlet napirendjei • A 4. sz. szakmai modul kutatási feladatainak rövid bemutatása • 4.1. Zákányi Balázs • 4.2-4.3. Madarász Tamás • 4.4. Kolencsikné Tóth Andrea • Kérdések, észrevételek, hozzászólások • Projekt ügyviteli tájékoztató • Kérdések, észrevételek

  3. Projekt fejlesztési modulok

  4. Illeszkedés a „kiválósági központok” TÁMOP pályázathoz (TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001)

  5. A 4. modul kutatási feladatainak rövid bemutatása

  6. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése(felelős: Zákányi Balázs)

  7. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése – kutatási célkitűzések • Transzport-modellezési programok szimulációs lehetőségeinek összehasonlítása • önálló és • oldott fázis. • Modellezési szimulációk agyag lencsék visszatartási vizsgálatára • DNAPL szennyeződések önálló fázisának visszatartási vizsgálatai • porózus homogén és heterogén rendszerekben • ferde vízzáró fekü hatásának szimulációja

  8. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése – kutatási célkitűzések (folyt.) • Vízkiszorítási vizsgálatok és relatív permeabilitási görbék készítése a modellezés pontosságának növelésére • AFKI mérési metódusának felhasználása DNAPL típusú szennyező-anyagokra (pl. kloroform) • Relatív permeabilitási görbék eredményeinek modellezése és eredmények értékelése • az UTCHEM programban van lehetőség ezen görbék eredményeinek a felhasználásával történő szimulációk elvégzésére

  9. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése – kutatási célkitűzések (folyt.) • DKS permeabiméterreltörténő DNAPL diffúziós és rediffúziós vizsgálatok különböző talajmintákon (kapcsolódás a 4.2. K+F-hez) • Eredmények modellezése és értékelése • Eredmények közlése, publikációk

  10. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése – várható eredmények 1. Módszertani útmutató/tanulmány (benne a geofizikai mérések/eszközök illesztése a transzport folyamatok megismerésében) 2. Demonstrációs/oktatási eszköz elkészítése felszín alatti szennyező mozgások szemléltetésére 3. Szakcikkek 3 db, 1 PhD értekezés 4. Új laboratóriumi és terepi mérési eredmények 5. FP 8‐as pályázat előkészítése a külső kutató helyekkel

  11. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése – részfeladatok ütemezése • Nyitottak vagyunk a témához kapcsolódó más ötletekre is!!!

  12. 4.2. DKS permeabiméterre alapozott laboratóriumi mérések reaktív gát töltetanyagok szennyezőanyag megkötő képességének minősítésére – kutatási célok • A DKS permeabiméterrel végzett vizsgálatok reaktív gátak és szigetelő rendszerek minősítése céljából • Transzport jelenségek egyes összetevőinek elkülönített és együttes mérése (pl. diffúzió és szorpció) • DKS permeabimétertovábbfejlesztése • Szenzorok beépítése • Diffúziós cella készítése • A mérések illesztése reaktív gátak méretezési protokolljába • DKS permeabiméteres mérések alkalmazása a DNAPL-típusú szennyezések vizsgálatára(4.1) • 1 fő külföldi posztdoktor alkalmazása a K+F feladaton (DaniealSager PhD, URS Corporation, Graz)

  13. A DKS permeabiméterről (Jessberger and Onnich 1993, 1995) Fotók: Székely István; Grafika: Kiss Emília

  14. 4.2. DKS permeabiméteres mérések eredményei Forrás: Székely I., 2012 Forrás: Székely I., 2012

  15. 4.2. DKS permeabiméterre alapozott laboratóriumi mérések reaktív gát töltetanyagok szennyezőanyag megkötő képességének minősítésére – feladatok ütemezése

  16. 4.2. DKS permeabiméterre alapozott laboratóriumi mé-rések reaktív gát töltetanyagok szennyezőanyag megkötő képességének minősítésére (felelős: Madarász Tamás)

  17. 4.3. Passzív mintavételezési eljárás alkalmazhatósá-gának vizsgálata, és illesztése a Bükki karszt rendszer szennyezettségimonitoringjába - célkitűzések • A passzív vízmintavételezés módszerének megismerése • Alkalmazhatósági vizsgálat a hazai vízminőségi monitoring rendszerben • Passzív mintavevő eszközök beszerzése és tesztelése két tesztterületen • Karsztos vízadó szennyezésének monitoringja(kapcsolódás 2.3.) • Felszíni vízfolyás kavicsteraszán észlelt szervetlen szennyezés monitoringja(kapcsolódás 4.4) • 1 fő külföldi szakértő bevonása a K+F feladat megvalósításába az (Per-AndresBerqist; Exposmeter, Umea)

  18. 4.3. Passzív mintavételezési eljárás alkalmazhatósá-gának vizsgálata, és illesztése a Bükki karszt rendszer szennyezettségimonitoringjába - alapelvek • Mérési elv: diffúzió • Két legfontosabb szerkezeti egysége: a membrán és a fogadó fázis.

