A Nemzeti Digitális Közmű közpolitikája

1. Előadó: Dr. Baja Ferenc, MEH államtitkár,infokommunikációért felelős kormánybiztos 2009. január 26., Budapest Mi a Nemzeti Digitális Közmű? A Nemzeti Digitális Közmű közpolitikája 2009. január 26., Budapest A Digitális Közmű a gazdaságélénkítés és az info-kommunikációs versenygerjesztés eszköze– a szélessávú elérés az EU kiemelt célja

2. Láthatóság, mobilizáció, politikai network • Obama • McCain • MySpace barátok • ~169.000 • ~41.000 • YouTube views • ~59 millió • ~24 millió AZ INFORMATIKA, A HÍRKÖZLÉS ÉS A MÉDIA KONVERGENCIÁJA SIKER KULCSA 1980: osztott infrastruktúra 2008: digitális átállás-integrált infrastuktúra Média Informatika Telekommunikáció A digitális átállásra alapuló közvetlen médiaeléréssel, a Web 2.0-ra alapozva, komoly sikereket lehet elérni Forrás: www.readwriteweb.com; www.youtube.com

3. A probléma: a hazai infokommunikációs piac hiányosságai és ennek gazdasági következményei • A kihívás: minimális állami beavatkozással, EU- és piackonform módon, maximális verseny és hatékonyság növelés • A megoldás: Digitális Közmű koncepciója • Piaci hatás: A Digitális Közmű mind az info-kommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír

4. A HAZAI TELEKOMMUINKÁCIÓS SZEKTOR SZÁMOS KIHÍVÁSSAL ÁLL SZEMBEN • Drága a valódi szélessávú elérés • A magyarországi GDP-arányos telekommunikációs költés kiemelkedően magas európai összehasonlításban • Az átlagos magyarországi sávszélesség jóval az európai átlag alatt van • Komoly versenyhátrány a magyar gazdaság számára • az egész ipari szektorban • különösen az informatikai iparágban • Alacsony a megfelelő sávszélességű Internetes elérés • Az országos szélessávú penetráció nagyon alacsony európai összehasonlításban • Különösen a leghátrányosabb helyzetű kistérségi településeken alacsony a szélessávú internet penetráció • Alacsony a szélessávú penetráció • A meglévő gerinc és aggregációs hálózati kapacitás jelenleg sem megfelelő, a szélessávú penetráció növekedéséhez különösen nem elégséges • Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás • Az állam magas áron veszi igénybe az infokommunikációs szolgáltatásait • Az állami optikai hálózati eszközök integrált hasznosítása nem megoldott

5. 1,80 MAGYARORSZÁGON KIEMELKEDŐEN MAGAS A FAJLAGOS TELEKOMMUNIKÁCIÓS KÖLTÉS, MIKÖZBEN A HÁLÓZAT ELAVULT • Legdrágább hálózat… • …ami egyben az egyik legrosszabb is • Átlagos sávszélesség (Mbps) • Telekommunikációs költések aránya a GDP százalékában, 2006, % • Átlagos szélessávú háztartási penetráció (%) * • Drága a valódi szélessávú elérés 8,8 • Románia • Hollandia 4,6 • Magyarország • 5,0 • Dánia 21,7 • Lengyelország • Finnország • Alacsony a megfelelő sávszélességű Internetes elérés 2,6 • Csehország • Egyesült Királyság 17,6 • Svédország • Franciaország 16,8 • Görögország • Svédország 1,2 • Spanyolország • Spanyolország • Alacsony a szélessávú penetráció 6,0 • Olaszország • Németország 8,1 • Egyesült Királyság • Portugália 4,2 • Hollandia • Olaszország 2,0 • Németország • Csehország • Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás 3,3 • Finnország • Magyarország 7,9 • Franciaország • Lengyelország 1,0 • Portugália • Görögország • Ø 47,0 A 28 OECD ország összehasonlításában a szélessávú versenyképesség tekintetében a nem túl előkelő 25. helyet foglalja el Magyarország * 2008-as ITIF adatok, Románia nem tartozik az elemzett országok közé Forrás: Eurostat; ITIF – Information Technology & Innovation Foundation; Comparison of OECD broadband markets

