190 likes | 273 Views
Új növényfajták nemesítése, oltalma és a jogérvényesítés az EU csatlakozás után. Bedő Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár. Növénynemesítési trendek a fejlett országokban. Jelentős anyagi és szellemi koncentráció
E N D
Új növényfajták nemesítése, oltalma és a jogérvényesítés az EU csatlakozás után Bedő Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár
Növénynemesítési trendek a fejlett országokban • Jelentős anyagi és szellemi koncentráció • A vetőmagipar, a vegyipar és a növénynemesítés összefonódása • A magántőke és az állami szektor funkciójának kialakulása • A biotechnológia ipar szerepe a növénynemesítésben
Növénynemesítési trendek Magyarországon az EU csatlakozás idején • A növénynemesítési kutatások fragmentáltsága (MTA, FVM, egyetemek, egyetemi kutatóintézetek, magánszektor) • Jelentős tőkehiány és eszközelhasználtság • A növénynemesítési bevételek az alapkutatás finanszírozására • Marketing tevékenység helyzete • Utánpótlás nevelés ellentmondásai
A vetőmagipar átalakulása • Privatizáció a vetőmagiparban • A volt állami gazdaságok vetőmag-előállító tevékenysége átalakult vagy megszűnt • Keleti piac elvesztése • Kis hazai magáncégek és külföldi fajtaképviseletek nagyarányú megjelenése • Laza kapcsolat a magyar növénynemesítés és a vetőmagipar között • Multinacionális cégek tevékenysége: • vetőmag-kereskedelem, • vetőmag-termeltetés, • tesztelés
Törvényi változások az EU csatlakozás előtt • Fajtaszabadalom helyett fajtaoltalmi rendszer • A vetőmagtörvény módosítása • A géntechnológiai törvény elfogadása és módosítása
A fajtaoltalmi rendszer bevezetése • EU kompatíbilis, rugalmas átállás • MSZH: oltalom megadása és ezzel kapcsolatos eljárások • OMMI: biológiai vizsgálatok elvégzése • Ideiglenes és végleges oltalom, növénynemesítők díjazása • Fajtaoltalom kiterjesztése az EU-ban
Növényfajta oltalmazhatósági feltételek • Követelmények: megkülönböztethetőség, egyneműség, állandóság, újdonság • OMMI DUS: minimum kétéves technikai vizsgálatok • OMMI VCU: value for cultivation and use • Azonosításra alkalmas fajtanév • Fenntartási díj
Új vetőmagtörvény az EU csatlakozáskor • Genetikai források védelme, fenntartása • Fajtaoltalmi rendszer bevezetése • Kötelező fajtafenntartás megerősítése • Nemzeti és Közösségi Fajtajegyzék • Leíró és Ajánlati Fajtajegyzék • Vetőmag saját célú felhasználása • A géntechnológiai eljárással létrehozott nemesítvények feltüntetése • Ökológiai gazdálkodásra felhasználható vetőmag
A nemesítés befejezésétől a fajtaelismerésig Az állami fajtavizsgálat rendszere (Bódis 2004) EU KÖZÖS KATALÓGUS LEÍRÓFAJTAJEGYZÉK NEMZETI FAJTAJEGYZÉK AJÁNLATI FAJTAJEGYZÉK BEJELENTÉS ÁLLAMI ELISME-RÉS EU HONOSÍTÓI KÍSÉRLET DUS VCU KÍSÉRLET ÁE FAJTÁK KÍSÉRLETEI 1 2 3 ÉV 1 2 3 ÉV OLTALOM
Fajtavizsgálatok típusai (Bódis 2004) Megnevezés Nemzeti jegyzékre Leíró Ajánlati vételhez fajtajegyzékhez fajták fajtajegyzékhez Szántóföldi növények DUS+VCU DUS** + VCU** VCU* Zöldségfélék DUS DUS** + VCU ? Szőlő DUS+VCU DUS** + VCU** - Gyümölcs DUS DUS - Dísznövény DUS - - Erdészeti növények DUS - - D.U.S.: Distinctness, Uniformity, Stability (megkülönböztethetőség, egyöntetűség,állandóság) V.C.U.: Value for Cultivation and Use (termesztési és használati érték) *: fontos tulajdonságokra vonatkozó tájhatás és használati érték vizsgálatok **: A Nemzeti Fajtajegyzékhez végzett vizsgálatok adatainak felhasználásával készült ***: nincs Nemzeti Fajtajegyzékre vételi kötelezettség (fakultatív kérhető)
A genetikailag módosított növények helyzete az EU csatlakozáskor • A genetikailag módosított (gm) növények az EU-ban és az EU-n kívül • Magyar törvény az EU direktíva alapján a gm módosított szervezetekről • A gm növények Magyarországon • Koegzisztencia törvény előkészítése
Fontosabb különbségek az EU 15 és a magyar vetőmag forgalmazás között • A vetőmag támogatása országonként eltérő • Különböző területalapú támogatások • Terméskülönbség • Vetőmag alapanyagár és szaporító fok eltérések • Licencdíj mértéke • Vetőmag saját célú felhasználása (farmer saved seed) royalty • Hatósági díjak (VCU, DUS, vetőmag fémzárolás, stb.)
A fajtakísérleti díjak kifizetéséhez értékesítendő vetőmag mennyisége(10 % licencdíj esetén)
Egy tonna II. fokú őszi búza vetőmag fémzárolási költsége1990-2004 Ft
Magas szaporulati fokú búza vetőmag fémzárolási költsége1990-2004 33 800 Ft 4 310 Ft 2 120 Ft
Saját előállítású vetőmag után beszedhető licencdíj kérdés • Kulcskérdés az információ szolgáltatás kötelezettség • Német példa (Európai Bizottság elutasítása) Csak akkor kérhet a fajtatulajdonos információt, ha bizonyítéka van EU helyzet felmérés (tagországonként eltérő alkalmazás)
Búza vetőmag licencdíj mértéke az EU-ban(kereskedelmi vetőmag, euro/100 kg)
Összefoglalás • Növényfajták jogvédelme megfelel az EU rendszerének • A jogérvényesítés hatékonysága összefüggésben van az agrárágazat helyzetével • A hazai innovációs rendszer helyzetét a k+f politika, a gazdasági stratégia és a privatizáció befolyásolja