  19. 4.3. Passzív mintavételezési eljárás alkalmazhatósá-gának vizsgálata, és illesztése a Bükki karszt rendszer szennyezettségimonitoringjába - alapelvek Forrás: Dojcsák A., 2012

  20. 4.3. K+F feladatainak ütemezése

  21. 4.3. Passzív mintavételezési eljárás alkalmazhatóságának vizsgálata, és illesztése a Bükki karszt rendszer szennyezettségimonitoringjába (felelős: Madarász Tamás)

  22. A 4.4 kutatási feladatról • Gyakori helyzet a hidrogeológiában, hogy a felszíni víz és felszín alatti vízrendszer kapcsolatba kerül egymással, • Szintén gyakori probléma a felszín alatti víztest szennyezettsége ebben az ún. átmeneti zónában, • A szennyezőanyagok transzportfolyamatainak megértése ebben a zónában kiemelten fontos, • Ebben a környezetben a kétféle víz (különböző fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságokkal), kétféle élővilág ténylegesen is keveredhet egymással, • Víz és nyomás adódhat át egyik víztestből a másikba. • A szennyeződésterjedési folyamatok sajátos törvényszerűségei a jellemzőek, • Más transzportfolyamat válhat dominánssá, mint felszíni vízzel nem befolyásolt hasonló talajvizes rendszerben (Hígulás, intenzívebb bomlás, a csóva oda-vissza mozgatása stb).

  23. 4.4. A felszíni és felszín alatti vizek kontaktzónájában bekövetkező transzportfolyamatok, a csóvadinamika értelmezése, jellemzése – kutatási célkitűzések • Módszertani fejlesztés • A gyakorlat számára hasznos következtetések levonása • eredmények átültetése más területekre, általánosítás • Kutatási irányok • Hidrodinamikai vizsgálatok: mekkora vízmennyiség adódik át, vízáramlás iránya, gradiense, sebessége, távolhatás mitől és hogyan függ • Transzport vizsgálatok: a szennyezőanyag csóva lehatárolása, csóvadinamika, domináns transzportfolyamatok, terjedést befolyásoló tényezők • Modellvizsgálatok • Ipari tevékenységek felszín alatti vizekre gyakorolt hatásai (3. modul)

  24. 4.4. K+F feladatainak ütemezése

  25. I. Szakirodalom áttekintése • hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése a témában • fontosak a tapasztalatok, a kutatás irányának kijelölésében, a terepi és labormérések megtervezésében • a hidraulikai és a hidrológiai (vízhozam és vízállás tartósságok, hidrogrammok) tudományos és gyakorlati háttér, módszerek megismerése, • az új passzív mintavételi eljárás tudományos hátterének, a mérési tapasztalatoknak megismerése • /teljesítés: febr. vége/

  26. II. Mintaterület 1-2 • a tesztterület(ek)ről (Almásfüzitő) rendelkezésre álló archív adatok rendszerezése (részben megtörtént) • a Duna adott szakaszán a folyóra vonatkozó adatok, és a törzshálózati kutak adatainak legyűjtése • /teljesítés: márc. vége/ • terepi mérések és labormérések megtervezése • terepi bejárás • összehangolása a területen egyébként is folyó monitoring tevékenységgel • saját eszközök felmérése, egyeztetés a kivitelezőkkel • /teljesítés: máj. vége/

  27. II. Mintaterület 3 • a mérések kivitelezése • fúrásos feltárás • geofizikai szelvényezés (VESZ, GP) • monitoring kutak – folyamatos vízszintészlelés, háttérkutak, hossz-, és keresztszelvény mentén • helyszíni próbaszivattyúzások • a passzív mintavevő beüzemelése • mintavételek (sűrűbben, mint az előírt) • laborban a minták szivárgási paramétereinek meghatározása • a modellfejlesztéseket segítő laborvizsgálatok(DKS permeabiméter, kilúgzás, kolmatáció) • /teljesítés: ?, első mérési kör idén nyáron/

  28. II. Mintaterület 4-5 • a mért adatok feldolgozása • /teljesítés: folyamatos, első eredmények nyár vége/ • folyamatos monitoring tevékenység folytatása