6. 3% A MAGYARORSZÁGI SZÉLESSÁVÚ PIAC TÖBB SZEMPONTBÓL ELÉGTELEN A KÍNÁLATI OLDALRÓL IS • A valódi szélessáv elérése korlátos • Települések száma • A valódi szélessávú eléréssel rendelkező ~1.000 településen is csak ~200.000 háztartásnak van valódi szélessávú hozzáférése a 3,8 millióból • A közháló által elért 2.507 település közül is csak 1.905-ben van ADSL kapcsolat (minimum 2 Mbps-os sávszélesség) • … • Háztartások száma, ezer fő • 3.175* • Drága a valódi szélessávú elérés • Mind az elért települé-sek számában, mind a jelenleg nyújtott tényleges sávszéles-ségben javulásra van szükség • 2.492* • 1.050* • Összes település • Települések legalább 2 Mbps-os eléréssel • Települések • legalább8 Mbps-os eléréssel (valódi szélessáv) • 3.800 • 1.100 • 186 • Alacsony a megfelelő sávszélességű Internetes elérés • Szélessávú penetráció (lakosságszámhoz) • Lakosság száma • Az Internet penetráció és a szélessávú pene-tráció felzárkóztatás-ához az árak csökke-nése és az infrastruk-túra radikális fejlesz-tése nélkülöz-hetetlen • Dánia: 34,5% • Hollandia: 33,5% • Finnország: 27,7% • Egyesült Királyság: 23,9% • Csehország: 13,0% • Alacsony a szélessávú penetráció • Budapest és megyeszék-helyek • Egyéb városok • Nagy-községek • Községek • Kiemelten hátrányos helyzetű települések • 3,8M • 2,4M • 0,5M • 2,0M • 1,5M • Átlag:12,6% • Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás • Az ország fejlődése szempontjából szükség van egy olyan szolgál-tatás létrehozására, mely egységes infra-struktúrával, alacsony költséggel szolgálja ki a már meglévő archi-tektúrákat • Az EKG végpontokban az átlagos sávszélesség alacsony, 512 Kbps • A végpontok mindössze 20%-a bír nagyobb, mint 2 Mbps sávszélességgel • A közháló által elért 2.507 település közül is csak 1.905-ben van ADSL kapcsolat (minimum 2 Mbps) • A kormányzati szolgáltatás nem megfelelő árú és színvonalú • A jelenlegi kormányzati IKT szolgáltatás nem megfelelő * A számok nem összeadandóak; azt mutatják, hogy az egyes kategóriákba az összes település közül hány tartozik Forrás: KSH, NHH

7. PÉLDA: AZ IT INFRASTRUKTÚRA AZ OKTATÁSBAN IS ELÉGTELEN, AZAZ NEM TÁMOGATJA A MODERN TUDÁSÁTADÁST A hazai technológiai ellátás elégtelen… … európai szinten komoly hátrányban vagyunk az informatikai ellátás és gondolkodás terén is • PC/100 diák • „…a Sulinet program keretében kiépült az iskolákat összekötő szélessávú hálózat, az iskolán belüli IKT-eszközök fejlesztése mindezzel nem tartott lépést.” • A jelenleg meglévő infrastruktúra, megfelelő források hiányában, folyamatosan öregszik, pótlására, felújítására, az átlagéletkor fenntartására nincs lehetőség • Egy tanterem sávszélesség-igénye, amennyiben egyetlen gépen, a pedagógus használja az Internetet, 512 kb/s. Amennyiben a tanteremben a diákok is használnak számítógépet, úgy a sávszélesség-igény meghúszszorozódik. Egy átlagos intézmény vonatkozásában ez elérheti a 100 Mbps-t is, ami 800 település esetén az egész település elérhető sávszélességét többszörösen meghaladja • Magyarország • EU átlag • EU ajánlás • A számítástechnikát külön tárgyként kell oktatni? • Tanárok %-a Fizikai eszközök hiányossága • Magyarország • EU átlag • Finnország • A számítógépet és az internetet az alap képességek oktatására is fel kell használni? • Tanárok %-a • Magyarország • EU átlag • Finnország Forrás: ÚMFT Programfejlesztési Iroda; TIOP; Európai Bizottság: e-learning; Benchmarking access and use of ICT in European schools, 2006

8. KOMOLY IT ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSEKRE VAN KILÁTÁS, AMIHEZ AZ INFRASTRUKTURÁLIS ALAP – DIGITÁLIS KÖZMŰ - IS SZÜKSÉGES Fejlesztési célkitűzések A közoktatási informatikai infrastruktúrafejlesztés fázisai • Az informatikai oktatást már a közoktatás első évfolyamain meg kell kezdeni, miközben tartalma kibővül a digital literacy-nak megfelelő tartalommal • A Tanulói Laptop Program közvetlen célja a közoktatás kritikus tömegének elérésével az IKT alapú oktatás alapjainak megteremtése, azaz, mintegy 100 000 diák ellátása hordozható személyi számítógéppel • Középiskolai laptoppal rendelkező diákok aránya • +225% • 60–70% • Cél a kompetencialapú oktatás elterjesztéséhez megfelelő alapinfrastruktúra megteremtése • A teljes intézményrendszerre kiterjed (5.500 intézmény) • Tervezett forrás 7 évre 40,2 milliárd Ft • 35.000 tanterem felszerelése (aktívtábla, projektor, számítógép) • Jelenleg • 2012–2014 várható érték • A digitális palatábla rendszerek a legnagyobb hatást a 8-11 éves gyermekek esetén érik el. Ezen kor felett már inkább a teljesen személyre szabott, saját, teljes értékű eszközök használata nyújthat megoldást hosszútávon • A laptoppal már rendelkező diákok számára nem „kielégítő” megoldás az „Ultra Cheap PC”. Ők a saját laptopjukat használnák elsősorban Forrás: Horváth Ádám – ÚMFT Programfejlesztési Iroda

9. Leírás Társadalmielőny AZ ÉRTÉKNÖVELT, LAKOSSÁGI ÉS ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJ-TÁSÁHOZ IS VALÓDI SZÉLESSÁV– LEGALÁBB 6 MBPS – SZÜKSÉGES Megkövetelt sáv-szélesség • Távoktatás • Település-csoportban „távmunkában” akár csak 10-12 iskolának interaktív, központi szolgáltatás biztosítása • Az osztályok látják egymást, mozgásokkal, játékokkal együtt, és hallják is egymást • 6 Mbps • Az oktatás színvonalának emelésével a fiatalok leszakadása megakadályozható, a későbbi elhelyezkedést, munkavállalást segíti 1 • Radiológiai és más orvosi adatelemzések és távkonzultáció egy központi helyről • Elektronikus kórlapkezelés és elektronikus repect • A jogszabályi korlátok között egészségügyi adatokkal történő önrendelkezés • 6 Mbps • Az egészségügyi szolgáltatások színvonalának javítása jótékony hatással van az életminőségre • Távdiagnosztika 2 • Családi integrálthang, Internet ésmédiafelhasználó • Magas sávszélességű Internet alacsony áron • Interaktív televíziózás • Jó minőségű, olcsóbb telefonálás • 10 Mbps • Jobb minőségű telekommunikációs szolgáltatás javítja az életminőséget 3 • Videókonferencia,jó minőségű képés hang-továbbítással • Üzletfelek találkozóinak lebonyolítása, több Önkormányzat dolgozóinak egyidejű oktatása személyes jelenlét nélkül, jelentős idő- és költségmegtakarítással • 10 Mbps • Növeli a foglalkoztatás rugalmasságát; lehetővé teszi a távmunka szélesebb körű elterjedését 4 • Több telephelyesKKV*-k integráltirányítása • Kvázi bérelt vonal szolgáltatás által nagymértékben növelhető a KKV-k működési hatékonysága • 10 Mbps • KKV szektor versenyképessége nő • Vállalatirányítási költségek csökkennek 5 • A kínálati oldali hiányosságok rövid távon korlátozzák az értéknövelt szolgáltatások elterjedését, pedig a valódi szélessáv rengeteg előnyt hordoz mind az lakossági, mind az üzleti felhasználók számára; jelentős életminőség növelő hatása van * Kis- és középvállalat

10. 27 A SZÉLESSÁVÚ INTERNET ERŐS ÖSSZEFÜGGÉST MUTAT AZ ORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉVEL, EZÁLTAL A TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGÉVEL Versenyképességi index az internet-penetráció függvényében** • Versenyképességi index • A versenyképességi index* számításánál figyelembe vett tényezők • Innovációs képesség (szabadalmak száma) • Modern technológia beáramlása • Információs és kommunikációs technológia fejlettsége • Jogbiztonság foka • Korrupció elterjedtsége • Makro-ökonómiai stabilitás • Magyarország versenyképességének javításához az internet-penetráció növelése elengedhetetlen, valódi szélessávú (jövőbe mutató) alapon * Growth Competitiveness Index ** 2005-ös adatok alapján Forrás: www.internetworldstatistics.com; www.weforum.org

11. A probléma: a hazai infokommunikációs piac hiányosságai és ennek gazdasági következményei • A kihívás: minimális állami beavatkozással, EU- és piackonform módon, maximális verseny és hatékonyság növelés • A megoldás: Digitális Közmű koncepciója • Piaci hatás: A Digitális Közmű mind az info-kommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír

12. …ezért állami szerepvállalás szükséges • Hosszú megtérülés • Az optikai hálózati beruházások megtérülése 10 év feletti, közműszerű • Alacsony hozam • Teljes finanszírozás szempontjából nem kínál kiemelkedő hozamot, ami a csupán magánbefektetői finanszírozást a kockázatok miatt lehetetlenné teszi • Pénzügyi válság • Magas forrás igénye van, ami a jelenlegi finanszírozási és gazdasági környezetben különösen nehézzé teszi a magánbefektetők részvételét • Örökség • Inkumbensek elavult, de már számvitelileg leírt hálózatukat nem szívesen cserélik le AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR KIHÍVÁSAINAK MEGOLDÁSÁHOZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGES – A GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉSI PROGRAM SZERVES RÉSZEKÉNT • A piaci szereplőktől önmagában nem várható a digitális felzárkóztatás… • Az államnak kell kezdeményeznie • Az állami beruházáshoz felhasználható erre a célra elkülönítetten EU-forrás • Alacsony társadalmi költséggel elindítható a közmű jellegű megtérülést biztosító beruházás • Megnyitása gyorsan javíthatja a versenyhelyzetet • A beruházás jellege és externáliái miatt az állami szerepvállalás kívánatos. A Digitális Közmű létrehozása: • Növeli az átviteli kapacitást, ami új alkalmazások megjelenését eredményezi • Az új alkalmazások megjelenése az IKT piac jelentős növekedését eredményezi • Az IKT piac fejlődése a gazdaság más szektoraira is jótékony hatással van