  29. III. Modellezés • a tesztterület(ek) hidrodinamikai és transzportmodelljének felépítése • a modell folyamatos fejlesztése • az újabb információk folyamatos beépítése • modellvizsgálatok • vizsgálatok sematikus modellekkel • permanens és tranziens modellezés közötti különbségek vizsgálata • sztochasztikus és determinisztikus modell közötti különbségek vizsgálata • paraméterérzékenység • a valóságban zajló transzportfolyamatok minél pontosabb modellbe illesztése • /teljesítés: folyamatos/

  30. Kapcsolódás • 4.2 kutatási feladat: DKS permeabiméter alkalmazása • az anyagtranszport leírásához szükséges transzportparaméterek mérése • körülmények megváltozása hatásának vizsgálata (oldott oxigén-tartalom megnövekedése, pórusok eltömődése stb.) • 4.3 kutatási feladat: passzív mintavételi eljárás a bükki karsztban • A passzív mintavevő alkalmazása a mintaterületen • 3.1 kutatási feladat: a meddőhányókon átszivárgó felszín alatti vizek hatásainak vizsgálata, bányászati meddők anyagának és a felszín alatti vizek kompatibilitásának meghatározása, a környezeti kockázatok előrejelzése

  31. Indikátorok • Konferencia előadások (3 db) • In situ mérési eredmények, különös tekintettel a folyamatos vízszint-mérések, a próbaszivattyúzások és a passzív mintavétel eredményeire • Mintaterület hidrodinamikai és transzportmodellezési tapasztalatai • Felszíni geofizikai módszerek eredményei (szennyezettség lehatárolása, medervastagság) • Szakfolyóirat cikk (3 db referált folyóirat+ 1db IF): • A terepi mérésekből levonható következtetések a folyó-talajvízadó mederkapcsolatra, távolhatásra, a talajvízszint-változás dinamikájára • A jellemző transzportfolyamatok (labor- és terepi mérések eredményei alapján), csóvadinamika, és azok modellezése • Geofizikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a felszíni víz-talajvíz kontaktzónájában

  32. 4.4. A felszíni és felszín alatti vizek kontaktzónájában bekövetkező transzportfolyamatok, a csóvadinamika értelmezése, jellemzése... (KolencsiknéTóth Andrea)

  33. Kérdések, észrevételek, hozzászólások…

  34. Madarász Tamás, Szűcs Péter 2013. Január 18. Projekt ügyviteli kérdések

  35. Ügyvitel általános rendje

  36. Intézetek feladatarányos keretei

  37. Költségekről • Projekt Irányítási Kézikönyv • Intézetekönálló költségvetéssel rendelkeznek, amit a projekt megvalósításhoz rendelhető módon kell elkölteni (bér, utazás, napidíj, kutatás dologi, archiválás, szakkönyv) • Kéthavonta pénzügyi státusz jelentést küld a pénzügyi vezető, naprakész költségelszámolás • 20%-os korlát! • A fenti tételeken felül szolgáltatások a modulokhoz vannak rendelve – modulvezetők szolgáltatások bekérése és tervezése február 4-ig! • Kiutazások tervezése február 28-ig! • Központosított közbeszerzés • Előreláthatólag márciusig kiutazás nem finanszírozható a projektből • Irodaszer (kizárólag „anyag igénylő” sablonnal, WONDEX, ellátási osztályon keresztül) igények intézetenként összegyűjtve minden hónap 15-ig! • Egyéb anyagigénylés (Kutatási célra!) 100.000Ft felett 3 árajánlat, ár ajánlat bekérő sablonnal!

  38. Szerződések • Kereset kiegészítések • Kari béralapba történt „felajánlások” • Megbízási szerződések – elkészítés januárban • Doktoranduszok • Külsősök • Alkalmazások • Külső szakértői szolgáltatás (szerződés és számla) • Feladat – szakmai teljesítés – jelentés • Adatbekérőn adatok és feladatok, K+F meghatározással és indikátor vállalások megadásával • Munkaidő nyilvántartás 3 havonta • Egyéni szakmai beszámoló 3 havonta • K+F jelentés 6 havonta • Projekt végén minden K+F kutatási jelentés • Indikátorok jelentése 6 havonta, modulonként, indikátoronként listázva és alátámasztó dokumentumok leadásával

  39. Sablon dokumentumok, teljesítés igazolások használata

  40. Vállalt indikátorok

  41. Vállalt indikátorok

  42. Projekt „ritmusa” • Kb. 2 havonta kifizetési kérelem • A kifizetési kérelemhez rendelten Időközi beszámoló • 2 havonta modulértekezlet • Havonta modulvezetői értekezlet • Hetente menedzsment egyeztetés • 3 havonta munkaidő nyilvántartás és egyéni beszámoló • Félévente K+F beszámoló (az összes megvalósító közösen jegyzi)

  43. Kérdések, észrevételek, hozzászólások…

  44. kutfo@uni-miskolc.hu Köszönjük a figyelmet!

More Related