13. ÁLLAMI IKT BERUHÁZÁSOKRA SZÁMOS NEMZETKÖZI PÉLDA LÉTEZIK Olaszország Szingapúr • Az olasz kormány 2008 szeptemberében bejelentette, hogy 1 milliárd euróval támogatja a következő generációs hálózat (NGN) országos kiépítését. A projekt 2013-ban fejeződik be, célja: • Az ország teljes szélessávú lefedése a célja • A gazdaság élénkítése a infokommunikációs fejlesztés révén • Az állam 400 millió euróval támogatja az optikai hálózat kiépítését, aminek révén a szingapúri háztartások és vállalkozások több mint fele számára hozzáférhető lesz az új generációs szélessávú hálózat Amsterdami önkormányzat Piaci helyzet • A szolgáltatók szelektíven telepítet-tek optikai hálózatokat Amsterdam egyes – gazdagabb negyedeiben • Amszterdam városa felismerte az optikai kapcsolat kiterjesztésében rejlő versenyelőnyöket Döntés • A beruházó GNA-t (Glasvezel Amsterdam CV) öt ingatlanüzemel-tető (33%), pénzügyi intézetek (ING Real Estate és Reggefiber, 33%) és Amszterdam önkormányzata (33%) összesen 18 millió euróval alapította meg Végeredmény • A rendszer telepítése 2006 decemberében kezdődött és 2010-ig tart • Több, mint 75 Internetszolgáltató tervezi a belépést az új rendszerbe, a nagykereskedelmi szolgáltatást a BBned fogja nyújtani Dél-koreai kormányzat A koreai kormány a ’90-es évek végén egy többlépcsős, összesen 4.500 milliárd Ft értékű IT fejlesztési programot hirdetett meg a következő főbb elemekkel • Nagy teljesítményű, nyílt gerinchálózat kiépítése • Optikai hozzáférési hálózat széleskörű fejlesztése • E-learning népszerűsítése (ingyen számítógép és Internet az iskolákban) • E-government (földhivatali ügyintézés, adózás stb.) • Távdiagnosztika Végeredmény • 94%-os szélessávú penetráció (ennek 34%-a optikai alapú) • 50 Mbps-os átlagos sávszélesség Görög kormányzati beruházás • 2008 szeptember 4-én jelentette be a görög kormány, hogy országos optikai hálózatot épít, optikai hozzáférést biztosítva 2 millió háztartás számára. A projekt tervezett költségvetése 2.1 milliárd euró • Nyílt hozzáférésű (Open-access) hálózat kiépítése • Athén, Thesszaloniki és az 50 legnagyobb város hozzáférésének kiépítése • Állami/önkormányzati beavatkozással indulnak projektek a digitális átállás elérésére. Ezek a legmodernebb technológiára épülő, optikai alapú hálózatok; a projektek integrált infrastruktúraként épülnek

14. AZ EU LEGFŐBB STRATÉGIAI CÉLJAI KÖZÉ TARTOZIK A DIGITÁLIS TÁRSADALOM ELTERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE • i 2010 program • Az Európai Unióban a termelékenység növekedésének 40%-a az IKT-nek tulajdonítható • Célkitűzés: a megfizethető, biztonságos, nagy sávszélességű kommunikációt biztosító egységes európai információs tér létrehozása • A hazai infokommu-nikációs piac helyzete • A magyarországi háztartások 29%-a rendelkezik Internet kapcsolattal az EU átlag 56%-al szemben • Az átlag sávszélesség 3 Mbps szemben az európai átlag 7 Mbps-el • A 2008-as félidei értékelés • Európa jelentős haladást ért el a hálózatokra épülő gazdaság megvalósítása felé, de magasabb sebességre kell kapcsolnia, hogy a hálózatok új generációjára való áttérésben is vezető szerephez jusson • Európai Gazda-sági Helyre-állítási Terv • Európa ellátása modern infrastruk-túrával a vasútépítéssel vetekedő jelentőségű feladat • A tagállamoknak meg kell alkotniuk szélessávú stratégiájukat, melynek célja a hálózatépítés felgyorsítása • Cél, hogy 2010-re 100%-os legyen a gyors Internet lefedettség • A Bizottság a transz-európai energia-kapcsolatok és a szélessáv elterjedés-éig félretett 5 mrd Euró forrásból 1 mrd Eurót javasol erre a célra • A szélessávú infrastruktúra fejlesztésének koncepciója egybevág az EU világgazdasági helyzetből adódó célkitűzéseivel; átmeneti és tartós munkahelyteremtő hatása van és támogatja az ÚMFT programjainak célját és azok megvalósulását

15. , AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁS A TAPASZTALATOK SZERINT POZITÍV HATÁSSAL VAN AZ INTERNET PENETRÁCIÓ ALAKULÁSÁRA • Jelentős állami támogatás megléte: Szélessávú Internetelérés penetrációja, százalék, háztartásra vetítve ü • Dél-Korea ü • Szingapúr • Államilag támogatott szélessávú eléréses országok ü • Dánia ü • Kanada ü • Svédország • USA • Az 5 kiemelkedő szélessávú ország mind állami támogatással hozta létre a hálózatát • Francia-ország • Fejlett országok állami támogatás megléte nélkül • Észtország • Spanyol-ország • Románia • Lengyelország • Törökország • Fejlődő országok • Brazília • 1999 • 2000 • 2001 • 2002 • 2003 • 2004 • 2005 • 2006 • 2007 • 2008T • A legtöbb piacon lassú kezdet után dinamikus növekedést tapasztalunk. • A nemzeti telekommunikációs szabályozás- és támogatás rendszerek fontos determináló tényezők az Internet elérési penetráció országok közötti különbségeinek kialakulásakor, ezért a szélessáv elterjedése közszolgáltatási kötelezettségnek tekinthető * 2008-as EIU E-readiness rangsor Forrás: ScreenDigest; EIU (Economic Intelligence Unit)

16. AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁST PIACKONFORM MÓDON KELL VÉGREHAJTANI • Minimum kritériumok a piac konformitáshoz • Mindenki számára nyitva áll • Az európai normáknak megfelelően nyitott (open-access) hálózat létrehozása • Modernizációs, jövőbemutató • Támogatja a jövőbe mutató, új generációs, szupergyors Internet hozzáférést • Versenysemleges • Egyes piaci játékosoknak nem biztosít méltánytalan előnyt • Állami beavatkozás • Versenyt fokozó • Fokozza a versenyt és további új szereplők számára nyitja meg a belépés lehetőségét • Állami folyó kiadások csökkentésével jár • Az állami optikai eszközök integrált hasznosítása többszörös megtakarítást jelent az államháztartás számára • Esélyegyenlőséget növelő • A leghátrányosabb helyzetű kistérségek bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe a szélessávú elérés biztosításával • A Digitális Közmű koncepció teljes mértékben kielégíti ezen kritériumokat

17. A probléma: a hazai infokommunikációs piac hiányosságai és ennek gazdasági következményei • A kihívás: minimális állami beavatkozással, EU- és piackonform módon, maximális verseny és hatékonyság növelés • A megoldás: Digitális Közmű koncepciója • Piaci hatás: A Digitális Közmű mind az info-kommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír

18. EU pénzből létrehozott • Jelenlegi állami eszközöket bevonó • Olcsó Internet • Gyors hálózat • Jelentősen megugró penetráció • Rugalmas és olcsóbb kormányzati és közintézményi ellátás lehetősége • Homogén, optikai hálózat • Korlátlan kapacitást ad, valódi szélessáv • Mindenki számára nyitott • Hozzáférési versenyt biztosít • Piaci logikával, önfenntartó módon működtethető MI A DIGITÁLIS KÖZMŰ? • A közvetlen IKT piac nagyságát és ezáltal a GDP-t is növeli és kihat a gazdaságélénkítés okán a teljes piacbővülésre is

19. Nemzetközi példáknak és az EU irányelveknek való megfelelés 15% A DIGITÁLIS KÖZMŰ MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI • Állami kezdeményezéssel • Integrálja a felhasználható elemeket • Biztosítja az EU forrást ráépülve az ÚMFT operatív programjaira és kiemelt EU projektként kezeli • Vállalatot hoz létre a projekt beindítására • További állami forrásbevonás nem szükséges • További költségvetési forrásra nincs szükség • Működtetésből származó bevételből pótlás, fejlesztés, kiegészítés finanszírozása • Üzemeltetési költségek a bevételekből finanszírozandóak • Működtetés: közmű jelleggel, távközlési üzleti modell szerint • Hatékony felhasználás közmű jelleggel, de távközlési üzleti modell szerint működő szervezettel • Kiépíti • Üzemelteti • Hasznosítja • Közép távon közműszerű megtérülés várható • Az állam egyszeri beavatkozásával hosszú távon előremutató, az ország jövőjét alapvető módon meghatározó pozitív hatás

20. A DIGITÁLIS KÖZMŰ LÉTREHOZÁSA MEGOLDÁST JELENT A PROBLÉMÁKRA • Olyan infrastruktúrát kell létrehozni, amely mindenki számára elérhető, szimmetrikus (fel- és letöltésben azonos), nagy sávszélességű kommunikációs hozzáférést biztosít • Ennek eszköze: az állam által kezdeményezett homogén és integrált optikai gerinc- és aggregációs hálózat, minden település maradéktalan elérésével.; Magyarországon több, mint 2000 település nem érhető el valódi szélessávval • A digitális közmű a megfelelő sávszélességgel alkalmas lesz tényleges munkavégzésre, eGovernment alkalmazások támogatására, egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére – élet-, munka-, tanulás szerves részévé válik • Az állam közvetlenül és állami vállalatai révén számos optikai hálózati infrastrukturális elemmel rendelkezik.Ezek – kiegészítéssel, feljavítással, konszolidációval – közvetlenül hozzájárulhatnak az digitális közmű teljeskörű létrehozásához • A digitális közművel elmaradott térségek bekapcsolhatók a társadalom és gazdaság vérkeringésébe (a települések 31%-án az internetelérés nem éri el a 6%-t) és a tényleges internethasználatot megduplázhatja (európai átlag: 52 %, Magyarország: 38%) • A digitális közmű biztosítani tudja az e-government megvalósításához szükséges jövőálló infrastrukturális feltételrendszert, integrálni tudja a jelenleg elkülönült kormányzati-közigazgatási infrastruktúrákat (open access) • A szétaprózódott állami IKT eszközök és források hatékony kihasználása, tényleges megtakarítások és értéktöbbletek létrehozását, a versenyképesség fokozását és munkahelyek teremtését eredményezi

21. A probléma: a hazai infokommunikációs piac hiányosságai és ennek gazdasági következményei • A kihívás: minimális állami beavatkozással, EU- és piackonform módon, maximális verseny és hatékonyság növelés • A megoldás: Digitális Közmű koncepciója • Piaci hatás: A Digitális Közmű mind az info-kommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír

22. Végső kedvezmény-ezettek • 10 millió lakos • ~700 ezer vállalkozás • „Kedvezmény közvetítők” • Állami intézmények • Önkormány-zatok és intézményei • Vasút, közút • Infokommu-nikációs cégek • Tartalom szolgáltatók • Egyéb szolgáltatók A DIGITÁLIS KÖZMŰ SZÉLESKÖRŰ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSSAL BÍR • Átvivő közeg • Digitális Közmű • Szolgáltató • Munka • Tanulás • Életminőség • Videókonferencia • Közigazgatás • Adminisztráció • Közös munka • Távmunka • Munka szélessávú Interneten • Távoktatás • Digitális Palatábla • Videókonferencia • Kistérségi könyvtárelérés • Egészségügy (távdiagnosztika, recept, azonosítás, stb) • Szórakozás (interaktivitás, kapcsolattartás) • Közigazgatás • Adminisztráció „A kedvezmény közvetítők” mint szolgáltatásnyújtók, EU forrásaik hatékony felhasználása miatt közvetlen érdekük a Digitális Közmű létrejötte

23. AZ IBM LEGÚJABB KUTATÁSA IS FELHÍVJA A FIGYELMET A DIGITÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ HATÁSÁRA • Hatás • Hatékonyabb áramellátás • Alternatív energiaforrások jobb bekapcsolása az ellátó rendszerbe • Negyedmillió új munkahely a hálózatfejlesztés és kapcsolódó területein, valamint a megújuló energiaforrások és alternatív autógyártás területén • Javaslat • 10 milliárd dollár beruházás intelligens elektromos hálózatok létesítésére: digitális érzékelők, megfelelő eszközök telepítése • Barack Obama által felkért IBM kutatása szerint a jelenlegi gaz-dasági válság-ban 30 milliárd dolláros célzott infrastruk-turális beruházás 1 millió új munkahelyet teremthet egy év alatt • Hatás • Diagnosztika, gyógyszergyártás, egészségügyi ellátók össze-kapcsolása • Fejlettebb személyekre szabottabb gyógyszeres kezelés • 200.000 új munkahely közvetve és közvetlenül • Javaslat • 10 milliárd dolláros beruházás az egészségügyi rendszer integrációjába és hatékonyságának fejlesztésére • A Digitális Közmű kialakítása mindhárom célkitűzésre képes választ adni Magyaror-szágon • Javaslat • Az ’50-es évek közútfej-lesztései jelentős lökést adtak a vállalkozások terjeszkedéséhez • A mai digitális világban, ahol az értékeink online vannak nyilvántartva, a kereskedelem is virtuális; a digitális úthálózat fejlesztése elengedhetet-len, 10 milliárd dolláros beruházás javasolt a szélessávú infrastruktúra kiépítésére • Hatás • Ahogy az ’50-es években az úthálózat fejlesztése, úgy ez is szignifikánsan növelné a foglalkoztatást • Félmillió új munkahely évente • A szélessávú infrastruktúra fejlesztésének fontossága az USA-ban is nagy hangsúlyt kap

24. A Digitális Közmű • … mindenki által használható infrastruktúra • … amivel jelentősen javítható az oktatás színvonala • … a benne részt vevők együttműködésén alapszik • … a támogató állam kialakulását segíti • … a változás felismerésén alapszik • A Digitális Közmű hozzájárul Magyarország fejlődéséhez… • … az IKT piac fejlesztése által • … az egész gazdaság fejlesztése által 1 2 A DIGITÁLIS KÖZMŰ AZ IPARÁG LEGFRISSEBB GONDOLKODÁSA SZERINTI, HIPERMODERN KONCEPCIÓ • „Melyek azok a pillérek, amelyekre építve a fejlődő nemzet egy igazán prosperáló nemzetté válhat? Ezek a pillérek: • az oktatás, • az infrastruktúra, • az innováció, • a piaci változások felismerésének képessége, • a támogató kormányzat • az együttműködés.” • „Az országoknak - hasonlóan a vállalatokhoz - nem elég csak felismerniük a gazdaság, a piac és a társadalom változásait, hanem világos vízióval kell rendelkezniük arról, hogy hová és hogyan akarnak eljutni!” • John Chambers, a Cisco Systems elnöke,2009. január 8. Las Vegas, CES kiállítás • Általános gazdaságfejlesztő hatásában a Digitális Közmű az elkövetkező évek talán legnagyobb lehetősége

25. A DIGITÁLIS KÖZMŰ BERUHÁZÁS HATÁSÁRA SZÁMOTTEVŐEN BŐVÜL-NEK AZ IKT PIAC SZEREPLŐINEK LEHETŐSÉGEI • …eddig optikával el nem ért településeket is bekapcsol • A települések egyharmadának nincs optikai elérése • A Digitális Közmű az ország minden településére nagyteljesítményű optikai végpontot épít ki • Nemzetközi tapasztalatok alapján 4–600.000 új internet előfizető megjelenésére lehet számítani, akik valódi szélessávon, termékek széles körét vehetik igénybe* • Több IKT és KTV internet előfizetés • Több megrendelés a tartalom- és szoftverfejlesztő cégek számára • Az optikai hálózat kiépítése jelentősen növeli az IKT piacot, hiszen… • …növeli az országos szélessávú penetrációt • A nemzetközi tapasztalatok alapján a kormányzati beruházások egyértelműen pozitívan hatnak a szélessávú penetrációra • A jelenlegi ~30%-os penetráció 60–70%-ra emelkedik az elkövetkező 5 évben • …növeli a fajlagos sávszéles-séget • A nagyteljesítményű optikai gerinc- és aggregációs hálózat lehetővé teszi a valódi szélessávú (6–10 Mbps) hozzáférést, ami számos új szolgáltatás (távmunka, távoktatás, videokonferencia, stb.) elterjedését teszi lehetővé * A nemzetközi tapasztalatok alapján 15–20%-pontos háztartásra vetített penetrációbeli különbség van azon hasonló fejlettségű országok között, ahol volt illetve ahol nem volt kormányzati szélessávú infrastrukturális beruházás

26. A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA ELTERJEDÉSE SZÁMOS GAZDASÁGI ELŐNYHÖZ VEZET • Rengeteg idő megtakarítás az online ügyintézéssel/vásárlással • Több telephelyes cégek koordinációs költségei csökennek • Társadalmi költségek • A beruházás egyszeri gazdaságélénkítő hatásán túl számos csatornán keresztül serkenti a gazdaságot a valódi szélessáv elterjedése • Új alkalmazások és így új IKT szereplők megjelenése • Foglalkoztatottság növelés (ld. lentebb) • Gazdaságinövekedés • Foglalkoztatási mobilitás növekedése a távmunka szélesebb körű elterjedésével • Üzleti vállalkozások terjeszkedési lehetőségeinek bővítése • Szélessáv használata • Munkahely-teremtés • A távoktatáson és a hátrányos helyzetű kistérségek bekapcsolásán keresztül csökkenthető az elmaradott területek rendkívül magas munkanélküliségi rátája • Oktatás • A videokonferencia és egyéb interaktív alkalmazások bevezetésével csökken a tanulók, dolgozók utazási igénye • CO2 kibocsájtás csökkentése • Kórházak összeköttetése, tudatbázis jobb menedzselése révén javítható a pontos diagnózisok aránya, így a kórházi betegnapok száma csökkenthető • Idősebb betegek felügyelete távolról is megoldhatóvá válik • Egészségügyi kiadásokcsökkentése • A Digitális Közmű csökkenti a távolságokat, növeli a gazdaság hatékonyságát, munkahelyeket teremt és csökkenti az egészségügyi kiadásokat Forrás: Connected Nation, az Egyesült Államok legjelentősebb a szélessávú internet elterjesztésén dolgozó szervezete, mely non-profit, private-public partnership formában működik

27. 3 millió Ft-os éves átlagos bérrel számolva az évi ~1.050 milliárd Ft-os, vagyis közel 4%-os GDP növekedést eredményez • A GDP 4% pontos növekedése megközelítőleg 500 milliárd Ft-tal növeli a költségvetés bevételét A SZÉLESSÁVÚ PENETRÁCIÓ GDP-RE GYAKOROLT POZITÍV HATÁSA JELENTŐS • Ennek megfelelően 15%-pontos szélessávú penetráció bővülés 9%-kal növeli a foglalkoztatást, vagyis 4.6% pontos foglalkoztatottsági ráta növekedést eredményez • Ami ~351 ezer új munkahelyet eredményez • Egy sokat hivatkozott amerikai tanulmány* statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutatott ki a szélessávú penetráció és a foglalkoztatottsági ráta között: • 1%-pontos szélessávú penetráció növekedés 0,6%-os foglalkoztatottságnövekedést eredményez 3 éven belül, hiszen • Távmunka elterjedésével nő a munkaerőpiac mobilitása • Üzleti vállalkozások terjeszkedését elősegíti (úthálózat fejlesztéséhez hasonlóan) • Online alapú szolgáltatások elterjedését növeli (pl.: pénzügyi szektor) • Foglalkoztatottak száma** • Ezer fő • Foglalkoztatottsági ráta** • % • 6.000 • 55,3 • 4,6*** • 50,7 • 4.258 • 351 • 3.907 • 4.000 • 2.000 • 0 • A szélessávú penetráció növekedése a foglalkoztatottak számának emelkedésén keresztül számottevő mértékben növeli a GDP-t, a fogyasztói multiplikátor hatást figyelme kívül hagyva legalább 4%-kal • Ezzel egybecseng az olasz gazdaságfejlesztési államtitkár, Paolo Romani nyilatkozata, aki szerint a 10 milliárd EUR-s olaszországi NGN fejlesztés évi 1,5–2% ponttal növeli a GDP-t * Robert W. Crandall, Robert E. Litan, William Lehr: “The Effects of Broadband Deployment on Output and Employment: A Cross-sectional Analysis of US Data” ** KSH, 2008. szeptember–november *** 15% pontos szélessávú penetráció növekedést feltételezve

28. Hálózat • Úthálózat • Vonathálózat • Posta • Vezetékes telefonhálózat • Televízió • Mobil telefonhálózat • Szélessávú internethálózat MA A SZÉLESSÁVÚ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK FONTOS-SÁGA A KORÁBBI IDŐSZAKOK ÚT ÉS VASÚTI HÁLÓZAT FEJLESZ-TÉSEIHEZ MÉRHETŐ • Nemzeti infrastruktúra hálózatok összehasonlítása • Elterjedtség • Interaktivitás • Sebesség • Kapacitás • Elsődleges használat • A legtöbb fejlett országban a 20. század második felében lezajló gazdasági transzformáció áthelyezte a hangsúlyt a gyártásról a szerviz-szektorra • A 21. században hasonló gazdasági transzformáció zajlik a tudás és az információ irányába • Az új gazdasági világrendben az adatok feldolgozásának sebessége, tudása és a hozzá kapcsolódó innováció határozza meg a gazdasági versenyképességet • Disztribúció • Disztribúció • Disztribúció • Kommunikáció • Kommunikáció • Kommunikáció • Mindkettő • Magas • Közepes • Alacsony • A szélessávú infrastruktúra jellemzői alapján leginkább a posta-rendszerhez hasonlít. Ahogy egyre inkább elterjedté válik a sebességéből kifolyólag egy még hatékonyabb médiummá válik Forrás: KPMG

29. A DIGITÁLIS KÖZMŰ FEJLESZTÉSE MÁS-MÁS HATÁSSAL BÍR AZ EGYES ÉRDEKCSOPORTOKRA, ÉS A HATÁS DÖNTŐEN POZITÍV • Fogyasztói piac • ISP-k, kábelszolgáltatók,mobil szolgáltatók • Növeli a felhasználók számát és az egy főre eső felhasznált sávszélességet • Csökkenti a fogyasztói árakat, helyenként azonos áron jelentős szolgáltatás prémiumot biztosít • Jelentősen csökkenti a nagykereskedelmi árakat és ezáltal a szolgáltatók költségeit • A telekommunikációs szektor fejlesztése pozitív hatással van az addicionális üzletágakra • Állam • Inkumbens szolgáltatók • Gazdasági versenyképesség növekedése • Munkahelyteremtés (mérnöki és építői munkaórák) • Csökkenti az állami telekommunikációs szolgáltatói kiszolgáltatottságot és költségeket • Új piaci szegmensek bevonása, pl.: leghátrányosabb helyzetű kistérségek • Növekszik az egész IKT piac, az inkumbensek jobban tudnak versenyezni egymás területén • Új piaci szereplő megjelenése, hatékonyságnövekedési kényszer • A Digitális Közmű létrejötte pozitív hatással van szinte minden érdekcsoportra; a meglévő inkumbenseknek is biztosít új lehetőségeket

30. ÖSSZEFOGLALÓ • Történelmi és strukturális okok miatt Magyarországon van az Európai Unió és az OECD egyik fajlagosan legdrágább, ugyanakkor egyik legalacsonyabb szolgáltatási szintű telekom hálózata, aminek következtében: • Drága a valódi szélessávú elérés • Alacsony a szélessávú penetráció és lassan terjed a szélessávú Internet a lakosság körében • A hátrányos helyzetű kistérségekben korlátozott az elérés, ami megnehezíti a társadalmi felzárkózást • Az állam szolgáltatás igénybevétele rugalmatlan és költséges • Az üzleti felhasználók korlátozottan tudnak értéknövelt IKT szolgáltatásokat igénybe venni Mindezek negatívan hatnak a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességére és a gazdaság fejlődésére • Miután ezt a problémát eddig a piac nem oldotta meg üzleti alapon, állami beavatkozás szükséges oly módon, hogy az a leginkább EU- és piackonform legyen • A fenti kritériumokat együttesen egy állami kezdeményezésű megoldás tudja kielégíteni: • Egy infrastrukturális eszköz, a Digitális Közmű létrehozása EU forrásból: mindenki számára nyitott, optikai gerinc és aggregációs hálózat a meglévőállami optikai eszközök felhasználásával; a Digitális Közmű működtetésemegfelelő módon csatlakozik ehhez • Az EU is, kiemelt céljaként, a valódi szélessávú elérés megvalósítását tűzte ki • A Digitális Közmű mind az infokommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír • Hozzájárul az életminőség javulásához • A gazdaság egészét pozitívan érinti • A pénzügyi válság idején különösen üdvözölendő infrastrukturális beruházás